Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-08 / 131. szám
O 1F.KF.S MF.GYEI HÍRLAP SZEGHALOM ÉS KÖRNYÉKE Péter András síremléke Halaspusztán Az oldalt szerkesztette: Gila Károly (Telefon: (66)371-139), a fotókat Czebe Sándorné készítette Szandi mégis jön Szeghalom. — Májusban elmaradt szeghalmi fellépését pótolja június 11-én délután két órakor a városi művelődési központban a népszerű énekesnő, Szandi. Kiállítás régiségekből Ecsegfalva.—A helyi művelődési házban nemrég nyílt meg az a kiállítás, amelyben a helyben összegyűjtött régiségeket mutatják be. Található itt régi újságokon, bibliákon kívül a mángorlófán át a múlt század elejéről való kis zöld butéliákig sok érdekes látnivaló. Megnyílt a toronygaléria Vésztó'. — A református templom toronyfeljárója és az ott kialakított kiállítóhelyiségek már nem először adnak otthon tárlatoknak. A közelmúltban megnyílt legújabb bemutatón Oláh- né Demján Ilona füzesgyarmati amatőr festő és a közelmúltban elhunyt, vésztői származású Müller Géza festményein kívül Vári Szabó István vésztői fafaragó alkotásai is láthatók. A változatos kiállítás július végéig tekinthető meg. Alapítvány a Sárrét kulturális felemelkedéséért Példamutató, nagy jelentőségű döntést hozott májusi ülésén Vésztő önkormányzati testületé. Kaszai János polgármester előterjesztése alapján alapítványt hozott létre, százezer forintos alaptőkével. Az alapítvány neve: Sárréti Piknik Kulturális Alapítvány. A célokról, a lehetőségekről kérdezzük Mészáros Ferencet, az alapítványi tanács elnökét, aki személyében is reprezentálja a sárréti jelleget, hiszen a vésztői alapítványnak szeghalmi elnöke van. — Célunkat legtömörebben talán akkor tudom megfogalmazni, ha idézek az alapítvány szövegéből. „Célunk a sárréti települések kulturális életének fellendítése, a Sárrét történelmi, néprajzi, régészeti, irodalmi, nyelvészeti és művészeti értékeinek megőrzése, bemutatása, a kulturális idegenforgalom fejlesztésének támogatása, a környező országok népeivel a kulturális kapcsolatok ápolása és erősítése, az 1996. évi Világkiállítás rendezvénysorozatához való kapcsolódás elősegítése, Vésztő-Mágor történelmi emlékhely adottságainak kihasználása, hazai és nemzetközi megismertetésének előmozdítása.” Nagyon fontos, hogy az alapítvány nyitott, bárki és bármely település önkormányzata csatlakozhat hozzá. Folyamatban van a cégbírósági bejegyzésünk, ezután adószámot kérünk és megnyitjuk az alapítvány számláját. A jelenlegi szabályozás szerint az alapítvány javára történő pénzátadás az adóalapból leírható. Az elnevezésben utalunk is rá, hogy most elsőrendű feladatunknak a Sárréti Piknik idei sikeres megrendezését tekintjük, de hosszabb távú terveinkben több, más települést is magába foglaló rendezvények szerepelnek, szeretnénk valóban az egész Sárrétet felölelő kulturális megmozdulásokat szervezni. Célunk az is, hogy a Kárpát-medence népeit a kultúrán keresztül próbáljuk meg egymáshoz közelebb hozni, rendezvényeink kedves vendégei, fellépői a határon túli magyarok éppúgy, mint a hazánkban élő nemzetiségek, a szomszédos országok folklórcsoportjai is. Várjuk a települések és a vállalkozók csatlakozását a vésztőiek nemes kezdeményezéséhez. Emlékmű az elesetteknek Ecsegfalván pünkösdvasárnap avatták fel a falu világháborús hőseinek emlékművét. A sokágú gyertyatartóra emlékeztető mű Gyulai Antal ötvösművész munkája, az előtte lévő kőtáblákon a harminckét helyi elesett katona neve olvasható. A mementó összhatását jelentősen emeli a kompozíció jó elhelyezése, a körülötte kialakított tágas tér. Mint a falu polgármesterétől, dr. Szo- boszlai Árpádtól megtudtuk, később padokat is szeretnének ide kihelyezni és terveik vannak a műalkotás éjszakai megvilágítására is. Az új emlékmű dísze a falunak Gyermeknap Május 27-én gyermeknapi bulit szerveztek Szeghalmon, a Fáy utcai óvodában. A rendezvény a kicsik tomabemu- tatójával indult, majd játékos a rönkhajóért vetélkedőkkel folytatódott, amelyekbe a szülők is bekapcsolódtak. Volt az apróságok kedvence, zsákbamacska is, melyet nagy izgalommal bontogattak és örültek az ajándékoknak. Az óvoda vezetése a bevételt arra szeretné felhasználni, hogy a néhány évé tönkrement rönkhajót újra megépítse, játéklehetőséget biztosítva 1T~gyerekeknek. Ismeretlen nagyjaink Nagy Miklós Rendezettebb a piac Körösladány. — Befejezéséhez közelednek a piactér rekonstrukciós munkálatai, mellyel rendezett körülményeket teremtenek az árusok és a vevők számára is. Soros-pénzből Ausztriába Szeghalom. — A Péter András Gimnázium pályázatot nyújtott be a Soros-alapítványhoz, kérve a diákok októberi ausztriai egyhetes tanul- mányútjának támogatását. Nos, a kuratórium értesítése alapján 800 dollárt kapnak hozzájárulásként a testvéris- kolai kapcsolatok bővítésére. Költözik a piac Füzesgyarmat. — Befejezéséhez közeledik az új piactér kialakítása a faluban. A szemre is tetszetős pavilonsor már elkészült, várhatóan még ebben a hónapban az egész piac áttelepítésére is sor kerül. Megszépül a hivatal Ecsegfalva. — Még az elmúlt évben döntött a képviselő- testület arról, hogy a polgár- mesteri hivatal épületét újból kell festeni, az elavult berendezéseket ki kell cserélni. Erre azonban egyéb okok miatt csak most került sor. Mezősas... Még századunk harmincas éveiben is elhagyott, isten háta mögötti hely, amit sem vasút, sem közút nem kötött össze a környező településekkel, még a postát is a kisbíró télen heti egy alkalommal vitte ki Furtáról. Igazi sárréti falu, eldugva a világ szeme elől. Itt született a szeghalmi Református Péter András Reálgimnázium alapító igazgatója, immáron éppen száz esztendeje, 1893-ban. Egyetemi tanulmányait Németországban és Svájcban folytatta. Ehhez a korszakhoz tartozik, hogy az első világháborúban, tanulmányait megszakítva hazajött, hogy katonaként álljon helyt. A fronton matematikai ismereteit adta át egyszerűbb paraszt és munkás származású bajtársainak, kihasználva a harcok ritka szüneteit. 1920-ban diplomázott és fiatal tanárként Mezőtúrra került. Ebben az időben egy fizikai szakkérdés kapcsán összekülönbözött dr. Dóczi Imrével, az akkori középiskolai tanfelügyelővel. Mindezek ellenére, amikor 1926-ban Szeghalom a beinduló középiskola igazgatói pályázatára Dóczit kérte fel szakbíróul Nagy Miklós és Karácsony Sándor pályázata felett, Dóczi ezt mondta: „Egyedül Nagy Miklóst ajánlom.” Az igazgató kiválasztásáról a Kálvinista szemle korabeli száma a következő módon emlékezett meg: „A Tiszántúl ismét kitett magáért, Karácsony Sándorral szemben egy senki lett a szeghalmi gimnázium igazgatója.” Szeghalom jól választott... Ez a „senki” a keservvel megszült gimnáziumot hamarosan az ország legrangosabb intézményei sorába emelte. Vezetése alatt 1928-ban megépült a mai gimnázium régi épülete, mely 1935-ben közel s távol egyedülálló tornacsarnokkal bővült. A gimnázium szellemiségéről, eszmei hovatartozásáról sok legenda kering ma is. A középiskola a Sárrét szellemi műhelye lett, amit a helyi lapon kívül a számtalan ismeretterjesztő előadás is fémjelez a környékbeli településeken, hogy a népfőiskolái mozgalomról, Sinka István és He- gyesi János útraindításáról ne is beszéljünk. Mint szakíró legnagyobb vihart keltett és ma is megfontolandó műve, az „Új rendszerű tankönyvkiadás” a harmincas években jelent meg. 1946-ban Tildy Zoltán Pestre hívta, hogy a Vallás és Közoktatási Minisztériumban államtitkári posztot töltsön be. 1947-ig közmegelégedésre tevékenykedett, ám ekkor a kommunista térnyerés miatt nem tarthatta meg beosztását. Ez azonban nem törte meg alkotókedvét, 1959-ben Fényes Imre társszerzőjeként kiadta a Mikrofizika című könyvet. A Péter András Gimnázium öregdiák-mozgalmának lelki összetartójaként tevékenykedett még hosszú ideig. 1975- ben hunyt el, hamvait a gimnáziumalapító Péter András kriptájában helyezték örök nyugalomra. Kele József 1993. június 8., kedd Szomjúság Aki mostanában a mi vidékünkre téved, többféle szomjúsággal is találkozhat. A földek, a növények tikkadtan várják a megváltó esőt, amely egy ideje elkerül bennünket. Ezen a fajta szomjúságon Medárd talán segít, ha még időben érkezik. Mi, az ittlakók hasonlóan szomjúhozunk valami kedvező fordulatra, bár nemrég egy idős bácsitól azt hallottam, hogy rajtunk az Isten nem akar, a kormány meg nem tud segíteni. Természetesen nem kell ezzel feltétlenül egyetérteni, mások szerint épp a jelenlegi hatalom tudna tenni értünk valamit, ha akarna. Mindez azonban a lényegen nem változtat, szomjazunk a jó hírre, amely egyre késik. Szívesen elmélkednék arról is, hogy micsoda kultúr- szomj vett erőt a vidékünkön, de ez nem lenne igaz. A kultúra iránti igényt az anyagiakért vívott mindennapos csata huszadrangú kérdéssé minősítette. Helyébe — nem nagy örömmel valljuk be, de sajnos igaz — a kocsmák világa került előtérbe. Tudom, az is egyfajta szomjúság, egyfajta menekülés, de az az út nem vezet sehová, az a szomjúság csak a teljes ellehetetlenüléshez vezethet. Most ismét a fejemhez lehet majd vágni, hogy túlzottan komor képet festek vidékünkről, de azt gondolom, a hiba nem bennem van. Az is igaz, hogy nem lehet csak szomjazni a megváltást, tenni is kell érte. Csak lehetőséget, érthető, kézzelfogható célt kellene látniuk, a csoda többi részét már ők maguk is véghezviszik. Az imént hallottam a rádióban, hogy talán megjön a rég várt eső, a szomjas földek talán megmenekülnek, de mi lesz az emberekkel?! n ■, Megújult strand új kezdeményezésekkel A Dévaványáról Kisújszállás felé utazó autós nem is tudja, hogy nyáron milyen kellemes hely mellett robog el. A május elsején megnyílt strand minden igényt kielégítő fürdőhellyé válhat. Erről beszél Toma- sovszki Sándor fürdőigazgató: —Dévaványa nem tartozik a felkapott fürdőhelyek közé, pedig a szép környezet, a feszített víztükrös úszómedence, a díjtalanul használható csúzda mindmind vonzó lehet. Az olcsó árakról és a termálmedencéről már nem is beszélve. Némi Legjobb ilyenkor a vízben! üröm, hogy a csúzda miatt az úszómedence kisebb lett. Ennek ellenére kihasználatlan lehetőség, hogy az iskolai úszás- oktatást még nem valósították meg, pedig a strand alkalmazottain és a gyerekeken nem múlna. Úgy tűnik, a pedagógusok nem vevők az ötletre, így első lépésként most egyenlőre a felnőttek részére indul úszásoktatás. A strand melletti fürdő épülete szintén kihasználatlanul áll, ennek hasznosítására az önkormányzat pályázatot írt ki. K. Sz. Z. Gazdakör Körösladányban A március végén alakult Kö- rösladányi Népkör május 27- ei ülésére meghívták dr. Kulcsár Lászlót, a Gazdakörök Megyei Szövetségének elnökét és dr. Pelcsinszki Boleszlá- vot, a térség országgyűlési képviselőjét is. Mint Fazekas Lajos elnöktől megtudtam, a 22 tagú népkör tulajdonképpen a gazdakörök mintájára jött létre, az elnevezéssel arra akartak utalni, hogy a faluban korábban nagy hagyománnyal bíró népkört kívánják feléleszteni. Az ülés elején Kiss Ferenc titkár számolt be a gazdakörök megyei gyűléséről, ahol elhangzott, hogy jelenleg az országban mintegy háromszáz gazdakör működik, ebből megyénkben huszonkilenc. Cél az év végére ötszáz gazdakört megalakítani. Dr. Kulcsár László megyei elnök előadásában utalt arra, hogy a gazdakörök célja egy laza érdekvédelmi szövetség létrehozása. Véleménye szerint ez a szövetség a kibontakozás záloga, legfontosabb feladatuk a magántulajdonon alapuló mezőgazdálkodók érdekvédelme. Jelenleg is folyik a szervezés, bár itt-ott nagyobb a lelkesedés, mint az eredmény. Ebben az is közrejátszik, hogy újonnan alakuló szervezetként anyagi gondjaik is vannak. Fontosnak tartotta annak kihangsúlyozását, hogy nem tartoznak egyetlen párthoz sem és függetlenségüket meg is kívánják őrizni.
