Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-26 / 121. szám

Ma Battonyáról és környékéről, holnap Orosházáról tudósítunk lapunk 7. oldalán 1993. MÁJUS 26., SZERDA ÁRA: 13,80 FORINT XLVIII. ÉVFOLYAM 121. SZÁM A dolgozók képviselői dr. Zsíros Géza mellett lesznek az utolsó percekben is FOTÓ: LEHOCKY PÉTER Ma okosabbak leszünk! LÉPTÉK 7-10. oldal Boszniai Rómeó és Júlia A boszniai Rómeó és Júlia egy álló hétig hevert a halálban is összeölelkezve a szarajevói Miljacka folyó partján, míg — egyelőre ismeretlen tettesek — az éj leple alatt elvitték a holttesteket a szerb és muzul­mán vonalak közötti senki földjéről. (2. oldal) / En, a naccsága A békéscsabai Sallai utcai pia­con például már 22 forintért kapható a „naccsága” cím. Persze nem csak úgy odaron­tunk, hogy „címet vennék”. Nem. A dolognak szertartása van. (3. oldal) Belga—magyar tanulmány a Körös-völgyről A flamand kormány pénzügyi támogatásával június első napjaiban indulnak annak a Körös-völgyre vonatkozó ta­nulmánynak az előkészítő munkái, melyet a Belconsul- ting belga cég és a Körös-vi­déki Környezetvédelmi Fel­ügyelőség szakemberei vé­geznek. A tanulmány három fő té­mában — környezetvédelem, mezőgazdaság és turisztika — vizsgálódik, illetve igyekszik feltárni a térség jellegzetessé­geit, problémáit és ad javasla­tot a tennivalókra. A munkák során az Eurosense cég bevo­násával műholdas felvétele­ket is felhasználnak a szakér­tők. Jelen program eredmé­nyei jól illeszthetők lesznek majd az Alföld-program kere­teibe is. Szerdán reggel nyolc órakor sokkal okosabbak leszünk! — ígérte tegnap délelőtt Békéscsa­bán, a gabonaforgalmi vállalat udvarán dr. Zsíros Géza vezér- igazgató, országgyűlési képvi­selő a GM V munkásgyűlésén. Csak hát úgy vagyok én ez­zel az okossággal, mint a haj­dani szegénylegény a hócipő­jével. Ha valaki ma még nem okos, akkor holnap okosabb lesz, holnapután egyenesen a legokosabb, mármint a formál logika szabályai szerint. No de mit ér vele, ha a rákövetkezen­dő napon — a totális megoko- sodás utánin — sem tud sem­mit a lényegről. S hogy ez a gabonaforgalmi esetében így lesz, erre fogadni mernék. Mert bizony volt ez a mun­kásgyűlés az István malom tö­vében. A szakszervezet képvi­selője röviden ismertette a vál­lalat privatizációjával kapcso­latos előzményeket. (Ezeket részletesen megírtuk az elmúlt napokban.) S azok a fránya dol­gozók sehogy sem értették, hogy mi a fene nem jó az Agrim- pex ajánlatában, amely nekik a legkedvezőbb garanciákat ígér­te a vezérigazgatóval aláírt em­lékeztetőben. Persze tudják ők jól, hogy (ma még) nem elég okosak, de—vagy pont ezért— nekik mégiscsak megnyugta- tóbbak a vállalások, amelyek papírra kerültek. Nem értik, hogy miért jobb(ak) az olyan ajánlat(ok), amely(ek) nem a költségvetés bevételeit gyarapí­tanák, hanem a kiadásokat sza­porítanák milliárdos nagyság­rendben. Mit csináljanak sze­gény párák, ha nem elég oko­sak, ha a titkokba nincsenek be­avatva, akkor ilyen csacskasá- gokat fecsegnek összevissza a munkásgyűlésen. Dr. Zsíros Géza — becsüle­tére legyen mondva — takaros kiselőadást tartott a privatizá­ció alapfogalmairól. Például érzékletesen • ecsetelte a különbséget egy semmirevaló emlékeztető vagy egy előszer­ződés, szerződéstervezet, ne­tán hiteles garanciákkal ellá­tott szerződés között. Sajnálat­tal volt kénytelen megjegyez­ni: Kedden délelőtt 11 óráig neki nincs tudomása olyan szerződésről, amely alkalmas lenne egy adásvételi szerződés aláírására. Az ilyen dokumen­tumnak ugyanis minimálisan három feltételnek kell megfe­lelnie. Az első: ez legyen a legjobb ajánlat. (Még mondja valaki, hogy a magyar privati­zációban alacsonyan van a méfce ! ) A második: feleljen meg a kormányzat privatizáci­ós elveinek, és harmadszor: le­gyenek meg benne a szükséges garanciák, becsatolva, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. S ha lesz ilyen pályázat (szerződéstervezet), akkor a vezérigazgató szívfájdalom nélkül írja majd alá az üzletet. A felelőssége óriási, valóban. A megye gabonaiparának a jö­vője van a kezében! (Folytatás a 3. oldalon ) Gabonakor Nem értem, mit akarnak a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat dolgozói. Na meg a szakszervezetük. Hogy jönnek ők ahhoz, illetlenül kipihenten — egy hónapja állanak a malmok Szarvason, Gyulán és Békéscsabán is —, hogy véleményt nyilvánítsanak vállalatuk jelentős részének privatizációja miatt. Meg hogy az István malom udvarán tetemre hívják a vezérüket. Aki beszédében nyíltan megfo­galmazta, hogy csak a dolgozók érdekeit tekinti, akiknek verejtéke beleépült a megyei malmokba és keverőkbe. A baj oka az lehet, hogy a dolgozók nem értik a magasabb összefüggéseket. Hogy az Agrimpex, akit támogatnak, akár monopolhelyzetbe is kerülhetne vásárlása révén, de nem eszik olyan forrón a kását. Legfeljebb akkor, ha ma nyolc óráig a vezér asztalán lesz az előszerződés minden ki- és beléggel. Ha egy kis fecni is hiányzik, minden megy a maga kijelölt útján, azaz árverés lesz. Hogy ki dönti el a 22 ingatlan sorsát? Hát a tulajdonos, a magyar állam, aki ezt átruházta az ÁVÜ-re, aki pedig a privatizációval kapcsolatos feladatot az adott cég felelős vezérére bízta. Az ÁVÜ-t pedig az illetékes parlamenti bizottság felügyeli, jelen esetben a gazdasági és a mezőgazdasági bizottság. Hogy a vezér és a mezőgazdasági bizottság vezetője egy és ugyanaz a személy, csak előnyére válhat a privatizációnak. Hogy nem tudják megérteni a gabonás dolgozók a gabona­kor lényegét? B. Sajti Emese Gyomlálást a bírói függetlenségért? A napirend előtti felszólaláso­kat követően a bíróságokról szóló törvény módosításáról rendelkező javaslat általános vitájával folytatta munkáját tegnap a Tisztelt Ház. — A törvénytervezetet az „ügyes” jogszabály-módosítások közé lehetne sorolni, hisz az előter­jesztő igazságügy-miniszter nyeregben érezheti magát. Biztosra veszi, hogy az ellen­zéki pártok nem merik lesza­vazni a bírák számára több ponton is kedvező megoldást kínáló tervezetet — mondta Ader János, a Fidesz képvise­lőcsoport vezérszónoka. A fiataldemokrata politikus elsősorban Balsai István azon törekvését kifogásolta, hogy a tárca vezetője igyekszik „ki­bújni” a törvény kétharmados­sága alól. — Bármennyire is berzenkedik az igazságügy­miniszter ez ellen, a vita nem függetleníthető a korábbi tör­vénymódosítástól. 1991-ben — emlékeztetett Áder János — kompromisszumos megol­dás született, ezáltal az igaz­ságügy-miniszter kezében a bíróságok igazgatásával kap­csolatban számtalan jogosít­vány megmaradt. Az ellenzék akkor elfogadta ezt, mert a leg­fontosabb kérdésekben — ak­kor úgy tűnt — sikerült korlá­tozni a végrehajtó hatalom be­avatkozásának lehetőségét. A jogszabályokat azonban az igazságügy-miniszter több íz­ben is megsértette a megyei bí­rósági elnökök kinevezésekor. (Folytatás a 3. oldalon) Húsbeviteli korlátozások A Földművelésügyi Miniszté­rium arról tájékoztatta kedden az MTI-t, hogy az Európai Kö­zösség területére nem vihető be Magyarországról származó élősertés-, sertéshús-szállít­mány. A hírrel kapcsolatban Bálint Tibor, az FM állat­egészségügyi és élelmiszerel­lenőrzési főosztályának he­lyettes vezetője elmondta: Né­metországban automatikus és teljes tilalmat rendeltek el a magyar hússzállítmányokra azt követően, hogy két magyar községben sertéspestis-meg­betegedést fedeztek fel. Jelen­leg 25 magyar kamion veszte­gel a németországi határállo­másokon. (MTI) / Göncz Árpád véleményezést kér Faragó András, a köztársasági elnök sajtószóvivője ismertette kedden a sajtó képviselőivel az elnöki hivatal sajtóirodájának közleményét arról, hogy Göncz Árpád aláírás előtti véleménye­zésre megküldte az Alkotmány- bíróságnak a frekvenciagazdál­kodásról szóló törvényt. Az új­ságírók kérdésére Faragó And­rás elmondta: az a kifejezés, hogy a köztársasági elnök a tör­vényt „véleményezésre” megküldte az Alkotmánybíró­ságnak, megegyezik az alkot­mányban használt fordulattal. Ez köznapi szóhasználatban azt jelenti, hogy Göncz Árpád elő­zetes normakontrollt kért. Az „alkotmányossági felülvizsgá­lat” pedig az Alkotmánybíróság tevékenységére vonatkozik. Gazdag kínálat, egyre apadó kereslet, kilátástalan helyzet Körkép Békés megyei tüzéptelepekról Újkígyós A megye egyik legjobban ellá­tott tüzépteíepe az újkígyósi, ahol a Kígyós Kft. tüzéptele- pén és lakberendezési minta­boltjában szinte mindent kap­ni, ami az építkezéshez, lakbe­rendezéshez kell. A kft. ügyvezetőjével, Ha­rangozó Jánossal az építési kedvről, az árakról és a gazdál­kodási nehézségekről beszél­gettünk. Az ügyvezető szerint, ahogy csökkent az építési kedv, úgy kellett a Kígyós Kft.-nek szaporítani a telephe­lyeit, hogy produkálni tudja korábbi forgalmát. Most tíz te­lephelyen kínálják a portékái­kat, miközben lényegesen romlottak a gazdálkodás körülményei is. — Az árak csak részben ug­rottak meg a korábbi évekhez képest — mondja —, mert a burkolóanyagok ára alig emel­kedett, hasonlóképpen a fa­anyagoknál is legfeljebb 10 százalékos növekedés tapasz­talható, ellenben a cement és a betonáruk 30-40 százalékkal drágábbak. Meg kell mond­jam, indokolatlanul. A kereskedőknek pedig meg kell küzdeni a piacért is, ugyanis a közületi építkezések teljesen visszaestek, a magánerős épít­kezéseknél pedig a felújítás do­minál. Önkormányzati képvise­lő is vagyok, és látom, hogy a fiatalok kénytelenek öreg háza­kat megvenni, azt toldozgatják, újítgatják, holott Kígyóson egy normál családi házat már egy­millió forintból ki lehet hozni, s az hosszú évekre nem igényel felújítást. A kérdésre, hogy túl nagy a piacon a konkurencia, azaz a tüzéptelep, a fiatal ügyvezető így válaszolt: — A konkurenci­ával úgy vagyok, mint a testvér­rel. Van, tehát el kell fogadni. (Folytatás az 5. oldalon) ÉPÍTKEZŐK, FÓLIÁSOK FIGYELEM! Hejőcsabai 350-es cement 630 Ft/q. A megyében 30 q felett díjtalan házhoz szállítás. — Fenyő fűrészáru 16 500—21 500 Ft/m3 — zsaludeszka 11 000 Ft/m3 — rúdfa 12 000 Ft/m3 — állványfa 12 500 Ft/m3. Faforgácslap natúr és laminált 10—19 mm-ig. A—AD jelű áthidalók és E jelű gerendák, olasz padlólap 15% engedménnyel. Orosz pala 290 Ft/db. Jamina téglagyár termékei megrendelhetők gyári áron. Nikecel és üveggyapot szigetelők kaphatók. Ajánlunk még oltott meszet, kisméretű téglát, pillértéglát. Tüzelőajánlatunk: — dorogi brikett 690 Ft/q — berentei mosott dió akciós áron (4000 kai) 470 Ft/q — orosz dió 680 Ft/q (7200 kai) — fűrészelt tűzifa 420 Ft/q. 30 q felett a megyében díjtalan házhoz szállítás. Megrendelést telefonon is elfogadunk. Áraink az áfát is tartalmazzák. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 7—17 óráig, szombaton 7—13 óráig. Telefon: (66) 441-264, 453-687. Borbély Tüzép, Békéscsaba, Berényi út 140.

Next

/
Oldalképek
Tartalom