Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-22 / 93. szám
1993. április 22., csütörtök HÁLÓ „Sokfelé hívnak bennünket...” A gyulai Celladam Laboratórium Korszerű számítógépes nyilvántartás és diagnosztika a laborban fotó: lehoczky péter Családi pótlék és várandósági pótlék kifizetésének rendje Jótékonysági gyermekelóadás „Gyermekek a Gyermekekért” A rosszindulatú daganatos betegségben szenvedő gyermekek külföldi gyógykezelésének segélyezésére és a hazai onkológiai gondozottak támogatására bejegyzett alapítvány kuratóriuma 1993. április 24-én 15 órától Békéscsabán, az ifjúsági házban jótékonysági gyermekelőadást szervez a beteg gyermekek megsegítésére. A rendezvényen gyermekek lépnek fel jótékonysági meggondolásból. Kérjük Békéscsaba lakosságát, jöjjön el, segítse a rendezvény sikerét. A támogatásra szorulók száma nem csökken. Belépőjegyek Békéscsabán, a 2. számú iskolában, a Rózsa Ferenc Gimnáziumban vásárolhatók egységesen 200 forintért. Az alapítvány csekkűrlapjait a Réthy Pál kórház gégész főorvosa szobájában vehetik át az igénylők. Felkérjük egyben Békés megye iskoláit, csatlakozzanak a rendezvénysorozathoz, támogassák célkitűzé- sinket. Kérjük a megye pedagógusait, minden településen ismertessék az alapítvány felhívását, segítsék a gyermekek felkészülését. Az alapítvány számláit a Budapest Bank békéscsabai fiókja vezeti. Belföldi számla: 261-10996-7014. Deviza számla: 407-261-974-001000-001. Az érintett gyermekek, s a kuratórium nevében fejezem ki köszönetemet: Gregorits Géza KURATÓRIUMI ELNÖK A rosszindulatú daganatos betegségek korai felismeréséért végzett munkája, küzdelme nyomán KovácsAdám neve j ól ismert itthon és külföldön is. A Celladam diagnosztikai teszt, a gyógyhatású injekció, csepp és kúp hasznosságát számtalan eset bizonyítja, akárcsak az országban működő hat laboratóriumét. Ezek egyike a gyulai, amely nemrég költözött át az üdülőből a várfüdőbe. —A rákmielőbbi felismerését segíti az a vérvizsgálat, amit végeznek. Miként történik ez, és mit mutat ki? — kérdem dr. Székelyné Kása Katalint, a laboratórium vezetőjét. —A végén kezdem: láthatóvá teszi az immunrendszer állapotát. Ha ez rendben van, akkor nyilván jól működik, képes visszaverni a különböző betegségek, így a rák támadását is. Ha fordított a helyzet, akkor a szervezet nem tud védekezni a vírusos vagy a rákkeltő hatásokkal, ártalmakkal szemben. A vizsgálathoz vért veszünk, s annak a szérumából hat csepp alapján, de duplán dolgozva készül az értékelés, amelynek az eredményét másnap közöljük. —Azt mondta, hogy,,látható” az eredmény. Hogyan értsem ezt? — Szó szerint. Itt van ez a két kép például, nézze meg. — Valóban látni a különbséget. Az egészséges ember megszáradt vérszéruma olyan, mint egy jól kirajzolt szirmú margaréta, a betegé pedig összezavarodott, összetört. Kell fizetni a vizsgálatért? — Négyszázötven forintba kerül, s egy idő óta már csak az injekció ingyenes. — A megyét is járják, sok helyen megfordultak? — Igen. Sokfelé hívnak bennünket és örömmel — a saját költségünkre — szállunk ki, mivel a hívó fél törődik az ottani emberek egészségével. S van, ahol áldoznak is rá, mint például a békéscsabai Körös Kazánnál, ahol a cég fizette minden esetben a vizsgálatokat, mert ahogy az igazgató mondta, megérte nekik. Két hónapja pedig Telekgerendáson a helyi egészségalapítvány fedezte a szűrést. Más helyeken — mint például már háromszor Kondoroson — a vizsgálati összeg felét az ön- kormányzat állja. Sok településen a vöröskereszt szervezi a tesztelést vagy az ön- kormányzat segít, mint Békésen. Vass Márta A különböző munkáltatóknál megszűnő társadalombiztosítási üzemi kifizetőhely igen sok problémát jelent a családi pótlékra és várandósági pótlékra jogosult állampolgárok, valamint a társadalombiztosítási igazgatóság, illetve kirendeltség számára. Fontos tudnivaló, hogy ha az állampolgár gyermeke, gyermekei után családi pótlékban részesült a munkahelyén műköző üzemi kifizető- helynél és az