Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-14 / 85. szám (86. szám)

MS MEGYEI HÍRLAP HAZAI TÜKÖR 1993. április 14., szerda ..Nagy történelmi kataklizmák idején nem hallják a kis nemzetek szavát.” (Kállay M„ 1954.) Emlékezés Kállay Miklósra, Magyarország egykori miniszterelnökére Hazatérés a magyar földbe A magyar közvéleménynek csak mostanában van alkalma megismerni Kállay Miklós ne­vét. Évtizedeken át ki volt re- kesztve a hazai köztudatból és nem csak onnan. A ’30-as években a vízügyek egyik el­sődleges meghatározója volt és ebben az öntözésnek szen­telte munkásságát. Az általa elképzelt vízi létesítmények később maradéktalanul meg­épültek — más nevek alatt. Szereplése és miniszterelnöki tevékenysége „vörös posztó” volt az előző rezsim szemé­ben. Kállay Miklós 1887. január 23-án született Nyíregyházán. Egyetemi tanulmányait Buda­pesten, Genfben, Drezdában és Párizsban végezte. 1920-tól 1922-ig a nagykállói járás fő­szolgabírója, 1922-től 1929-ig Szabolcs és Ung vármegye fő­ispánja volt. Ezután két éven át kereskedelemügyi államtitká­ri feladatokat-látott el. 1931- ben országgyűlési képviselő­vé választották kormánypárti (Magyar Élet Pártja) program­mal. Az ország miniszterelnöke 1932. október I-jétől 1935. ja­nuár 9-éig a Gömbös-kor­mányban földművelésügyi miniszter. Ebben az időben a lakosság élelmiszer-ellátását, a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi növe­lését kívánták megoldani. Idő­szerűvé vált az öntözések el­terjesztése. Határozat szüle­tett a Tiszántúl aszályos vidé­kein az öntözéses gazdálkodás fokozatos bevezetésére. Ezen határozat alapján került előtér­be a megyénket döntően érintő békésszentandrási duzzasztó megépítése. Kállay Miklós, mint föld­művelésügyi miniszter, 1933. december 15-én Gyulán járt. Másnap Gyulán és Békéscsa­bán kiállítást nyitott meg. Bé­késcsabán átadták részére a Körösvölgyi Vízhasznosító Társaság által összeállított, „A Körösvölgy vizeinek hasz­nosításáról” című emlékiratot. Az 1937. április 27-én tar­tott minisztertanácsi ülésen született határozattal létrehoz­ták az Országos Öntözésügyi Hivatalt. Ezen hivatal élére olyan személyt kerestek, aki előtt — neve, tekintélye és rangja révén — a kormányzó­nál és a kormánynál az ajtók mindenkor nyitva álltak. 1937. július 31-én a kormány­zó kinevezte Kállay Miklóst a hivatal első elnökévé. Ez a hi­vatal építtette meg a bé­késszentandrási nagyművet (duzzasztómű és hajózsilip). Az 1942. október 15-ei avatá­son Horthy Miklós kormány­zóval Kállay Miklós már mint miniszterelnök vett részt. Kállay nemzeti gondolkodá­sú, konzervatív beállítottságú személy volt, akitől a másként gondolkodókkal szembeni tole­rancia nem volt idegen. A „szo­cializmus” minden formáját azonban elvetette. így persze Hitler nemzeti szocializmusa éppúgy nem volt elfogadható számára, mint Sztálin oroszor­szági bolsevizmusa sem. Horthy kormányzó volt az, aki Kállayt a ministerelnöki posztra kiszemelte. 1942. március 9-én, nem kevés belső vívódás után vette kézbe Kállay Miklós Ma­gyarország sorsának irányítá­sát. Ideiglenesen 1943. július 24-éig a külügyi tárcát is ellátta. Titkos tárgyalások Kállay miniszterelnöksége kezdetén (1942. április 11-én) kezdődött el a 2. magyar had­sereg kiszállítása a keleti frontra, de ez nem az ő „műve” volt. Erről már korábbi német nyomásra döntöttek. Az vi­szont már miniszterelnöksége alatt történt ( 1942. május—jú­nius), hogy a rendőri szervek szétzúzták a Kommunisták Magyarországi Pártját. Feladatul kapta Kállay a kormánytól, hogy a II. világ­háborúból az országot kive­zesse és addig is igyekezzék a háborút Magyarországtól tá­vol tartani. Sztálingrád után Horthy, Kállay és környezetük számolt Németország veresé­gével. Ezért titokban felvették a kapcsolatot az angolszász hatalmakkal, hogy megálla­podjanak velük a háborúból való kiugrásról. Titkos tárgya­lások, diplomáciai találkozá­sok voltak Lisszabonban, An­karában, Genfben és Isztam­bulban. Horthy és Kállay el akarta érni, hogy Magyaror­szágra ne szovjet, hanem an­gol csapatok vonuljanak be. A béketapogatózások („hintapolitikának” csúfol­ták) 1943 őszére eredménnyel jártak. Magyarország titokban előzetes fegyverszünetet kö­tött a nyugati szövetségesek­kel. Ebben az állt, hogy azon­nal letesszük a fegyvert az an­golok és az amerikaiak előtt, mihelyt azok elérik Magyaror­szág határát. (Balkáni partra­szállás a ljubljanai résen.) So­kan bíztak Kállay ügyességé­ben, de politikája 1944 elején csődbe jutott. A teheráni érte­kezleten három szövetséges hatalom megállapodott, hogy Magyarországot nem az ango­lok, hanem a szovjetek száll- ják meg. A sopronkőhidai börtönben A németek tudomást szereztek a magyarországi titkos misszi­ókról. Az ország 1944. márci­us 19-ei megszállásakor letar­tóztatása elől Kállay a török követségre menekült. Nyolc hónapig vendégeskedett ott. Végül akkor került a németek kezére, amikor Törökország brit—szovjet nyomásra meg­szakította a diplomáciai vi­szonyt a Német Birodalom­mal. 1944. november 19-én a török követségről a Margit körúti fegyházba vitték. (Fele­sége a török követségen ma­radt, Buda ostromának utolsó napjaiban, 1945. február 7-én aknaszilánk okozta halálát.) Kállay Miklós a világhábo­rú utolsó hónapjait a sopron­kőhidai börtönben, majd a mauthauseni és a dachaui kon­centrációs táborokban töltötte. 1945. május 8-án az amerikai­ak Capri szigetére szállították. Innen Olaszországba került és itt volt 1953 teléig. Utána New York-ban emgirációban élt. Részt vett a magyar emigráció politikai életében, cikkeket írt, előadásokat tartott. Nyolcva­nadik születésnapja előtt pár nappal, 1967. január 14-én hunyt el New York-ban. Vég­akaratában kérte gyermekei­től: „...éljen bennetek örökké szegény hazánk emléke és imádata...” Temetésén Varga Béla pápai prelátus búcsúztat­ta. Földi maradványait 1988. március 31-én a New York-i temetőből átszállították Ró­mába, a Máltai Szövetség otta­ni sírboltjába. Most hamvait a család haza­hozatja. Végakaratának meg­felelően — „Magyarország idegen hatalom katonai meg­szállása alóli felszabadulás után” — itthon temetik el. A földi maradványait tartalmazó koporsót április 14-én repülő­géppel hozzák Rómából Bu­dapestre, 16-án a budapesti Mátyás templomban ravata­lozzák fel. A délutáni gyász- szertartást Paskai László bíbo­ros, prímás, esztergomi érsek celebrálja. A mise után ham­vait Nyíregyházára, majd on­nan másnap egykori birtokára, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kállósemjénbe szál­lítják, ahol a család kápolna alatti sírhelyén helyezik örök nyugalomra. A kápolnánál Se­regély István egri érsek, a Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar el­nöke tart egyházi búcsúztatót, majd Katona Tamás minisz­terelnökségi államtitkár vesz búcsút az elhunyttól. Kállay gyűjteményét (könyv-, érdemrend-, oklevél-, viseleti és metszetgyűjtemé­nye) a nyíregyházi Jósa András Múzeumban helyezik el. GógImre Felkészítő' érettségizőiknek, felvételizőknek I. rész Ötrészes sorozatunkban a felkészítő, felvételizteto tanárok és pszichológusok tanácsaival az érettségi és felvételi vizsgára készülő diákoknak szeretnénk segíteni. Ez alkalommal Valaczka András tanár ad ötlete­ket a felkészülési terv elkészítéséhez és Scharnitzky Viktor, a Könnyűipari Műszaki Főiskola tanára ismerteti a matematika vizsgára való felkészülés sajátosságait. Jó kedvvel tanulj! Ha nem szí­vesen tesszük azt, amit teszünk, nem sok jó következménye lesz. Ha a tanulás gondolata kellemetlen számodra, nyűg­nek, tehernek érzed, tisztáz­nod kell magadban az érzés eredetét. A kellemetlen érzés forrása lehet: kényszer, gyen­ge tanárok, korábbi sikertelen­ségek, pesszimizmus. Ha pon­tosan behatárolod a te problé­mádat, az már fél siker. A tisz­tázás során ne érd be homályos érzésekkel, hanem mindig tö­rekedj arra, hogy egyértelmű­en definiáld a kellemetlen ér­zést kiváltó okokat. Sokat gon­dolj azokra a vonzó lehetősé­gekre, amelyeket ez a fel­készülés fog megnyitni előt­ted. Csak, ha a vizsgára való felkészülés gondolata öröm­mel tölt el, ha úgy érzed gaz­dag, várhatóan hasznos és tar­talmas évek állnak előtted, s te mindezt akkor is élvezni fo­god, ha munkával jár, akkor számíthatsz sikerre. A tanulást nem lehet úgy kezdeni, hogy egyik napról a másikra egyszer csak leülsz a több száz oldalas könyvek mellé. A tanulást elő kell készíteni: szellemi beme­legítéssel, ráhangolással. Ha ez kimarad, egy-két nap alatt összeroppanhatsz és feladha­tod céljaidat. Amennyiben a megelőző időszakban sokat olvastál, tanultál, valószínű­leg edzett az intellektusod. Ha azonban az utóbbi hónapok­ban nem olvastál mást, mint krimit vagy újságot, fogadj meg néhány jó tanácsot. Min­denekelőtt figyelmed össz­pontosításának képességét kell megfelelő szintre hoznod. Akinek kocogás közben állan­dóan légszomja van, aligha in­dulhat el egy futóversenyen. Éppen így te sem kezdhetsz komoly felkészülésbe, míg fi­gyelmed folyton megbicsak­lik. Gyakorlási alkalmat kínál egy film, amit megnézel, vagy akár napjaid eseményei is. Ha tudatosan kísérletezel, megta­lálod azt a kapcsolót a kopo­nyádban, amelynek segítségé­vel át tudsz állni a koncentrált figyelemre. Legyen felkészülési terved. Mérd fel pontosan hány hét áll rendelkezésedre a vizsgákig és oszd be egyenletesen az anya­got. Nem elég csupán átgon­dolnod, hanem feltétlenül ké­szítened kell egy pontos, lega­lább hetekre lebontott menet­rendet. Hagyj a felkészülési idő vé­gére egy-két tartalék hetet, s ha netán egy-egy anyagrésszel nem tudsz a tervnek megfele­lően haladni, ekkor bepótolha­tod. Legtöbbször ugyanis az okozza a problémát, hogy lát­va, nem haladsz a tervnek megfelelően, félre dobod az egészet. Ezt nem engedheted meg! Ha mégis kudarcok ér­nek, ne keseredj el. Néhány napra tedd félre a tanulást. Fontos azonban, hogy utána tudj újrakezdeni. Gondold végig, tudsz-e ha­tékonyan olvasni. A legfőbb hiba amit az olvasás során el­követhetsz: a részletekre, a mondatokra figyelsz, s közben nem törődsz azzal, hogy mit is akar mondani a szöveg. Mi­lyen tehát a helyes olvasás­technika? Mindig az egészet áttekinteni előbb, s azután fi­gyelni a részletekre. Ha egy könyvbe belekezdesz, gon­dold át a címét, fussd át a tarta­lomjegyzéket, nézz bele az előszóba. Próbáld kihámozni, akárcsak felszínesen is, hogy egyáltalán miről van szó. így már rendelkezel egy vázlatos képpel arról az egészről, amelybe a részleteket beépít­heted. Ekkor következhet a mondatról mondatra történő olvasás. Sokan azt hiszik, a régen tanult ismeretekre nem szá­míthatnak. Valójában ezek a hajdani információk akkor is nyomot hagynak emléke­zetünkben, ha látszólag telje­sen elfelejtettük őket. Észre­vétlenül könnyebbé teszik a tanulást. Ezért sose idegen­kedj attól, hogy elővedd ko­rábbi füzeteidet, jegyzeteidet, bármilyen elavultnak tűnje­nek is. Végül ragadj meg minden olyan alkalmat, ahol beszél­hetsz a szakterületedről, hi­szen a felvételi vizsgán is ez lesz a feladatod. Nemcsak az anyag memorizálása a felada­tod, hanem annak visszaadását is gyakorolnod kell. Scharnitzky Viktor: Minek tulajdonítanak nagyobb jelen­tőséget a felvételi bizottságok: az írásbeli vagy szóbeli vizsgá­nak? Matematikából minden­képpen hatékonyabb mérést jelent az írásbeli feladatsor. Itt három óra áll rendelkezésére a felvételizőnek, hogy bebizo­nyítsa tudását. Ezt a teljesít­ményt feltétlenül megbízha- tóbbnak kell tekintenünk, mint a körülbelül 15 perces szóbeli vizsgán. A tanárok tisztában vannak vele, hogy a jelentke­zők izgulnak, s ez idegesebb típusoknál elfedheti a tudást. Éppen ezért van közöttük egy hallgatólagos megállapodás, miszerint a szóbeli vizsga pon­tozása során nem térünk el lé­nyegesen az írásbelin elért pontszámtól. Felesleges tehát a túlzott izgalom: írásbelin bő­ségesen van idő a gondolko­dásra, szóbelin pedig már alig­ha változik ellenkezőjére az eredmény. 1. A derékszögű háromszög befogói a és b, átfogója c. Iga­zoljuk, hogy: 2. Melyik az a két szám, amelyeknek szorzata, összege és hányadosa ugyanazt az erd- ményt adja? a) tg2ß = 2 ab c2-2b2 ' b) tg £ = _b_, 2 a+c 3. Egy háromszög csúcsai: A (lg2,lg4),B(lg8,lg4), K-----------C(lg4,lg8). M ekkora a háromszög csúcsa és legnagyobb szöge? 4. Az ABCD téglalap egyik oldala AB=a. Az AD oldal A- hoz közelebbi harmadoló pont­ja H, a D-hez közelebbi G. Hatá­rozzuk meg a téglalap másik oldalát, ha AB, HB és GB szaka­szok mérőszámai ebben a sor­rendben mértani sorozatot al­kotnak! 5. Oldjuk meg a valós szá­mok halmazán: xy = 9, ^324 = 2x7 6. Milyen x értékek elégítik ki a következő egyenletet: tg — + ctg— = 1—cos 6x. e 5 6 Játékfeltételek A tesztfeladatok beküldési ha­tárideje egy hét. A sorsoláson való részvétel feltétele legalább egy forduló feladatainak hibát­lan kitöltése és beküldése a kö­vetkező címre: Nemzeti Tan- könyvkiadó Kommunikációs Iroda, 1135 Budapest, XIII., Béke u. 26. A borítékra írják rá: „Érettségi”. Az országos sorso­lás ideje: 1993. május 7. Ajánlott szakirodalom Összefoglaló feladatgyűjte­mény matematikából 210 Ft " Összefoglaló feladatgyűjte­mény matematikából; Megol­dások I-II. 316 Ft Matematikai versenytételek III. 529 Ft Fizikai fogalomgyűjtemény 477 Ft Feladatmegoldások fiziká­ból I. (mozgás, dinamika, mun­ka, energia) 339 Ft Feladatmegoldások fiziká­ból II. (elektromosság, mágne­sesség) 360 Ft Feladatmegoldások fiziká­ból III. (hőtan, csillagászat, atomfizika) 369 Ft Gimnáziumi összefoglaló feladatgyűjtemény (fizika) 150 Ft Felvételi felsőfokon 85 Ft Az ajánlott könyvek a Pon- tus Könyvesbolttól postai szállítással levélben megren­delhetők (Pontus Könyves­bolt, 1095 Budapest, Gát u. 25.). A könyvesbolt — kérésre — valamennyi tantárgyat érintő részletes szakirodalom­jegyzéket küld.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom