Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-24 / 119. szám

bRÉKÉS MEGYEI HlRLAP­Békéscsaba város címere / Óvodai beíratások Június 1-jén és 2-án reggel nyolc órától este 18 óráig je­lentkezhetnek a kisgyermekes szülők óvodai beíratásra Bé­késcsabán, a körzetileg illeté­kes óvodában. A beíratáshoz szükséges okirat: az egyik szülő személyi igazolványa. Miről ír a Kontakt? A városi diáklap legutóbbi számában Ladányi Erika (Te­van) beszámol a XIV. Erkel Diákünnepekről, Tóth Géza (RFG) a város főépítészével beszélgetett, Winnetou alá­írással a yetikről olvashatunk, dr. Dómján László az agykont­roll rejtelmeibe vezeti be az érdeklődőket, de találunk a lapban vicceket, verset, pályá­zatokat, s egyéb érdekes infor­mációkat. A következő szám szerdán jelenik meg. Tízmilliós előkészítés Jelenleg hét nagyvárosban fo­lyik hazánkban új hulladékke­zelő mű létrehozása, de példa nélkül álló az az alapos előké­szítés, ami Békéscsabán folyik. Az 500-800 millió körüli beruházás előkészítő munkálataira tízmillió forintot fordítanak, melytől 20-30%- os ármegtakarítást várnak. (A fejlett országok tapasztalatai szerint az előkészítési arány a bekerülés 5-10%-a.) Kismamaklub Dr. Szeberényi Zsolt szülész­nőgyógyász szakorvos lesz a vendége szerdán délután 15.30-tól a Lencsési Közössé­gi Ház kismamaklubjának. A beszélgetésre is lehetőséget adó találkozóra minden szülés előtt álló vagy kisgyermekes anyukát szeretettel várnak, és a foglalkozás alatt az elhozott gyerekek megőrzését is vállal­ják. Vagyonátadás A Miniszterelnöki Hivatalban a dr. Pálos Miklós államtitkár által vezetett bizottság elfo­gadta Pap János polgármester és Guliga György, a Belvárosi Katolikus Plébániahivatal ve­zetője megállapodását a Kos­suth tér 6. sz. alatti ingatlan egyházi tulajdonba történő birtokbaadásáról, melynek ha­tárideje május 31-e. A Minisz­terelnöki Hivatal egymillió­kétszázezer forintot utal át az Önkormányzatnak a kiköltöz­tetés költségeire. Az oldalt írták: Lenthár Márta és Szőke Margit. A fotókat Fazekas Ferenc készítette. Szerkesztő: Lenthár Márta BÉKÉSCSABA Demokráciát erősítő' egyesületek A Lencsési Közösségi Ház 1990 tavaszán került át a volt MSZMP tulajdonából a városé­ba, s a következő év nyarán lett Takács Péter az igazgatója. Pá­lyázatában a civil társadalmi szervezetek segítése központi helyet foglalt el, s az eltelt idő alatt egyre több egyesület talált otthonra ebben a kis épületben. — Miért tartja olyan fontos­nak a civil szerveződések támo­gatását? — kérdeztük az aktí­van politizáló fiatal igazgatótól. — Meggyőződésem, hogy a társadalom, s azon belül minden település egyik fokmérője a ci­vil társadalmak szervezettsége. Egy társadalom stabilitása is mérhető azzal, hogy a civil szer­vezetek hogyan tudnak külön­böző döntésekbe, illetve már az előkészítésükbe beleszólni. A két világháború között hazánk­ban az egyesületi tagok száma meghaladta a hárommilliót. Akik nem találják meg a helyüket a pártszerveződésben, a különbö­ző egyesületekben aktív részt vál­lalhatnak a közélet alakításából. — Az ön által vezetett intéz­ményben milyen egyesületek működnek? A civil társadalmi szerveze­tek megerősödése azért fon­tos a társadalom szempont­jából, mert egyfajta társa­dalmi kontroll szerepét is be- tölthetik az adott településen —Itt kapott helyet az Erdélyi Kör Egyesület, amelynek ma­gam is alapító tagja voltam, de ugyanígy jött létre állampolgári kezdeményezésre az Álláskere­sők Baráti Köre, a Lencsési Kis­mamaklub, az ifjúsági klubunk, a tiniklub, a nyugdíjasklub, va­lamint a Lakótelepi Tömeg­sport Egyesület. Ma még az egyesületek mögött szinte min­den esetben ott áll egy közmű­velődési intézmény, hiszen anyagi értelemben rendkívül zárt keretek között mozognak. Fenntartásuk szinte kizárólag pályázati pénzekből történik. A létezésükhöz szükséges infra­struktúrát mi biztosítjuk, illetve' még szakmai segítséget is adunk, részt vállalunk szervező munkájukból vagy akár együtt fogalmazzuk meg a pályázato­kat. — Úgy tudom, hogy a közös­ségi ház népfőiskolát is szerve­zett a város jelenlegi és leendő egyesületeinek képviselői szá­mára. — Az idén összeállítottunk egy olyan programot, amelyben szervezeti, jogi, pénzügyi és egyéb ismeretek átadásával kí­vántunk segítséget adni meg­alakulásukhoz, illetve a már lé­tező szervezetek működéséhez. Szerintem az lenne az ideális, ha minden településen lenne önál­ló egyesületek háza, s az önkor­mányzatok — a szervezeteket partnereknek tekintve—együtt dolgoznának velük a helység életének alakításáért. Harmónia ég és föld között A hagyományos kínai orvoslás alapja az a felfogás, hogy a világon minden energia. Ezt az ősi állítást a modem fizika is igazolni látszik, de már Eins­tein energia-fizikája is közelí­tett hozzá. Ugyanakkor a nyu­gati orvosi gondolkodás még mindig a mechanikai világné­zetben gyökerezik, s a testet különálló szervekre bontja. — Egyre többen belátják, hogy a keleti és a nyugati me­dicina nagyon jól kiegészítik egymást — kezdte beszélge­tésünket dr. Klára Géza békés­csabai körzeti orvos, aki az elsők között vizsgázott le az Orvostovábbképző Intézetben akupunktúrából, s azóta legá­lis működési engedélye van tu­dásának alkalmazásához a gyógyításban. — Az európai orvoslás egészen addig na­gyon jó, amíg nincs szó műkö­dési zavarokról. A funkcioná­lis betegségek esetén viszont nagy hatékonysággal alkal­mazható az akupunktúra. — Hol és mikor ismerkedett meg az akupunktúrával? — Az angol és német szak- irodalomban már régen talál­koztam vele, de igazán akkor ismertem meg, amikor tíz év­vel ezelőtt egy akupunktúrás orvostársasággal Kínában jár­tam. A kínai gondolkodás megértése nélkül ugyanis nem lehet világosan látni a módszer lényegét. Szerencsére ma már Magyarországon is van két olyan — hagyományos kínai orvoslást ismerő és oktató -— szakember, akik biztosítják a folyamatos továbbképzést, hi­szen hosszú évekre van szük­ség, no meg sok-sok gyakor­lásra a megfelelő tudás meg­szerzéséhez. —Mi az akupunktúra hatás- mechanizmusának a lényege? —A hagyományos kínai or­voslás szerint az emberi szer­vezet akkor egészséges, ha a létezését biztosító energia har­móniában van az őt körülvevő külvilággal. Betegségről ak­kor beszélünk, ha az energia­mezőkben hiány vagy túlmű­ködés lép fel, illetve az energi­aáramlás elakad. Az akupunk­túra lényegében ezeknek a blokkoknak a feloldására al­kalmas igazán. Ha a pangást sikerül megszüntetni, akkor már a szervezet meggyógyítja önmagát. Energiahiány vagy túlműködés esetén azonban más módszerekre van szükség. Ezskre a kínai orvoslás a mo- xaterápiát, gyógynövénykúrá­kat, speciális mozgást, s egyéb gyógymódokat alkalmaz. A nyugati orvoslás érzi eredményességének korlátáit. Már hazánkban is bevezették egy-két egyetemen a termé­szetes gyógymódok oktatását. A jelenleg már praktizáló aku­punktúrás orvosoknak renge­teg energiájukba került tudá­suk magánúton történő meg­szerzése, s a velük szemben még mindig létező előítéletek átlépéséhez reménytelen eset­té nyilvánított betegeik gyó­gyulás utáni hálája ad erőt. Akupunktúrás kezeléssel nagyon jól gyógyítható a meddőség, klimaxos panaszok, fejfájás, szédülés, szénanátha, ízületi problémák, lumbágó, megoldható a fogyókúra, s nagyon sok más funkcionális működési zavar Szemtorna-hétvégék Egyre több könyv jelenik meg, s lapunkban is közöltünk már írásokat arról, hogy a látásza­varok szemtomával gyógyít­hatók. írásaink közlése után nagyon sokan érdeklődtek te­lefonon, levélben aziránt, hogy hol lehet megtanulni azokat a gyakorlatokat, ame­lyek a tévé, számítógép által egyre több káros hatásnak ki­tett szemünket eredeti állapo­tába visszaállítják. Sajnos csak távoli címeket tudtunk megadni, ám a közeljövőben lehetőség nyílik arra, hogy a megyeszékhelyen hozzáértő szakembertől sajátítsák el a szemüvegüket eldobni vágyók a szemet javító speciális gya­korlatokat. Két hétvégén (május 29-én — 30-án és június 5-én—6-án) Békéscsabán a 10. Sz. Általános Iskolában Zoltai Miklós debre­ceni természetgyógyász tart lá­tásjavító tanfolyamot 13 éven felüliek részére. Előtte május 28-án, pénteken délután 17.30- tól egy*>bevezető előadást tart, amelyen az egészséges életmód és a látásjavítás összefüggései­ről beszél, ugyanitt részletes fel­világosítást is kaphatnak a tan­folyammal kapcsolatos kérdé­seikre az érdeklődők. Óvó- és tanítónők tábora A gyerekek számára az egyik legnagyobb élmény az önálló alkotás. A Doboz-Szanazugj Ifjúsági Tábor a Diáktanyával közösen olyan tábort szervez június 14—18 között, ahol a legkülönbözőbb kézügyessé­get fejlesztő technikákat ta­nulhatják meg a kicsinyek­kel foglalkozó óvónők és ta­nítónők. Lesz a programban batikolás kötözéssel, gyertyá­val, nemezelés, gyöngyfűzés, zoknibábok készítése, s estén­ként gitársuli, valamint tá­bortűz. 1993. május 24., hétfő Civil társadalom - saját társadalom Az emberek mindig is tudták, hogy összefogásban az erő, és ha valóban érvényt akarnak szerezni érdekeiknek, akkor létre kell hozni saját szerveződé­seiket. Az országos érdekeltségű párt- szervezetek a helyi elképzeléseket rit­kán tudják figyelembe venni a hatalo­mért folytatott küzdelmeik mellett. Az 1945 előtti magyar társadalomból az idősebbek emlékeznek még az ipar­testületekre, gazdakörökre, olvasókörökre s más szerveze­tekre, amelyek valóban közvetlen segítséget adtak tagjaik munkájához, de akár egyéni életéhez is. A rendszerváltozással kedvezővé vált a légkör a civil társadalmak megalakulásához, s egyre többen ismerik fel az összefogás jelentőségét. Megyénkben létezik már közösség- fejlesztők egyesülete, amely az elmúlt hetekben hívta össze Békéscsabára a meglévő szervezeteket, s adott lehetőséget a tapasztalatcserére és információszerzésre. Van már egye­sületi törvény, megalakult a civil parlament is, csak a pénz kevés még az állampolgári kezdeményezések támogatására. A civil társadalom megerősödése nemcsak az egyénnek válhat javára, de a települések önkormányzatainak is könnyebbé válik létezésükkel a dolga, hiszen érdemlege­sebb kapcsolatot tartva a lakosság képviselőivel kevesebb felelősség hárul egy-egy döntéshozatalnál közvetlenül a képviselőkre. Bármilyen szűkösek is az anyagi lehetősé­gek, hosszú távon mindenképpen megérné az állampolgári szervezetek támogatása... Kapcsolat a nagyvilággal A közelmúltban egy németor­szági napilap, a Schwabmün- chener Allgemeine egy héten át rendszeresen közölt írásokat Békéscsabáról. Bemutatta a város életét, magyarországi térképmellékleten földrajzi helyét, illusztrációként a város címerét, s részletesen tudósí­tott arról a partnerkapcsolat­ról, amely egy békéscsabai és egy schwabmüncheni Kol- ping-család között immáron írásban is létrejött. Marton József, az egyik bé­késcsabai Kolping-család el­nöke elmondta, hogy még 1992 tavaszán a Nemzetközi Kolping Szövetség szervezé­sében magyar Kolping-elnö- kök vettek részt két német egy­házmegye közgyűlésén. Ek­kor kezdeményeztek partner­kapcsolatot egy schwabmün­cheni Kolping-családdal Augsburgban, akik az idén ta­vasszal meg is hívták őket egy családi hétvégére. Látogatásuk időpontja egy­beesett vendéglátóik éves köz­gyűlésével, s itt került sor az együttműködésről szóló szer­ződés ünnepélyes aláírására is. A német Kolping-család ígére­tet tett arra, hogy a Magyaror­szágon 1945-ben megszűnt, s három évvel ezelőtt újra indult Kolping Mozgalom (Adolf Kolping által a 19. századköze­pén Németországban alapított otthont adó közösség) békés­csabai családját munkájában tá­mogatni fogja, s szándékuk ko­molyságát igazolandó ezer márkát át is adtak a városban készülő Kolping-otthonra. Bűnügyi krónika Békéscsaba: — Május 17-ére virradóan az autóbusz-pályaud­vari Sörharapóba tértek be, mi­után lefeszítették a vendéglátó- egység ajtajának lakatát. A vir- radati látogató(k) se nem ivott, se nem harapott, viszont a játék- automata kazettájából elvitt 8 ezer forint készpénzt és mellé 22 ezer forint váltópénzt. Ugyanekkor más az Orosházi úti evangélikus templom gyüle­kezeti épületének tetején tartóz­kodott. Az ismeretlen elkövető megbontotta a tetőzetet és le­ereszkedett — belül. Kutatott, lemezkazettát feszített fel, de pénzt nem talált. Ugyanígy járt az is, aki május 18-ára virradóan betört a Pásztor utcai óvodába. Benyomta a gazdasági iroda ab­lakát, felfeszítette az íróasztalt, a pénzeskazettát, de üres volt. Nem így végződött az a beszer­ző út, amely az előbbihez ha­sonló időpontban történt. Az is­meretlen elkövető a Munkácsy u. 5. szám alatti, a Kventa Kft. tulajdonában lévő műszaki szaküzlet kirakatát törte be. A nyíláson át különböző mérőmű­szereket, villanyszerelési szer­számokat „halászott” ki 39 ezer forint értékben. Ismét jön a címtár! Tavaly már megismerkedhettünk a Szolgáltató Címtár első kiad­ványával, így használói tudják, hogy micsoda könnyebbség szak­embert hívni szükség esetén annak, akinek kezében a Békéscsabán és környékén található gyártók, vállalkozók, üzletek, kisiparosok, szolgáltató egységek jegyzéke, ráadásul könnyen kikereshető mó­don. Az idei kiadást is minden bizonnyal rengetegen várják, hiszen a telefonkönyv sok esetben használhatatlan. Mint a hasznos információs kiadványt megjelentetőMédia-Mix Reklámügynökségtől megtudtuk, adatgyűjtő tájékoztatójukat a szolgáltató cégek már megkapták, de akikhez valamilyen oknál fogva nem jutott el, még június végéig jelentkezhetnek a nagypos­tán lévő gyorsnyomdában vagy a Diáktanyán. A címtárban való szereplés igen hasznos befektetés, hiszen így egész évben keze ügyében lehet a használóknak a keresett cégek címe, telefonszáma. A bekerülésért csak a gyűjtés lezárásakor kell fizetni, s nem a* jelentkezéskor. A címtár nemcsak a szolgáltató címét, telefonszámát közli, hanem rövid ismertetést is annak tevékenységéről. A fogyasztókat, akik ingyen kapják meg a gyűjteményt, a második félévben várha­tó megjelenéskor értesíti a kiadó a hozzájutás módjáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom