Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-18 / 114. szám

àBÉKÉSMEGYEI HÍRLAP­KÖRKÉP 1993. május 18., kedd o MSZOSZ-gyúlés Dévaványán és Sarkadon A közelgő társadalombiztosí­tási választásokkal kapcsola­tos a témája annak az MSZOSZ-gyűlésnek, amelyet május 18-án, ma este hét órai kezdettel tartanak Dévavá­nyán, a művelődési központ­ban. Az előadó: Gácsi Péter, a Magyar Szakszervezetek Or­szágos Szövetsége Békés me­gyei képviseletének vezetője. Ugyancsak MSZOSZ- nagygyűlés volt Sarkadon, aholdr. Vágó János MSZOSZ- ügyvivő tartott előadást. Vendég a MOST-tévé A Békéscsabai Középiskolá­sok Klubja (B-Közép) szerda este 19 órakor kezdődő estjé­nek az ifjúsági házban a MOST ifjúsági televízió mun­katársai lesznek a vendégei: Lakics Péter szerkesztő, Oláh Gábor rendező, valamint Nagypál Ákos és Gyárfás Dor­ka műsorvezetők. Öntözéstechnikai kiállítás Szarvason az Öntözési Kutató Intézet az idén is vállakozik a mezőgazdasági gép-, öntözés­technikai bemutatóra. A május 20—23-a között megrende­zésre kerülő vásár megközelít­hető a 44. számú főközlekedé­si útról. Táncverseny Az orosházi Petőfi Művelődé­si Központ május 23-án 11 órai kezdettel D, C, B osztályú táncversenyt rendez a sport- csarnokban. A programban fellép az ovitánc és a táncstú­dió csoport. Volt tévévezető bűnügye A Fővárosi Főügyészség vár­hatóan egy hónapon belül dönt Nagy László, a Magyar Tele­vízió volt gazasági főigazga­tója bűnügyében arról, hogy vádat emel-e a gyanúsítottal szemben vagy megszünteti a büntetőeljárást. Ezt dr. Selme- ci István, a Fővárosi Fő­ügyészség gazdasági bűn­ügyek osztályának vezetője mondta hétfőn, miután a bűn­ügyi iratai — vádemelési ja­vaslattal — megérkeztek az ügyészségre pénteken. Katona dolgok A Büntető törvénykönyv kato­nákat érintő, május 15-én ha­tályba lépett módosított jog­szabályok szerint megszűnt a parancsnokok azon jogosítvá­nya, hogy fegyelmi jogkörben bírálják el a katonák által elkö­vetett vétségeket. Ugyancsak megszűnt a fegyelmező zász­lóalj mint katonai büntetés­végrehajtási intézet. „...HA NEM JÖTTEK VOLNA LÉTRE AZ EMBEREK; TANÚ NÉLKÜL MARADT VOLNA A MINDEN- SÉG SZÉPSÉGE...” (Lukianosz) A múzeumok ünnepén Május 18-át 1977-ben avatta a múzeumok, közgyűjtemé­nyek ünnepnapjává a Múzeu­mok Nemzetközi Tanácsa (ICOM). 1978 óta Magyaror­szágon is megemlékeznek a közművelődés e fontos intéz­ményeiről. Az Egyesült Nem­zetek Szervezetének határoza­ta értelmében 1993 a kisebbsé­gek éve, így ehhez igazodva az idei múzeumi világnapot a ki­sebbségek kultúrájának meg­ismertetése jegyében rendezik meg világszerte. Noha a hazai közgyűjtemé­nyek évek óta jelentős anyagi gondokkal küszködnek — költségvetésük 75 százalékát az intézmény fenntartására fordítják — május 18-át ran­gos új bemutatók megnyitásá­val szeretnék ünneppé avatni. A fővárosban Új szerzemé­nyeink címmel nyílik tárlat a Magyar Nemzeti Múzeum­ban. Az Iparművészeti Múze­umban a Magyarországi nem­zetiségek szakrális művészete című kiállításon a gyűjtemény textil-, ötvös- és üvegtárgyait láthatja a közönség. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum ingyenes be­lépést biztosít mindazok szá­mára, akik ezen a napon láto­gatják a 150 éves a békéscsa­bai magyar nyelvű közoktatás címmmel rendezett iskolatör­téneti, a Szabó Pál centenáriu­mára készült, valamint a mú­zeum állandó kiállításait. Szarvasi vállalkozó a TV1 képernyőjén „Marsallbot” címmel olyan is­mert vállalkozókat bemutató új sorozatot indított a múlt héten szerdán a Tv 1 Reggel című köz­érzeti hírműsora, akik példaér­tékűek lehetnek a nézők számá­ra. A sorozat a Vállalkozók Or­szágos Szövetsége ajánlása alapján az elmúlt tíz év egy-egy sikeremberének az életútját vil­lantja fel. Elsőként Palotás Já­nos bemutakozását láthatták, míg a héten szerdán 8 óra után néhány perccel a „Reggel”-ben a sikeres szarvasi építési vállal­kozó, Bődi János kerül a képer­nyőre. A szarvasi Integrál Gmk cégvezető építészével ismer­kedhetnek meg mintegy 12 percben holnap reggel köze­lebbről a Tv 1 programjának né­zői. —Szenes— Gyulai vita az idegen- forgalomról (Folytatás az 1. oldalról) vetette oda: „Gellén Vencel nem hülye!” Petrovszki Pálné, a kamara elnöke — s tegyük hozzá: a képviselő-testület illetékes bi­zottságának tagja — kifogá­solta, hogy a szakmát és a vá­ros életét jelentősen befolyá­soló döntésről és a város — nyilvánvalóan még publiká­latlan, s velük nem egyeztetett — idegenforgalmi koncepció­jának létéről itt hallottak elő­ször. Szó esett még a város vezetőinek külföldi, s kamarai vélemény szerint nem sok üz­letet hozó „jövés-menéséről”. Ezt a véleményt a polgármes­ter visszautasította. Egy kér­dés — a várfürdővel kapcso­latban felmerült problémákra utalva — a várfürdő igazgató­jának négyszázezer forintnál magasabb prémiumáról ér­deklődött, s kifogásolta, hogy az adományozásra akkor került sor, amikor a fürdő nem produkált nyereséget. A pol­gármester elmondta: ez igaz, ám korábban a várfürdő 4-6 milliós veszteségével számol­tak, s ez nem következett be. A kamara ülésén előadást tartott Sívó Tibor, az Országos Idegenforgalmi és Vendéglátó Kamara főtitkára. Szóba került, hogy a kamara hamaro­san együttműködési megálla­podást köt a rendőrséggel. Kiss A. János A Ménesbirtok Rt. ménesét kutatja Se ló, se lóvé (Folytatás az 1. oldalról) új vezetők a lóüzlet szálait kezdték bogozni. Dr. Sás Menyhértet, az rt. állatte­nyésztési főágazatának igaz­gatóját először arról kér­deztük, hogy létezik-e a ve­gyes vállalat, illetve tudnak-e lépni az ügyben, hiszen a hírek szerint se ló, se pénz, se olasz. — Tudomásom szerint az olasz hatóságok jogi problé­mák miatt valóban nem je­gyezték be a céget — kezdte. — Mi a kapcsolatot felvettük az olasz úrral, telefaxon, tele­xen folyamatosan érdek­lődtünk a lovakról, azonban általában kitérő válaszokat kaptunk. Mintegy négy hónap­ja konkrét megoldásra tettünk javaslatot, de azóta jelentkez­hettünk magyarul, angolul, ola­szul, válaszra sem méltattak. — Gondolom, a konkrét ja­vaslatban vagy a lovakat, vagy az értük járó pénzt kérték. — A lovak az olasz úr tulaj­donába kerülhetnek, de az ér­tékükre elfogadható összeg­ben igényt tartunk és ezt végre tisztázni kellene. — Csakhát a tárgyaláshoz két fél kellene. Az emberben felvetődik: az olasz lehet, hogy azért hallgat, mert a lovakon már túladott, a pénzt pedig be­zsebelte. — Ezt nem tudhatjuk, de egyre nyilvánvalóbb, hogy rö­vid időn belül Olaszországban személyesen kell az ügy végé­re járnunk. Nyemcsok László Népegészségügyi program Várhatóan néhány hónapon belül végleges formát ölt, és kormányprogrammá válik „A magyar népegészségügy prio­ritásai az ezredfordulóig” cí­mű munkaanyag, amelyet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) készített el a Népjó­léti Minisztérium felkérésére. Jávor András, a Népjóléti Mi­nisztérium államtitkára el­mondta: az ÁNTSZ által ké­szített tervezet a hatékony egészségmegőrzést, a szüle­téskor várható élettartam és a betegségmentes életévek nö­velését tűzte célul. Román és ukrán vámjogszabályok A turistaszezon közeledtével a Vám- és Pénzügyőrség Orszá­gos Parancsnoksága tájékoz­tatót adott ki a román és az ukrán vámjogszabályokról. Romániába nem lehet be­vinni 5000 lejnél több kész­pénzt, kivéve a csekket, ame­lyen korlátlan összeg szerepel­het. Szintén tilos a fegyver, lőszer és kábítószer bevitele. Benzinből csak annyit lehet át­vinni a határon, amennyi a gépjármű üzemanyagtankjá­ban elfér. Vámfizetés nélkül vihető be röviditalokból két li­ter, borból, illetve sörből-négy liter, cigarettából pedig két­száz szál. A Romániába érke­ző turistáknál maximum 50 ezer amerikai dollárnak meg­felelő deviza lehet, amit azon­ban be kell jelenteni a határon. Bejelentés nélkül ezer ameri­kai dollárral rendelkezhet a tu­rista. Akik havonta többször is utaznak, azok a második, és minden további beutazáskor 500 lej értékű árut vihetnek be vámmentesen, de vámfizetés mellett is csupán további 500 lej értékű áru bevitelét engedé­lyezik. Az országból maximum 1000 lej értékű árut, s egyféle áruból maximum öt darabot lehet kivinni vámmentesen. A többszöri kiutazásnál itt is az 500 lejes értékhatár érvé­nyesül. A kiviteli korlátozás nem vonatkozik a valutáért vá­sárolt árukra, és a 20 százalé­kos vámtétel megfizetése mel­lett az igazoltan hivatalos va­lutabeváltásból származó le­jért vásárolt áruk is kivihetők, de csak a beváltás összegének 50 százalékáig. Az úgyneve­zett tankadót azoknak kell fi­zetniük, akik egynél többször utaznak ki Romániából. En­nek mértéke az üzemanyag­tank térfogata, valamint az ak­tuális üzemanyagár szorzatá­nak 200 százaléka. Egy 45 lite­res tank esetén ez jelenleg körülbelül 18 ezer lejt jelent. Kannában lévő üzemanyag után ennek a kétszeresét kell fizetni. Az Ukrajnából kiutazó ma­gyar állampolgárok vámmen­tesen 4600 ukrán kupon értékű árut hozhatnak ki vámmente­sen. Azonban még vámfizetés mellett sem hozható ki nemes­fém, porcelán, szőrme, kávé, tea és hús. A forgalomban lévő ukrán fizetőeszközzel a turis­ták egyáltalán nem rendelkez­hetnek határátlépéskor. Valu­tát azonban korlátlanul lehet bevinni Ukrajnába. Onnan ki­hozni viszont csak annyit le­het, amennyit belépéskor be­mutattak a határon. Ajándékot is csak 4600 ukrán kupon érté­kig lehet vámmentesen bevinni. Zsúfolt délután a T. Házban A Parlament hétfői plenáris ülésén megkezdte a közokta­tásról szóló törvényjavaslat tárgyalását, amelyeknek álta­lános vitája ma kezdődik. Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter expozé­jában hangsúlyozta, hogy ez­zel korszakos jelentőségű tör­vénykezéshez érkeztünk. A következő hetekben ugyanis egymásután kerül tárgyalásra a Házban a közoktatási, a szak- oktatási, a felsőoktatási, vala­mint a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényja­vaslat. Az Országgyűlés folytatta és lezárta a munkavédelemről szóló törvényjavaslat általá­nos vitáját. A részletes vitára bocsátásról később határoz­nak. A T. Ház tegnap este meg­kezdte és az előterjesztő Hor­váth Lajos (MDF) ismertetését követően be is fejezte a helyi adózás szabályairól szóló tör­vénymódosítási javaslat álta­lános vitáját. A módosítás azt kívánja előírni, hogy az új épí­tésű lakások a kommunális adók fizetése alól ne mentesül­hessenek. Ezek az építmények a törvény eredeti szándékának megfelelően csak építmény­adó-mentességben részesül­hetnének. Folytatódott a Polgári tör­vénykönyv egyes rendelkezé­seinek módosítását indítvá­nyozó törvényjavaslat általá­nos vitája is, amit elnapoltak. Megmásszuk-e a sziklát? — Szabó Iván olyat fog mondani, hogy összedől a fal! — volt hallható a parlamenti ülés előtt itt is, ott is. Horror-ízű hátborzongásra készültek a jelenlévők. Számtalan kamera és tíz-tizenöt fotopuska szegeződött a pénzügyminiszterre, amikor napirend előtt szólásra emelkedett. Nagyjából mindannyian tudtuk, hogy most jelenti be a doktor bácsi: a kór súlyos, s ezentúl keserű orvosságot kell szednünk, némi koplalással egybekötve. Mégis mellbevágtak mindenkit a miniszter szavai. A nemzetközi pénzvilág mértékadó körei úgy vélték, hallhat­tuk, hogy Magyarországon nagyobb támogatást kell nyújtani a kis- és középvállalkozásoknak, túlzottan sok ellenben a szociális, a jóléti, a társadalombiztosítási kiadás, és sok az önkormányzatoknak nyújtott támogatás. A költségvetés hiánya jövőre egy fillérrel sem lehet több, mint az idén. Receptet is kaptunk: a kiadásokat le kell faragni, a bevételeket növelni kell, a gazdaság növekedését előnyben kell része­síteni. Szabó Iván hamarosan benyújt az Országgyűlésnek egy csomag­tervet, amelynek elemei ebbe az irányba fognak hatni. Néhány tervét is ismertette. A közalkalmazottaknak a már törvényben jóváhagyott, új fizetési rendszerét nem vezetik bejövőre, hanem elhalasztják. Á hat százalékos áfát valószínűleg megemelik, a szociális ellátások (például a családi pótlék) jövő évtől nem állampolgári jogon fognak járni, hanem rászorultság szerint. A jól keresők személyi jövedelemadóját emelik. A gazdasági szféra felé tett gesztusként a társasági adót 40-ről 38 százalékra csökkentik, és a hitelfeltételeket is javítják. A szociális demagógok kényelmes, széles utat akarnak építeni, zárta gondolatait Szabó Iván, de ez az út a pokolba vezet. Ő az előttünk álló szikla megmászására hívja azokat, akik tudják, hogy tudatosan vállalt áldozatokkal kikényszeríthető a sorstól a Himnusz­ban megénekelt víg esztendő. S.Á. Ideiglenesen Sík Ferenc a Gyulai Várszínház igazgatója Ülést tartott a gyulai képvise­lő-testület május 17-én. A na­pirendek előtt dr. Pocsay Gá­bor polgármester felolvasta Baji Zoltánné levelét, mely­ben az özvegy köszönetét nyil­vánította a városnak a megem­lékezésért. A sürgősségi indítványok­kal „megspékelt” napirend­ben az egyik legnagyobb vi­hart a Körös Volán új, meg­emelt, 30 forintos jegyárjavas­lata okozta. Ugyanis az előter­jesztésből nem derült ki, hogy mi az oka az áremelésnek, így nem fogadták el a cég indítvá­nyát. A Gyulai Várszínház igaz­gatójának — Havasi István — halála miatt új, ideiglenes igazgatót javasolt a kulturális bizottság. Ezt az indítványt el­fogadták a városatyák és így ideiglenesen 1993. november 30-áig Sík Ferencet bízták meg az igazgatói, Gergely Lászlót a művészeti titkári, Ábrahám Györgyöt pedig a gazdasági igazgatói teendők ellátásával. Faragó Lajos Tamás Sarokba szorítva A csalók kiiktatásáért Tietek óta halljuk a különböző érveket a rádióban, olvas­suk az újságokban a pénteki társadalombiztosítási önkor­mányzatokra szavazás értelméről. Legtöbb esetben ezek az indokok kampányízűek, s keresgéljük, hogy valójában milyen hasznunk is lesz abból, ha időnk egy részét vokso­lásra fordítjuk. Szívesen közreadom a saját érvemet, bár lehet, hogy ismét csak naiv jóhiszeműségemről teszek tanúbizonyságot. Szerencsére eddigi munkaviszonyom igen elenyésző hányada telt el táppénzes állományban, tehát az általam befizetett tb-járulékból nem engem, hanem másokat támo­gatott a társadalombiztosítás. Nem is sajnálom én ezt az igazán rászorulóktól, viszont ha eszembe jutnak azok a táppénzcsalók, akik sportot űznek — különböző módsze­rekkel — a betegség címén való munkakerülésből az én pénzemen, bizony dühös vagyok az állami közönyért. Abban reménykedem tehát, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok, s bennük a tb-járulékot fizetőket képvi­selők jobban odafigyelnek majd arra, hogy kinek, meddig és miért fizetnek táppénzt, illetve egyéb juttatást. L.M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom