Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-18 / 114. szám
a 1993. május 18., kedd MEGYEI KÖRKÉP Nyomravezető határőrök kitüntetése Tokai György őrnagy, a sarkadi rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője pénzjutalmat ad át a szolgálatukat példásan teljesítő határőröknek. (Előtérben Lakatos János, jobbszélen Máté Sándor határőrök) fotó: fazekas ferenc Fásítással a szép környezetért A medgyesegyházi képviselő- testület legutóbbi ülésén elhatározta, hogy a mezővédő erdősávok visszatelepítésének programja keretén belül — települési szinten — megalakítják a környezetvédő bizottságot. Ebben a tervek szerint részt venne a testület néhány tagja, a gazdakör elnöke, a helyi szövetkezet delegáltja és a földtulajdonosok képviselője. A cél a településen belül és környékén felmérni a fásítással kapcsolatos igényeket, lehetőségeket, azokat koordinálni, illetve a különféle pályázatokra — a testületi döntés előtt — kidolgozni a javaslatokat. A bizottság azonban nem öncélú, így a fásítási program mellett természetesen más környezetvédelemmel kapcsolatos feladatai is lennének a faluban. Centenárium Köröstarcsán Százéves a köröstarcsai önkéntes tűzoltótestület. A centenáriumi ünnepséget augusztus 20-án rendezik, amikor is tűzoltózenekarok találkoznak a községben, s a régi tűzoltószerszámok bemutatását, kiállítását is tervezik. Szamos Imrének, az orosházi határőr-igazgatóság biharug- rai őrsparancsnokának gyanús volt az ugrai Füzes presszó nyitott ajtaja, hiszen még alig hajnalodon. Óvatosan lépett be a nyitva talált ajtón. Odabenn a pult mögül halk nesz hallatszott. Már-már fel is szólította volna az illetőt, hogy lépjen elő, amikor az magától kiugrott a rejtekhelyéről. Az őrsparancsnok még sohasem ijedt meg ennyire macskától, mint most. Aznap legalábbis, amikor a sarkadi rendőrséggel Biharug- rára érkeztünk, a Füzes presszóban így hallottuk a május 4-ei betörés felfedezésének történetét. Mint a tulajdonos egyik hozzátartozója elmondta, a presszójukat immár negyedik alkalommal dézsmálják meg ismeretlen tettesek. A kár ezúttal 40 ezer forint. Az ismeretlen tettesek azonban ezen az éjszakán nem úszták meg. Történt ugyanis, hogy a betörés éjjelén, túl a „nagy munkán”, az elkövetők Körösszakái felé vették útjukat. Pechjükre ezen az útszakaszon Lakatos János és Máté Sándor határőrök teljesítettek szolgálatot. Lakatos János először volt járőrparancsnok. Éjjel egy és két óra körül járt az idő, amikor Ugra felől egy fénypont törte meg a sötétséget. Hétköznap volt, diszkó sincs ilyenkor. Vajon kijárhat erre, az isten háta mögött? A két határőr megállította a feléjük közeledő gépkocsit. A világosbarna Ladában öt idegen ült, de csak a sofőrnek voltak okmányai. A járőrparancsnok megjegyezte az adatokat, majd miután továbbengedték az autót, feljegyezték a rendszámot is. Mire a szolgálatból visszatértek és jelentették az eseményeket, Ugrán már felfedezték a betörést. A helyszínre siető sarkadi rendőrkapitányság rendőreinek a gyanús személygépkocsi rendszáma óriási segítség volt, így az elkövetők közül ketten a sarkadi és a szeghalmi kapitányság aktív közreműködésével hamarosan kézre kerültek. (Mivel az elkövetők szeghalmiak, illetve dévaványaiak, így az ügyet a szeghalmi kapitányság vette át.) Ugra viszont a sarkadi rendőrkapitányság megalakulása óta Sarkadhoz tartozik, így a sarkadi kapitányság a két határőrt segítségükért pénzjutalomban részesítette. Mint a jutalmat átadó Tokai György bűnügyi osztályvezető elmondta, az elfogottak alaposan gyanúsíthatok a megye más területein elkövetett lopásokkal, amelyeknek összértéke eléri egymillió forintot.---RIA Kis matematikusok megyei döntője Gitta, az örökös kitűnő Ha volna ilyen cím, akkor járna Őszi Gittának, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium még pár hétig 4. A osztályos diákjának. Medgyesegyházán az általános iskolában is végig színjeles volt, amit az RFG-ben is „hozott”. Most magyar nyelvből a hetedik helyen végzett az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen, és ezzel besétált a József Attila Tudományegyetem magyar szakára. Békéscsabán a TIT Körösök Vidéke Egyesület székházában a napokban rendezték meg a 3. és 4.-es levelező baráti körök tanulóinak megyei döntőjét matematikából. A harmadikosok közül első lett Szin Mónika (Szarvas 2. Sz. Általános Iskola), 2. Márton Melinda (Szarvas 2. Sz. Általános Iskola) és Gyekiczki Balázs (Szarvas 2. Sz. Általános Iskola), 3. Rácz Tamás (Békési dr. Hepp Ferenc Általános Iskola). Mint arról már korábban beszámoltunk, egyre nagyobb sikerrel működik Kétegyházán a Római Katolikus Játszókor Lupás Adrienn és Gálosi László vezetésével. A legszebb ajándék és a Nagypénteki misztériumjáték című misztériumjátékaikban egyre többen vettek részt nemcsak a helyi, de a környező iskolák tanulói is. A játszókor pályázatot nyújtott be a Szerencsejáték Rt. kulturális alapjára, hogy technikailag színvonalasabbá tudják tenni előadásaikat. A több mint ötven szereplő gyerek pedig levélben fordult a kétegyházi felnőttekhez támogatásért. Mint levelükben írA 4. osztályosoknál: 1. Márkus Balázs (Békéscsaba 1. Sz. Általános Iskola) és Szekeres Mariann (Békéscsaba 1. sz. iskola), 2. Fazekas László (Békési dr. Hepp Ferenc Általános Iskola), Szin Bence (Szarvasi 2. sz. iskola), Rónyai László (Békéscsabai 1. Sz. Általános Iskola), 3. Zsapka Andrea (Szarvas 2. Sz. Általános Iskola). A helyezettek oklevelet kaptak és tárgyjutalomban részesültek. ják: „..csodát nemcsak várni, hanem teremteni is lehet. Közös munkánk arra is szép példa, hogy a felekezeti és a nemzetiségi hovatartozás számontartása nélkül, egy szívvel-lé- lekkel készülünk ezekre az előadásokra abban a reményben, hogy a fogadtatás is ilyen egységes, lélekben kamatozó lesz.” A gyerekek már folyószámlát nyitottak játszókörük életben maradásáért a 269-98325/ 204-es számon. Hírek szerint levelük meghatotta a helyi ön- kormányzat képviselőtestületét is, így lehet, hogy támogatáshoz jutnak onnan is. B.S.E. A versenyről, terveiről Gitta így nyilatkozott:—Harminc gépelt oldalas pályázattal indultam a magyar nyelvi versenyen. A három megadott közül a Szavaink üzenete című nyelvtörténeti témát választottam, azon belül is a növény- és az állatneveket, amelyeknél fejlődésében kísértem végig a magyar nyelv változásait a finnugor kortól napjainkig. A verseny háromfordulós volt, a harmadikat április 30-án tartották Budapesten. Az egyetemi tanárokból álló zsűri a dolgozat témájáról kérdezgetett és néhány nyelvtörténeti dologról. — Miért a kissé „szárazabb” nyelvészetet választottad? — Valóban nem sokan szeretik, általában az irodalom felé irányulnak a diákok. Meg az is közrejátszott, hogy az idei irodalmi témák nem tetszettek, és tavaly irodalomból indultam, de nem jutottam vele eredményre. — A magyar mellé milyen szakot választottál? — A franciát. Idén letettem belőle a középfokú állami nyelvizsgát. De írásbeliznem csak kell, mert az érettségi és a felvételi írásbeli közös. — Nagyon sokat dolgoztál együtt felkészítő tanároddal, Medovarszki Jánosáéval? „Azért választottam a magyart, mert abból tudok a legtöbbet” FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER — A harmadik forduló előtt, a tavaszi szünetben foglalkoztunk sokat nyelvtörténeti és nyelvészeti kérdésekkel. — Édesanyád pedagógus. Te is erre a pályára készülsz? — A kisebb gyerekeket szeretem, de a pedagógusok megbecsültsége nem túl jó, tehát nem ez a pálya áll vágyaim középpontjában. — Gratulálunk a sikeredhez, és eredményes érettségit kívánunk. Félsz valamelyik tantárgytól? — A matematikától... B.S.E. Kétegyházi gyerekek levele a felnőttekhez Olvasóink írják . • . — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzőit előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Kell-e vizsgálat? A parlament május 10-ei ülésén Gerbovits Jenő képviselő indítványozta, hogy alakuljon parlamenti bizottság az állami tulajdon privatizálásának ellenőrzésére. Leszavazták. Hónapok óta nincs olyan ülésszaka a parlamentnek, hogy a napirend előtti felszólalásokban, képviselői indítványokban, interpellációkban, kérdések előterjesztésében ne szerepelne a privatizáció. Bármilyen formában jelentkezik, minden esetben a bizalmatlanság, az egyre erősebb gyanakvás, sőt határozott vélemény jut bennük kifejezésre: a kormány és az általa létrehozott, irányított és ellenőrzött szervek, szervezetek, intézmények egy új klientúra kezére juttatják az állam vagyonát. Az indítványok és azok indoklása mindig konkrét. Megnevezett vállalatok privatizálásának gyanús körülményeit taglalják, tényeket sorolnak fel, vizsgálatot követelnek, nyilvánosságot, a felelősök és felelősségük megállapítását. A válasz mindig mellébeszélés, semmitmondó szólamok, elutasító arrogancia, hamisításnak, a kormány elleni támadásnak minősítve a képviselők követelését. A kormánypárti képviselők magatartását akár mulatságosnak is tekinthetnénk, ha nem a nemzet vagyonáról lenne szó. Leszavazzák a miniszterüket, nem fogadják el a választ, nyilván nem akarnak ostoba mameluknak látszani, aki a semmire is bólint. Ugyanakkor következetesen elutasítanak mindenféle külső vizsgálatot, lenne az a parlamenti bizottság vagy bármely más szerv vizsgálata. Mi lehet e fura magatartás mögött? Vagy maguk is „sárosak” és nem akarnak vajjal a fejükön napra kerülni vagy tudják, hogy igaznak bizonyulnának a vádak. Úgy gondolják, amíg a parlament ezzel a kérdés-felelet játékkal múlatja az időt, addig hozzájuthat minden arra érdemes érdeme szerinti vagyonhoz. Csak egy év múlva lesz választás. Zalai György, Telekgerendás Visszhang A méltatlanná vált város? A Békés Me gyei Hírlap április24—25-eiszámaSz. M. (Szőke Margit) aláírással tudósít a sarkadi Innovátorképző Egyetem Békéscsabára történő áthelyezéséről, azzal a sommás ítélettel zárva mondandóját, hogy „az egyetem méltó helyre került". Sz. M. akarva-akaratlan ezzel a záró mondattal azt sugallja, hogy mindezideig méltatlan helyen volt. Súlyosan elmarasztalva az egyetem létrehozásáért a legtöbb áldozatot hozó, az azt befogadó várost, az otthont adó középiskolát, annak alapítványt tevő dolgozóit. Sz. M. híján az írástudók felelősségének, sértve az írott és íratlan sajótetikát [,A sajtó feladata... a hiteles, pontos és gyors tájékozatásról való gondoskodás.” Sajtó trv. 2. § (1)] rossz szolgálatot tesz a mértéktartásról és tárgyilagosságáról ismert megyei lapnak. Bizonyára a befogadók a „méltó” jelzőt csupán a hétköznapi „új” jelzővel értelmezik, és nem igénylik azt önmaguk jellemzésére. Legyen szabad visszatekinteni az előzményekre, a kezdetre. 1991-ben a Sarkadi Ady Endre Kísérleti Középiskola dolgozói alapítványt hoztak létre. Erre az alapítványra támaszkodva kezdte el dr. Gáspár László az innovátorképző egyetem szervezését, több egyetemet is megkeresve támogatásért, befogadásért. Nem talált. Otthonra talált viszont Sarkadon, a város és a középiskola befogadta, átsegítette az alakulás nehézségein: a képviselő-testület a kezdéshez 12 millió forintot szavazott meg. (Ebből 600 ezer forintot vissza nem térítendő támogatásként, a másik 600 ezer forintot kamatmentes kölcsönként, amelynek visszafizetési határidejét az egyetem kérésére meghosszabbították.) A befogadó iskola az egyetem részére biztosította irodahelyiséget és számítógépet ingyenesen, telefont, külön vonallal és faxot is. A telefondíjat az egyetem fizette. 1992. június l-jétől augusztus 31-éig egy fő adminisztrátort alkalmaztak, s biztosították a könyvtár, valamint a másológépek használatát. Volt képviselő is, aki tiszteletdíjának egy hányadát az alapítványnak utalta át. Nem tudunk arról, hogy akár a megyei önkormányzat, a békéscsabai önkormányzat, a most befogadó főiskola vagy a minisztérium az indulás nehézségeivel kínlódó egyetemet valamilyen módon felkarolta volna. Ha a város (Sarkad) a fent részletezett támogatást nem adta volna meg, vélhetően ma nem lenne gond helyet adni az egyetemnek, mert az létre sem jöhetett volna. Ezen előzmények ismeretében ki-ki eldöntheti, hogy ki milyen érzékenységgel, értékítélettel segítette az egyetemet. Az újságíró nem tájékozódott a tényekről kellően (noha megtehette volna), s ennek híján egy város egészére kívánta sütni a szellemi értékekre való érzéketlenség súlyos bélyegét. Ezen megalapozatlan minősítést visszautasítjuk. Sarkad Város Önkormányzat képviselő-testületének MŰVELŐDÉSI, IFJÚSÁGI ÉS SPORTBIZOTTSÁGA ### Már akkor ámultam, amikor Tóth Imre polgármester cikkem megjelenése után felhív(at)ott a szerkesztőségben. Többek között azt tudakolta, hogy a zárómondat — „Az egyetem méltó helyére került” — az én kútfőmből származik-e, vagy valaki súgta? Elmondtam: Ha a dr. Gáspár László elnökletével működő egyetem eljött Sarkadról, helyet keresett Dobozon és végül a békéscsabai főiskola fogadta be, bizonyára azért történt, mert „nem talált megfelelő közeget a településen”. A „méltó hely” kifejezés ugyancsak vitathatatlan. A főiskola épülete, felszereltsége, szellemi környezete igen méltó arra, hogy falai között működjön az innovátorképző központ. Tehát ámulok, mert „sommás ítéletemből” sehogy nem olvasom ki: „Súlyosan elmarasztalva az egyetem létrehozásáért a legtöbb áldozatot hozó, az azt befogadó várost, az otthont adó középiskolát, annak alapítványt tevő dolgozóit.” Úgy látszik, a bizottságon kívül a sarkadiak sem olvasták ki, különben szóvá tették volna! Mondták viszont azt, hogy a képviselő-testület a kísérleti középiskolára még az állami támogatást sem adja oda! Akkor hogyan remélhetett volna további működéséhez szimpátiát, támogatást, netán elismerést az iskolában székelő egyetem? Nagy érdeklődéssel olvastam, hogy a befogadók bizonyára megelégedtek volna a „méltó” helyett az „új” jelzővel. Vagyis Sarkadon azt is tudják, hogy mit igényelnek a befogadók Békéscsabán? Szőke Margit
