Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-19 / 115. szám

a 1993. május 19., szerda NAGYVILÁG HIRÍ'PLUSZ Adó A japán adóhivatal nyilvá­nosságra hozta és sok­helyütt ki is függesztette a legnagyobb adózóknak, vagyis a közkiadásokhoz legnagyobb mértékben hozzájáruló polgároknak a listáját. Kérdéses, hogy mindez mennyire fokozza az átlagpolgár adózási kedvét, ugyanis az első he­lyezett Ezoe Hiromasza, a Recruit cég volt elnöke, akinek megvesztegetési ügyét éppen most tárgyal­ja a bíróság. Kanemaru Sin, a japán kormánypárt nemrégiben távozni kény­szerült volt alelnöke vi­szont nem szerepel a lis­tán, mivel tízmillió dollárt eltitkolt az adóhivatal elől. *** El tudom képzelni, mek­kora érdeklődés kísérné nálunk ezt a kezdemé­nyezést — ott tolongana a fél ország a listák eló'tt —, de még nagyobb vol­na a meglepetés. No nem a közszemlére kitett ne­vek, sokkal inkább az on­nan hiányzók miatt... T.I. Húzzák-halasztják a pert Kedden Moszkvában folytató­dott az 1991 -es moszkvai hata­lomátvételi kísérlet szervezői­nek pere. Az orosz Legfelsőbb Bíróságon zajló tárgyalást egy hónapja az egyik vádlott, Alekszandr Tyizjakov kórházi kezelése miatt függesztették fel. A per eddig jobbára proce- durális kérdésekkel telt, az ér­demi tárgyalás nem kezdődött meg. A kedd délelőtti, alig egy órás ülésen is a védők a vádat képviselő valamennyi ügyész visszahívását kezdeményez­ték, elfogultságra való hivat­kozással. Titkos tárgyalások Kína és Észak-Korea a múlt héten titkos tárgyalásokat folytatott az atomsorompó- szerződés phenjani felmondá­sáról. Ezt a Yonhap dél-koreai hírügynökség közölte kedden egy meg nem nevezett magas rangú nyugati diplomatára hi­vatkozva. Az illető szerint a megbeszélések május 9—10- én voltak Pekingben, s azokon Csiang En-csu kínai külügy­miniszter-helyettes, illetve Kim Jong Nam, az észak-kore­ai diplomácia irányítója vett részt. Letartóztatott maffiavezér Látványos rajtaütéssel a rend­őrség egy különleges osztaga kedden hajnalban letartóztatta Nitto Santapaolát, a szicíliai maffia második számú vezető­jét. A rajtaütés Cataniától 80 kilométerre egy tanyasi ház­ban történt, ahol a tíz éve körö­zött maffiavezért álmában lep­ték meg. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek. Mit várunk az EK-csúcstól? Szavazás Dániában // Orhajók a hónap végén Arra számítunk, hogy Belgium, mint az Euró­pai Közösség júliusban hivatalba lépő soros elnöke összehangban eddigi politikájával hatá­rozott lépéseket tesz majd a visegrádi országok és az Európai Közösség kapcsolatainak stabili­zálása, mélyítése érdekében. Erre, amennyiben a következő hónapokban valamennyi tagország ratifikálja — legalább Magyarország és Len­gyelország esetében — az EK társulási szerző­dését, úgy hivatalból is bőven lesz alkalma. — jelentette ki Jeszenszky Géza, midőn belgiumi látogatása másnapján brüsszeli újságírókkal ta­lálkozott. Ismét többen kérdezték a magyar külügyminisztert, hogy számít-e konkrét ígére­tek elhangzására az EK júniusi, koppenhágai csúcstalálkozóján. Jeszenszky Géza válaszá­ban leszögezte, hogy mindenekelőtt a közösség részéről a tagsági törekvéseinket elismerő, át­fogó elkötezettségre várunk, amely egyúttal világos távlatokat is nyújthatna a térség érintett országai számára. Nem számítunk konkrét és részletes menetrend lefektetésére, bár bizonyos határidők kitűzésének ugyancsak megvan a maguk áldásos hatása — tette hozzá. Dániában tegnap reggel kilenc órakor megnyíl­tak a szavazóhelyiségek, s ezzel megkezdődött a második dániai népszavazás az európai unió létrehozását előirányzó maastrichti szerződés­ről. A közvélemény-kutatások szerint a dánok ezúttal elfogadják Maastrichtot. Az 1991 végén kötött szerződést a mintegy 4 millió szavazásra jogosult dán az első népszavazáson, 1992 júniu­sában elutasította. Azóta 1992 decemberében az Európai Kö­zösség Edinburgh-i csúcsértekezletén Koppen­hága kivételes elbánást vívott ki magának: csat­lakozása esetén távolmaradhat a közös pénz­nemtől, a közös védelmi politikától, a közös rendőrségi szabályozástól és a közös állampol­gárságtól. Maastricht elfogadása mellett a gazdaságilag igen erős Dánia számára egyértelmű gazdasági érvek szólnak. A vita főleg politikai és érzelmi téren folyt: az ellenzők a szuverenitás és az önállóság elvesztésétől, a német gazdaság és a francia bürokrácia által uralt szuperállam hatal­mától tartanak. Clintin elnöknek lépnie kell Ismét bebizonyosodott, hogy az amerikai átlagembertől igen távol esik a boszniai vál­ság: Bili Clinton amerikai el­nök közép-európai idő szerint tegnap reggel a kaliforniai San Diego polgáraival találkozott és az egyórás, élő tv-adásban közvetített találkozón az elnök egyetlen külpolitikai kérdést nem kapott. A kaliforniaiakat az adózás, a betegbiztosítás, a munkanélküliség, az illegális bevándorlás . foglalkoztatja, Bosznia szóba sem került. Minden olyan döntés, amely kisebbségeket érintő kérdé­sekben az illető közösség kon­zultálása nélkül vagy akarata ellenére történik, ellentmond az európai jogrendnek — az RMDSZ ezért ítéli el a kolozs­vári városi tanács április 30-ai ülésén hozott határozatot, amelynek értelmében a város lakossága elé terjesztenék he­lyi népszavazásra azt a kér­dést, hogy legyen-e magyar főkonzulátus a városban és új­rainduljon-e a Bolyai Egye­tem. A Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető el­nök aláírásával a Romániai Magyar Szó tegnapi száma ál­tal közzétett állásfoglalás az első, amelyben az RMDSZ egésze reagál a Gheorghe Fu­Az amerikai tájékoztatás­ban azonban hétfőn is vezető helyen szerepelt a balkáni vál­ság, és a kommentárok egybe­hangzóan jelezték: az elnök­nek előbb-utóbb lépnie kell, ha nem akarja, hogy tekintélyén még nagyobb csorba essen. A tv-kommentárok szerint Clin­tonnak legfeljebb néhány he­tes várakozásra van még mód­ja azzal, hogy megvárja a Belgrád által a boszniai szer- bek ellen ígért szállítási tila­lom érvényesülését. Egy má­nar polgármester által kezde­ményezett referendum tervé­re. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és a Bolyai Társa­ság már elítélte az ötletet és egyaránt a népszavazás boj­kottjára szólított arra az esetre, ha azt tényleg kiírnák. Az RMDSZ állásfoglalása rámutat, hogy a nemzeti kö­zösség önazonosságának, egyetemes értékeket teremtő képességének megőrzését csak a belső önrendelkezés érényesítése szavatolhatja, az önkormányzati elveknek álta­lános kormányzati gyakorlattá kell válniuk — ez figyelemel­terelő provokáció a ipagyarság konzultálása nélkül és akarata ellenére kezdeményezett nép­szavazás. sik vélemény szerint Amerika, a Nyugat hallgatása csak báto­rítja a szerbeket: ezzel magya­rázható Mladic tábornoknak, a boszniai szerb fővezérnek képtelen fenyegetőzése, hogy ha megtámadják őket, ők Lon­donra fognak visszacsapni. Minél tovább halasztja Washington a döntést, annál nehezebb lesz a feladat és an­nál nagyobb a veszély, hogy a háború továbbterjed — véle­kednek az amerikai megfigye­lők. Újabb elnöki referendum? Borisz Jelcin orosz elnök kész akár újabb referendumot kez­deményezni, ha a Népképvise­lők Kongresszusa és az Alkot­mánybíróság meggátolja az új alkotmány elfogadását — je­lentette ki hétfőn a washingto­ni sajtóklubban Viktor Sumej- ko orosz miniszterelnök-he­lyettes. A politikus leszögezte: ha az Alkotmánybíróság az új alaptörvény ellen foglal állást, Jelcin ezt a lépést nem fogadja el és újabb népszavazást ren­dez. Sumejko hangsúlyozta, az orosz vezetés kizárólag tör­vényes eszközökkel igyekszik felszámolni a belpolitikai vál­ságot. Az RMDSZ a népszavazásról Leghamarabb a hónap végére várható a Nyugat-európai Uftió ó'rhajóinak érkezése — tájékoztatta tegnap a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága az MTI-t. Az ó'rna- szádok, amelyeken magyar vámtisztek is teljesítenek majd szolgálatot, május 28. és június 3. között hagyják el Hainburg kikötőjét és indulnak el Magyarország felé. Erről a magyar vámigazgatás az osztrák vámszervektől kapott tájékoztatást. A VPOP értesülései szerint a gyorsjáratú naszádok fegyver­telenül ellenőrzik majd az ENSZ BT 820. számú határozatá­nak betartását. Ez persze nem jelenti azt, hogy a rajtuk szolgálatot teljesítő vámtisztek is fegyvertelenek lennének Kevesebb gyermek születik Albániában A születések aránya — amely eddig a legmagasabb volt Eu­rópában — radikálisan csök­kent Albániában. A tiranai Statisztikai Intézet vasárnapi jelentése szerint az albán nők a hatvanas és a hetvenes évek­ben átlag hat gyermeket hoz­tak a világra. 1990-ben ez az arány háromra csökkent, ma pedig mindössze 2,1. Rendkívül magas a hal­vaszületések aránya — 3,1 százalék — Albániában, míg az európai átlag 1,7 százalék körül van. A statisztikai jelentés sze­rint Albánia lakossága ezzel egyidejűleg a tömeges kiván­dorlás révén is csökkenőben van. Hivatalos adatok szerint az utóbbi két és fél esztendő alatt kereken 350 000 albán hagyta el hazáját. Mindennap feladhatja Jÿ&JMEMMMMM. hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen és telefonon is feladhatja 8—16 óráig. Hívható telefonszámunk: 441 -311. Magyar cement 575 Ft áfás áron kapható. Újkígyós, Kossuth u. 107. sz. alatt, 30 q felett 30 km-es körzetben díjtalan kiszállítás. Érdeklődni a 356-135-ös telefonon. Pritamin paprikapalánta, 17 000 db eladó. Békés, Kölcsey u. 8. sz. Feltárul egy újabb, szigorúan titkos dosszié A „kis Sztálin” különös életútja „Egyetlenem emlékére” — e szavakat vésette rá a bánatos özvegy. Marija Dzsugasvili a tatár főváros, Kazány temető­jének egyik sírkövére. Keve­sen tudják, hogy a kőtömb alatt Vaszilijnak, Sztálin különös sorsú fiának földi maradvá­nyai nyugszanak. Róla az öt­venes évek Moszkvájában nem kevés szóbeszéd járta, de az évtizedeken át szigorúan titkosként kezelt dossziék csak most nyíltak meg. A diktátor maga alá gyűrte saját gyermekeit is. Első há­zasságából származó fiát, Ja- kovot tüzér alezredesként fog­ságba ejtették a németek. Az apja tudni sem akart róla, hi­szen egy Sztálin nem kerülhet fogságba. 