Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-14 / 111. szám

KÖRKÉP 1993. május 14., péntek Liberális megoldás Hódosán Róza és Magyar Bá­lint országgyűlési képviselő lesz a gyulai liberális klub ven­dége. A Mogyoróssy Könyv­tárban megrendezendő, Libe­rális megoldás című előadás és beszélgetés ma este hat órakor kezdődik. Fórum Battonyán Ma 18 órai kezdettel Med- gyasszay László tart fórumot Battonyán a József Attila Mű­velődési Központban. Az FM államtitkára a fórum előtt a gazdakör, a fórum után pedig a képviselő-testület tagjaival ta­lálkozik. Virággal, gyertyával A budapesti Madarász utcai gyermekkórház dolgozói felhí­vással fordultak az együttérzők­höz. A Tégy a gyűlölet ellen mozgalom arra irányítja a fi­gyelmet: ártatlan gyerekek ne szenvedjenek semmiféle megkülönböztetés miatt. A Fia­tal Sasok szervezete is csatlako­zott az országos megmozdulás­hoz, melynek célkitűzéseit ed­dig 150 ezer aláírás erősítette meg. Az országos demonstráció május 15-én lesz Budapesten. A kétsopronyi Fiatal Sasok szervezete ma 19.30-kor a köz­ségháza előtti emlékműhöz vár­ja azokat, akik tisztelegni akar­nak a boszniai háború ártatlan áldozatai előtt és tiltakozni min­denféle erőszak, gyűlölet ellen: virággal, gyertyával... Méhkerékiek Budapesten A „Ki mit tud?” megyei döntő­jén a méhkeréki Nyisztor György Flagyományőrző Nép­táncegyüttes a népitánc kate­górián belül első helyen vég­zett. Az együttes május 16-án, vasárnap a televízió országos selejtezőjén vesz részt. Kit érdekel 900 millió? • Ili / Széllel szemben nem csak a szélmalmok állnak le fotó: kovács Erzsébet (Folytatás az 1. oldalról) amikor pénzajánlatunkat megtettük, 48 órán belül meg­adta. A vállalat szakszervezeti bi­zottságának titkára, Engel­hardt Ferenc a következő nyi­latkozatot adta lapunknak: — A sajtóból értesültünk az ÁVÜ döntéséről, amely sze­rint garanciát vállalnak a 800 millió forintra. A döntéssel kapcsolatban a következő megválaszolatlan kérdéseink lennének: — Ki fogja finanszírozni a működéshez szükséges 1— 1,5 milliárd forintot, mert enélkül már júniusban műkö­désképtelenek leszünk. Egy­szerűen nem tudjuk felvásá­rolni az őrléshez szükséges búzát. Fia nem kell őrölni, ak­kor az emberek munkájára sem lesz szükség. A Békés megyei termelők ellehetet­lenülnek, hiszen a legnagyobb felvásárló nem képes gabonát venni. A GMV az AVU dönté­sétől függetlenül fizetéskép­telen marad! A vállalat meg­vételére szakmai befektető je­lentkezett, aki képes lenne a vállalat működtetésére, ugyanakkor a dolgozók fog­lalkoztatására. Számunkra úgy tűnik, hogy az ÁVÜ Igaz­gató Tanácsa szakmailag kel­lően meg nem alapozott és előre nem egyeztetett döntést hozott. A munkavállalók vé­leményét teljesen figyelmen kívül hagyták, ami ellen ez­úton is tiltakozunk. Kérni fog­juk a pénzügyminisztert, hogy véleményünk megismerése nélkül ezt a fajta privatizációt ne írja alá. Megpróbáltunk kapcsolatot teremteni dr. Zsíros Gézával vagy helyettesével, de sajnos egyikőjüket sem sikerült elér­ni. Azt az információt kaptuk, hogy legközelebb hétfőn be­szélhetünk velük. Talán mon­dani sem kell, hogy a gabona­forgalmi kacifántos, több szempontból érthetetlen kacs­karingókat hozó privatizáció­jára még visszatérünk. Lovász Sándor Tanulmányi vetélkedő Tarhoson A már hagyományosnak számí­tó Csongrád és Békés megye között megrendezésre kerülő Koncz Dezső tanulmányi ver­senyt ma délelőtt 9 órától rende­zik meg Tarhoson, az új általá­nos iskolában. A vetélkedő jel­legzetessége, hogy ez esetben a középsúlyos fokban értelmileg sérült tanulók alkotják a csapa­tokat. Az versenyzők Hódme­zővásárhelyt, Gyulát és Tarhost képviselik. Ugyanebben az idő­ben az intézetek többi lakója tájékozódási futóversenyen vesz részt. „AMIT MAGADNAK KÍVÁNSZ, NE TEDD AZT EMBERTÁRSA­IDNAK. HÁTHA NE­KIK MÁS AZ ÍZ­LÉSÜK!” (G. B. Shaw) Növeli termelését a Jamina Rt. Az 1992. március elsején pri­vatizált Jamina Tégla- és Cse­répgyártó Részvénytársaság a tavalyi évben 5 millió forint nyereséget gazdálkodott ki — hallottuk tegnap Franz Olb- richtól, az igazgatóság szóvi­vőjétől közgyűlésüket követő­en. Százhatvanmillió forint ér­tékű beruházással ugrásszerű minőségi javulást értek el a tetőcserépnél, a csabai cserép­gyár kapacitása a hétszeresére emelkedett. Egyébként tavaly 2 millió négyzetméter tetőcse- rép-felületet gyártott és érté­kesített a Jamina Rt. 1993-ban is folytatják a be­ruházásokat, a felújításokat 350 millió forint összegben, hogy minőségben és megjele­nésben nemzetközi színvona­lú cserepet gyárthassanak. Májustól Varia néven új cse­réppel jelennek meg a piacon és ennek a cserépnek előnye, hogy fedési módja változtat­ható. A tájékoztatón megtudtuk azt is, hogy az idén már 25 millió forint nyereséget ter­veznek és 25 százalékkal nö­velik a termelést. A cserép- és a falazótégla-gyártás aránya viszont nem változik, a terme­lés 75—80 százaléka cserép, 20—25 százaléka pedig tégla. Ny. L. Rajk László Békésen A békési liberális klub tegnap kora esti rendezvényének Rajk László szabad demokrata or­szággyűlési képviselő, a parla­ment kulturális bizottságának tagja volt a vendége. Ezt meg­előzően az SZDSZ-es honatya a délutáni órákban találkozott a város önkormányzati testüle­tének több tagjával, s az appa­rátus dolgozóinak egy cso­portjával. Kökéndy József pol­gármester tájékoztatta vendé­gét a húszéves város minden­napjairól, szólt a háromezer munkanélkülinek az önkor­mányzatra nehezedő terhéről, gondjáról. A képviselő talál­kozott a sajtó munkatársaival is. Rajk László a program kere­tében a hallgatóival folytatott eszmecsere során kiemelte a civil szerveződések szüksé­gességét, megerősödésük se­gítését. Mint mondotta: nem a pártérdekek az elsődlegesek, hanem az, hogy mit képvisel­nek a hazai szellemi életben. A példákat történelmi hasonla­tok felidézésével is érzékeltet­te. A képviselő ecsetelte: párt­ja határozott elképzelésekkel rendelkezik a magyar gazda­ság visszafordulás nélküli át­alakításáról, programjuk van az elmaradott térségek problé­máinak enyhítésére, a mező- gazdaságban uralkodó zűrza­var megszüntetésére, a hazai infrastuktúra fejlesztésére, az oktatási rendszer reformjára és a bankrendszer korszerűsíté­sére. —sz— Hétvégi razzia Békés megyében pénteken kétnapos közúti razzia kezdő­dik. Az utakon 227 rendőr, ha­tárőr és rendész 78 gépkocsi­val, 16 motorkerékpárral, 7 traffipaxszal és számos videó- felvevővel ellenőrzi a közle­kedést. A csongrádihoz hason­ló méretű akcióban a békésie­ket Hajdú-Bihar, Csongrád és Szolnok megye, valamint az Országos Rendőr-főkapitány­ság szakemberei segítik. A mozgásban lévő járművekkel elkövetett szabálysértéseket videón és motoros fényképe­zőgépek segítségével fényké­pen rögzítik. Az akció első napján, pénteken az eddigi ta­rifák érvényesek, szombaton viszont már az alaposan meg­emelt bírságokat róják ki a rendőrök. A közúti razzia cél­ja, hogy a látványos s a lakos­ság által is rokonszenvvel kí­sért akcióval hozzájáruljanak a fegyelmezettebb közlekedé­si szokások kialakításához. Barkóinvázió a répatáblákon Természeti katasztrófa, avagy veszélyben a jövő évi eukor? Nagy meglepetés érte idén tavasszal a mezőgazdaságot, külö­nösen azokat, akik cukorrépa-termesztéssel foglalkoznak. Az új „kór” a répabarkó képében jelentkezett, és a jelentések szerint a Mezőhegyesi Cukorgyár körzetében 7700 hektár, a Sarkadi Cukorgyár körzetében 8100 hektár a veszélyeztetett terület. A barkóinvázió — állítják a szakemberek — a sáskajáráshoz hasonló, hatalmas földterületeket érintő' ter­mészeti katasztrófa. Ha nem sikerül megállítani a növények pusztulását, értékben nagyobb kárt okozhat a megyének, mint a legutóbbi árvíz. Éviké A Mezőhegyesi Cukorgyár cu­korrépa termesztési körzeti felügyelőjét, Szűcs Sándort kérdeztük a jelen helyzetről: — A cukorgyártól 1700 hek­tárra vittek ki újravetésre vető­magot, de feltehetően — az idő előrehaladtával — nem mind kerül a földbe. A leszer­ződött területből, remény­kedünk, hogy 5000 hektár megmarad, de sajnos az idő a kártevőnek kedvez. Úgyneve­zett „jó” répa alig van, és a rövid tenyészidő miatt a kam­pány is hamar befejeződik. Ez­zel arányosan csökken a cu­kormennyiség. A gyár annyi­ban tud segítséget adni, hogy május 10-e óta ingyen adunk vetőmagot. Hasonló a helyzet Sarkad térségében is, ahol a cukorgyár részéről Szabó Imre termelte­tési felügyelő adott tájékozta­tást: — Az elvetett 8100 hektár gyakorlatilag teljes területén veszélyeztetett. Sajnos a több­szöri védekezés ellenére is to­vább károsítanak a bogarak. Eddigi adataink szerint az 1000 hektárt is meghaladja az újravetési arány. A kamuti té- esznél például 100 hektár került újravetésre, de nagy­mérvű kár érte a hunyaiakat és a kétsopronyiakat. A kár a kis­termelők körülbelül egyhar- madát érintette. Hogy mindez miként befolyásolja a cukor­termést és az árakat, nehéz len­ne megjósolni. Egy biztos: ez évben sehol nem lesz rekord- termés. A nagyobb mennyiségben szerződött gazdaságok közül Battonyán a Dózsa Téeszben Varga Imre főmezőgazdász­tól, a Dombegyházi Petőfi Té­eszben Isztin Ferenc főága- zat-vezetől kaptunk informá­ciót. Mint megtudtuk, Domb­egyházán 440 hektár vetett ré­pából csak 160 maradt. Újra­vetettek 180 hektárt. A kister­melőknél szinte visszafordít­hatatlan a kár. Battonyán 90 hektár répát kellett kikombi- nátorozni, amelyből 60-at ve­tettek újra. Sajnos a kukoricá­nál is stagnálás mutatkozik, és mint mondják, a leghatéko­nyabb szerből nincs elég. A főmezőgazdász 20 éves gya­korlata alatt sem látott ilyet. A kistermelőknél rosszabb a helyzet, mert a kisparcellákat körülményes és drága vegy- szerezni. A mezőhegyesi Ménesbir­tok Rt. részéről dr. Ormánd- laky Gyula tápanyag-gazdál­kodási ágazatvezető: — Sze­rencsére a közel 700 hektár cukorrépa területünk megvan, sikeres volt a gyors védekezés. Ez esetben nem lehet 2 órát se késni, mert délelőtt még nem látszik semmi, délutánra meg oda a termés. A kukorica, hogy úgy mondjam „gyorsan kinőtt a foga alól”, amihez azonban megfelelő vetőágy, tápanyag kellett, hogy robbanásszerűen induljon a növény. A barkó ugyanis a csírás részeket ked­veli. Mezőkovácsházán Gyüre András vegyszeres mérnök így foglalta össze az eseménye­ket: — A barkó rejtett módon végzi a pusztítást. Nem volt nagyon komoly tél, így a kár­okozók minden egyede átte­lelhetett. A robbanásszerű ta­vasz után a kicserepesedett földön már a „cserép” alatt elrágja a növényt. Szerény számítások szerint is ez ka­tasztrófahelyzet. A biológiai okokon túl igazából nincs ha­tékony védekezés. Nagyüze­mi szinten a szakmérnök hoz­zájut a szerekhez, a kisterme­lőknél azonban kialakulatlan a helyzet. Tavaly a mezőgazda­ságot az aszály sújtotta, az idén a kártevők inváziója leg­alább ennyire súlyos. Mezőko- vécsházán 100—200 hektáron ment tönkre a cukorrépavetés. A kistermelőknek javasol­nám: kérjenek segítséget szak­embereinktől. Végül a Békés Megyei Nö­vény-egészségügyi és Talaj- védelmi Állomás igazgatója, Bagyinszka Tamás elmondta, hogy figyelemmel kísérik a ré­pabarkó elleni védekezést, így a megyében 8 körzeti felügye­lő ellenőrzi a szabályos vegy­szerezést. Bár tudják, hogy környezetvédelmi szempont­ból nem előnyös a módszer, de ilyen vészhelyzetben csak két lehetőség van: vagy védekez­nek, vagy oda az egész évi cukortermés. Halasi Mária Összehúzom magamon a puló­vert, hidegek még az éjszakák. Bámulom a csillagokat. Vajon melyik vagy Te? Olyan fiatalon hagytál itt mindenkit. Huszon­hét év — milyen keveset töltöt­tél itt lenn, a földön! Mennyit élhettél volna még! Azok, akik régebben, jobban ismertek mint én, azt állították, Te egy szent vagy; aki súlyos betegségét éveken keresztül olyan meg- adóan, olyan türelemmel visel­te, mint Te, az csakis szent le­het. Tudtad, érezted most, az utolsó hetekben, hogy már nem sok van hátra a szenvedésedből. Győzködted a körülötted lévő­ket, ne merjenek siratni... Ho­gyan is gondoltad, hogy szüleid, a testvéred, a nagymamád, a kö­zeli rokonok nem siratnak egy életen át? Nem kísértelek el utolsó utadon. Azért, hogy em­lékezetemben megmaradj élő­nek, mosolygósnak. Ugye meg­bocsátod ezt Éviké? Nem tud­tam volna édesanyádra nézni ott, a sírodnál. Olyan gyönge, olyan erőtlen, számyaszegett lett nélküled. Hiszem, hogy ott fenn, a csillagokban nem szen­vedsz már. Nyugodj békében, Évike! Béla Vali Sarv/cira szorítva Ki érti ezt? Ez valóban igazi átmeneti állapot, már ami az érettségi elnökök megbízását illeti. Még régi módon is jelentkezhetnek a pedagógusok erre a szép feladatra, azaz a megyei jogú város jegyzőjénél vagy a megyei önkormányzat jegyzőjénél. A többség ezt a járt utat választotta, s ezzel egyben azt is, hogy kemény munkájáért tanulónként akár 80 forintot is kaphat. Ezért mindössze a dolgozatokat kell átböngésznie, részt venni a szóbeli vizsgán, utána pedig egy összesítő jelentést írni a tapasztaltakról. A Regionális Oktatási Központ pedig pályázatot írt ki az érettségi elnökségre. A pályázónak egy szakmai ajánlót is be kellett szereznie, aki tanúsítja, az illető alkalmas az elnökös- ködésre. És most jön az, amit sehogyan sem értek. A ROK mindezért tízezer forintot ajánlott a pályázónak, s a pedagógusok zöme mégis a régi, ám lényegesen „olcsóbb" megoldást választot­ta. Az a gyanúm, az elnökjelöltek még mindig „szerelemből’’ érettségiztetnek, s ezt döntésükkel a ROK tudomására is hozták. Vagy valami más lehet a dolog mögött? B. S. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom