Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-05 / 79. szám

Békés város címere Az oldalt írta és szerkesz­tette: Szekeres András Telefon: (66) 450-450 Ünnepi testületi ülés Békés. — Április 18-án, va­sárnap délelőtt ünnepi ülést tart a város önkormányzati képviselő-testülete abból az alkalomból, hogy a települést húsz éve nyilvánították város­sá. Az ünnepségen részt vesz­nek Gyergyószentmiklós kép­viselői is, akikkel Békés veze­tői aláírják a testvérvárosi kap­csolatokról szóló dokumentu­mot. Az ünnepi testületi ülésen két díszpolgári cím átadására is sor kerül. Földárverés Murony. — A Békés Megyei Kárrendezési Hivatal a köz­ségben a Földvár Szövetkezet által kijelölt termőföldterület­re április 30-a, 9 órára hirdetett árverést. Ez alkalommal a nagyüzemi táblából a község­házán 180 hektár szántó kerül kalapács alá. Tornaterem épül Murony. — A község önkor­mányzati képviselő-testülete úgy döntött, hogy a helyi általá­nos iskolánál egy 270 négyzet- méteres küzdőterű tornatermet építtet a hozzá tartozó kiegészí­tő létesítményekkel. A tervezett beruházás két év alatt valósul meg. a kivitelezés költségeire 8,4 millió forintot irányoztak elő, s az elképzelések szerint 1994. május elsején avatják. Tejfelvásárlás Kamut.—A községben a volt hatósági húsbolt helyére köl­tözik a tejbegyűjtő, ugyanis a korábbit az egyik tsz-tag üzlet­részként kivitte. A húsbolt át­alakítására több mint 270 ezer forintot költött az önkormány­zat, így a falu tizennégy tehe- nes gazdájának továbbra is biztosítják a tej átvételét, érté­kesítését. Elkészült a diszkontáruház Kamut. — A település a vál­ságkezelő program keretében 800 ezer forint támogatást ka­pott. amit az önkormányzat 200 ezer forinttal kiegészítve egy diszkontáruház kialakítá­sára fordított. A felújított épület hasznosítására pályázat útján kerül sor. Magánkézben Murony. — A Hidasháti Álla­mi Gazdaság tulajdonából ma­gán kézbe került a központi kul- türház a benne lévő ötszáz ada­gos üzemi konyhával, a négy­száz személyes éttermi résszel és az épületben lévő könyvtárral és klubszobákkal együtt. Az új tulajdonos, egy békési vállalko­zó üzemelteti a jövőben az üze­mi konyhát, s elképzelései sze­rint, a felújítások után főznek majd ismét az állami gazdaság muronyi központjában. BÉKÉS ÉS KÖRNYÉKE j 1993. április 5., hétfő Készül a gyermekpaplan Az esélytelen befutó Beiktatták a polgármestert Kosarak és fűzbútorok exportra Március 19-én zárszámadó és elnökválasztó közgyűlés volt a Muronyi Földvár Szövetke­zetben. Á tagság többsége egy Fiatalembert. Kiss Ferencet választotta elnökké.-—A kétéves nyeretlen lett a befutó ... — mondta félig ko­molyan, félig tréfásan valaki. — Valóban, legkevésbé én voltam az esélyes — kezdi az egykori hosszútávfutó, aki négy esztendőre kapott meg­bízást a csaknem 950 hektár szántón gazdálkodó tagság­tól. A régi téesz vagyonának kilencven százaléka egyben maradt, s alig negy venen vál­tak ki a közösből. — Aki ma­radt, az azért maradt, mert így látta biztosítottnak megélhe­tését. Az együtt maradók két­harmadának bizalmából kerültem az elnöki székbe. Mindenkivel együtt akarok dolgozni, addig, ameddig a többségért hajlandó tenni — folytatja az elnök, aki kilenc éve dolgozik a szövetkezet­ben. legutóbb növényter­mesztési ágazatvezető volt. — Milyen elnök szeretne lenni? — A tagok eredményt sze­remének felmutatni, ugyanis ezen múlik a létünk. De ezt csak közösen tudjuk. Terme­lési szerkezetünkkel a piac­„Az együtt maradók kéthar­madának bizalmából kerül­tem az elnöki székbe” hoz kell igazodnunk, bele kell illeszkednünk a gazdasági fo­lyamatokba. körforgásba. Ha a közgazdasági tényezők je­lentősen nem változnak, ak­kor biztosan megélünk, s ak­kor azt mondják, hogy' jó az elnökünk. Ha viszont az ered­ményeink kedvezőtlenek, ak­kor... Szóval az előbbi szeret­nék lenni — hallom. Aztán elképzeléseiről. terveiről szól, beszél a takarékossági lehetőségekről, s azokról a pi­aci nehézségekről, melyek a hazai mezőgazdaságot sújt­ják. háron évben a községben szá­mottevő beruházás nem volt. Úgy is mondhatnám: sok más kisközséghez hasonlóan ma­gára maradt a település. Ebből a helyzetből a testülettel együtt szeretném megtalálni a kiutat, ami nem lesz könnyű. — Milyen elképzelések fog­lalkoztatják? — Jó lenne a szomszédos településekkel felvenni a kap­csolatot, egyeztetni a fejlesz­tési elképzeléseket, s amit kö­zösen meg tudunk valósítani, akkor azt együtt csinálnánk. A hivatal szervezeti felépítése módosításra szorul. Az appa­rátus minden dolgozójára szükség van, ugyanis nélkülük a megnövekedett feladatokkal nem tudunk megbirkózni. Szeretném, ha a lakosság a munkám alapján alkotna maj­dan véleményt rólam, s nem a két tisztségem befolyásolná ebben. —Ez utóbbit hogyan érti? — Tiszteletdíjas polgár- mestere vagyok a községnek, s továbbra is a FATE Kft. ügy­vezetőjeként dolgozom. Az aj­tó mind a két helyen nyitva áll a lakosság előtt — mondotta végezetül Dán Márton. A görög kaleidoszkóp szó ma­gyar jelentése az. hogy színe­sen kavargó változások gyors egymásutánja. Hasonló gon­dolatokkal alapította meg a tarhosi önkormányzat az egy­személyes Kaleidoszkóp Kft.- jét, kettős céllal. A községben a munka- nélküliek foglalkoztatását se­gítik így, ugy anakkor a meg­változott munkaképességűek rehabilitációját, foglalkozta­tását is szolgálja. Az önkormányzat pályázat segítségével megvalósított lé­tesítményében lassacskán egy éve folyik a munka. — Háromhetes előkészítő tréning után huszonhármán kerültek ide — kezdi Oláh La­jos ügyvezető igazgató, majd így folytatja: — A létszámot vegyes foglalkozásúak és ko­rúak alkotják. Az egyéves ta­nulási idő után fűzfonásból, si­keres elméleti és gyakorlati vizsga után szakmunkás-bizo­nyítványt kapnak — hallom. Az önkormányzat 900 ezer fo­rint készpénzzel és 300 ezer forint értékű apporttal alakí­totta a kft.-t. Az itt dolgozók Ismét megnyílt a mozi A napokban, mindenféle cere­mónia nélkül ismét kitárta ajta­ját a közönség előtt a békési Korona mozi, mely hasonlóan a megyében lévő társaihoz, az utóbbi években válságokkal küzdött. A moziüzemi vállalat után rövid ideig vállalkozásban működött—továbbra is veszte­ségesen. így aztán a bérlő és az önkormányzat útjai elváltak, kölcsönösen a szerződés fel­bontását kezdeményezték, majd a testület új pályázatot írt ki. Ezt Békési Lajos egyéni vál­lalkozó négy évre nyerte el. Az önkormányzat rendbe hozta a 360 személyes filmszín­házat, így az kicsinosítva várja ismét a közönséget Az üzemel­tetők heti négy alkalommal — szombat vasárnap, hétfő, kedd — tartanak vetítésL naponta két filmet mutatnak be. Március 19-én iktatták be hi­vatalába Bélmegyer új polgár- mesterét. A megválasztott tisztségviselő polgármester* nek új, de a falubelieknek régi ismerős: Dán Márton — 37 éves, nős, két gyermek édesap­ja, 12 éve él a községben, fele­sége a helyi általános iskolá­ban tanít, ő maga a helyi FATE Kft. ügyvezetője — alpolgár­mestere volt a falunak. A beik­tatását követően váltottunk néhány szót. — Rövid az időm, szűk másfél évem van a helyhatósá­gi választásokig, ezért túl nagy terveket nem forgathatok a fe­jemben. Szeretném elérni, hogy a faluban az utóbbi idő­szakban kialakult viszályok, elszabadult indulatok hullá­mai elüljenek, a három táborra szakadt lakosság baráti jobbot nyújtson egymásnak. Az em­berek békességre, nyugalomra vágynak. Rengeteg a gondunk. A falu szép lassan, szinte észrevét­lenül elszegényedett, a több­let-jövedelmi források elapad­tak, a munkalehetőségek csök­kentek, a munkaképes lakosok közül minden harmadik-ne­gyedik állástalan, az utóbbi fűzből, ebből az egyik leg­ősibb természetes anyagból a legváltozatosabb használati eszközöket készítik, kezdve a kosártól a fonott bútorokig, fő­ként exportra. Mindez azt je­lenti, hogy az átképzés hallga­tói tanulva dolgoznak. A na­pokban egy olasz partner je­lentkezett: nagy mennyiségű kosarat rendelne csomagoló­anyagként. A mennyiségre jel­lemző, hogy a teljes létszám egyéves kapacitását lekötné. —Június derekán lesz az itt dolgozók részére a szakmun­kásvizsga, s akik végeznek, azokat utána teljesítménybér­ben vállalkozóként vagy be­dolgozóként foglalkoztatjuk — mondja búcsúzáskor Oláh Lajos ügyvezető igazgató. Az értő kezeknek engedelmeskednek a fűzvesszők Nagycsaládosok Tarhos... A megye egyik legkisebb települése, ahogyan az itt élők mondják: az isten háta mögött van egy lépéssel. Messze, de ugyanak­kor közel is van a nagyvilághoz. A nyár, a zenei események belopják ezt a kisközséget az élet forgatagába. Jönnek ide Európából, a tengeren túlról. Ennek ellenére magányos ez a szegény falu. Igen, szegény, szűkösök a lehetőségei, küszködve élnek lakói, megdolgoznak a min­dennapokért. Nehéz a községben munkát találni, s ha valaki mégis álláshoz jut, akkor az keményen helytáll keresetéért, a családért. S ha nem kapnak külső segítséget, hát maguk próbálkoznak. Összefogással. A napokban tizenketten megalakították a Nagycsaládo­sok Tarhosi Egyesületét, azzal a céllal, hogy könnyítsenek sanyarú helyzetükön. A többgyermekes családok nehéz körülmények között nevelik gyermekeiket. Ez is vezérelte hogy összefogjanak. Nem tagadják, segítséget várnak. Sőt kérnek. Bármilyen adományt elfogadnak. Az egyesületnek nincs pénze levélpapírra, bélyegre. A hónap végéig az írógép is kölcsönben van náluk. Az öttagú elnökség ügyvi­vője gyakran saját költségén intézi az egyesület ügyeit. Egyelőre. Mert a család kiadásai lassacskán állj-l paran­csolnak. Egyben mégis reménykednek: az egyesület címére — Tarhos, Kossuth Lajos utca 62. sz. — lesznek akik eljuttatják adományaikat, amit aztán szétoszthatnak a gye­rekek között. Ezzel is könnyebbséget teremtve a szülőknek. Vetőmagvak kill- és belföldre Ezekben a napokban igencsak élénk a forgalom a Hidasháti Állami Gazdaság muronyi ve­tőmagüzemében. Fémzárolt vetőmagvakkal megrakott közúti járművek, az iparvá­gányról pedig vasúti kocsik fu­varozzák rendeltetési helyére az idei termés alapanyagát. A kiszállítással egy időben az üzem vezetői megkezdték az idei termésterületekre a szer­ződések kötését is. Megtudtuk: az utóbbi egy­két esztendőben „leült” a ha­zai nagyüzemek vetőmagvá­sárlása, ami most viszont meg­élénkült. Az üzem által forgal­mazott valamennyi vetőmag­féleségből bőségesek a készle­teik és a választék, minden igényt ki tudnak elégíteni. Az elmúlt hetekben orosz, ukrán, német, francia exportra több száz tonna vetőmagot szállí­tottak ki. Az üzem vezetői úgy számolnak, hogy ez évben a hazai nagy- és kisüzemek ellá­tására. valamint külföldi cél- termesztésre hibridkukorica­vetőmagot 3500 hektáron, ke- nyérgabona-szaporító anya­got 800 hektáron, valamint az igényeknek megfelelően ter­mesztenek még fűmagvakat, borsót, olajretket és mustár­magot. A muronyi üzemben közvetlenül is kiszolgálják a termelőket, akár 25 kilogram­mos tételekkel is. Paplanüzem Tarhoson Mi tagadás: meglepődtem ami­kor az egyik pesti boltban meg­láttam a tarhosi DU Ó Konfek­ció és Paplankészítő Gmk né­hány termékét. Őszintén meg­mondom, hogy korábban nem is hallottam róluk. Pedig évek óta, pontosan 1989 óta léteznek, dolgoznak. Fő termékeiknek a pólyabetétek, a gyeimekágy- széttek, a hálózsákok és a papla­nok számítanak. Tizenhét boszorkányos kézügyességű lánynak és asszonynak ad munkát a gmk, akik főként belföldi piacra varr­nak. Mint mondották, óriási előnyük, hogy rugalmasak, gyorsan tudnak alkalmazkodni a kereslethez, kis tételek varrá­sát is vállalják, miközben igye­keznek áraikkal még verseny­képesebbé tenni termékeiket. A két varrodájuk a tarhosi önkormányzat tulajdonában van, azokat bérlik, míg a gépek és a technológiák sajátjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom