Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-10 / 107. szám
Mai lapunkban Gyula, holnap Mezőhegyes és környékéről olvashatnak beszámolókat a 7. oldalon 1A HAZA MINDEN ELŐTT! MES MEGYEI HÍRLAP 1993. MÁJUS 10., HÉTFŐ ARA: 13,80 FORINT XLVIII. ÉVFOLYAM 107. SZÁM SP0R1 r melléklet 1-16. oldal Esélyt a vidéknek! Abszolút kritikus helyzetben van a magyar mezőgazdaság. Pártpolitikai akaratok helyett csak konszenzuson alapulhat a mezőgazdaság, a magyar falu kivezetése a válságból. (3. oldal) Kalotaszentkirályi életkép A faluban nincs munkalehetőség, az emberek a visszakapott földjeiken gazdálkodnak, ahogyan tudnak... (4. oldal) Orvos, aki rendelőt épít Dr. Molnár Mihály sarkadi körzeti orvosnak május 31 -éig ki kell költöznie a számára kiutalt szolgálati lakásból, így döntött nem régen a sarkadi képviselő-testület. A lakást a város gyógyszertári célra szeretné bérbe adni, javítva ezáltal az újteleki rész gyógyszer- ellátását. (5. oldal) Hat tantárgyból versenyeztek A földrajz tanulmányi versenyt a Békéscsabai 1-es Számú Általános Iskolában rendezték meg. Képünk előterében Kovács Zita, a 11 -es Számú Általános Iskola tanulója. (Tudósításunk a 3. oldalon) fotó: kovács Erzsébet Száztíz éves a Vöröskereszt A háborúk borzalmainak látványa annyira megrendítette az egykori gazdag svájci bankárt, Henri Dunant, hogy 1883-ban megalapította a Vöröskeresztet, az azóta is működő nemzetközi társadalmi szervezetet, amelynek célja a háborúk áldozatainak segélyezése, valamint a természeti csapások károsultjainak támogatása. Munkájuk mai jelentőségét mérlegelte Szabó Sándorné, a Vöröskereszt békéscsabai szervezetének városi titkára, amikor az alapító születésnapja, a Vöröskereszt világnapja alkalmából jutalmakat és kitüntetéseket adott át a városi szervezet legjobban dolgozó aktíváinak, közöttük Szaszák Györgyné telekgerendási, Pet- rovszkiné Czapó Judit kétsop- ronyi és Fekete János, Békéscsaba, VI. kerületi alapszervezeti titkároknak. A világnapon minden évben elhangzik az a jelszó is, amellyel középpontba állítanak egy-egy fontos, aktuális gondolatot. Az idei jelszóval — „Emberi méltóságot mindenkinek!” — arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a legnagyobb bajban is kötelességünk méltóságot biztosítani embertársaink számára. L. M. A kilencek reménykednek Korábban már beszámoltunk arról, hogy megyénk 9 települése (Almáskamarás, Bánkút, Dombiratos, Elek, Kétegyháza, Kevermes, Kun- ágota, Lökösháza és Nagykamarás) közösen szeretne vezetékes gázhoz jutni. „Hol tartanak most?” — kérdeztük Domsik Jánosáét, Kevermes polgármesterét. — A tervezett beruházás összege 1,3 milliárd forint. Nyilvánvaló, hogy az érintett önkormányzatok nem rendelkeznek ennyi pénzzel, sőt még az úgynevezett saját erővel sem. Éppen ezért Kevermes nagyközség gesztorságával közös pályázatot nyújtottunk be az Állami Fejlesztési Intézethez. Bízunk benne, hogy a fejlesztési alapból vagy más költségvetési forrásból sikerül finanszírozni a beruházást. Úgy véljük, hogy az ügyben pozitív irányú elmozdulást eredményezhet a gázszolgáltató vállalatok privatizációja, hiszen így az ő fejlesztési eszközeik is számításba jöhetnek, és az önkormányzatoknak is nagyobb az esélye az állami támogatás elnyerésére. —Ha a kilenc település bármely polgára megkérdezné önt, hogy mikortól fűthet otthonában gázzal, mit válaszolna? — Abban az esetben, ha a pályázati ütemezés szerint jutunk pénzhez, erre 1995-ben vagy ’96-ban kerülhet sor. —Bíznak tehát abban, hogy nyerni fog a pályázatuk? — Mivel még nincs döntés, reménykedünk. M.Gy. Mindenki ráfizet Szalagcímnek a lapok első oldalára és témául parlamenti felszólalásokhoz érdekes a sertéspestis, a védőkörzetté nyilvánítás, a megyénkre vonatkozó zárlat. S bár egyes vélemények szerint a rossz hír is szolgálhat jó reklámként, mindez a jelentős veszteségekkel küszködő termelőket nem vigasztalja. Anyagi és erkölcsi kár sújtja a termelőkkel együtt a magyar exportérdekeket, az állategészségügyet. Nem régen hallottam, hogy a francia gazdálkodók eltorlaszolták a külföldi húst importáló kamionok útját, ezzel tiltakoztak saját piaci veszteségeik, munkájuk semmibevétele ellen. Hasonló megmozdulásokhoz folyamodtak a termelők Franciaországban és máshol már korábban is. A hazaiak mindeddig fegyelmezetten tűrték a zárlatot, annak ellenére, hogy a kormányzati beavatkozás kissé váratott magára. A parlamenti képviselők arra figyelmeztetnek, hogy ez a türelem elfogyhat, és a munkája gyümölcsét veszni látó gazda arra kényszerülhet, hogy oda vigye eladni állatait, ahol éppen elfogadható áron vevőt talál rá. Mivel régi igazság, hogy a szegény embert az ág is húzza, és a mezőgazdasági termelésünket fenyegető külső erők (aszály, árvíz, belvíz, pestis) nem először törnek ránk, a termelők nem a csodára várnak, hanem csak arra és joggal, hogy készenlétben álljanak a szakszerű, körültekintő válaszlépések. Niedzielsky Katalin Győzelem helyett megbékélés A demokrácia „kiskörei” tanácskoztak Május 9. eddig a győzelem napja volt. Legyen ezentúl a megbékélés napja szerte a világon. Egy világégésnek ugyanis nincsenek, nem is lehetnek győztesei, csak áldozatai. Egyebek mellett ezt hangsúlyozta a Dorogi Nyilatkozat, amelyet vasárnap délelőtt ismertettek a város új címerének és zászlajának felszentelésekor, valamint a II. világháború áldozatai emlékművének felavatásakor. Az ünnepségen — a felhívással kapcsolatban — Kossuthnak ezt a mondását idézte Szabad György, az Országgyűlés elnöke: hogy ki a szomszédunk, az a történelem műve. Az viszont, hogy milyen a köztünk lévő kapcsolat, az a feleken áll. A demokrácia kisköreinek tartják a civil szervezeteket, azaz a nonprofit szervezeteket, egyesületeket, egyesüléseket, alapítványokat. Jogi tekintetben szerepük már nagyrészt tisztázott, pénzügyileg azonban nem tartják kielégítőnek helyzetüket — hangzott el a Békés megyei civil szervezetek első tanácskozásán, melyet a közösségfejlesztők egyesülete, a megyei művelődési központ és az ifjúsági ház rendezett meg a hét végén Békéscsabán. A programokon 40—50 civil szervezet képviseltette magát, és a szervezők sajnálatukat fejezték ki, hogy több olyan egyesület nem vett részt a fórumon, ahol tudomásuk szerint komoly munkát végeznek. Akik viszont megjelentek, fontos jogi, pénzügyi információkat kaptak, lehetőségeikről értesülhettek, és bepillanthattak egymás munkájába. Felvetődött olyan javaslat is — főként a békéscsabai szervezeteket illetően —, hogy szövetséget hozzanak létre, így