Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-17 / 113. szám

MEGYEI KÖRKÉP/HIRDETÉS 1993. május 17., hétfő Lebukott a szeghalmi betörőbanda Véget ért egy március óta tartó betöréssorozat, amely több, mint háromszázezer forint kárt okozott. A banda nem volt válogatós, kocsmába éppúgy betörtek, mint vegyesboltba, de a „kedvencük” egy szeg­halmi butik volt, ahová három­szor próbáltak meg betömi, a tulajdonos pechjére kétszer si­került is nekik. Itt összesen 174 ezer forint értékű árut lop­tak el. Május elején egy biharugrai betörés kapcsán került a nyo­mozók látóterébe az öt szeg­halmi és egy dévaványai elkö­vető, akik közül egy büntetett előéletű. Az ellopott áru egy részét megtalálták náluk, de nagyobbik hányádát orgazdák segítségével a tettesek már eladták. A vizsgálat szakértők bevo­násával még tart. Minden kedden! Az elmúlt héten megalakult zsadányi rendőrőrsön minden kedden 9-től 12 óráig ügyfél- fogadást tartanak. Utlevélbe- vétel, vezetői engedélyek, gépjárműátírás és személy­igazolványok érvényesítése ügyekben veheti igénybe ezt a szolgáltatást a lakosság. Szivárvány a repülőtéren Az ételek csábítóak, az árak pedig elfogadhatóak fotó: lehoczky péter Három kilométerre Békéscsa­bától, pár száz méterre a Ve­szély csárdától egy új vendég­lő nyílt. A repülőtéren kialakí­tott Szivárvány étterem és tu­ristaszálló tulajdonosai, Orosz Emília és Kraszkó Ilona nagy fába vágták a fejszét: —Nem nagy könnyelműség 107féle ételt ajánlani? Hiszen annyi étterem van a városban is... — szögezem a kérdést Orosz Emíliának. — Hiszem azt, hogy nem vagyunk könnyelműek. Csak lapozza át az étlapunkat. Ilyen olcsón, ilyen különlegességet sehol sem kínálnak. — Bár nem szándékozom „étlapozót” készíteni, csábító étkeket kínálnak, s valóban el­fogadható áron. Többségében kínai étel. Lesz keletje? — Biztos vagyok benne, hogy igen. De ha valaki nem óhajt kínai különlegességeket enni, az talál vegetáriánus éte­leket, ínyenceknek kőgrillen sütjük a kiválasztott húst. — Nehéz lenne felsorolni a sok finomságot. Csak ízelítőül egy párat „kínálok” a Szivár­vány kínálatából: Cápa­uszonyleves, bamhuszos csir­ke, sertéshús vízigesztenyével, osztrigás marhahús, tintahal húsos-erős mártásban, rák kí­nai gombával, homár roston (ez a legdrágább az étlapon), szecsuáni békacomb, kagyló bundában, kukoricaleves, gö­rög gyümölcsleves, vegyes sajttál, kijevi pulykamell... Ne tovább, mert már nagyo­kat nyelek... Jól tudom, hogy turistaszálló is üzemel a repté­ren? —fordulok Kraszkó Ilo­nához: — Tizennégy szobában 74 férőhellyel állunk a vendégek rendelkezésére. Méghozzá ol- jcsón. Hiszen turistakategóriás a szálló, ami azt jelenti, hogy 370 forintért aludhatnak ná­lunk a szállóvendégek. — Nem biztos, hogy a kínai ételek nyereségesek lesznek, van-e előfizetéses étkezésre le­hetőség? —Bár csak május 1-jén nyi­tottunk, de az első volt, hogy előfizetéses menüt is kalkulál­junk. Sőt, ha valahol igénylik, akár ki is szállítjuk a megren­delt ételeket. A Thermál taxi­sokkal szerződésünk van, hogy akiket ide szállítanak, azoknak 15 százalék kedvez­ményt adnak a fuvardíjból. Négyen Berényből „Adj emberséget az embernek, adj magyarságot a magyarnak.” József Attila szavait választotta mottóul és névadóul az a közép- iskolás vetélkedő, amelynek kindulópontja négy évvel ezelőtt Gyula volt, s azóta éven­te a győztes csapat városa ren­dezheti. Csak kevés híja volt annak, hogy jövőre Mezőbe- rény legyen a színhely: a mező- berényi gimnazisták mindössze két ponttal szorultak a második helyre. Demovics László, a kétnyel­vű osztály negyedikes diákja így foglalja össze a történteket: —: Már tavaly, harmadikos­ként is elindultunk a versenyen — csak úgy, szórakozásból. Tetszett a dolog, ezért tanár­nőnk, Wéber Károlyné irányítá­sával az idén már készültünk is: Fekete Tibor, Kis Mihály, Sza­bó Péter és én. Mindnyájan év­folyamtársak vagyunk. Tavaly történelmi tárgyú volt a vetélkedő, az idén összetett: történelmi, irodalmi, művésze­ti, zenei. Négyen voltunk, elosztottuk a négy szakterüle­tet. Misié volt a művészet, Péteré a történelem, Tiboré a zene, enyém az irodalom. A korszakot meghatározták: a ki­egyezéstől az első világháború­ig­A selejtezőkre írni kellett egy pályamunkát. Ez az én felada­tom volt. A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényt kel­lett elemezni abból a szempont­ból, hogyan mutatja be Mik­száth az akkori parlamenti vi­szonyok visszásságait. Ez volt a beugró. Aztán kiküldtek az is­kolába egy tesztet, amit zárt he­lyen, segédeszköz nélkül meg kellett oldanunk. A döntő szintén egy írásbeli fordulóval kezdődött. A szóbeli versenyre ötödmagunkkal a második helyen kerültünk be: a történelmet megnyertük, zené­ből és művészettörténetből a maximális pontot szereztük meg, irodalomból veszféttünk pontokat. Ez a sorrend nem vál­tozott, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium csapata nyert. Job­bak voltak. Mi lettünk a másodi­kok. Harmadik — nagy megle­petésre — a pozsonyi magyar gimnázium lett. Fantasztikusak voltak a pozsonyiak. A szakiro­dalomhoz csak ideutaztukban jutottak — két nappal a verseny előtt. Pesten fölmentek az Eöt- vös-könyvtárba, és utána jöttek el ide. Jeligénk: „Szórakozott kite­kintés” volt. Ennek is tekin­tettük a versenyt. Egyedül Sza­bó Péter megy olyan iskolába— jogra —, amelynek a felvételi vizsgáján közvetlen hasznát ve­heti a tanultaknak. Fekete Tibi földrajz—matematika szakra készül, Kis Misi biológus, én pedig geográfus szakra fogok felvételizni. A követelmény ki­csit letaglózott bennünket: OKTV-színvonalú volt. A Föl- désék nagyon jók voltak, meg­érdemelten nyertek. Főleg iro­dalomból tudtak nagyon. Feled­hetetlen élmény! Jellemző, hogy a tavalyi versenyen mi egy szál pólóban jelentünk meg. Ki­hűlt körülöttünk a levegő. Úgy gondoltuk, mi ilyenek vagyunk és ezért a versenyért nem fogjuk magunkat megváltoztatni. Ha elfogadják, elfogadják, ha nem, nem. Szerintünk a tudásunk a fontos! Végül elfogadtak min­ket. Grendel Lajos azt mondta: „vagabundok vagyunk, de in­telligensek. Még egy szó tanárnőnkről is: olyan volt, mint az édesanyánk. Kutas Ferenc- a társadalombiztosítási vagyon közös vagyon, közösen kell döntenünk róla.- ez a vagyon jó gazda kezében megjavíthatja 10 millió ember életét. * rajtunk is múlik,milyen lesz az életünk jövőre. Döntsünk közösen az egészségügyi és nyugdíj-ellátásról !

Next

/
Oldalképek
Tartalom