Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-26 / 121. szám
„Vég és semmiség” Battonya. — A városi könyvtárban június 2-án 15 órai kezdettel „a 170 éve fel nem fedezett Bánk bánról” tart rendhagyó irodalomórát Sándor Iván. A rendezvényre az ünnepi könyvhét alkalmából kerül sor. Öröm a kicsinyeknek Dombiratos. — Megszépült a község játszótere. A vasmunkákat még a téli időszakban elvégezte az önkormányzat két karbantartója. A játszóeszközök kihelyezésére, átfestésére a közelmúltban került sor. Némi kis különbség Magyardombegyház. — A Délbékésvíz kimutatása szerint 7 fogyasztó összesen 37 ezer 616 forinttal tartozik a vízszolgáltató kft.-nek. A legkisebb hátralék 26(1), a legnagyobb pedig 12 ezer 76 forint. Homok van! Dombegyház. — A Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet az idén is üzemelteti kisdomb- egyházi homokbányáját. Az első osztályú homok 250, a másodosztályú 188 Ft-ba kerül köbméterenként. Az árak a rakodási költséget és a szállítási díjat nem tartalmazzák, az áfát viszont igen. Vámos Imre emlékére Battonya. — A közelmúltban elhunyt Vámos Imre (1927- 1993) író, újságíró, lapszerkesztő. „Nincs még valaki, akinek nagyobb érdemei lennének az S. O. S. Gyermek fal u-mozga- ' lom magyarországi meggyökereztetésében, mint Vámos Imrének” — írja nekrológjában dr. Benczédy József. A egyesület a battonyai gyermekfaluban Vámos Imre emléktáblájának elhelyezését tervezi. Billog után paksus Kis- és Magyardombegyház. — A múlt hét végén dr. Varga Lajos állatorvos egyedi jellel látta el az állattartó gazdák értékesítésre szánt sertéseit. A lovak és az egyhónaposnál idősebb csikók megjelölésére hétfőn került sor a két kistelepülésen. A „billogozás” a marhalevél kiváltásához, a „paksus” pedig az állatok értékesítéséhez szükséges. Konditerem Dombiratos. — Az iskola udvarán lévő volt szolgálati lakást az önkormányzat konditeremmé alakította át. A hat darab különféle sporteszközt jutányos áron, 130 ezer forintért vásárolták meg a dombiratosiak. „Megváltoztak” Dombegyház. — Megváltoztak az önkormányzat által nyújtott szolgáltatások díjai. Az áremelés a bérfuvar, a bérmunka, a szennyvíztisztítás, valamint a videokazetta-kölcsönzés tarifáit érinti.------------------------------------------------------ BATTONYA ÉS KÖRNYÉKE — L efoglaltak 150 aranytárgyat — Kisebb kihágásért: helyszíni bírság Lélek itt se be, se ki! Battonya. — A közelmúltban a Mezőkovácsházi Rendőrkapitányság nagyszabású razziát tartott a battonyai piacon. A nem mindennapi akcióban a rendőrökön kívül részt vettek az Orosházi Határőr Igazgatóságnak, valamint a megyei vám- és pénzügyőrség nyomozóhivatalának a munkatársai is. —Mi volt a razzia célja? — kérdeztük dr. Baráth Mihály bűnügyiosztály-vezetőt. Információnk volt arról, hogy a piacon illegális nemesfém-kereskedelem folyik, s ez az akció során be is igazolódott. A tiltott tevékenységet folytató szefnélyeket előállítottuk. A devizajogszabályok megsértése miatt indul ellenük eljárás. — Gondolom, az árukészletet is lefoglalták. Igen, mintegy 150 aranytárgyat, közel félmillió forint értékben. — Miért kellettek ehhez a határőrök? — Battonya határmenti település, a piacon sók külföldi is megfordul. Ellenőriztük, hogy jogszerűen tartózkod- nak-e hazánk területén. Örömmel mondhatom, e vonatkozásban nem tapasztaltunk szabálytalanságot.-— Ha már szóba jött a határ, hadd emlékeztessek arra, hogy hamarosan átkelőhely nyűik Battonyánál — veszi át a szót Kinyó György őrsparancsnok. — Erre egyaránt fel kell készülniük a rendőröknek, a határőröknek, a vámosoknak. Ebből a szempontból a mai idegenrendészeti akciónk egyfajta főpróbának is tekinthető. — Azt mondja: idegenrendészet. Dehát a hazai árusokat is ellenőrizték. — Valóban. Megnéztük, hogy azzal kereskednek-e, amire az engedélyük szól, illetve hogy tudják-e számlákkal igazolni az áruk eredetét. —Tudták? — Kevés kivételtől eltekintve: igen! Akiknél kisebb szabálytalanságot tapasztaltunk, azokra helyszíni bírságot szabtunk ki. —Talán felesleges a kérdés, mégis felteszem: a jövőben is sor kerül hasonló ellenőrzésekre? — A főpróbát rendszerint előadások követik — neveti el magát Kinyó György. — Egyet azonban szeretnék leszögezni: igaz, hogy a lakosság szempontjából az ilyen akciók némi kellemetlenséggel, kényelmetlenséggel járnak, ugyanakkor senki sem veszi jó néven, ha a „csencselők” megkárosítják: se a vásárló, se az állam, se a becsületes kereskedő. Éppen ezért munkánkhoz további türelmet, megértést kérünk. Hogy’ került oda? A gyakorlat olykor rácáfol az elméletre Pszichológus a gyermekfaluról Ezt a póznán lengő szatyrot Mezőkovácsháza alatt „a keresztnél” márciusban hetekig láthatták a battonyai úton közlekedők. Vajon kié lehet, és hová tűnt? Kíváncsiak vagyunk a történetére. Aki behozza szerkesztőségünkbe vagy eljuttatja az oldalszerkesztő címére, annak kellemes meglepetésben lesz része. Battonya. — A közelmúltban Battonyán járt Ranschburg Ágnes pszichológus. A jungiá- nus iskola neves képviselője ellátogatott a gyermekfaluba is. — Milyen benyomásokkal távozott a vendég? — kérdeztem Mádi István faluvezetőt. — Ranschburg Ágnes őszintén elmondta, hogy a kezdeti időszakban komoly elméleti fenntartásai voltak az S. O. S.-sel szemben. Ezt csak erősítették a 8-10 évvel ezelőtti zűrzavaros állapotok. Mikor megérkezett, az alapító Gmei- ner professzor képére nézve a következőket mondta: „Hát igen, mindenki a saját sérüléseit örökíti tovább. Ez neki nagyon jól sikerült.” Mit mondjak? Mint vendéglátó, nagyon kellemetlenül éreztem magam. Aztán elmentünk egy családhoz, a pszichológusnő sorra adta a praktikus jótanácsokat, velünk maradt másnap délutánig. Szeretne eljönni a nyolcadikosok ballagására, meghagyta a telefonszámát, hogy hívjuk, bármilyen pszichológiai probléma megoldásában szívesen segít. De ami még ennél is fontosabb és ennél is nagyobb öröm a számunkra az az, hogy Ranschburg Ágnes ígéretet tett arra, megpróbálja „becsempészni” az S. O. S.-t a nyáron sorra kerülő VI. nevelései kongresszus témakörei közé. „Elméletileg továbbra sem tudok mindent elfogadni, a gyakorlat viszont fontosabb az elméletnél. És Battonya a gyakorlatban bizonyított” — mondotta búcsúzóul. Az oldalt írta és szerkesztette: Ménesi György. Levélcím: 5830 Battonya, Hunyadi u. 110/A. Telefon: Battonya, 310 Nem ront meg, ellenben elcsábít / Boszorkánvnézó'ben Ersekéknél Jobbak a radarnál! Dombiratos. — Aki áthalad a községen Kevermes vagy Kunágota irányába, óhatatlanul észreveszi Érsek Róberték büszkeségét, a Boszorkányt. Ha betérünk a fiatal házaspár birodalmába (térjünk be, megéri!), első állomásunk a hangulatos csapszék. — Vendégeink rendelkezésére tudjuk még bocsátani a kis- és a középső termet, a diszkó- és a kerthelyiséget, ez utóbbit hintával, tekepályával, asztalitenisszel — mondja Edit, a ház asszonya. Szíves szóval végig is kalauzol valamennyin, közben így folytatja: — Itt minden a két kezünk munkája nyomán jött létre. Korábban is vendéglátósok voltunk, de nem győztük a magas bérleti díjat, ezért adtuk építkezésre a fejünket. — Megérte ekkora palotát építeni ebben a kisfaluban? — Á kérdésre Róbert, a férj válaszol: — Úgy érezzük, szeretnek bennünket a vendégek, tehát megérte. Esténként, a pénteki diszkók alkalmával sok fiatal jár hozzánk, Mezőkovácshá- zától Elekig jönnek mindenhonnan. Napközben az átutazókra és a helybeliekre számíthatunk. Büfé-sörözőre kértük az engedélyt, így árulunk hamburgert, szendvicset és egyéb egyszerű ételeket. — Magyarán nem az a célunk, hogy folyjon és foggyon a szesz nyakló nélkül —-jelenti ki határozottan Edit. — Arra törekszünk, hogy minden vendégünk jól érezze magát. Adunk a minőségre, a körítésre, a dekorációra, a választékra és a... nosztalgiára. A diszkókban például táncversenyt, vetélkedőt, szépségversenyt is szervezünk. A Boszorkányra a családiasság jellemző: itt nincsenek randalírozó részegek, nincsenek verekedések. Reggel fél hatkor nyitunk, és sokszor csak éjfél után zárunk. Mivel végigjártuk a vendéglátás különböző lépcsőfokait, tudjuk: csak így érdemes csinálni. S ha a pénzünk és a fantáziánk engedi, csakis ebben az irányban kívánunk továbblépni. Battonya. — Két évvel ezelőtt, 1991-ben alakult meg a város Postagalamb Egyesülete 15 taggal. E szép sportnak (hobbinak?) jelenleg 22 ifjú és felnőtt híve van Battonyán. De mivel is foglalkoznak a „pos- tagalambászok”? A verseny- szabályzat alapján röpverse- nyekre és kiállításokra viszik kedvenc madaraikat. Persze efféle megmérettetésre csak szakszerű, kitartó tenyésztőifelkészítői munka után kerülhet sor. Az idén már Romániából, Cseh- és Németországból repültek haza a battonyai galambok. A legközelebbi fel- eresztési helyük 300, a legtávolabbi pedig 941 km-re volt otthonuktól. Az egyesület év végén szerény díjkiosztó ünnepség megtartását tervezi. A serlegek, vázák, oklevelek beszerzéséhez a helyi önkormányzat anyagi támogatását kérte. A képviselő-testület 5 ezer forintot szavazott meg erre a célra. 1993. május 26., szerda Ékes tollú sánta kutya A múlt pénteken befejeződtek a „sima” írásbeli érettségi vizsgák. A tanárok fölnyalábolták a dolgozatkötege- ket, hét végén át is bogarászták tanítványaik munkáit. A család, a lakás, a konyha, a kert várhat ilyenkor, most mindennél fontosabbak ezek az írásbeli produktumok. Mármint a pedagógusoknak. Először is lehet izgulni azon, hogy a plusz pontok hozáadásával megkaphatják-e az elégségest a harmatgyöngék. A másik izgalmas kérdés, hogy a jelesek, a felvételizők az elvárható maximumot nyújtották-e. És végül: puskáztak-e vagy sem ezek a haszontalanok, mert tőlük még ez is kitelik. Ki bizony. Tavaly ilyenkor beszámoltunk egy — Békéscsabáról nézve — vidéki gimnázium érettségi botrányáról. A múlt héten arról adtunk hírt, hogy a megye- székhelyen 19 tanulót tiltottak el az érettségitől, mert „visszafelé sült el a puska”. „Nem is volt igazi diák, aki tanulmányai alatt egyszer sem puskázott” — halljuk sokszor, főként diplomásoktól. De hallottunk mi hazug emberről, sánta kutyáról, más tollával való ékeskedőkről is. Hogy kitől? Első tanítónktól. Áldassék az emléke! (Persze vannak, akiknek mindez kínaiul hangzik. Nem a megtévedt maturandusokra gondolok, hanem a sok felnőtt korú lesipuskásra. Áldassék az ő emlékük is!?) Darálni vagy tanítani? Battonya. — A helyi újságban fizetett hirdetés adja tudtul, hogy a Fő utcai darálót ezentúl egy helybeli tanárember, Roczkó Péter üzemelteti. A hirdetés apropóján beszélgettünk a középkorú, kétgyermekes családapával. — Amikor tudomásunkra jutott, hogy édesapánknak üzletrésze van a Petőfi Mgtsz-ben, elkezdtünk azon gondolkodni, mihez kezdjünk vele — mondja. — Azt már tudtuk, hogy a földet vissza fogjuk kapni, de az a hír járta (és ez igaznak is bizonyult), hogy az üzletrészt csak a jelenlegi tagok vihetik ki a té- eszből. Édesapám alapító tagja volt a Petőfinek, de ’57-től a vasútnál dolgozott, onnan is ment nyugdíjba. Hogyan kaphatná meg mégis a vagyonát? Az a megoldás kínálkozott, hogy csatlakozzunk a kiváló tagok egy csoportjához, lefixálva jó előre, hogy a kiválás után tőlük is elválunk. Rokonaink, a Daróczi család jóvoltából ez sikerült is. Édesapám így jutott a Fő utcai darálóhoz, amit vállalkozóként én üzemeltetek. Értéke? Bruttó 600 ezer forint. Négynyolcvan volt az üzletrész, a 20 százalékot, azaz száz- húszezret készpénzben kellett letennünk. — Feladja a daráló miatt a -tanári állását? — Erre most még nem tudok egyértelmű választ adni. Mindenesetre jól jön a hamarosan elkezdődő nyári szünet. Ennek a két-három hónapnak a tapasztalatai hozzásegítenek ahhoz, hogy megalapozottan döntsék. Az iskolai fizetésem jelenleg havi 14 ezer 900 forint. Mint darálós „mezőgazdasági tevékenységre és forgalmazásra” váltottam vállalkozói engedélyt. A „mezőgazdaság” évi 750 ezerig adómentes. Ha megtalálom a számításomat... Az vesse rám az első követ, aki nem így cselekedne. Elvégre gondolnom kell a családomra, a gyermekeimre is. Ne tessék fényképezni! „Igen, szíveskedjék eltenni a masinát! Szolgálatban vagyok, és különben is csak a parancsnok úr engedélyével szerepelhetek a sajtóban.” A közrend legifjabb őrét ennek ellenére lencsevégre kaptuk a kevermesi rendőrnapon AZ OLDALSZERKESZTŐ FELVÉTELE