adott esetben könnyebben „ostromolhatják” az önkormányzatot, és integrálhatják a különböző érdekeket. A tervek szerint a megyei civil szervezetek tanácskozásának még az idén folytatása következik. Ny. L. A támogatás megszüntetése veszélyezteti a zárlatot Sertéscsempészet megyénkből? A tavalyi év novemberében a setéspestis miatt a földművelésügyi miniszter Békés megyét védőkörzetté nyilvánította, annak következtében, hogy a Közös Piac korlátozást vezetett be a megyéből származó sertéshúsra. Békésből nem lehetett — és a mai napig sem lehet — sertést kivinni, a megyében pedig a felvásárlási árak csökkentek. A termelőket komoly veszteségek érték, de ezt részben enyhítette az a 10 forintos kilónkénti állami támogatás, amelyet a Gyulai Húskombinát és rajta keresztül a termelő kapott a felvásárolt sertések után, és amely megakadályozta a fel- vásárlási árak túlzott zuhanását. Dr. Futaki Géza SZDSZ-es országgyűlési képviselő tegnap megkereste szerkesztőségünket és elmondta: az agrárrendtartási tárcaközi bizottság azt a javaslatot tette a földművelésügyi miniszternek, hogy ez a támogatás ne kerüljön meghosszabbításra, és április végétől a támogatás meg is szűnt. — Ez rendkívül súlyos következményekkel járhat, amikre dr. Pelcsinszki Bolesz- láv képviselőtársam a múlt héten napirend előtti felszólalásában hívta fel a parlament figyelmét — folytatta. — Ha nincs elfogadható felvásárlási ár, nehéz lesz Békés megyén belül tartani a „kész” hízókat. A zárlat terheit eddig fegyelmezetten viselő gazdák megpróbálkoznak majd esetleg az állatok „kicsempészésével”. Ott akarják ugyanis eladni állataikat, ahol éppen vevő van rá, ahol gyorsan fizetnek, még akkor is, ha tudják, a zárlatsze- gés kockázattal jár. Ez veszélyezteti a zárlatot, és az állat- egészségügyet nehezen megoldható feladat elé állítja pénz híján az ilyen esetek kiszűrése. A nemzetközileg vállalt kötelezettségek betartásának megszegése pedig a Közös Piac bizalmának elvesztését jelentheti. A támogatást tehát továbbra is biztosítani kell, amire az intervenciós alapból nyílik is lehetőség. Azt sem lehet szó nélkül hagyni, hogy a kormány késve tett intézkedéseket, melyek nem vonatkoznak a megye egészére, holott a zárlat az egész megyét érinti. A támogatás megvonásával pedig közvetlen veszélybe sodorja a zárlat eddigi sikerességét. Felmerül az a kérdés is, hogy Szabó János földművelésügyi miniszterré való kinevezése hozott-e szemléleti változást? Nyemcsok László Kórusok seregszemléje Gyulán A gyulai találkozó szombati ebédszünetében a mátészalkai kórus még egy utolsó próbát tartott fotó: kovács Erzsébet Országos Szövetkezeti Kórus- találkozót rendeztek — Varga Edit, az Áfészek Országos Tanácsának kulturális vezetője „dirigálásával” — szombaton és vasárnap Gyulán. A Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar, a Zákányszéki Parasztkórus, a Nyírbátori Tinódi Kórus, a Mórahalmi Parasztkórus, a Jánoshalmi Vegyeskar, a Békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar, a Püspökladányi Kórus, a Füzesabonyi Tinódi Férfikórus, a Tápiószelei Bartók Béla Vegyeskar, az Edelényi Férfikórus, a Szécsényi Erkel Ferenc y egyeskar, a Mátészalkai Ádám Jenő Vegyeskar, a Jászberényi Palotásy Vegyeskar, a (Folytatása3. oldalon)
