Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-05 / 79. szám
KAMARAI HÍREK 1993. április 5., hétfő DmGKi Dél-magyarországi Gazdasági Kamara 1890 Központ, káosz, kamara A gazdaság megkívánja az érdekeit figyelembe vevő rendet. A kiszámíthatóság három alapvető módon hozható létre. A mindenkori hatalom általi központosítással. Ez nem feltétlen a diktatúra sajátossága (bár abból vezethető le). így a mostani kormányzati megoldások ugyan nem szimpatikusak, de objektív körülményként foghatók fel. A második módszer a káosz. Pontosabban a törvénykezési, illetve jogkövetési hiányosságokból adódó megoldás: az erő. Ebből alakulnak ki a részterületek irányítására a gazdasági, szervezeti, politikai monopóliumok — köznyelven maffiák. Ilyen szempontból közelítve talán érthetőbbé válik a volt Szovjetunióban kialakult helyzet, ahol a központi irányítás helyében vákuum keletkezett. A harmadik megoldás lehet a kamarai rendszer, amely a politikai felépítménytől függő érdekképviseleti mechanizmusokkal szerves kölcsönhatásban működik. A kamarák lényegében a gazdaság ön- szerveződésére, területi alapon jönnek létre, be tudják fogadni a működési területükön létrejövő szakmai — és tulajdonosi érdekképviseleteket, helyi (városi) kamarákat. A munkaadói érdekképviseletekre többféle megoldás van, a jelenlegi magyar tervezetben a munkaadók elkülönülnek a kamarától. A rövid indoklásból is látszik, hogy mennyire szükség van az új kamarai törvényre, amely eddig politikai okok miatt nem születhetett meg. A kamarák — mivel összeszer- veződésre épülnek — a gazdaság irányításának felelősséggel járó, igen jelentős decentralizálását jelentik, amelyet csak a rendszerváltás meghatározott szakaszában lehet megtenni. Igaz, hogy egy bizonyos szakasz után a kamara létrehozása nélkül a gazdasági rendszerváltást nem lehet megcsinálni. Ez az időszak most jött el. A tervezet márciusban kerül a kormányzat elé, jelenlegi információk szerint májusban terjesztik elő az ország- gyűlésben, és októberben remélhetőleg megszületik a kamarai törvény. A másik (mondhatni szubjektív) ok az eddigi törvényalkotási halogatásban az volt, hogy a politika nem tudta eldönteni kit tekint jogelődka- marának. Nagyon hosszú ideig tartotta magát, hogy az új kamara jogelőd nélkül fog létrejönni, a jelenlegi érdekképviseletek (köztük a Magyar Gazdasági Kamara tagjainak) közreműködésével. Ez számtalan jogi, kapcsolati, információs, szakmai és történelmi problémát vet fel. (Például a Délmagyarországi Gazdasági Kamara jogelődje 1890-ben alakult, több mint 40 külföldi szervezettel van kapcsolata, szakmai apparátussal rendelkezik, információbázisa van.) Ez az elképzelés elbizonytalanított jó néhány vállalkozót, felerősítette az érdekképviseleti féltékenységet, és ellenérdekeltséget. A kamarai törvény előkészítése során bebizonyosodott, hogy előzmények nélkül kamara létrehozása nem szándék kérdése. Nem véletlen, hogy a régiónkban működő érdek- képviseletek legtöbbje megkeresett bennünket: együttműködési szándékát jelezve az új kamara létrehozásában. De lehet, hogy a törvényalkotásban is a józan ész fog győzni, mert az első tervezetekben már jogelődként szerepelünk. Tudom, hogy a politikai csatározásoknak nincs vége, még minden lehet. Személyegyesítő — hivatásrendbeli — kamarák mellett a törvény három gazdasági kamarát tervez létrehozni: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, a Magyar Kézműves Kamarát és a Magyar Agrárkamarát. (Többek között ezért változtatta meg 1993 márciusában nevünket a közgyűlésünk Dél-magyarországi Kereskedelmi és Iparkamarává.) Az országos kamarákat — megyénként vagy több megyére kiterjedően, kötelező tagsággal szerveződő — területi kamarák hozzák létre. A kamarai névhasználat egyéb vonatkozásában tiltott lesz. A gazdasági kamarák — a törvény erejénél fogva — a gazdálkodó szervezetek által létrehozott, önkormányzattal rendelkező köztestületek lesznek. A kamarai törvény vagy egyéb gazdasági törvények a kamarának eddig az állam és az önkormányzatok által végzett feladatokat adhatnak át, például központi alapok kezelése, szakképzés, külföldre irányuló tájékoztatás, gazdasági adatgyűjtés. A kamarák — mivel a gazdaság egészét képv isel ik — közvetlen érdek- képviseletet (ágazati, szociális, munkaügyi) nem végezhetnek, de belső egyeztetésre kötelezettek és a gazdaság (területi) egészére vonatkozó döntések előtt véleményük figyelembe vétele — a törvény által meghatározottan — elkerülhetetlen. Nehéz döntés előtt áll a Magyar Gazdasági Kamara 46 szakmai szövetsége, mert ha nem akarnak a majdani Magyar Kereskedelmi és Iparkamara belső szervezetei lenni, akkor mihamarabb el kell szakadni a Magyar Gazdasági Kamarától. Érdekképviseletek akarnak maradni, mert az elmondottak szerint megszűnne a Budapest-központúság, a közvetlen tagdíj és törvényileg eltűnne részvételük az érdekvédelemben. Néhány érdekképviselet részéről a kamarai törvény koncepciójának kialakításakor hatalomféltés és egzisztenciális okok miatt támadás indult a területi kamarák ellen. Ha már kifogynak az érvekből az érdekképviseleti és a kamarai törvény együttes, egyidejűleg történő létrehozását hangoztatják. Bár a magunk részéről mindig is hangsúlyoztuk, hogy érdekképviseletekre igenis szükség van. Az érdekképviseletekkel kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy létrejöttük, működésük, jogi személyiségük alapjai tisztázottak. El kell ismerni, a megfelelő garanciális szabályok hiánya miatt jogaik nem mindig gyakorolhatók. Az érdekképviseletek számára minden megengedett, amit a jogszabály nem tilt. Viszont az is igaz, az érdekegyeztetési szokásokat nem lehet (teljes mértékben) pótolni jogszabályokkal. Az egyesülési jogon belül az érdekképviseletek külön kezelése komoly feszültségeket és politikai csatározásokat indukálna. Leghamarabb talán a törvényalkotási törvénybe lehetne beépíteni az érdekképviseleteket. Dr. Ugrai András, a Dél-magyarországi Gazdasági Kamara elnöke Svéd kamarai képviselet Magyarországon A Dél-svédországi Gazdasági Kamara képviseleti irodát nyitott Budapesten. Röviden a kamaráról. Svédországban 11 kamara működik, ezek közül a legnagyobb a dél-svédországi 2800 taggal. A mai Dél-svédországi Gazdasági Kamara három éve alakult és három dél-svéd kamara egyesülésével jött létre. A kamara működési területe hat megyére terjed ki: Blekinge, Dél-Halland, Kalmar, Kristi- anstad, Kronoberg és Malmö. Ez az egyetlen svéd kamara, melynek külföldön is van irodája, Varsóban, illetve képviselete Budapesten. A svéd piac keresi az összekötő kapcsot Magyarországgal, és ezt többek között a kamarai rendszeren keresztül találja meg. A képviselet célja: — a svéd—magyar gazdasági kapcsolatok bővítése, további, eddig még ki nem használt lehetőségek felkutatása mindkét országban, — a kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítésé, — üzleti partnerek egymásra találásának megkönnyítése, — svéd vállalatok magyar- országi cégalapításának segítése, — üzleti utak szervezése Magyarországra svéd üzletemberek csoportjai részére, magyar vállalatok, vállalkozók, üzletemberek részére Svédországba. A képviselet számos svéd vállalkozó ajánlatát tartják nyilván, akik Magyarországra szeretnének exportálni, illetve Magyarországról importálnának különböző termékeket. Hetven üzleti ajánlat Romániából A temesvári kamarával két éve megrendezett közös temesvári kiállítás beváltotta a hozzá fűzött reményeket fotó: hírlap archív Beszterce-Naszód megye Kereskedelmi és Iparkamarájának elnöke, Szász Francisce és főtitkára, Bar Vasilie február 22—24 között Békés megyében járt, Beszterce polgármestere és a megyei közgyűlés al- elnökének társaságában. Háromnapos látogatásuk során felkeresték a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Rt.-t, az Orosházi Vas-, Műanyag- ipari Szövetkezetét és a Két- egyházi Erdért-et, továbbá megbeszéléseket folytattak Békéscsaba és Békés megye önkormányzata, valamint a DmGK vezetőivel. A közel 330 ezer lakosú Beszterce-Naszód megye Erdély északkeleti részén-fekszik. Északkeleten a Kárpátok övezik, délkelet felé haladva a megye területének kétharmadát kitevő dombvidék, fennsík és mezőség található. A 285 ezer hektár mezőgazdaságra alkalmas területből 103 ezer hektár a szántó, 108 ezer hektár a gyümölcsös (szilva, alma, körte, cseresznye, meggy), mintegy ezer hektáron szőlőt termesztenek. További 205 ezer hektárnyi az erdős és hegyvidéki fás terület. Állattenyésztésére a sertés-, a szarvasmarha-, a juh-, a kecske- és a baromfitartás a jellemző. 1991-ben az ipari termelés tizenegyszer volt nagyobb, mint 1970-ben. A jellemző iparágak: fém- és gépgyártóipar, textil- és szövőipar, elektrotechnikai és vegyipar, továbbá a fafeldolgozás, üveggyártás és építőipar. A fontosabb exporttermékek a következők: acél, beton, hengerelt, húzott drótok, alumínium vezetékek, bükkfenyő deszkák, préselt lemez, bútor, üveg, szövött termékek, készruhák, vaj- és sajtféleségek, szárnyas-, juh- és szarvasmarhahús, gyümölcsfélék. A hegyvidék legkiemelkedőbb turisztikai látványossága a 2300 méteres Radnai-hava- sok, amely nyáron kirándulásra, télen síelésre igen alkalmas. A vidék híres vadászparadicsomáról (medve, vaddisznó, szarvas, őz, nyúl), a folyóvizek halban bővelkednek. Kiemelkedő az ásványvizekben gazdag Szentgyörgy- fürdő és az Erdélyt Moldová- val összekötő Tihucai átjáró melletti Drakula Hotel. Szász úr egyébként közel 70 üzleti ajánlatot (keres-kínál, együttműködés) tartalmazó listát adott át magyar nyelven, amely kamaránknál megtekinthető. A kölcsönös igény- felmérés után egy üzletembertalálkozó megszervezését tervezi a két kamara. Osztrák kapcsolat A budapesti osztrák követség kereskedelmi tanácsosa, aki egyben az Osztrák Szövetségi Kamara magyarországi képviselője, együttműködési javaslattal kereste meg kamaránkat. A magyar és osztrák vállalatok közötti kapcsolatteremtés megkönnyítése érdekében a tanácsos két javaslatot tett: 1.) Magyar ügynöki vállalatok címeinek terjesztését vállalják Ausztriában. Olyan cégeket keresnek, melyek vállalják osztrák áruk, szolgáltatások, technológiák stb. magyar- országi terjesztését. Fontos, hogy a cég/magánvállalkozó rendelkezzék referenciával, valamint megfelelő magyar piacismerettel, német nyelvtudással és tapasztalatokkal e területen. Az érdeklődők jelentkezését a cég adatai (cég/magánvállalkozó neve, cégvezető neve, cím. telefon, telefax, működési terület, kontakt személy neve) megjelölésével várjuk. A beérkező címeket megküldjük a kereskedelmi tanácsosnak, továbbá az MGK grazi Alpok-Adria Irodájának, valamint továbbítjuk német nyelvterületű kamarai kapcsolatainknak. 2.) Magyar vállalati kívánságok rendszeres időközönkénti közlése az Osztrák Szövetségi Kamara lapjában. Az 1. pontban szereplő adatokat, együttműködési kívánságokat kamaránk havonta rendszerezve, német nyelven továbbítja az osztrák kamarának. Természetesen közvetlenül is továbbíthatják együttműködési kívánságukat az Osztrák Kamarának. Javasoljuk azonban, hogy ilyen esetben a témák kezelhetősége miatt kövessék a fenti minta szerinti fogalmazást, német nyelven. HERCULES — HERCULES — HERCULES — tűznyelés — késdobálás — görög harcos — kötéltánc BELÉPŐJEGY: GYERMEK 150 FT, FELNŐTT 200 FT. Elővételi helyek: sportcsarnok, 7-es Kft., Univerzál földszintjén (Claudia Delikatesz). VÁROSI SPORTCSARNOK ÁPRILIS 10. (SZOMBAT) 19 ÓRA.
