Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-19 / 115. szám
JS*TÉNYKÉPEK 1993. május 19„ szerda O Reform a Btk-ban A büntető bírák számára is érzékeny pontokat érint az a jogszabályi változás, amely május 15-én lépett hatályba. Voltaképpen nincs másról szó, mint hogy a módosításokkal a Btk igyekszik követni a társadalmi változásokat. A jogalkotó ezért felülvizsgálta a törvénykönyv szankciórendszerét. Szándéka szerint közelít az igazságos, a tett súlyához igazodó büntetés elvéhez. Ésszerűen osztja el a döntési jogköröket a törvényhozó és a jogalkalmazó között, ezáltal módot ad a bűnelkövetők differenciált megítélésére. „ Mit is jelent e hivatalos megfogalmazás a gyakorlatban? Mennyivel nő ezután a büntető bírák mozgástere, felelőssége? Ezekkel a kérdésekkel fordultunk dr. Baur Péterhez, a Békés Megyei Bíróság büntető kollégiumának vezetőjéhez, aki egyben a konkrét változások részleteiről is beszélt. Nagyobb szabadság és felelősség — Leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy két büntetéskiszabási felfogás él, az egyik a tettarányos, a másik pedig inkább az elkövető személyére koncentrál — kezdte dr. Baur Péter. — Tisztán egyik sem érvényesül, hanem a kettő együtt valamilyen súlyeltolódással. A mostani szabályozásban a tettarányos büntetés lép előtérbe, így a többszörös és különös visszaesőkre, illetve az első bűnelkövetőkre kiszabható büntetések közelíteni fognak egymáshoz. A bírák ily’ módon sokkal nagyobb szabadságot élveznek, de nagyobb felelősség is hárul rájuk. — Lehetséges, hogy ezután enyhébb büntetések születnek? —Önmagában a jogszabálymódosítás a kisebb tárgyi súlyú cselekmények körében eredményezhet enyhébb ítélkezést, büntetést. Az egész Btk-módo- sítás azonban nemcsak enyhítést jelent, bizonyos bűncselekményeknél — például a személyi szabadság megsértésénél, az önbíráskodásnál — súlyosabb büntetési tételeket ír elő. A kisebb súlyú cselekmények viszont sűrűbben előfordulnak. Nehéz megmondani tehát — a büntetéskiszabás központi irányításának megszűnte után —, hogy az országban vagy megyénkben a bírák milyen büntetéskiszabási elképzelésekkel dolgoznak majd. Eddig, ha egy többszörös és különös visszaeső például dolog elleni erőszakkal ellopott egy biciklit, kétféle büntetést kaphatott — legalább hat hónapi szabadságvesztést vagy megrovást —, most sokfélét. Kaphat megrovást, 6 hónapi szabadságvesztést és ugyanezt felfüggesztve, fél évnél rövi- debb szabadságvesztést, közérdekű munkát, pénzbüntetést, bizonyos feltételekkel próbára is bocsátható. Fokozottabban védett gyermekek — A közvélemény általában sokkal súlyosabban ítéli meg az erőszakos, durva, élet elleni cselekményeket, mint a bíróságok. Ebben a körben várható-e szigorúbb, esetleg enyhébb ítélkezés? — Azt hiszem, a büntetéskiszabás változása, enyhülése a kisebb súlyú cselekményeknél várható, például a rablás, az erőszakos közösülés elkövetőivel szemben nem csökken a szigor. — A büntetéskiszabás hang- súlybeli eltolódását jelzi, hogy a törvényalkotó kiiktatta a büntetési nemek köréből a javító-nevelőmunkát és a szigorított javító-nevelő munkát. A szabadság- vesztés legrövidebb időtartama mostantól egy nap. A pénzbüntetés és a pénzmellékbüntetés összege pedig jelentősen emelkedik. Új büntetési nem a közérdekűmunka. — Változatlanul hatályban van a Legfelsőbb Bíróság VII. számú Büntető Elvi Döntése, amely szerint elsődlegesen vizsgálandó, megvannak-e a próbára bocsátás feltételei. Próbára kell bocsátani az elkövetőt, s a szabadságvesztés, egyáltalán a többi büntetés nem is kerül szóba, ha a próbára bocsátással elérhető a büntetés célja. — A törvény fokozott büntetőjogi oltalmat kíván biztosítani a gyermekeknek. Ily’ módon a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények körében súlyosabban ítéli meg az elkövetőt, ha kiskorú a sértett. Ez a védelem a törvény módosításával hatékonyabbá válik? — Vannak bizonyos bűn- cselekmények, amelyek sértettje gyermek. Ilyen például a kiskorú veszélyeztetése. Ez a cselekmény eddig háromévi szabadságvesztéssel volt büntethető, ezután pedig öt évvel. Egy új fogalom a Btk-ban az emberrablás, amely esetén — a nemi erkölcs elleni bűncselekményekhez hasonlóan — a 12 évnél fiatalabb gyermeket eleve védekezésre képtelennek tekinti a törvény. „A közösségért élek!” „Önmagunk menedzselése lehet csak a siker titka” — halljuk lépten, nyomon, valójában pedig kevesekről mondhatjuk: élni tud a lehetőségekkel. A mezőkovácsházi Duma Zsolt 22 éves egyetemistaként elmondhatja magáról, hogy kitartása eredménye egy megvalósult álom: végre tanár lehet. Mindemellett nevéhez fűződik a mezőkovácsházi Crazy amatőr színjátszó társulás létrehozása. — Általános iskoláimat Mező- kovácsházán végeztem, és már ekkor olyan sürgő-forgó emberke voltam, mindenből igyekeztem kivenni a részem — kezdi Zsolt a bemutatkozást. Másodikos, amikor — a diafilmvetítések alapján — megrendezi az Óz, a nagy varázsló mesejátékot. S bár le is tagadhatná, elmondja, hogy sokat köszönhet az „átkos” rendszer kisdobos-, úttörő- és KISZ-es mozgalmainak. — Az iskolában kezdtem „színjátszani”, sok versenyen, szakmai felkészítésen vettem részt, ami nagy segítség volt egyéniségem formálásában. Most azokkal dolgozhatok együtt, akik engem is tanítottak — vallja önmagáról. —A kezdeti lelkesedéssel teli munka folytatódott a gimnáziumban? — Békéscsabára a Rózsa Ferenc Gimnáziumba jártam angol nyelvű speciális osztályba. A mozgalmi élet itt a KISZ-ben folytatódott. Tulajdonképpen ekkor kezdtem igazán nagy dolgokon gondolkodni. Szerencsére Békéscsabán sok iskolai és városi hagyományőrző programra került sor, ami igazi megmérettetést, kihívást jelentett. Tulajdonképpen ezekben az években döntöttem el, hogy emberekkel akarok foglalkozni és mindenképpen tanár leszek. Ez:— mint kiderült — nem is volt könnyű vállalkozás. ElőA mezőkovácsházi Crazy színjátszó társulás rendezője, Duma Zsolt vallja önmagáról: „aki lelkes, az lelkesíteni tud” FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER szőr a szegedi tanárképzőben, majd az iparművészeti főiskolán próbálkozott sikertelenül. Zenét tanult, jól rajzolt, érdekelte a színjátszás, de mindenáron tanár akart lenni. Két évet Almáskamaráson tanított, ahol alakított egy kis csoportot. Külföld, Zánka, pályázatok sora, majd az egy év képesítés nélküli tanításért miniszteri dicséret. Még mindig tanár akar lenni. Végül 180 fokos fordulat: jelentkezik a B ánki Donát Műszaki Főiskolára. — Azért kellett ezt tanulnom, hogy később azt tanulhassam, ami érdekel. Ez egy cseles bejutás volt a diploma megszerzéséhez. Mindenki csodálkozott, amikor év végén az angol ösztöndíj elfogadása helyett az elbocsátó kérelmem nyújtottam be — mondja. Végre 3 év után felvettek a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemre, ahol matekot tanulok, s emellett a művelődési menedzser szakot végzem. A kovácsházi gyerekekkel létrehoztuk a Crazyt. Az iskolai gyakorlatom azért szerveztem át, hogy hétvégén is itthon lehessek a gyerekekkel. —Nem volt ez túl nagy erőfeszítés? — A munkát úttörőként kezdtük. Hitetlenkedést és sok gátló tényezőt kellett legyőzni. Ezért volt „nagy dobás” a Légy jó mindhalálig első bemutatója. Bizonyítani kellett: a gyerekeknek, a városlakóknak, a szülőknek, az irigyeknek, a kétkedőknek. A megyei fesztivált magunk vállaltuk és tényleg nehéz volt, sok embert kellett megnyerni. Egyévi önerő után jelenleg a művelődési ház és az ön- kormányzat is támogat bennünket. Mindenhová elmegyünk, ahová csak hívnak. — Hogy foglalná össze sokrétű érdeklődése erényeit a színjátszásban? — A játékban a nyelv (orosz és angol) a fő célomhoz az eszköz. Öt évig zongoráztam, táncoltam, amit a zenében, a koreográfiában hasznosíthatok. Benne a beszéd, ami a versmondó versenyek kiteljesedése. A gyermekekkél való törődés, a közösség az, ami fontos. Ebben a társaságban sok az egészséges művészi ösztön. Sokszor próbálták elvenni a kedvem, de nem adom fel. Vallom: „aki lelkes, az tud lelkesíteni”. Halasi Mária Emberrablás és kazettahamisítás — Említette az emberrablást, mint új tényállást. Melyekkel bővül még a Büntető Törvény- könyv? — Új törvényi tényállás a nemzeti jelkép megsértése. Egy másik tényállás, a közveszéllyel fenyegetés azért került a Btk-ba, mert közismerten elterjedtek az úgynevezett bombariadók, amikor valaki telefonon közli, hogy egy épületbe robbanószert helyeztek el. Ha a cselekmény a köznyugalmat súlyosan megzavarja, a büntetési tétel 3 évig terjedő szabadságvesztés, egyébként 2 év, vagy pénzbüntetés. A deviza- gazdálkodás megszegésével kapcsolatos szabályozás is megváltozott. Létezik egy törvényerejű rendelet és egy pénzügyminiszteri rendelet, amelyekben sok-sok kötelezettség, előírás szerepel, és aki ezek bármelyikét megszegte, megvalósította a bűncselekményt, bizonyos értékhatár felett. Az a lehetetlen helyzet állt elő, hogy ha megváltozott a törvényerejű rendelet vagy a PM-rendelet, módosult a bűncselekménynek minősülő magatartások köre is. A törvény most három cselekményt emelt ki a sok közül: devizaérték, belföldi fizetőeszköz, vagyoni érték engedély nélküli kivitelét vagy kijuttatását, és az ezekre szóló külföldi követelés be nem jelentését. Más területen is találkozhatunk új tényállásokkal ; a múlt esztendőben született az adatvédelmi törvény, amelynek bizonyos szabályait védendő, a Btk mostantól bünteti a személyes adatokkal visszaélést. Ugyancsak bünteti a törvény a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegését. Arról van szó, hogy különböző nemzetközi szerződések alapján Magyarország megkap bizonyos termékeket, eljárásokat, amelyeket nem adhat tovább. Ezek megszegése büntetendő. Újdonság a szerzői jog megsértésének törvénybeli megjelenése is, nagyon leegyszerűsítve e körben elsősorban a kazettahamisítást bünteti a Btk. —A normasértések egy bizonyos köre kikerül a Btk-ból. Megszűnik például az üzletszeA bíráknak folyamatos munka mellett kell elsajátítaniuk az új jogszabályokat FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET rű kéjelgés büntethetősége. Ezek szerint a nyilvánosházak szabadon működhetnek? Nyilvánosház nem, üzletszerű kéjelgés igen — Nem. Arról van szó, hogy rendkívül elszaporodtak a bordélyházhoz hasonló helyek — amelyek fenntartását nemzetközi szerződés tiltja —, a felderítésük viszont nehéz. Ezért született egy kriminálpolitikai kompromisszum, hogy az e körben legtöbbet tudók mentesüljenek a büntetés alól, mert különben nem mondanák el a magukra nézve is terhelő tényeket. Ugyanakkor — némi módosítással — megmaradt a törvénykönyvben az üzletszerű kéjelgés elősegítése, mint tényállás, sőt újabb elkövetési magatartások váltak büntethetővé és súlyosabb büntetések szabhatók ki. —Ha minden igaz, a törvény módot ad arra, hogy azokkal a kábítószerfogyasztókkal szemben, akiknél a gyógyítás nagyobb eredményt ígér, mellőzzék a felelősségre vonást. — Igen, ez így van. Teljesen új szabályozásról van szó a kábítószeres ügyekkel kapcsolatban. Az egyik rendelkezés szerint nem büntethető, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, állít elő, megszerez vagy tart. Az sem büntethető, aki kábítószer fogyasztásával összefüggő, kétévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekményt követett el, feltéve, hogy az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja: legalább hat hónapig folyamatos, kábítószerfüggőséget megelőző, vagy gyógyító kezelésben részesült. Ezzel kapcsolatban a büntető eljárást is módosították, hiszen bizonyos esetekben a bíróság egy alkalommal egy évre felfüggeszti az eljárást, ha a vádlott vállalja a folyamatos gyógykezelést. —Összegezve az elhangzottakat: a Btk módosítása mit jelent az ítélkezésben, a bírák munkájában ? — Folyamatos munka mellett kell átállni, elsajátítani az új szabályokat. A törvény ugyan május 15-én lépett hatályba, de azokban az ügyekben, ahol összességében enyhébb megítélést tesz lehetővé, visszaható hatállyal kell alkalmazni, a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos rendelkezéseknél pedig feltétlenül az új jogszabályt kell figyelembe venni. László Erzsébet AZ ELSŐ FELELŐS MAGYAR ÉRDEKKÉPVISELET! un ? SZAKSZERVEZETEK Nyugdíjbiztosítási önkormányzat képviselőinek választása 1993. május 21. 1. FÜGGETLEN SZAKSZERVEZETEK DEMOKRATIKUS LIGÁJA (FSZDL) um SZAKSZERVEZETEK Forgács Pál Ferge Zsuzsa Zombori Gyula Dr. Futó Gábor Szabó Sándorné Egészségbiztosítási önkormányzat képviselőinek választása 1993. május 21. 5. FÜGGETLEN SZAKSZERVEZETEK DEMOKRATIKUS LIGÁJA (FSZDL) UBHf SZAKSZERVEZETEK Horn Gábor Orosz Éva Sinkó Eszter Dr. Szolnoki Andrea Vekerdy Tamás
