Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-10 / 133. szám

MES MEGYEI HIRLAP­n KÖRKÉP 1993. június 10., csütörtök r o Kultúra és rendszerváltozás Az Országgyűlés Kulturális Bi­zottságának elnöke, dr. Kulin Ferenc lesz pénteken délután Békéscsabán, a megyei könyv­tárban 16 órakor kezdődő szak­mai fórum előadója, s a rend­szerváltozást követő kulturális életünkről tart tájékoztatást. Az MDF Békéscsabai Szer­vezetének meghívására érkező vendég este 18.30-tól az MDF Nagy Imre téri székházában la­kossági fórumot tart, amelyen minden érdeklődő kérdésére szívesen válaszol. Schéner Mihály kiállítása A kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeumban ma délután fél ötkor nyílik Schéner Mihály képzőművész játékos képeiből és szóborjátékaiból kiállítás. Ju­hász Ferenc költő mond meg­nyitóbeszédet. 20 órakor a 3. Kecskeméti Animációs Film- fesztivál egyik versenyfilmje­ként vetítik a technika házában Szoboszlay Péter Szent Mihály- napi játékok című filmjét a bé­késcsabai művészről. A kiállí­tás megtekinthető augusztus 29-éig, hétfő kivételével napon­ta 10-től 18 óráig. Gazdasági fórum A Magyar Kereskedők, Ven­déglátók Kamarája és a Keres­kedők, Vállalkozók Békés Megyei Szervezete június 14- én 18.30 órakor Békéscsabán, a városháza dísztermében fó­rumot rendez. Téma: A ma­gyar gazdaság jelenlegi hely­zete és várható alakulása az egyéni, a kis- és középvállal­kozások körében. Rendkívüli megyei választmány Az MDF megyei elnöksége ma este hét órára rendkívüli megyei választmányi ülést hívott össze. A tanácskozás célja, hogy a testület megvitassa a párton belül kialakult helyzetet. / Újra megnyílt a homokbánya Szarvason ismét üzemel a Ha­tár úti homokbánya. A tulaj­donjogot a Dózsa Szövetkezet adta át az önkormányzatnak, amely rövidesen bővíti a bá­nyát. A közműépítéshez szük­séges homok így körülbelül 10—15 évre lesz elegendő. Szabad az állatvásár A megye kedvező állategész­ségügyi helyzetére tekintettel június 15-étől az alábbi te­lepüléseken a sertésvásár (pi­ac) tartását engedélyezik: Bé­késcsaba, Vésztő, Orosháza, Szarvas, Békésszentandrás, Gyula, Elek. A vásárra állatot felhajtani csak érvényes mar­halevéllel szabad. Ár alatti nádpalló eladó, nádszövetre előrendelést felveszek. Mekis Pál, Szabadkígyós, Iskola u. 11. Telefon: (66) 356-211 Leláncolt sétálóutca A békéscsabai sétálóutca Munkácsy utcai keresztezó'désénél biztonságos lánckorlátokat helyeznek el. Befejező' művelet­ként a feltört aszfaltot pótolják fotó: fazekas ferenc A románok története Tegnap délelőtt a méhkeréki könyvtárban tartott előadást Szász Zoltán történész, akinek „A románok története” című könyvét az ünnepi könyvhét alkalmából adták ki. Nem ti­tok — mondta a szerző —, hogy az évszázadokon ke­resztül egymás mellett élő ma­gyar és román nép között még ma is feszültségek vannak. Mint történész, nagyon fontos­nak tartja, hogy a két nép meg­ismerje egymás hiteles törté­netét. Nem az a lényeg, hogy a történelem során egy-egy csa­tában például mennyi magyar esett áldozatul a románoknak vagy fordítva, hanem az, hogy bizonyos eseményeknek mi­kor mi volt a mozgatórugója. Aki nem az ideológiához kere­si a történelmi példákat, az vi­lágosan láthatja, hogy a kora­beli események mögött soha nem a „nacionalizmus” állt. A könyv éppen ezért „csak” alapvető információkat tartal­maz, nem szolgáltatva „törté­nelmi okot” egyik fél számára sem a régi ideológiák felmele­gítéséhez vagy újak gyártásá­hoz. M.M. Verekedéssel végződik a kárpótlás? Fogyó földek, növekvő indulatok Adományok boltja A Vöröskereszt Orosházi Váro­si Szervezete június elsejétől az Új Élet Mezőgazdasági Szö- vezkezet nyugdíjasklubjában (Bajcsy utca) a tartós segítség- nyújtásra való törekvés, a lakos­ság bizalmának megtartása mellett szociális jellegű árusí­tást kezdett. — Többnyire külföldi és ter­mészetesen hazai adományokat árusítunk itt jelképes áron. A befolyt összegből segélyalapot képezünk, amit közvetlenül a lakosság elesettjeinek segítésé­re fordíthatunk—tájékoztat Gi- gacz Istvánná titkár. — Mindig az adakozó határozza meg ado­mányának sorsát (hozzájárulá­sát kell adnia ehhez a közvetett segítségnyújtási formához). Üzletünkbe bárki betérhet, je­lenleg Béres cseppet, fogkré­met, kisgyermekes anyukáknak babakellékeket, új és használt ruhaneműket árusítunk. A Vöröskereszt — bízva a szociális érzékenységgel meg­áldott egyénekben és a gazdasá­gi egységek jószándékában — várja az adományokat. A tör­vény értelmében az adomány közérdekű kötelezettségválla­lásnak minősül. Az adakozók megkereshetik a helyi szerve­zetet és a megyei Vöröskereszt „Segíts, hogy segíthessünk!” Alapítványát is. Csete I. (Folytatás az L oldalról) — Lát-e valami megoldást erre az egyre reménytelenebbé váló helyzetre? — Egyetlen módon lehet ezt a gondot feloldani: a máso­dik körű árverésre minél több földterületet kell kijelölni az állami tulajdonú földből. A törvény lehetővé teszi ezt, leg­feljebb az agrárlobbi tesz majd meg mindent a megakadályo­zásáért. A miniszternek egy hónapon belül dönteni kell eb­ben a kérdésben, ezért rend­kívül fontosnak tartom, hogy a kárpótlásra jogosultak győz­zék meg képviselőik által a földművelésügyi és a pénz­ügyminisztert, hogy a máso­dik körű árverésre biztosítsa­nak földet. — Mindvégig komoly indu­latok kísérték a kárpótlást, a befejezése is ilyen feszültsé­gekkel terhes lesz? — Sajnos bőven akad feszültségkeltő tényező. Na­gyon sok településen észleltük például, hogy a helybeliek igyekeznek kiszorítani az ár­verésből az elszármazottakat. Volt ahol közbe kellett lépni, hogy ne kerüljön sor vereke­désre. Tudomásul kell venni, hogy a licitáláshoz mindenki­nek joga van, s szükség esetén akár karhatalommal is bizto­sítjuk a jogosultak árverésen való részvételét. — Történt-e már reklamá­lás árverés után? — Erre is van példa, sajnos nem is egy. Az emberek nem nézik meg az általuk igényelt földet, s amikor már kimérésre kerül, akkor veszik észre, hogy beleesik nyolc-tíz villanykaró, egy hosszú kökénysövény vagy éppen árok a területükbe. Panaszukat el fogják utasítani, hiszen saját mulasztásuk a veszteség oka. Előzetesen is meg lehet kér­ni a földhivatal szakértőjét a terület határainak pontos meg­jelölésére. —Köszönöm a beszélgetést. Lenthár Márta Jelentsék a központba az üres álláshelyeket! A Békés Megyei Munkaügyi Központ nyolc kirendeltsége közül tegnap Békéscsabán tar­tották a záró munkáltatói fóru­mot, melyen a békéscsabai körzet munkáltatói, önkor­mányzati vezetők vettek részt és megjelent dr. Futaki Géza, SZDSZ-es országgyűlési kép­viselő is. Dr. Nagy Ágnes, a mun­kaügyi központ igazgatója el­mondta, hogy szorgalmazzák a munkáltatók és a központ együttműködését a foglalkoz­tatási helyzet érdekében. Arra kérte a munkáltatókat, hogy üres álláshelyeiket a központ­ba jelentsék, hiszen még ma is érdemes munkanélkülit fog­lalkoztatni, mert különböző támogatások kötődnek a fog­lalkoztatásukhoz. Tapasztala­taik szerint ez egyébként a múlt hónapban jól működött; 4200 álláshely volt és 3200 munkanélkülit sikerült is elhe­lyezni. Az önkormányzatok képvi­selőit arra kérte, működjenek együtt a munkanélküli-jára­dék mellett dolgozó „fekete- munkások” ellenőrzésében. Szó esett arról is, hogy a legnehezebb helyzetben az in­gázók vannak, mert a munká­ba járási költségek miatt őket fenyegeti leginkább a lét­számleépítés. Futaki Géza azt a javaslatot tette, hogy céltá­mogatásként az önkormány­zatok kérjenek az államtól egy bizonyos összeget a munkába járás költségeinek térítésé­hez. A fórumon kiderült, hogy a körzetben a munkanélküliség szempontjából Köröstarcsán a legrosszabb a helyzet, a mun­kanélküliségi ráta májusban itt 17,8 százalék volt. (nyemcsok) Vendégségben a „Paradicsomkert”-ben A megyei könyvtár ünnepi könyvheti rendezvénysorozatá­ban kedden délután a Tevan Ki­adónak és meghívottjainak biz­tosított alkalmat Békéscsabán a könyvbarátokkal való találko­zásra. Dr. Cs. Tóth János, a kiadó igazgatója nem kis büsz­keséggel mutatta be az érdeklő­dőknek Lakatos István Baum- garten-díjas, József Attila-díjas költőt, akadémikust, akinek az ünnepi könyvhétre a kiadó meg­jelentette életműsorozatának első kötetét, a „Paradicsom­kert” című összegyűjtött lírai és prózai válogatást. Ugyancsak a Tevan Kiadó ünnepi könyvheti ajándéka Kántor Zsolt „Kék szótövek” című új kötete, amely a kiadó 50. kiadványaként látott napvi­lágot. Az új kötetes költők iro­dalmi pályafutásukról, világné­zetükről vallottak hallgatósá­guknak, verseikből Holl Zsuzsa, a Jókai Színház művésznője je­lenített meg élőben is néhányat. L.M. Miért csak 12 ezer hektárt öntöznek? A zöldborsó, zöldbab „elszállt” Tegnapi lapunkban beszá­moltunk arról, hogy miként élnek az öntözési lehetőség­gel megyénk néhány térségé­ben. Szabó Istvánt, a megyei FM-hivatal főfelügyelőjét megkérdeztük, hogy Békés­ben mekkora földterületet tudnak egyáltalán öntözés alá vonni. — Megyénkben az öntö­zésre berendezett terület 29 ezer hektár, ebből a jelenlegi adatok szerint 12 ezer hektárt öntöznek — mondta. — A nagy eltérésnek több oka van: nincs pénz, a privatizált területeknél sok helyen az ön­tözőművet, a csatornát nem használják ki, mert pénz hiá­nyában nem telik öntözőesz­közökre, -berendezésekre. Olyan is előfordul, hogy ahol többen gazdálkodnak, nem mindenki egyezik bele az ön­tözésbe, illetve sok esetben az eszközök állapota miatt nem is lehetséges ez. — Az FM-hivatal adatai szerint milyen termésre szá­míthatunk az idén? — Az öntözés nélkül ter­mesztett szántóföldi zöldség­félék (zöldborsó, zöldbab) gyakorlatilag nem teremtek. Ahol öntöztek, az aszály miatt ott is gyenge a termés, hektá­ronként például 15—20 má­zsa zöldborsó termett, amikor a normális 55—60 mázsa len­ne. Az őszi vetésű kalászosok­nál azokon a területeken, ahol időben történt a vetés, megfe­lelő volt a talajmunka, van remény számottevő termésre, amennyiben a közeli napok­ban 3Ü—50 milliméter csapa­dék hullik. Búzánál ez 35—40 mázsa termést jelenthet hek­táronként. Olyan területeken, ahol valamikor novemberben, decemberben vetettek, a meg­felelő talajelőkészítés hiány­zott, kiritkult, lábon elszáradt az állomány és 15—20 mázsa hektáronkénti termésnél több nem várható. A kukorica egyelőre még bírja, és ahol időben történt a vetés, a talaj­munka — illetve ha a közeli napokban esőt kap a növény — ott még elképzelhető köze­pes termés. A cukorrépánál a megye vetésterületének 30 százalékában újra kellett vet­ni, mert a növény nem kelt ki. Mivel nem volt csapadék, az újravetett állomány sem bújt elő. A többi területen is fejlet­len, ritka a cukorrépa. Egy át­lagos évhez képest megyei szinten jó, ha behoznak a ter­melők 40 százalékot. Nyemcsok László Békés-Tarhosi Zenei Napok (Folytatás az I. oldalról) békési református műemlék templomban rendezik meg a Sepsiszentgyörgyi Cantus Fir- mus vegyeskarának hangver­senyét, melyet László Attila dirigál. Ugyancsak a református templomban lesz Ella István orgonahangversenye is, me­lyen közreműködik Bodonyi Katalin. A zenepavilon ad ott­hont Matuz István fuvolaestjé­nek, mint ahogyan július 13-án a Friss Antal emlékére rende­zendő hangversenynek, me­lyen közreműködik a híres tar- hosi „csellóosztály”. A békés—tarhosi zenei na­pok ünnepélyes záróhangver­senye július 18-án, vasárnap este hét órakor lesz, mely „Énekeljünk együtt” címet vi­seli. Ezen egyebek között el­hangzik majd Bach Kantat BWV. 80 és Haydn Nelson­mise Kamp Salamon és Gu­lyás György vezényletével, a Nyíregyházi Szimfonikus Ze­nekar és a Debreceni Kodály Kóms közreműködésével. Az est énekes szólistája lesz He- gyesi Hudik Margit, Z. Újvá­rosi Andrea, Marosvári Péter és Sárosi Károly. A BÉTAZEN keretében az idén is megrendezik a vonós- zenekari tábort, a nemzetközi kürtkurzust, a Matuz István fu­vola mesterkurzust, az ének­kari tábort és a karvezetői, to­vábbképzést, s a beszédműve­lő posztgraduális szaktanfo­lyamot. A sok egyéb program mellett július 13-án, a Tarhosi Zenepavilonban tartja évi köz­gyűlését a Békés—Tarhosi Baráti Kör. —sz— „...TISZTELJE MINDENKI MIND SZÓVAL, MIND TETTEL A NÁLA IDŐSEBBET...” (Platón) Sarekln* szorítva Eretnek gondolatok Nagy dilemma előtt állnak a háziorvosok, mert rövid időn belül el kell dönteniük, hogy az önkormányzatok alkalmazott­jaiként vagy egyéni vállalkozóként lássák-e el feladatukat. Az orvostársadalom arra hivatkozik, hogy az önkor­mányzati törvény kötelezi a testületeket arra, hogy biztosít­sák a lakosság egészségügyi alapellátását. A háziorvosok úgy szeretnék, ha az önkormányzatok az orvosi rendelőket ingyen bocsátanák a rendelkezésükre, ha az ott található felszerelés megvásárlásához anyagi segítséget adnának, a meglévő eszközök amortizációs költségét magukra vállal­nák, ha a közüzemi díjakat helyettük kifizetnék, s nem egy esetben a kisegítő személyzet bérét, vagy legalább annak egy részét is felvállalnák. Arról is tárgyalnak, hogy az ügyeleti díjért milyen külön javadalmazásban részesíti őket az önkormányzat, s mennyit fizet a munkával kapcsolatos gépjárműhasználatért? Mi fizetnivalója marad akkor az orvosnak? Egy átlagos Békés megyei körzetben 1500 lakosra vetítve mintegy 130 ezer forintnyi kártyapénzt kap havonta a háziorvos, amellyel szabadon rendelkezik. Ebből fedezi saját bérét és mindazt a költséget, amit nem hárított át az önkormányzatra. Melyik vállalkozó az, aki ilyen feltételek­kel ne tapsolná pirosra a tenyerét? Melyik szakma az, amelyik ennyire kiváltságos helyzetbe tudja hozni művelőit és nem kell mást tenni a szakembernek, csak dolgozni? Az összes költségének 90 százalékát más fizeti. így könnyű vállalkozónak lenni. Papp János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom