Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-27 / 122. szám
O 1993. május 27., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP sgL Munkanélküliek képzése A Békés Megyei Munkaügyi Központ támogatásával az idei év nyitásakor 77 tanfolyamon 1701 munkanélküli hallgató kezdte meg*tanülmánya- it. Az első negyedévben 4 új tanfolyam indult 83 résztvevővel. Ebben az időszakban 19 szakképesítést adó és négy betanító jellegű tanfolyam fejeződött be, így 477-en kerültek ki a képzésből. Közöttük 165- en pályakezdők voltak. Az első negyedévben az egyéni képzésekben ötszázan vettek részt. Előrejelzések szerint a munkanélküliek képzése iránt megnövekszik az igény, mert a demográfiai hullám következtében igen nagy létszámú korosztályok kerülnek ki az iskolapadokból. Gazdakör-avatás A Keresztény Polgári Olvasókör jogutódjakéntjúnius 19-én Újkígyóson a gazdakör új székházát avatja. A Kossuth utca 26 számú ház avatójára száz vendéget hívtak meg a szervezők. Géptörténeti kiállítás A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és az MMM Baráti Kör kígyósi csoportja a helyi Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Szakmunkásképző Intézettel karöltve időszakos kiállítást rendez „ A magyarországi mezőgazdasági gépversenyek és kiállítások múltja” címmel. A kiállítást május 28- án, délelőtt 11 órakor dr. Szakács Sándor, a múzeum főigazgatója nyitja meg a sza- badkígyósi kastély dísztermében. Tagság biztosítással E hónap elsejétől a Gabona- és Malomipari Dolgozók Szak- szervezete tagdíjfizető tagjai számára balesetbiztosítást is nyújt mint juttatást. A Colonia biztosítóval kötött megállapodás baleseti halálra, baleseti eredetű végleges és részleges károsodásra, valamint kórházi ápolásra biztosít térítést. akciói 20-30%~os ÁRENGEDMÉNNYEL kaphatók 20 l-es széles szájnydású kannák, 50-60 literes hordók. 2-4-6-10 literes öntözőkannák, 5-10 literes vödrök, marmonkannák és háztartási áruk SZEZONÁLIS ÁRON! 4 literes gyümölcsöstál már 28,50 Ft + Áfá-ért Cfai: D(ST MŰANYAGIPAR! RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Dtbrtctn, tavin it 147. TN.: (52) 346-173 Fik (52) 3SM18 Tarolt az eleki „négyesfogat” Nem kisebb eredményt mondhat magának az a négy végzős, lótenyésztő szakmunkástanuló — aki idén májusban az Országos Szakma Kiváló Tanulója Versenyen szerepelt —, mint az egyéni és összetett első hely „besöprése”. így az eleki Mezőgazdasági és Ipari Szakmunkásképző Intézethez került az Állatorvos-tudományi Egyetem rektora által alapított Csekonics József vándorserleg is két évre. (A serleg nem a báróra, hanem a honi lótenyésztés, Bábolna és Mezőhegyes megalapítójára emlékezik.) Győzelmük azért is meglepetést szerzett a szakmában, mert Tatán immár több mint húsz, Pécelen több mint tíz éve oktatnak lótenyésztő tanulókat. Ám az eleki iskolában Perei Gábor szaktanár megjelenése megfordította a rangsort... Az eleki iskolában Simon Mihály igazgató irodájábam négy diák engedélyt körmöl. Versenyeredményük alapján már szakmunkások, ám ők mégis szeretnének az iskolában maradni. Éhhez pedig engedély kell. Ahhoz persze kiváló tanítványok is kellettek, mint az egyéni első helyezett, a mártélyi Borsos Zoltán. A kétnapos tanulmányi versenyen még a caprilihoz sorsolt lóval is szerencséje volt. — A caprili díjlovaglás, egy 20-szor 40 méteres pályán két ugrást kell négyszer bemutatni. Ebben harmadik lettem, de az írásbeli nekem sikerült a legjobban. A lovakat nagyapám szerettette meg velem, így kerültem Elekre. Először le szeretnék érettségizni, s azért maradok itt, hogy tovább látogathassam az órákat. A Tolna megyei Zengrűber Mihály hatodik helyezett volt a tanulmányi versenyen, de az írásbelije a második legjobb volt. Már van munkahelye, de először lazítani szeretne, ugyanis kissé erős volt a „kiképzés” a versenyre. — Ajánlottak Mezőfalván Az első helyezett Borsos Zoltán állást, és mehetnék Zsoldos Andor fogathajtó világbajnok mellé dolgozni. És szeretnék sportszerűen foglalkozni a díjugratással. A 7. helyezett Zsoldos Andor egy Szentes környéki tanyán lakik, ahol öt lovat is gondoznak. Zsoldos Andor, a hetedik Tóth Judit, a 12. helyezett Ugyan az ifjú szakmunkás kapott állásajánlatot, de jobban izgatja az otthoni munka a lovak körül. Emellett a fogathajtásban kíván eredményeket produkálni a jövőben. — A szakmát úgy szerettem meg — mondja —, hogy édesapám 1987-ben vett egy kétéves csődörcsikót. Korábban féltem a lovaktól, az istállóba is alig mertem bemenni. De ezt a lovat nagyon megszerettem. —Igaz, hogy a ló nem lép rá a fekvő emberre? — Igaz, de akkor én ezt még nem tudhattam. —Törtél már be lovat? — Jaj, az nem betörés, hanem idomítás, munkára szoktatás — mondják szinte egyszerre. Betörés csak a filmekben van. A tiszaderzsi Tóth Judit, aki 12. lett, nem volt jelen a beszélgetésen, de ő is részese volt a nagy csapatnak. A fiúk arról is meséltek, hogy szívesen vállalkoznának, de nincs alaptőkéjük. Szerintük ugyanis van fantázia a lótenyésztésben a turizmus és az idegenforgalom szempontjából. A srácok egyébként ott voltak Mezőhegyesen, amikor bepakolták az Olaszországba induló törzsméneket. De gyönyörű lovak voltak! — sóhajtott fel egyikük... B. Sajti Emese Zengrűber Mihály hatodik lett Katalóguslapozgató Miért kerültek hullámvölgybe a magyar bélyegek? Örömből üröm. Hiába kilincsel a gyűjtő a hatvanas évek óta gondosan őrzött bélyegeivel — fabatkát sem érnek, még a névértéket sem kapja meg érte. Azt sem, ami rájuk van nyomva, amennyiért a posta annak idején ámlta—méghozzá nem is mindenkinek minedegyiket, hanem legtöbbjét csak korlátozott mennyiségben a szervezett gyűjtőknek. Igaz, bérmentesítésre minden, 1946. augusztus 1 -je után kiadott bélyeg és blokk felhasználható — de közben jött az infláció. Például a 8, lepedőnagyságú címletből álló, 1968-ban kiadott „védett madarak” sor rá sem fér egy normál borítékra, s névértéke 9 forint 50. Ennyiért egy levelezőlapot sem visz a posta Pestről Hajdú- hadházára... így lett az örömből üröm. Pedig a gyűjtés örömszerző tevékenység... S minden gyűjtés mögött ott van — bevallottan vagy tudat alatt a vagyonbiztosítás indítéka. Az értéktelen és értékesíthetetlen gyűjtemény azonban csalódást okoz. A csalódott gyűjtő pedig boldogtalan ember! Mi okozta a modem magyar bélyeg értékvesztését? Az egyik ok a pillanatnyi nyereséget célzó túltermelés. Makovecz Imre által tervezett épületeket ábrázoló bélyegek a közelmúlt legszebb kiadványai közé tartoznak 1932-ben 20, 1942-ben 28, 1952-ben 62, 1962-ben 84, 1972-ben 99 bélyeg, blokk és kisív jelent meg; tavaly már csak 45. A dömping a 60—70- es években kulminált, de mint látható, a tendencia biztató. Az elértéktelenedés másik oka a modern magyar bélyegek jellegtelensége. A témaválasztás és a kivitelezés igénytelensége; a bérmentesítésre alkalmatlan nagyság, a kiadásonként változó stílus, és a—nemzetiet- lenség. Mert mit keres magyar bélyegen például Ausztrália vagy Afrika flórája, netán tengeri vitorláshajók képe? Hiszen Magyarországon is akad számos virág, de — bár volt hazánknak tengerészkapitány államfője — tengerünk nincs... Nos, ezt a motívumgyűjtők „átverésének” is tekinthető üzleti fogást a világ gyűjtői hamar átlátták. A magyar bélyeg pedig tömegáru lett! A nemzetközi érdektelenség a hazai bélyeggyűjtők táborába is csakhamar „begyűrűzött”. Sajnos bélyegeink egyéni jellege még változatlanul hiányzik. Dr. Somogyi Tamás (FEB) Olvasóink írjeik -------— ■ ! Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Vélemény a május 21-ei szavazás nyomán Május 17-én a szan’asi DATE MVK épületében tartotta összejövetelét a Nyugdíjasok Pártja szarvasi szen’ezete. A rendezvény meghívott előadója dr. Mihaleczki Vilmos, a Nyugdíjasok Pártja országos elnöke volt. Az elnök úr mondandójának a lényege a május 21-eitb- választásokkal kapcsolatos ügyek voltak. Nagy vihart kavart ugyanis a jelenlévők körében, hogy többen láttuk május 15-én az esti Híradóban, majd az Esti Egyenleg című műsorban, hogy a Nyugdíjasok Pártja bojkottra szólított fel a tb-választásokkal kapcsolatban. A párt a Szolidaritás Szakszervezeti Szövetséget kívánta támogatni a választásokon, de az nem tudott megfelelni az induláshoz szükséges feltételeknek, ezért kizárták a választásokból. Igyekezett ezek után az előadó lejáratni az induló szakszervezeteket, felelőssé téve őket, hogy igazából ők az okai a magas munka- nélküliségnek. Kénytelen voltam hozzászólni az ülésen a hallottakhoz, és elmondtam, hogy kik az igazi felelősök a magas inflációért, munkanélküliségért—a kormány! Kihangsúlyoztam a szavazáson való részvétel szükségességét, ami utólag igazolódott, hisz az állampolgárok magas politikai kultúráról tettek tanúbizonyságot, felismerve valódi érdekeiket. Felvetődik azonban bennem, hogy vajon a Nyugdíjasok Pártja kinek az érdekében politizál, mert a nyugdíjasokéban biztosan nem! A következő választáson vajon kinek a szavazataira számít? Tisztelet és hála a köztársasági elnök úrnak, Göncz Árpádnak, aki személyes népszerűségétfelhasználva, a választásokon való részvételre szólított fel. Az érett választópolgárok szívügyüknek, joguknak és kötelességüknek érezve a választást elmentek szavazni. így jár tehát az, aki bojkottál, szűklátókörűén, sértődöttségből politizál. Május 21-én győzött a demokráciába vetett hit, az értelem, levonhatják a tanulságokat a tisztelt nyugdíjas társaim. Klimaj Pál, a Nyugdíjas Érdekvédelmi Egyesület tagja, Szarvas Visszhang Az érem harmadik oldala A sajtótörvény és az objektív igazság' védelmében egy egész önkormányzati bizottság kezdett vizsgálatba és ragadott tollat. (Visszhang: A méltatlanná vált város? Békés Megyei Hírlap, 1993. május 18.) A megelőző vizsgálódás nyilván igen körültekintő és megalapozott volt. Azzal az alig felróható hiányossággal, hogy meglehetősen sietve végezték. Elfelejtették vagy nem tartották lényegesnek, hogy akár a középiskola, akár az egyetem felelős vezetőit megkérdezzék. így igazságtöredékek birtokába jutottak; s negyed-, féligazságokat adtak közre.. A valóságos helyzet — röviden összefoglalva — a következő. A sarkadi Ady Endre Kísérleti Középiskola és a sarkadi Neumann János Innovátorképző Egyetem 1992-ben szabályszerű együttműködési megállapodást kötött. (Ezt a középiskola általános igazgató- helyettese és az egyetem főtitkára írta alá.) A kölcsönös előnyök jegyében mindegyik fél olyan szolgáltatásokat vállalt, amilyenekre a másiknak szüksége van. A középiskola gyakorlóiskolai, könyvtári szolgáltatásait az egyetem azzal viszonozta, hogy bevételének 5 százalékát átadta „A Sarkadi Iskolakísérletért” Alapítványnak és elkezdte 1 volt diák és 1 tanár tandíjmentes kiképzését. Ha már számokat emlegetünk, az egyetemi szolgáltatások, befizetések összértéke megközelíti a 300 000 forintot. Ezenkívül természetesen folyamatosan fizettük a telefondíjat és a nyomdai számlákat. Az egyetem tehát nem rátelepült a középiskolára, hanem együttműködött a középiskolával. A városi támogatás odaítélésének méltatlan — időnként a hitelrontás, a becsületsértés és a nyilvános rágalmazás határát súroló—körülményeiről most nem beszélek. 600 000forint nagy pénz, de nem egy egyetemalapítás volumenéhez és jelentőségéhez képest. Ha a városi vezetés előrelátóbb, már régen felismeri, hogy ez a támogatás olyan hosszú távú beruházás lehetett volna a kulturális tőkébe; amely bőven megtérül egy ,,egyetemi város” presztízsében és vonzóerejében. Gondolom, ezen a téren is érvényesült némi kölcsönösség. Hirdetéseinkben például legalább harmincszor megjelent Sarkad város neve. Szőke Margit már válaszolt arra a kérdésre, miért döntöttem úgy, hogy elmegyek—.v az egyetemet is „elviszem” —Sarkadról. Ott, ahol a 3 millió forintos elvonást— „tartalékképzés céljára!" — a kutatásra-fejlesztésre vállalkozó kísérleti középiskolától a polgármester úr azzal indokolja, hogy „a város fontosabb, minta középiskola”, milyen perspektívái lehetnek egy egyetemnek? Ezt a tényt aligha értékelhettem másként, mint egy gyors és látványos sikerekre törő városi vezetés jól megfontolt kultúraellenes fellépéseként. Ahol az,,azonnali haszon” ennyire centrális várospolitikai elv, ott a csak és csakis hosszú távon megtérülő ,,kulturális beruházásoknak” nem sok keresnivalójuk van. így is mondhatjuk: nincsenek a helyükön. Dr. Gáspár László egyetemi tanár, a békéscsabai Neumann János Innovátorképző Egyetem elnöke Családias Gádoroson 93 idős ember részesül valamilyen gondozási formában (idősek klubja, szállás biztosító, házi gondozás, szociális étkeztetés). Az idősek klubjának létszáma 43. Az emberek azért is választják ezt a helyet, mert a községben nincs a hangulat olyan étterem, ahol az étkezés megoldott lenne. Az idős nénik, bácsik igénylik a minél több foglalkozást, törődést, jól érzik magukat, családias a légkör. A gádorosiak tagjai a Békés Megyei Nyugdíjas Közösségek Kulturális Egyesületének.
