Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-09 / 132. szám
GAZDASÁG 1993. június 9., szerda £ \ <D Téglagyártás - vállalkozásban A nyerstégla az égetésig természetes módon szárad FOTÓ: FAZEKAS FERENC Alig két hónapja magánkézbe került az utóbbi esztendőkben kétmillió falazóelemet előállító békési téglagyár: Babály István három évre a város ön- kormányzatától bérbe vette az évszázados múltra visszatekintőhagyományosgyárat. Az elmúlt esztendő végén — amikor még, mint a helyi Viharsarok Tsz téglagyárában — abbahagyták a nyersgyártást, majd az égetést, bizonytalanná vált a téglagyár sorsa, az itt dolgozók jövője, megélhetése. Pedig a békési gyár évente akár 10 millió tégla előállítására is képes. A nyersgyártás a gépsorok kijavítása, felújítása után megkezdődött, eddig már csaknem háromnegyed millió nyerstéglát gyártottak. Az égetőkemencék felújítása is célegyenesbe érkezett, s hamarosan megkezdik az égetést, vagyis a Babály-féle kisméretű égetett agyagtégla gyártását, melyből az idén hárommillió értékesítését tervezik. —sz— Farmergazdálkodás?! - kivel és hogyan? 1. A divatosan használt „farmergazdálkodásra” az agrároktatás nem készítette fel a szakembereket annak ellenére, hogy már például 1990-ben a mezőgazda- sági bruttó termelési érték 43%- át — tehát közel felét — a kisüzemben állították elő. A termelési színvonalat, a hatékonyságot, a managements, a piacrendszert és az egyéni hozzáállást kedvezőtlenül érintő 40— 50 éves hagyományokat a versenyképesség érdekében a nemzetközi mérce figyelembevételével. kellene megváltoztatni. Ennek elérése érdekében — véleményem szerint — a kezdeti állapotok hasonlósága miatt az izraeli moshavok mintájára szerveződő újszerű gazdálkodó egységekre volna szükség. Ez lényegében átmenetet jelentene a nagy- és a kisüzem között. Mivel Magyarországon a nagyüzemi termelés feltételeit megteremtették (nagy táblaméret, nagy teljesítményű gépek, nagyüzemi technológiák stb.), így előnyeit megtartva elsősorban szervezési átalakítást kellene végrehajtani. Magángazdálkodáson alapulna, egyéni érdek- és tulajdonviszonyokkal, de nagyüzemi jellegű kooperációval, amely az összes szolgáltatást biztosítaná. Izraeli tanulmányútjaim közül két alkalommal tanulmányoztam (a gödöllői Agrár Management és a keszthelyi Pro Agricultura Pannóniáé alapítványok támogatásával) a moshavok létrehozásának menetét, szervezeti felépítésüket, működésüket. A tanulmányút tapasztalatairól beszélve, azokat a magyar átalakulás szolgálatába állítva falunként — és ami ennek szinte megfelel — termelőszövetkezetenként létre kellene hozni a főfoglalkozású kistermelői szférát, amelynek tulajdonában csak körülbelül 3—4 ha terület lenne, többnyire a lakóház közelében. Ezen felül a „tsz” egyéb földterülete közös tulajdonban lenne. Ez utóbbi nagyüzemi jellegét megtartva legfőképpen jól gépesíthető, kevés munkaerő-felhasználást igénylő gabonafélék, takarmánynövények termesztésére szolgálna. Az egyéni földterületen viszont élőmunkaigényes, nehezen gépesíthető, piacképes kertészeti kultúrákkal (zöldség, gyümölcs, virág, csemete stb.) eredményes gazdálkodást lehetne folytatni a családnak. Ezek gondozására, ápolására felhasználható lenne a töredék-munkaerő, a munkák könnyűsége miatt nők és gyermekek is részt vehetnének a családi vállalkozásban. A növénytermesztésen kívül mód van állattartást is folytatni. Abrakfogyasztó állatok esetén (baromfi, sertés) a takarmányok megtermelése nem a saját területen történne, legfőképpen a közös területen vagy vásárlás útján jutna hozzá a gazdaság. A termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban tapasztalható növénytermesztő és állattenyésztő egység nem életképes, mivel önelszámoló egységek, így mindkét vállalkozás öncélú nyereség elérésére törekszik, ebben viszont kibékíthetetlen ellentét van, más-más beltartalmi értékeknél éri meg átadni, illetve átvenni a takarmánynövényt. A növénytermesztés számára előnyös a specializáció, így a termelt növények körének leegyszerűsítése, aminek következtében sok takarmányozási szempontból fontos növény nem szerepelne a takarmányozásban. Ez kiküszöbölhető, ha a gazdálkodók alkalmazottai — akik egyéni profitszerzésre nem törekedhetnek — az állattartást végzők igényei szerint állítanák elő a terményt nagyüzemi körülmények mellett. Az előállítási költség így kisebb, mintha minden gazdálkodó egyedül végezné előállítását. A takarmányféleségek így önköltségen kerülnének központi tárolásra, felhasználásra. További költségmegtakarítást jelentene, hogy erre felhasználhatók lennének a gazdaságok magtárai, silóterei, takarmánykeverői, illetve a takarmányoskocsik. A takarmányozási központ a faluban létrehozott tenyésztési központból megszerezné gazdaságonként az állatok létszámát típusonként, illetve a termelési adatokat, így ezek függvényében központilag lehetne megoldani a takarmányadagok optimalizálását, hogy az állattartóknak a legkisebb költséget jelentse a takarmányozás, valamint a takarmányféleségek nagyüzemi bekeverését (ez a technológia a sajátosan kisüzemi módszerhez képest például a tehenészetben 20%-os tejho- zamtöbbletet eredményezne jelentős önköltségcsökkenés mellett). A takarmányok elszállítása innen közös takarmánykiosztó kocsival, de egyénileg is megoldható. Mindezek a műveletek egyéni eszközlekötés nélkül valósíthatók meg, nincs szükség talajmunkákra alkalmas traktorok, talajművelő eszközök, betakarítógépek, takarmánykeverők stb. egyéni megvételére, illetve saját silóterek, takarmánytárolók stb. építésére. Emellett az egyéni gazdálkodóknak nem kell rendelkeznie komoly földműveléstani, növénytermesztési, takarmánygazdálkodási, takarmányozási, számítástechnikai stb. ismeretekkel. Az egyéni termelők mellett falunként létre kellene hozni a kooperációt, amely az egész termelést átfogja, szervezi, in-' tegrálja és segíti. „Vezetőséget” kétévente demokratikusan választanának meg a tagok. Az adminisztráció 3-4 embert jelentene, ebből egy vezető, egy titkárnő, két számítógépes ügyviteli dolgozó. A termelési profilnak megfelelően 2-3 manager szakembert foglalkoztamának, akik egy-egy területnek lennének a specialistái, rendszeres szaktanácsadást adnának, technikai és technológia- fejlesztésekért lennének a felelősek, megszerveznék a beszerzést és az értékesítést. A kooperáció szakemberei, alkalmazottai szerződésben megállapított fizetésért dolgoznának, a kistermelők által befizetett tagdíjból kerülne ez kifizetésre. Nagy számú gazda esetén ezek a költségek nagyon minimálisak lennének. A szolgáltatásokból eredő költségmegtakarítás, munkamegtakarítás, eredményesebb termelés egyéni módon nem érhető el, mással nem kompenzálható. (Folytatjuk) Dómján Csaba agrármérnök A megyei agrárgazdaság átalakulását vizsgálják Sokszor elhangzott már és nyilvánvaló is, hogy a keleti piacok összeomlása, a világpiaci túlkínálat legjobban a mezőgazdasági nyersanyagok és tömegtermékek termelésének eddigi elsődleges színtereit, az alföldi megyéket, köztük Békést sújtja. Ugyanakkor a rendszerváltás részeként napjainkban erőteljes átalakuláson megy át a hazai, s benne megyénk agrárgazdasága. A kárpótlással, a szövetkezetek átalakulásával, az élelmiszer- ipari üzemek privatizációjával, a tulajdonviszonyok terén alapvetően új helyzet jön létre. Néhány speciális kiskörzetet leszámítva, a termelés külterje- sebb jellege az agrárszféra egészét tekintve az alföldi térségben már eddig is nagyobb társadalmi feszültségeket teremtett, mint máshol. A munkanélküliség megjelenésével, a gazdálkodó szervezetek és az önkormányzatok kapcsolatának átformálódásával egy, az agrárszféra és az élelmiszergazdaság változását, valamint mindezeknek a megye településhálózatára, társadalmára gyakorolt hatását feltáró kutatás széles körű szakmai érdeklődésre tarthat számot. A felsoroltak miatt a megyei önkormányzat megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének békéscsabai osztálya hároméves tudományos kutatást végez Az agrárszféra és az élelmiszer- gazdaság átalakulásának jellemzői és hatásai Békés megyében címmel. A minap a kutatók és a kutatásban aktívan segítő szakemberek — a kárpótlási hivatal, a földhivatal^ az agrárkamara, az FM-hivatal, a megyei mezőgazdasági bizottság és a gazdakörök részéről — kutatásindító munkaértekezletet tartottak. A kutatás az alábbi csomópontok köré csoportosul: a tulajdoni szerkezet átalakulása, a gazdálkodás szervezeti rendjének átformálódása, a föld- és területhasználatban végbemenő változások, az agrárfinanszírozás új rendszerének kialakulása, az agrárátalakulás települési-társadalmi következményei. A kutatást dr. Gurzó Imre tudományos osztályvezető és dr. Baukó Tamás tudományos munkatárs irányítja. A megbeszélésen elhangzott, hogy a komplex kutatásban a remények szerint találkozik a tudományos igényű elemző feltárás és a gyakorlati megközelítés, valamint tartósnak ígérkező tendenciákat ismernek fel, megteremthetik egy regionális agrárinformatikai rendszer alapjait, adatbázisát is. Ny. L. Főtsűnk hideg vízzel Ha a gázolaj túl drága Amikor nyilvánosságra hozták, hogy a tüzelőolajat ezután még lakás fűtésére is csak korlátozottan lehet felhasználni, sokan tudni vélték, ezzel a rendelettel elsősorban a dízelgépjárművek tulajdonosait akarták sújtani. Hiszen ezzel a 22 forintos HTO-ról át kellett álljanak a 60 forintos dízelolajra. Igen ám, de ezzel nemcsak a gépkocsi-tulajdonosokat büntették, hanem azokat a kistermelőket is, akik a háztartási olajat a zöldségtermelésben, a fóliasátrak és az üvegházak fűtésére használták, hiszen így vált lehetővé, hogy májusban már friss paradicsomhoz, paprikához, uborkához juthattunk. A zöldségtermelőknek egyébként is nagy veszteséget jelent, hogy mostanában a déli országokból áramlik országunkba a zöldség és virág. A 60 forintos tüzelőolaj pedig végképp veszteségessé tenné termelésüket. Csak megyénkben sokezer termelőt érint az új rendelkezés. Van-e valami megoldás, hogy ne vegyük el a termelők kedvét, kérdeztük dr. Tóth Já-. nőst, a megyei gazdasági osztály