üzemi kifizető- hely vagy pedig az állampolgár munkaviszonya megszűnt, ebben az esetben családi pótlékot az állampolgárnak az állandó lakhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál vagy kirendeltségnél kell igényelni. Többen úgy gondolják, hogy a továbbfolyósítás hivatalból folyamatosan intéződik. *Ez téves információ. Úgy a családi pótlékot, mint a várandósági pótlékot az arra jogosult állampolgárnak igényelnie kell. Azon állampolgárok, akik a társadalombiztosítási kifizetőhelyen kapták a családi pótlékot, hozzászoktak ahhoz, hogy a tárgyhavi munkabérükkel együtt a bérfizetés napján a családi pótlékot is megkapták. A társadalombiztosítási igazgatóság, illetve ki- rendeltség a családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény alapján a családi pótlékot a tárgy hónapot követő hó végén folyósítja. Ez azt jelenti, hogy az állampolgár, aki például 1993. április 1-jétől jogosult a társadalombiztosítástól családi pótlékra, az az összeget 1993. május hó végén fogja kézhez kapni. Tudni kell azt is, hogy a megyei igazgatóságokon és kirendeltségeken csak igényelbírálás történik, a folyósítást központilag a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság intézi. Igen sokan érdeklődnek az adott hónap 19-e és 20-a táján, hogy miért nem kapták meg még a családi pótlékot. Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a havi családi pótlék összegeket folyamatosan utalja, illetve a postai csekkeket folyamatosan adja át a postahivatalnak, de nem minden hónapban ugyanazon a napon. Az átadásra általában 19-e tájban kerül sor, de hogy azt konkrétan a postás mely napon kézbesíti, nem tudja az igazgatóság illetékes előadója. A központi utalással kapcsolatos másik probléma az, hogy több családi pótlékra jogosult állampolgár keresi fel az igazgatóságot és a kirendeltséget azzal, hogy szeretné a családi pótlékát soron kívül felvenni. Erre sajnos lehetőség nincs, hiszen a folyósítás nem helyben történik. A központi utalás miatt tehát helyben, házipénztári kifizetésre lehetőség nincs, ilyen irányú kérésekkel ügyfeleink az ü- gyintézést lassítják. A folyósítás időpontjával kapcsolatban a várandósági pótlékra is ugyanaz a szabály vonatkozik, tehát a kiutalásra a tárgy hót követő hó végén kerül sor, általában 25—30. között. A várandósági pótlék számfejtése és postázása helyben, a társadalombiztosítási szerveknél történik, de a számítógépes számfejtési rendszer miatt, soron kívüli házi- pénztári kifizetés ebben az esetben sem lehetséges. Mikó Imre, A Békés Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság osztályvezetője Olvasóink véleménye, segítséget másoknak Köszönjük leveleiket, köszönjük érdeklődésüket! Igazán jóleső érzés, hogy igenis vannak együttérző, segítőkész emberek, akik a mások gondja-baja mellett nem mennek el szó nélkül. Segítséget, otthont kereső olvasónk lakásgondjának megoldására többen is jelentkeztek, ügyében közvetítettünk. Reméljük, hírt ad magáról, ha sorsa rendeződik. A Megyei Egészségügyi Gyermekotthon rádióinak, televízióinak szerelésére, elektromos eszközeinek karbantartására elsőként jelentkezett a telekgerendási Varga László vállalkozó. Telefonja ugyan sajnos nincs, de a helyi polgármesteri hivatalban hívhatják, ha szükségük van rá. A Csaba Tv Bt. felajánlotta, hogy ha az otthonnak jeles háziünnepei vannak vagy videotechnikai segítséget kémek, rendelkezésükre állnak. Molnár Lajosné békéscsabai olvasónk (Tompa utca 58.) személyesen keresett fel, hogy önmaga és mások nevében ötleteket, témákat ajánljon. Az egészségügyi reformmal, a tárca szegénységével kapcsolatosan attól is tartanak, hogy a kórházi ápolási idő megrövidül, hosszabb otthoni betegápolásra van szükség és ehhez bizony kevesen értenek. Különösen az időskorú betegek, az érelmeszesedésben szenvedők ápolásához kémek gyakorlati és pszichológiai tanácsokat. Szeretnék tudni, milyen támogatást nyújt a társadalombiztosítás a különböző gyógyászati segédeszközök beszerzéséhez és melyeket kik írhatnak fel? A csecsemők gondozását segítő védőnői hálózathoz hasonló idősgondozói hálózat hatékony működését javasolják. ígérjük kérésüknek utánajárunk és várjuk további öteleteiket. Az oldalpár szerkesztője: Bede Zsóka, telefon (66) 450-450. Humánpolitikai konferencia lesz Debrecenben A gazdasági átalakulás emberi tényezői Magyarországon címmel Debrecenben megrendezendő első humánpolitikai konferencián remélhetőleg létrejön egyfajta párbeszéd munkanélküliek és munkáltatók, szakszervezetek és önkormányzatok, munkaügyi központok és átképzéssel foglalkoztató szakemberek között—hangzottéi akonferenci- át bejelentő sajtótájékoztatón. Szenvedélybetegségek Egészségnevelő kézikönyvet jelentetett meg a megyei tisztiorvosi szolgálat egészségvédelmi osztálya dr. Patai Klára és dr. Pető Zoltán tollából. Pedagógusoknak, védőnőknek, egészségnevelőknek és szülőknek egyaránt szól a kis könyv, amely a kiadó intézménynél vásárolható meg. Ízelítőül a fejezetcímek és témák sorából. Az egészségmegőrzés és egészségnevelés aktualitása, ezen belül olvashatunk például a kamaszkori problémákról, a veszélyhelyzetekről, a megelőzésről. A devianciák és szenvedélybetegségek keretében az alkohol, a deviáns magatartásmódok kapcsolatát, a szenvedélybetegségek kialakulásának folyamatát ismerhetjük meg. A kábítószerek terjedése, a nar- kománia, a narkó szleng, a kábítózók zsargonja, a felismerés és gyógyítás, a szipuzás, ragasztózás a következő szomorúan aktuális téma. Az alkoholos életvitel kapcsán a fiatalkori al- koholfo- gyasztás veszélyeire figyelmeztetnek bennünket a szakírók. B.Zs. DR. PATAI-DR. PETŐ Íd) I—srog SZENVEDÉLYiAukohol D eviancia gresszió BETEGSÉGEK EGÉSZSÉGNEVELŐ KÉZIKÖNYV Az elszegényedés folytatódik Hogyan élnek nálunk a családok? Különösen gyors az elszegényedés a munkanélküliek körében, s közülük is tragikus azok helyzete, akik hosszabb munkanélküliség után lesznek nyugdíjasok — állapítja meg a Szakszervezetek Gazdaság- és Társadalmkutató Intézetének most elkészült tanulmánya. A kényszerűségből nyugállományba vonulók „átlagkeresetét” ugyanis jelentősen csökkenti a munkanélküli-segély, így kevesebb járadékot kapnak majd, mint amennyire rendes fizetésük alapján számíthattak volna. Hatezer család bevételeiről és kiadásairól érdeklődtek a kutatók először 1990-ben, közvetlenül a válsztások után, majd 1991 végén és végül a múlt esztendőben. A válaszadó családok 70 százalékának anyagi helyzete tovább romlott, 27 százalékuk tartja változatlannak megélhetési lehetőségeit, míg a maradék 3 százalék életszínvonala javult. Legnagyobb az elszegényedés a borsodi térségben, ahol a megkérdezettek 76 százalékának romlott a helyzete, a legkisebb mértékű Komárom-Esz- tergom megyében, ahol a válaszadók fele nem panaszkodik. Évről évre többet fordít egy- egy família a közvetlen megélhetésre, a háztartások többségében a költségnövekedés nem a fogyasztás bővüléséből, hanem az árak emelkedéséből adódott. Az öt legjelentősebb kiadásra—élelmiszerre, energiára, lakbérre, illetve lakáshitel-törlesztésre, a közlekedésre és a gyermekintézmények díjaira — fogy el a családok jövedelmének több mint a fele. A létminimum körül élők bevételeik kétharmadát fordítják ezekre a kiadásokra. Ruhavásárlásra 100 megkérdezett család közül 17-ben egyáltalán nem jutott pénz, hasonlóan nem telt egyetlen újság előfizetésére sem. - Az életszínvonal jelentős csökkenésére kétféleképpen reagálnak a családok: vagy csökkentik a kiadásokat, vagy növelik jövedelmüket. A megkérdezettek fele mindennel takarékoskodik: diszkontban, kedvezményes akciókon vásárol, nem fűtik a lakás minden helyiségét. Az adottságok miatt a fővárosban csak a családok 10 százaléka, ezzel szemben Borsod megyében több mint a fele maga termeszti a legfontosabb zöldséget, gyümölcsöt. A legmagasabb az „önfogyasztásra termelő” famíliák száma Szabolcsban (72 százalék), és legalacsonyabb Komárom-Esztergom térségében, ahol mindössze 25 százalék. sz. m„ FEB