1943-ban a sachsen- hauseni koncentrációs tábor­ban pusztult el. Lányának, Szvetlánának az életéről ele­get tud a világ, a meghasonlott asszony ma egy londoni men- hely lakója. De mi történt Va­szilijjal, akinek apja eredetileg a grúzok nemzeti eposztának hőse nyomán a Tariel nevet szánta, de az anya, az öngyil­kosságba menekülő vagy meggyilkolt Nagyezsda Alli- lujeva a régi orosz Vaszilijhez ragaszkodott. Tizenegy éves' korában, 1932-ben elveszíti anyját, s annyira magányosnak érzi ma­gát, hogy a rémült testőrök szeme láttára kocsiba vágja magát, és a Moszkva környé­kén élő fivéréhez, Jakovhoz hajt. Azonnal visszahozzák, s bekerül a moszkvai különle­ges iskolába, amelynek osz­tálynévsorában — az éberség kedvéért — csak keresztnevén szerepel. Rengeteg baj van ve­le, de az igazgató közli a tanári értekezleten: „Sztálin elvtárs fia minden diák példaképe, függetlenül attól, elvégzi-e feladatát vagy sem.” Érettségi után a légierő 3. számú tiszti iskolájának hallgatója, a né­met támadás idején már had­nagyi uniformist visel. Apja utasításba adja, hogy nem ve­het részt közvetlen harci cse­lekményekben, de személyi aktái szerint a háború végén lelő egy FW 190-es ellenséges gépet. Gárdaezredesként, négy magas kitüntetés birto­kosaként fejezi be a háborút, s jóllehet személyi anyagában óvatos utalások vannak „gyenge idegzetére”, vezérőr­nagyként a moszkvai helyőr­ség repülőinek parancsnoka. 1952. május elseje után levált­ják, mert a légiparádé vezérgé­pével — feltehetően ittasan — veszélyesen alacsonyan hú­zott el az ünneplők felett. Két házassága is zátonyra fut, elő­ször Tyimosenko marsall lá­nyával, utána Kapitolina úszó­bajnoknővel. A vezérkari akadémiát nem hajlandó elvégezni, unatkozik és iszik, apja halálát is állandó részegségben éli meg. 1953 ta­vaszán egy kocsmai verekedés után letartóztatják, de beadvá­nyai szerint ez Berija bosszúja volt. Két évvel később már ko­molyabb vád éri: 1955 szep­temberében a 39. számú kato­nai bíróság titkos tárgyaláson nyolc évre ítéli, mert elöljáróit és tiszttársait állítólag rend­szeresen beárulta Sztálinnál. 1960-ban szabadon bocsátják, de három hónap múlva— így a hivatalos közlés — ittasan el­gázolt egy asszonyt. Kazányi száműzetésre ítélik, s ebben valószínűleg az is közreját­szott, hogy levelet írt a kínai követségnek, segítségüket kérve egy megfelelő állás el­nyeréséhez. A tatár fővárosban megvál­toztatja nevét, úgy köt házas­ságot egy ápolónővel. Alko­holmarta szervezete azonban nem bírja, 1962-ben, 41 éve­sen Vaszilij Dzsugasvili eltá­vozott az élők sorából. Ferenczy Europress Visszatért a Coca-Cola Kerek 14 esztendővel azután, hogy az Iszlám Forradalom mint amerikai terméket és egyben mint a gyűlölt nyugati kultúra jelképét száműzte az országból, a Coca-Cola hetek­kel ezelőtt megkezdte diadal­mas visszatérését Iránba. 1979 óta első ízben látható most két napja minden iráni lapban fél­oldalas hirdetés: „Igyál Coca- Colát!”, még azokban is, ame­lyek különben naponta mennydörögnek a „Nagy Sá­tán” ellen és óva intenek „a dekadens nyugati kultúra in- vázójától”. Megfigyelők szerint a látvá­nyos visszatérés egyik oka az volt, hogy a csőd szélére került az iráni Zam-Zam vállalat, amely 14 évvel ezelőtt a Coca- Cola „helyi” változatának gyártásába fogott. Ma már a reklám minden iránit figyel­meztet arra, hogy az „igazi” Coca-Cola az üveg márkajel­lel ellátott dugójáról ismerhe­tő fel...

Next

/
Oldalképek
Tartalom