Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-14 / 136. szám

Orosháza címere Az oldalt írta és szerkesz­tette Csete Ilona. Telefon: (66) 450-450. Fotó: Kovács Erzsébet Hírbe (n) hozzuk! Látogatásviszonzás Orosháza. — A finnországi város, Kuusankoski elöljáró­ságának küldöttsége májusban járt Orosházán, ahol a vendég­látókkal közösen aláírták a testvérvárosi megállapodást. A finnek szóbeli megállapodá­sukat most levélben is megerő­sítették, így lehetőség nyílik arra, hogy augusztus végén Orosháza polgármesterének, dr. Gulyás Mihálynak a veze­tésével delegáció látogasson a messzi testvérvárosba. Strandadat Gyopárosfürdő.— 1992-ben a tervezett 14 millióval szem­ben a strand kiadása 12 millió 827 forint volt. A fürdőt láto­gatók száma: 120 ezer. Az összes bevétel 9 millió 423 ezer forint lett, ebből 921 ezer a kölcsönzésből, 1 millió 885 ezer a társadalombiztosítási térítésből, 353 ezer a terület- használatból és 159 ezer a par­kolási díjakból jött össze. Régi pesti kabaré Orosháza. — A Petőfi Műve­lődési Központban június 20- án 21 órai kezdettel Szom- bathy Gyula, Mikó István, Csákányi Eszter és Simorjay Emese közermú'ködésével színházi előadás kezdődik. Cammogás helyett haladás Orosháza. — Nem renitens- kedni akarnak az orosháziak, csak haladni szeretnének. A városhoz tartozó ki- és beveze­tő utakon néha cammogásnak tűnő lassúsággal fogynak a ki­lométerek, az autósok nem ha­ladnak, a település áteresztő- képessége lecsökkent. A kép­viselő-testület javaslattal élt. Kezdeményezte annak megol­dását, hogy a külvárosi része­ken engedélyezzék az 50 kilo­méternél gyorsabb haladást. Müller-album ajándékba Orosháza. — A város szülöt­te, Müller Miklós fotóművész ajándékkal lepte meg Oroshá­za polgárait. 80. születésnapja tiszteletére az 1940 és 1947 között Marokkóban készített képeiből egy albumot állítot­tak össze 50 példártyban, amelyből egyet szülővárosá­nak adományozott, ezzel is gazdagítva azt a gyűjteményt, ami eddig már 100 fotót őriz. OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE 1993. június 14., hétfő Kételkedtek a cserkészeket támogató képviselők Orosháza képviselő-testületé­nek legutóbbi ülésén a beje­lentések között szerepelt Dancz Gyulának, a III. Számú Általános Iskola igazgatójá­nak az a kérelme, amelyben 200 ezer forint támogatás oda­ítélését kérte az iskolájában in­dítandó 4 H mozgalomhoz, írásbeli anyagában az igazga­tó részletezte, hogy a tan­testületnek a gyermek- és ifjú­sági mozgalmak közül ez a legszimpatikusabb. Mottója: Gondolkozva építs kezeiddel egy egészséges, tiszta és em­beri világot! Jelmondata: Ta­nulj, dolgozz, boldogulj! Â mozgalom nem közvetít ideológiákat, politikai eszmé­ket, a fiatalok vállalkozó kedvére, kreativitására, sokol­dalúságára épít, a természetes gyermeki kíváncsiságra ala­pozva szolgál az élethez szük­séges praktikus ismeretekkel. Röviden így összegezhető a 4 H lényege. Miután a városatyák már 2 alkalommal is megszavaztak 200-200 ezret 30-40 fős cser­készcsapatoknak, azt hihette az ember, itt is nagyvonalúak lesznek. De juszt sem! A képviselők közül néhányan sokallták az összeget, mások a mozgalom kötelező jellegétől tartottak (újabb úttörősdit sejtve), nem értették, hogy mit is akarnak kezdeni a gyerekekkel a III. számú iskolában. Volt, aki számításokat végzett és kide­rítette, hogy 700 tanulónál nem is olyan sok ez a pénz! Németh Béla alpolgármester sem volt rest, igyekezett meg­győzni képviselőtársait, hogy nem kerül rossz helyre az a 200 ezer! Dinnyés István emlékez­tette a képviselőket arra az is­kolai kezdeményezésre, amit az egészséges táplálkozás ér­dekében tettek eddig. — A jö­vőben is ilyen és ehhez hason­ló programokat kívánnak megvalósítani az iskolában — mondta az osztályvezető. Végül a testület úgy döntött — hosszas szavazási procedú­ra után —, hogy a következő ülésén ismét napirendre tűzi a témát. Az épület udvarán jólesik egy kis terefere Gádoros. — A községben fél éve üzemel a Szállás Biztosító Idősek Klubja, ami átmeneti­leg, illetve folyamatosan nyújt segítséget az arra rászorulók­nak. Az intézmény 18 férőhe­lyes, jelenleg 15 hely van be­töltve. A gondozottak életkora igen magas, sok törődést, oda­figyelést igényelnek. Aki még aránylag jól bírja magát, az átjár az idősek klubjába szóra­kozni, beszélgetni. Amikor e témát tárgyalta a képviselő-testület, akkor az intézmény vezetője, Bencsik Sándorné felvetette, hogy a fa­lu központjában lévő épület udvarán — sáros időben — bizony elakad a mentő. A pro és kontra érvek után a testület úgy döntött, hogy az intéz­mény a saját költségvetésének terhére oldja meg a bejáró fel­töltését, illetve az udvar rend­behozását. • • Önkormányzati kabaré Ezt is megértük! Szolnokon Spiró György megvalósította régi vágyát: megírta az önkormányzati kabarét ab­ból az alapos megfontolásból, hogy a magyar színházban eddig nem volt jelen a helyi eseménye­ken való röhigcsélés. 1989 óta viszont adódott a helyzet, hogy kifigurázzák a dolgokat. A szolnoki közélet jó ismerő­je a helyi televízióban közvetített testületi üléseket tanul­mányozta nagy-nagy alapossággal, majd „megszülte” háztáji darabját. A hír hallatán eszembe jutott Orosháza képviselő­testülete. Az itteni, hivatalos „előadások” sem nélkülözik a helyzetkomikumokat, a kabaré műfajánál jobb szót ki sem találhatnánk késő éjszakába nyúló üléseikre. ízelítőül néhány adalék azoknak, akik a nyilvános ülése­ket nem látogatják: az ötórai kezdés itt, orosházi idő szerint, fél hat. Az első napirend bonyolultságára való tekintettel háromnegyed hatkor szünetet rendelnek el. Hat órától háromnegyed hétig ( van, aki olvasgat, mások jóízű­en sugdolóznak, akadnak odafigyelőkis) sokszor parttalan vita folyik, de eljutnak a szavazásig. Ez a procedúra azonban nem akar összejönni, egyszer túl sok a kéz, másszkor kevés. A végén kiderül, nem is azt szavazták meg, amit akartak. Mi lehet a megoldás? Szünet, majd újabbb napirend újabb szócsatákkal és a változatosság kedvért újabb szünet. így megy ez sokszor hajnalig. S hogy itt ki jár jól? Azt hiszem a büfés. No és az, akit színdarabírói hajlamokkal áldott meg az Isten. Lehet, hogy Orosházán is megszületik egy háztáji darab? Gdt Rendeletet alkotott Orosháza. — A képviselő- testület a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló törvény alapján rendeletben szabályozza az önkormányzati pénzbeli ellátások megállapítá­sának, kifizetésének, folyósítá­sának, valamint ellenőrzésének szabályait. Néhány információ a megalkotott rendeletből: az eddig alanyi jogon járt temetési segély adható, összege 4 ezer forint. A rendszeres nevelési se­gély összege gyermekenként je­lenleg 1800 forint, de minden év január elsejétől az előző évi rendszeres nevelési segély összegének 10 százalékával emelkedik. A lakásfenntartási támogatásban részesülő a támo­gatást pénzintézeti kölcsöne törlesztésére vagy a közüzemi szolgáltató szervezetnél ener­gia, víz-és csatornadíj, szemét- szállítás fizetésére használhatja fel választása szerint az önkor­mányzattól történő közvetlen átutalással. Jubileumi bélyegek Orosháza. — A városalapítás 250. évfordulójára — a bé­lyeggyűjtők legnagyobb örö­mére — az orosháziak szeret­nék két új darabbal gazdagíta­ni a palettát. Az evangélikus templomot és az új posta épületét ábrázoló bélyegek felkerültek a jövő évi bélyeg­kibocsátási tervre. Tanulók a természetért Orosházán a városi környezet- védő iskolai munkaközösség ebben az évben is megrendezi Szarvason környezetvédelmi táborát, ahová a város iskolái­nak arra érdemes környezetvé­delmi munkájukkal már kitűnt tanulói vesznek részt. A tábor programja nemcsak elméleti ismeretekkel, hanem aktív környzetvédelmi tevékeny­séggel is formálja a résztvevő tanulók természetszemléletét. Szilárd útszakasz, névadás Gádoros. — A képviselő- testület egyetértett azzal, hogy a Hajnal utca folytatásában a Justh Zsigmond utcától észak­ra eső útszakaszt szilárd bur­kolattal fedjék. Az önkéntes hozzájárulás összege 8 ezer fo­rint (plusz áfa). Az Arany János utcának a Deák Ferenc utcáig terjedő szakasza a Keszthely-köz ne­vet kapta. Orosházi nyomdatörténet A Kner Nyomdaipari Múzeum— Magyarország egyetlen ilyen mú­zeuma — a „Kner Nyomdaipari Múzeum füzetei” című sorozat 25. köteteként az orosházi De- martsik Nyomda történetét feldol­gozó kiadványt jelentet meg az idén nyáron. A kiadvány szerzője, Petőcz Károly elemzi a Demart- sik Nyomda technikai felsze­reltségét, gépeit, betű- és díszí- tőanyag-gamitúráját és azok eredetét. A tanulmányt kiegé­szíti Demartsik Ferenc önélet­rajza és az 1913-ban kiadott Emlékkönyvének hasonmása. “s A zenészek Hollandiába készülnek Az orosházi Liszt Ferenc Ze­neiskola évek óta kapcsolatot tart fenn a hollandiai Goirle község zeneiskolájával. A hol­landok tavalyi látogatása vi­szonzásaként idén meghívást kaptak az orosháziak, hogy ve­gyenek részt egy zenei feszti­válon német, orosz és holland együttesek társaságában júni­usban. Az útra a pénzt a részt­vevő növendékek és tanárok saját költségén kívül támogató vállalatok adományaiból, illetve a zenekar vidéki fellé- péssén kapott honoráriumából fedezik. A még hiányzó 30 ezer forintot viszont az önkor­mányzat biztosítja támogatás címén. Ez már nem a jövő zenéje A kép jobb szélén látható a zeneiskola jelenlegi épülete, a bal oldalon látható az a bizonyos klub, amiről lemondott a zenede a III. számú iskola javára Orosháza. — Lehet, hogy a polgárok többsége nem is tud­ja, hol van (volt) a Kinizsi Klub!? A város sportot szerető közönsége viszont ismeri (is­merte) a Vörösmarty utcán lé­vő helyiséget, hiszen itt jöttek össze hosszú éveken keresztül egy-egy meccs után a szurko­lók. A klub megszűnt, hasznosí­tásáról már októberben tár­gyalt az önkormányzat képvi- selő-testülete. Akkor a zeneis­kola igazgatója — hivatkozva szűkös körülményeikre — kérte az épületet. Jelenleg 390 növendéke van az iskolának, akik a főépületben, a temp­lomban és más iskolák termei­ben tanulnak. A zenede jelen­legi épületére ki is írhatnák: MEGTELT! Pechan Zoltán igazgató örül az iskola népszerűségé­nek, de... — Sem helyiséggel, sem ta­nári álláshelyekkel nem tud­juk gondjainkat enyhíteni. Jö­vőre korlátozásokat kell beve­zetnünk. Ugyanakkor örülünk annak, hogy egyre több szülő keres meg bennünket, mert ér­zi, hogy a zeneoktatás is em­berformálás, többletet ad az általános iskolai nevelés mel­lett. — Persze — sóhajt fel Pe­chan úr — a művészeti iskola lenne a jövő, ahol a társművé­szetekkel is tudnánk foglal­kozni. S hogy ez a jövő nem is olyan távoli, arra bizonyíték az a döntés, ami... De ne vágjunk a dolgok elé! A posta átadta kiürített, öreg épületét az önkormányzatnak, a zeneiskola pedig májusban bejelentette igényét a Szabad­ság téren lévő ingatlanra, mert ez — ahogy Németh Béla al­polgármester fogalmazott — átmeneti jelleggel és hosszú távon megoldja a zeneiskola elhelyezési gondjait. Hosszas fejtörés után a képviselők ál­dásukat adták az igényre és ezzel egy időben a zeneiskola lemondott a klubépületről a III. Számú Általános Iskola ja­vára (ahol szintén teremgon­dokkal küszködnek).

Next

/
Oldalképek
Tartalom