főtanácsosát. — Ha a kormányzat nem módosítja a gazdálkodók előnyére ezt a rendeletet, akkor valóban nehéz helyzetbe kerülnek a termelők. De talán van megoldás. Medgyesegy- háza polgármestere, Nagy Béla, aki egyben a Békés Megyei Gazdasági Bizottság elnöke is, olyan energiatakarékos fűtési rendszert javasol, amellyel a 22 forintos olajnál is olcsóbban lehet fűteni. S ez a hőszivattyú. Erről azonban a szakembert kérdezze, hiszen ő tud bővebbet erről a még kevésbé ismert fűtési módszerről beszélni. Hajdú György. mérnök készséggel áll rendelkezésünkre.: — Az említett gép nem újdonság — kezdte tájékoztatóját. — A fejlett országokban igen elterjedt. A hőszivattyút hőtranszformátomak és fűtőgépnek is nevezik. Működésének lényege, hogy a környezet, a levegő, a víz, a földmeleg viszonylag alacsony hőfokú, de végtelen mennyiségű hőtartalmát egy kevés bevitt energia segítségével olyan magas hőfokra emeli, hogy fűteni lehessen vele. Az elve rokon a hűtőgépekével. —Ezek szerint a hűtőgéppel is lehet fűteni? — A dolog nem ilyen egyszerű. A fűtőgépnél a folyamat iránya fordított. A környezet hőjét vonja el és magasabb hőfokra emelve egy zárt teret lehet fűteni vele. Ugyanúgy egy kompresszor biztosítja ezt a folyamatot, amelyet általában villanymotorral hajtanak meg, de a meghajtás nagyobb egységeknél lehet dízel-motor, gázmotor vagy akár gázturbina is. — Gondolom, ha a fejlettebb országokban elterjedt, nálunk is használják? — Sajnos kevés helyen. Tíz éve működik egy a Fővárosi Vízműveknél. Ez 8 Celsius- fokos kútvízből vonja el az energiát és fűt vele egy egész épületet. A Fővárosi Csatornázási Műveknél a szennyvízből fűtik az üzem helyiségeit. A halimbai bauxitbányánál a bányaiszapból nyerik a hőt. Szekszárdon egy műanyaggyárban a fröccsöntő gépek hűtővizéből kivont hővel a használati meleg vizet termelik. A szomszédos Ausztriában például ezerszám működnek ezek a gépek. Két kilowattból több megavatt teljesítménnyel. — Miért nem lehetett eddig ezekről a gépekről hallani? — Több oka van. Nálunk a legutóbbi évekig igen olcsó volt az energia. Ezek a gépek viszont drágák. Aruk csak akkor térül meg rövid időn belül, ha versenyezni tudnak más energia árával. A mai gázárnál, szénámál, a HTO 22 forintos áránál hiába olcsóbb a hőszivattyú üzeme, ha a megtérülési idejük 5-10 év. De a 6 forintos árammal vagy a 60 forintos olajárral szemben már egy-két év alatt kifizethető az ára. Egyébként külföldön állami kedvezményt adnak hozzá, mert nem csak energiatakarékos, hanem környezetbarát is. — Hogyan lehet ezt a szivattyút a fóliakertekben hasznosítani? — Megvizsgáltam egy medgyesegyházi gazdánál az olajfelhasználást. Egy szezonban 35 000 liter olajat fűt el. Ha hőszivattyút használna, ennek az ára egy szezon alatt megtérülne. Utána pedig annyi lesz a költsége, mintha 18-20 forintos olajjal fűtene. Ennek a termelőnek saját, langyos vizű kútja van, ebből nyerhető az energia. — Kihez fordulhat az a termelő, akit érdekel ez a fűtési megoldás? — Úgy tudom, a medgyesegyházi polgármester tervez egy beszélgetést az érdekelt települések vezetőivel, ahol tájékoztatást kapnának a hőszivattyúról. De természetesen szívesen tartok erről tájé- koztást bárhol, ahol igénylik. B. V. Paprikavizit szedés előtt Hajnalban jöhet a család, az ilyen szép paprikának a piacon a helye fotó: fazekas ferenc
