Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-11 / 108. szám

O 1993. május 11., kedd NAGYVILÁG Korrupt román miniszterek Egyre nagyobb hullámokat vernek Romániában a pénzügyőrség nemrég levál­tott parancsnokának, Gheorghe Florica tábornok­nak a jelenlegi kormányzat magas rangú személyiségei elleni korrupciós vádjai. Az Evenimentul Zilei, a legna­gyobb példányszámú napi­lap, amely már számos bi­zalmas dokumentumot adott közre, a múlt héten kezdte meg annak a jelentés­nek a közlését, amelyet Flo­rica tábornok a védelmi és biztonsági bizottsága elé ter­jesztett be. Ebben a pénz­ügyőrség volt parancsnoka többek között Florin Geor- gescu pénzügyminisztert, loan Danescu belügymi­nisztert, Viorel Hrebenciu- cot, a kormány főtitkárát és más magas beosztású sze­mélyiségeket vádol azzal, hogy támogatták a korrupci­ót vagy megakadályoztak korrupciós vizsgálatokat. * Nem gúnyolódni szeret­nék, de eló're rettegek et­től a román korrupciós botránytól. Megjósolom, hogy a végén kiderül: nem arról van szó, hogy a román társadalom (vele­jéig) romlott. Hanem: vannak sajnos egyesek, akik visszaéltek hatal­mukkal. Különben—szól majdan a hivatalos közle­mény — ezek az egyesek szoros kapcsolatban áll­nak bizonyos külföldi kö­rökkel, akiknek csak az a céljuk, hogy mestersége­sen megrontsák Románia jó hírnevét... ■ o Zsivkov érdekében Zselju Zselev köztársasági el­nök felléphetne Todor Zsivkov érdekében, hogy szüntessék meg a volt pártfőtitkárral és ál­lamfővel szembeni igazságügyi eljárásokat—jelentette ki And­rej Lukanov, a Bolgár Szocia­lista Párt parlamenti képviselő­je. A képviselő, aki Zsivkov el­távolítása után két szocialista kormány élén is állt, egy Sztara Zagora-i választói fórumon azt fejtegette: méltatlan dolog, hogy a büntetőtörvénykönyv paragrafusainak kifacsarásá­val, jogi csűrés-csavarással pró­bálják felelősségre vonni Zsiv- kovot. Véget kellene vetni en­nek a komédiának és békén kel­lene hagyni egy aggastyánt — így Lukanov. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek. Az 1993. május 10-ei számban a „KELEMEN-TEX” Kft. hirdetésében a telefonszám tévesen jelent meg. □ Helyesen: telefon/fax: (42) 12-923. Megérkezett az új Boeing Megérkezett Budapestre a Malév új, széles törzsű, nagy befogadóképességű Boeing 767—200 típusú repülőgépe. A gép hétfő délelőtti landolá­sával egy új fejezet nyílik a magyar légiközlekedés törté­netében, hiszen immár lehető­vé válik, hogy a Malév tenge­rentúli célpontokra is közvet­lenjáratokat indítson. Az első gépet egy hét múlva követi ikertestvére, majd május végé­től a Budapest—New York— Budapest útvonalon megkez­dik rendszeres légi szolgálatu­kat. A hosszú távú járatokra is alkalmas repülőgépek szállítá­sáért két cég volt versenyben, az európai Airbus és az amerikai Boeing. A hosszan tartó és ala­pos vizsgálódások eredménye­ként a szerződést 1991-ben végül is a tengerentúli gyártóval kötötték meg. A gépek berende­zésébe a légitársaság aktívan beleszólt, ennek érdekében a magyar szakemberek és az alaszkai gyár közvetlen napi kapcsolatot tartottak fenn. A géphez 17 komplett személyze­tet képeztek ki, így hát az első járat indításának immár nincsen akadálya. Magyar bíró Hágában Herczegh Géza, az Alkot­mánybíróság alelnöke szemé­lyében — egyelőre ideiglene­sen — magyar tagja van a há­gai Nemzetközi Bíróságnak. Kinevezéséről hétfőn szava­zott az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa és közgyűlése: a magyar jelölt mindkét testületben megkapta a szavazatok szük­séges, abszolút többségét. Herczegh Géza pótválasz­tás eredményeként a hágai testület januárban elhunyt len­gyel tagjának helyét veszi át. ■Az illető megbízatása 1994 februárjában (más bírákéval együtt) lejárt volna, így az új bírók megválasztásáról ismét szavaz majd az ENSZ őszi közgyűlése. Az a tény, hogy a magyar jogásznak nem volt el­lenjelöltje és megkapta a szük­séges támogatást, igen való­színűvé teszi, hogy a közgyű­lés megerősíti majd tisztében. Herczegh Gézára szavazott a BT valamennyi, 15 tagja, míg a közgyűlésen a 142 leadott szavazatból 129 jutott a ma­gyarjelöltre, 13 ország képvi­selője tartózkodott. így látják a kárpátaljai magyarok az alapszerződést A Kárpátaljai Magyar Kultu­rális Szövetség (KMKSZ) va­sárnap választmányi ülést tar­tott, s ezen foglalkozott az uk­rán—magyar alapszerződés kérdésével. A kérdés napi­rendre tűzését az indokolta, hogy az utóbbi időben számos egymásnak ellentmondó hí­resztelés kapott szárnyra az alapszerződéssel, illetve azzal kapcsolatban, hogy a KMKSZ-nek mi a véleménye a szerződésről —jelenti Szabó Béla, az MTI tudósítója. A mintegy másfél éve aláírt ukrán—magyar alapszerződés kimunkálásában szövetségünk sajnos nem vehetett részt. En­nek ellenére mint a kárpátaljai magyarság felelősen politizáló szervezete elismeri a két ország közötti megfelelő alapszerző­dés szükségességét és fontossá­gát. A KMKSZ elnöksége en­nek értelmében levélben fordult Magyarország miniszterelnö­kéhez és Ukrajna elnökéhez — olvasható a választmány közle­ményében. A KMKSZ reményét fejezi ki, hogy a két ország közötti szerződésben lefektetett alap­elvek érvényesítésében a jövő­ben messzemenően figyelem­be veszik javaslatait, és a konkrét lépések kimunkálásá­ban való részvételét illetően a felek megfelelő garanciát nyújtanak. Fodó Sándor, a KMKSZ el­nöke a sajtóban közzétette azt a levelet is, amelyet egy hó­nappal ezelőtt intézett Antall József miniszterelnökhöz. Eb­ben jelentős mérföldkőnek ne­vezi az ukrán—magyar kap­csolatokban a felek által eddig aláírt szerződéseket és kétol­dalú megállapodásokat, ame­lyek sorában — mint megálla­pítja — kiemelkedő jelentős­séggel bírhat az ukrán—ma­gyar alapszerződés. Támogatva az ukrán és a magyar kormány ama törekvé­sét, hogy a két nép együttélését az európai normáknak megfe­lelően szavatolják, a KMKSZ a jövőben is részt kíván venni a két ország jó viszonyának el­mélyítésében és a kárpátaljai magyarságot érintő problé­mák rendezésében, a reális al­ternatívák kimunkálásában — mutat rá a levél szerzője. Kérdőjelek Új küldetések? Keserű kiábrándulás lehetett a béketeremtésen fáradozó ENSZ-diplomatáknak, de velük együtt a Fehér Ház és a Kreml vezetőinek is a boszniai szerbek újabb vétója. Hiába volt a nemzetközi nyomás, a belgrádi politikusok győzködése, a boszniai rendezés a jelek szerint ismét megfeneklett. Az új, veszélyes helyzettel nemcsak a délszláv konfliktus résztvevőinek, vagy a környező álla­mok — köztük hazánk — illetékeseinek kell szembenéz­ni, hanem a nagyhatalmaknak is. Sőt, mindenekelőtt épp nekik. Mert bármennyit változott is körülöttünk a világ, bármennyire átformálódtak a szövetségi rendszerek és a katonai blokkok, egy dolog azért nem változott: a regioná­lis és globális hatalmak megkülönböztetett felelőssége. Új módon megfelelni új kihívásoknak? E megfogalma­zás Clinton elnöktől származik, aki a minap egyik nyilat­kozatában azt is hozzátette: a hidegháború utáni új sza­kaszban nemzetközi partnerséggel kell megvalósítani a békefenntartást. Elvileg tökéletes a szándék, a kérdés, mit jelent ez a napi gyakorlatban. Hisz’ mondjuk Boszniában a dilemma igen „egyszerű”: lőni vagy tárgyalni? Bombázni vagy sem? Várni a NATO egyetértésére, az ENSZfelhatal- mazására, vagy elébe menni ezeknek, s élére állni a beavatkozást követelő erőknek? Felkészülni — megint csak Clintont idézve—az „új küldetésekre” ? És Moszkva, London vagy Párizs? Mindenhol a közös erőfeszítést hangsúlyozzák, csak épp az egységes állás­pont nem látszik még kirajzolódni. S a kis államok? A szomszédok? Az ő felelősségük sem enyészik el pusztán azért, mert a nagyhatalmakra komolyabb erkölcsi teher hárul. Ahogyan II. Erzsébet angol királynő éppen a mi parlamentünkben mondta: „Együttesen kell munkára fog­nunk az emberi nem roppant képességeit, hogy egy jobb, türelmesebb, gazdagabb világot építsünk.” Együttesen, de nem egyformán. Akinek eszközei, lehetőségei nagyob­bak, nem mentesülhet a nagyobb felelősségtől sem. SzegőGábor Ferenczy Europress Román szélsőségesek gyűlései Az 1989 decemberében kivég­zett Nicolae Ceausescu sírjánál, a bukaresti Ghencea temetőben szombaton mintegy két tucat nosztalgikus emlékezett meg a román Kommunista Párt meg­alakításának 72. évfordulójáról —jelentették a hétfői bukaresti lapok. Mint a Romania Libera írja, egy „új kommunista pártot szervező bizottság” felhívására egybegyűltek előtt több beszéd hangzott el és belépési nyilatko­zatokat osztogattak. A lap sze­rint a kezdeményezést „való­színűleg ugyanott hántolják el”. Szombaton a fasiszta légio­nárius mozgalom néhány vete­ránja is megjelent azon a gyűlé­sen, amelyet a harmincas-negy­venes években működött szer­vezet példáját dicsőítő Mozga­lom Romániáért hirdetett meg. Az MR vezetője Marian Munte- anu, aki az 1990. évi Egyetem téri megmozdulások diákvezé­reként vált ismertté. A gyűlés mintegy félezer résztvevője áhítatos csendben hallgatta meg a légionárius mozgalom alapítójának, Cor- neliu Zelea Codreanunak 1937-ben rögzített rádiónyi­latkozatát, amelyben kijelen­tette: „Nemsokára üt a légio­nárius hatalom órája”. Jelcint naponta fenyegetik Borisz Jelcin orosz elnököt tavaly több mint száz esetben fenyeget­ték meg, az idén pedig öt hónap alatt 45 ízben érkeztek „jelzések” az elnök biztonsági szolgálatához, de az esetek döntő többségében idegbeteg emberekről volt szó — jelentette ki az orosz tévében vasárnap este Mihail Barszukov altábornagy, Jelcin biztonsági szolgálatának vezetője. Barszukov kitért arra is, hogy az egyik orosz képviselő egy sajtóértekezleten azt állította: a május eleji orosz ünnepek alatt újabb merénylet készült Jelcin ellen. Az altábornagy hangsúlyozta, hogy a képviselő szavainak „van alapja” és osztotta a törvényhozó nyugtalanságát. Japán katonai parancs A japán védelmi miniszter hétfőn kiadta a parancsot arra, hogy a hadsereg 48 fős egysége csatlakozzék az ENSZ mozambiki műve­leteihez. Az afrikai országban a polgárháború végeztével választá­sokra készülnek, amelyeket mintegy 7500 ENSZ békefenntartó katona jelenléte mellett a tervek szerint az ősszel tartanak meg. A japán vezetés úgy értékelte, hogy a mozambiki körülmények lehetővé teszik a japánok kiküldését, vagyis a szemben álló felek betartják a tűzszünetet és egyetértenek az ENSZ-csapatok jelenlé­tével is. Japán a második világháború óta először küldött békeerő­ket, mintegy 600 fős katonaságot Kambodzsába — a mozambiki részvétel a szigetország második ENSZ-békemissziója lesz. Már a héten támadnak? Hans van den Broek, az Európai Közösség külügyekért felelős diplomatája hétfőn a holland rádiónak adott nyilatkozatában kifej­tette: lehet, hogy a nyugati országok még ezen a héten katonai beavatkozásra szánják el magukat Nyugat-Bosznia térségében. Broek szavai szerint —jelentette a dpa—a boszniai szerbeknek fel kell készülniük légi bombázásokra. Az EK „külügyminisztere” mindamellett azt mondta: a Közösség egyre több tagjának az az álláspontja, hogy inkább a Bosznia ellen bevezetett zárlatot kellene feloldani, ám ez a viszály kiterjedésével fenyeget. Skubiszewski marad Helyén marad Krzysztof Skubi­szewski lengyel külügyminisz­ter. A Varsóban korábban elter­jedt hírek szerint a miniszter megpályázta a hágai nemzetkö­zi bíróság bírói posztját. Skubi- szewskit az utóbbi időben szá­mos támadás érte, elsősorban a radikális jobboldal részéről. Élesen bírálták azért, mert kiállt Kárpátok Eurorégió ügye mel­lett, élharcosa Lengyelország európai integrációjának, s e pár­tok szerint elhanyagolta a volt szovjet államokkal való kap­csolatokat. Az MTI tudósítójá­nak értesülései szerint a minisz­ter ezen döntésében komoly szerepet játszott Hanna Suchoc- ka kormányfő kérése, hogy ne lépjen ki a kormányból. Kétszáz halott Több mint kétszáz halálos ál­dozata van a dél-ecuadori földcsuszamlásnak, amely va­sárnap maga alá temetett egy bányászfalut — jelentették hétfőn az ecuadori hatóságok. A heves esőzésektől meglazult föld és leomló szikladarabok tonnái temették maguk alá a Quitótól 400 kilométerrel dél­re lévő települést. A földcsu­szamlás 80 házat elsöpört — közölte a tartomány kormány­zója az AP hírügynökséggel. Mihály üzenete Hétfőn több román lap is kö­zölte a Svájcban élő I. Mihály volt uralkodó üzenetét, amely­ben többek között a román hadsereget méltatja, példa­ként állítva az egész ország elé. Az újságok szerint Mihály kiemelte, hogy a hadsereg együttműködési kapcsolato­kat szorgalmaz a szomszéd or­szágokkal, s ezen a téren jó kezdet az első „Nyitott Ég­bolt” megállapodás aláírása (Magyarországgal — a szerk.) Az üzenetben I. Mihály állást foglal mindenfajta politikai boszorkányüldözés ellen. Nem szabad továbbra is „jó” meg „rossz” románokra oszta­ni a lakosságot — hangoztatja egyebek között üzenetében a volt uralkodó. Mindennap feladhatja JmMmemm hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen és telefonon is feladhatja 8—16 óráig. Hívható telefonszámunk: 441 -311. TÁRSKERESŐ bált tartunk május 15-én Szolnokon 19 órai kezdettel a helyőrségi klubban, Táncsics út 5/9. Telefon: (56) 370-703, jelentkezéseket telefonon vagy levélben fogadunk: 5602 Szolnok, pf. 123. Szolgálta­tásainkról válaszborítékban tájékoztatjuk. Alfa Rómeó 75 5 és fél éves személygépkocsi extrák­kal eladó, cserét beszámítok. Érdeklődni: 17 óra után, Gyula, Széchenyi u. 40/A sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom