Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-24-25 / 95. szám
1993. április 24-25., szombat-vasárnap MŰVÉSZETEK- TÁRSADALOM A tűzről pattant énekesnő Kovács Kati a popfesztiválokról, a „jótékonysági” koncertekről Veszélyes is tudok lenni Vitathatatlanul a popszakma nagyjai közé tartozik. Állócsillag, ami a könnyűzene állandóan változó, új és új divatoknak hódoló világában keveseknek adatik meg. À Liszt-díjas Kovács Kati számtalan fesztivál első díjasa, nemzetközi dalverseny győztese, s ami talán minden díjnál értékesebb: csaknem három évtizede egyhuzamban a legnépszerűbb táncdaléne- kesek egyike, a közönség kedvence. —A legutóbbi egri táncdalfesztivál mintha igazolta volna a mondást, hogy senki sem próféta... — Igaz, szülővárosomban nem nyertem, de ettől csöppet sem keserű a szám íze. Eredetileg eszembe sem jutott, hogy elinduljak. Aztán meggondoltam magam, részint épp azért, mert a helyszín Eger volt. Meg azért is, mert úgy tudtam, élő tévé-közvetítés lesz, s az egyenes adás engem mindig „földob”. Amikor kiderült, hogy csak fölvett snitteket játszanak be, mit tagadjam, leeresztettem. Egyébként elhatároztam, hogy többé nem indulok semmiféle fesztiválon, pontozásos énekversenyen. Csak olyan bemutatók jöhetnek szóba, ahol nincs se zsűri, se pontozás. — Nem szereti az ,,Ítészeket" ? — Nem a személyekről van szó... Sokszor fölkértek már engem is, hogy különféle versenyeken legyek zsűritag. Nem vállaltam, mert tudom magamról, hogy nem tudnék semmiféle értékelési „szemponthoz” vagy tekintélyes kolléga véleményéhez igazodva pontozni... —Ismerősei szerint Ón nem kifejezetten szelíd, puhány típus, sőt—fölöttébb temperamentumos... — Ami igaz, igaz: nagy a tűrőképességem, de ha betelik a pohár, bizony robbanok. Ha pedig azt látom, hogy valakivel méltánytalanság történik, „veszélyes” is tudok lenni. Ne mosolyogjon... Egyszer egy külföldi turnén az utcán belekötöttek egy kollégába, akinek épp pokoli derékfájdalmai voltak, nem tudta védeni magát. Ökölbe szorult a kezem, s nem sokat teketóriáztam — alaposan behúztam a támadónak. El is iszkolt... lehet persze, hogy nem az én egyenesem rendítette meg, hanem a tény, hogy egy nő vágta állón. — Evezzünk inkább vissza szakmai vizekre: a pop élvonalában nemcsak a szakmai, hanem az anyagi megbecsülés is átlagon felüli? — Ha hiszi, ha nem, úgy vagyok, mint legtöbben ebben az országban: amit megkeresek, fel is élem. Félre ne értsen, ez nem panasz. Amint azt sem dicsekvésként mondom, hogy számtalan műsorban szerepelek, amiért egy árva fillért sem kapok. Egy felkérés kapcsán legutóbb mondtam is, ne haragudjanak, legfeljebb évi ötven ingyen fellépést tudok vállalni, különben kifizetetlenek maradnak a számláim. — Régóta népszerű, magánéletéről mégis keveset tud a publikum. — Nekem pont ellenkező- ek a tapasztalataim. Akik szeretnek, hallgatnak, ismerik a nótáimat, tudják, hogy a dalokban pontosan nyomon követhető a magánéletem alakulása. Különben is meggyőződésem, hogy aki előadóművészetre adja a fejét, annak személye a dobogón, a színpadon érdekes, nem a kulisszák mögött. Kornis Tamás Ferenczy Europress A kékszakállú párizsi bemutatója előtt A párizsi lapok előzetes híradásai szerint a zenei évad egyik legjelentősebb eseményének ígérkezik a Châtelet színház pénteki premierje: a Bartók-ciklus keretében bemutatják A kékszakállú herceg várát. A XX. század zenéjének ezt az alkotását Stephane Braunschweig állította színpadra, a francia állami hangversenyzenekart Charles Dutoit vezényli, a címszerepben a Budapesti Állami Operaház művésze, Airizer Csaba lép fel, Judit szerepét a világhírű magyar mezzoszoprán, Marton Éva énekli. — Ez a város Ady Endre városa, de egyúttal Bartók Béláé is, aki többször szerepelt Párizsban. Párizs mindig közel állt a magyar irodalomhoz és a zenéhez is — mondotta a világjáró énekesnő az MTI tudósítójának. — Az, hogy most magyar énekesek adják majd elő À kékszakállú herceg várát, nagy esemény. Számomra azonban különösen fontos, hogy ez nemzetközi produkció. Ha csak magyar előadást láthatnának Párizsban, akkor az „nagyon magyar” lenne. A mű azonban egyetemes értékű, ki kell nőnie abból, hogy csak egy országé legyen. így tudunk valami újat mondani azoknak, akik meghallgatnak, így tudjuk kivinni Bartók operáját a világba, s ez nagyon nagy jelentőségű dolog. — Ez az előadás teljesen eltér attól, amilyenekben eddig részt vettem. Operát akkor érdemes játszani, ha valakinek van új mondanivalója, új meglátása. Stephane Braunschweig még fiatal rendező, operai gyakorlata még nincs, de talán éppen erre van szükség ahhoz, hogy felfrissítsük az operajátszását. Ő úgy fogja fel, hogy a Kékszakállú maga Bartók s a mű az ő leikébe, belső érzelmi életébe ad betekintést. Erről meg kellett ugyan győznie engem, — de nagyon örülök ennek a felfogásnak. Az előadásban nincs szükség különösebb díszletekre — Bartók zenéje és Balázs Béla szövege annyira erőteljes, hogy magáért szól. Aki egy kicsit is foglalkozik szimbolizmussal, az azonnal megértheti — bár erre az operára nem szabad készületlenül bejönnie a közönségnek. — Örülök, hogy partnerem Airizer Csaba lesz. Őt még nem ismeri a közönség Párizsban — de fellépte ezúttal is megmutatja majd, hogy ismét tudunk újat adni a világnak — mondotta Marton Éva, aki színpadon utoljára a milánói Scalában lépett fel Judit szerepében, azóta csak koncertelőadásokon énekelte azt. Terveiről szólva a világsztárok sorába tartozó énekesnő elmondotta: Japánban és az Egyesült Államokban lép fel legközelebb, de szeptemberben Budapesten szerepel, a Magyar Állami Hangverseny- zenekarral ad több koncertet. Fotók és versek hangulatilag kapcsolódnak Több héten át volt látható a békéscsabai ifjúsági házban Boldog Gusztáv és Herczeg Tamás kiállítása Képek és versek címmel, ahol is fotók és költemények kapcsolódtak egymáshoz hangulatuk alapján. A kiállítás anyaga hétfőtói a békéscsabai Diáktanyán látható és most ebből nyújtunk egy kis ízelítőt. Szerelmesvers Sarjadó fű Csendes téli este A strandról hazatérő shamponszagú lányok is Az elmúlás hangulatát Ontják Már alig hiszem hogy Te keresel Ha cseng a telefon Halott emléked (Hiszen nem akarsz engem) Halott szerelmem Örök emlékét idézi Elvágyódás egy percre mennék el hogy láthassam milyen az a másik világ egy percre mennék el hogy kiderítsem vágyni vagy félni kell egy percre mennék el hogy innen elbúcsúzva végre nagy levegőt vegyek csak egy percre mennék ODA hogy megtudjam mi jön a HÁLÁL után A zene és a költészet találkozása Békésen Gyarmati Vera és Failoni Donatella csodálatos játékával minden hallgatót magával ragadott Hegedű, zongora, költészet a békési zeneiskolában, ahol mint mondani szokták, egy gombostűt se lehetett leejteni a nézőtéren, annyian vettek részt a koncerten. S nem hiába, mert igazi élményben volt részük. A vonzó műsor Bach, Brahms, Chopin, Paganini és Liszt, továbbá Bartók és Ysa- ye zenedarabjaiból állott. A költészetet József Attila, Shakespeare, Juhász Gyula és Illyés Gyula képviselte. Gyarmati Vera hegedűn, Failoni Donatella zongorán az érzések és gondolatok együttesét szólaltatta meg, egy-egy zeneszerző lélekhez szóló üzenetét, fájdalmát, örömét, hullámzó hangulatát átéléssel, nem egyszer virtuozitással. A zene álomvilági élvezetébe szinte berobbant Illyés Gyula Bartók című verse Osz- íer Sándor tolmácsolásában. A vers megdöbbentő aktualitással bír mind a mai napig, hisz a világ nem lett jobb annál, amelyben Bartók élt. A feszültséget Bartók Béla hegedűre és zongorára írt Hat román tánca oldotta fel, s egyben zárta is az estet. Vass Márta Kulturális lapok támogatása Az idén 70 kulturális lap kap támogatást a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól. A tárca összesen 126 millió forintot oszt szét a különféle kiadványok között. Szeghalmi Elemér, a pályázatokat elbíráló kuratórium sajtóreferense elmondta: 275 lap nyújtott be igényt támogatásra, négyszáz millió forint értékben. Az elbírálásnál a folyóiratok tartalmi értékét, közhasznúságát tekintették irányadónak. A pályázók közül a legnagyobb összeget — 9 millió forintot — az Uj Művészet című lap kapta. Ezt követi a Magyar Napló és a Kortárs 6 és fél millió forinttal. A Világszövetség, illetve az Elet és Tudomány 5 millió, a Hitel 4 és fél millió, a Holmi 3 millió 500 ezer forintot kapott. A Színház című lapnak 4 és fél milliós, a Nagyvilágnak és a Muzsikának 4 milliós támogatást ítéltek oda. A Táncművészet 3 millió 700 ezer forinthoz jutott, a Magyarok Világlapja, a Kincskereső és a Lyukasóra 3 millió forinttal részesedik az alapból. A kuratórium ezenkívül támogatja a Valóságot, az Élet és Irodalmat, az Operaéletet, valamint a Természet Világát, a Természetbúvárt, a Históriát, a Vigíliát. Az Alföldnek 1 millió 800 ezer forintot ad a művelődési tárca. *1
