Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-20 / 91. szám

KÖRKÉP 1993. április 20., kedd Elhunyt Kékesi László Vasárnap délelőtt budapesti, Mártírok úti lakásán, 74 éves korában elhunyt Kékesi Lász­ló bélyegtervező grafikus mű­vész, a magyar bélyegművé­szet nagy alakja. Kékesi Lász­ló Szarvason született 1919. szeptember 17-én. Az eredeti­leg freskófestőnek indult mű­vészmunkássága 1956és1979 között bontakozott ki a maga teljességében, amikor a Pénz­jegynyomda munkatársaként bekapcsolódott a magyar bé­lyegművészet megújításába. Szülővárosa 1991-ben „Szarvas Városért” kitüntető címmel ismerte el a szülőváro­sához mindvégig erős szálak­kal kötődő művészetét. Kékesi László temetéséről később tör­ténik intézkedés. * Gitárhangverseny Ma este Gyulán 7 órakor, az Erkel Ferenc Zeneiskola hang­versenytermében kerül meg­rendezésre Szendrei-Karper László egykori tanítványának, Varga Zsolt gitárművésznek hangversenye. Műsorában ba­rokk, klasszikus, spanyol és dél-amerikai gitárzene szere­pel. A művész holnap Szarvason, a 2. Számú Általá­nos Iskola dísztermében 19 órai kezdettel ad hangver­senyt. Nem leány, fiú A Békés megyei Ki mit tud? győztesei között a színpadi já­ték első helyezettje a gyoma- endrődi Pólus Krisztián. A té­ves olvasásból adódó elke- resztelésért elnézést kérünk. Emlékezés Szabó Pálra Szeghalmon A Szeghalmi Péter András Gimnázium és a Magyar De­mokrata Fórum szeghalmi szervezete 1993. április 21-én 17 órakor a gimnázium galéri­ájában megemlékezést tart Szabó Pál születésének 100. évfordulóján. Az ünnepi meg­emlékezést Miklya Jenő nyu­galmazott múezumigazgató tartja, az irodalomi műsorban a gimnázium 1/c osztály tanu­lói szerepelnek Tóth Katalin tanárnő vezetésével. Elsősök beíratása Békésen az első osztályosok behatására április 22-én 8— 17 óráig, 23-án 8—16 óráig lesz lehetőség a helyi 1. Számú Általános Iskolában, a Karacs Teréz Általános Iskolában és a dr. Hepp Ferenc Általános Is­kolában. A beiratkozáshoz szükséges a szülő személyi igazolványa, a gyermek szüle­tési anyakönyvi kivonata, az óvodai szakvélemény az isko­laérettségről és 60 forint, az éves tanulóbiztosítás díjára. Hatoslottó-sorsolás A Szerencsejáték Rt. tájékoz­tatása szerint az április havi hatoslottó-sorsolás nyerőszá­mai a következők: 4, 11, 13, 27,31,36. A pótszám: 35. „KIT AZ ISTENEK SZERETNEK, FIA­TALON HAL MEG.” (Menandrosz) Mi lesz, ha valaki nem fizeti a vízdíjat? (Folytatás az 1. oldalról) forintot kell fizetnie a Békés Megyei Vízművek Rt. terüle­tén, plusz hat százalék áfát, amelyet az első olyan számlá­nál számolunk fel, ahol a teljes levonási időszak — ez három hónap — 1992. december hó­nap 31. napját követi. A vízdíj köbméterenként 44 forint, a csatornadíj 45 forint. A külön- bözetet a költségvetési tör­vény alapján az állam állja. Tehát köbméterenként 9 forint 80 fillér az állami hozzájáru­lás. Az egyes régiókra a hozzá­járulás összegét az illetékes szakminisztérium bontotta le. Az ár egy-egy területen az ön­költségekhez igazodik, s tudni kell, hogy a víz- és csatornadíj hatósági áras szolgáltatás. Bu­dapesten a víznyerés és -tisztí­tás önköltsége lényegesen ala­csonyabb, a népsűrűség na­gyobb, ezért is lehet alacso­nyabb a díj. Itt a Maros hordalékkúpból nyerjük a szolgáltatott víz egy részét, melyet nagy távolságra kell továbbítani. À másik ré­szét helyi kutakból, melyek vízminősége nem felel meg a szabványnak, így tisztítási költsége is magas. Abban a levélírónak elvileg igaza van, hogy a természeti kincsekhez minden állampolgárnak egy­formán van joga, s ezért lehet­ne — mint korábban volt — kiegyenlítettebb az ország területén a díjszabás. Ennek érdekében az önkormányza­tok pályázat útján központi költségvetésből nyerhetnek pénzt a rászorulók közműdíjá­nak kipótlásához. Erre példa a békési és sarkadi önkormány­zat területe. — S mi van, ha valaki nem tud fizetni? — A vizet nehezebb kiköt­ni, mint a fűtést vagy a világí­tást. A gazdálkodó szerveze­tekhez már küldtünk ki fizetés elmaradása miatt a vízszolgál­tatás megszüntetésével kap­csolatos felszólítást. Több esetben a szolgáltatás meg­szüntetésére is sor került. Ugyanakkor az önkormányza­ti törvény a vízszolgáltatás biztosítását kötelezővé teszi a lakosság számára. —Mi lesz, ha csődbe megy a vízművek rt.? — A vízművek rt. kintlévő­sége növekszik, ami részben az életkörülmények neheze­désével magyarázható. A rész­vénytársaságot az önkor­mányzatok hozták létre a víz­szolgáltatás biztosítása érde­kében. Mint alapítók, tulajdo­nosok és a szolgáltatásért fele­lősek figyelemmel kísérik a befizetéseket annak érdeké­ben, hogy a folyamatos szol­gáltatáshoz szükséges pénzek rendelkezésre álljanak. B.S.E. Eldugott pénzek vagy jogos támogatások? A különböző alapítványok közpénzekkel és állami tulaj­donokkal történő támogatása ügyében lezajlott tegnapi üt­közet úgy kezdődött, hogy Szabó Tamás tárcanélküli mi­niszter visszalőtt. Elmondta, hogy amikor a kormány köz­ponti költségvetési pénzesz­közöket juttat alapítványi cél­ra, akkor nem tesz mást, mint a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el. Megérti, hogy az ellenzéki pártok min­den lehetőséget kihasználnak a kormányzati működés kriti­kájára, támadására vagy lejá­ratására, de kéri, hogy ez ne a közvélemény félrevezetésé­vel történjék. Ezután következhetett az SZDSZ frakcióvezetőjének, Kuncze Gábornak előre beje­lentett, napirend előtti felszó­lalása. Hangsúlyozta, hogy az SZDSZ nem a Duna Tv vagy más, valóban támogatandó ügy ellen lép fel, hanem azt kifogásolja, hogy a közva­gyont magánvagyonként ke­zelik ebben az országban. Elő­ször a Hungária Televízió Ala­pítvány ügyében szólaltak fel, azóta nyilvánosságra került a Művészeti és Szabadművelő­dési Alapítvány ügye, amely megkapta a Vigadó épületé­nek kezelői jogát és a hozzá kapcsolódó irodaház tulajdon­jogát. A Magyar Kultúra Ala­pítvány tulajdonába kapta a Magyar Országos Levéltár bu­dai várbeli hatalmas épületé­nek háromötöd részét. Más do­log a folyó költségvetési támo­gatás, amiről Szabó miniszter úr szólt, és más az állami va­gyon ingyenes átadása. A va­gyonváltozásnak az államház­tartási törvény szerint nyilvá­nosnak kell lennie és az átadás csak törvénnyel lehetséges. Kuncze Gábor továbbra is fenntartotta azt az állítását, hogy a kormány ilyen eljárása nem felel meg az államháztar­tási tövény előírásainak. Az országgyűlés állami számve­vőszéki bizottságában kezde­ményezni fogják az állami va­gyon változásának vizsgála­tát. Ha semmi takargatni való nincs, hamar eloszlanak majd a gyanú felhői a kormány feje fölül. Szabó Tamás visszautasí­totta a magánalapítvány kife­jezés használatát, mondván, ezt semmi nem támasztja alá. Az SZDSZ frakcióvezető rá­mutatott, hogy a közvagyon­nal kapcsolatos döntéseket el­fedték a köz elől, s úgy tűnik, hogy egy szűk kör részére tör­téntek meg ezek az átadások, hiszen a kifogásolt négy ala­pítvány közül kettőnek Csoóri úr, kettőnek pedig Zelnik úr az elnöke. SlMONFFY Ágnes Üzlet a síron túl is! (Folytatás az 1. oldalról) te, hogy visszafizetik a 14 470 forintot Csavanyák Gabriella szüleinek. — És? —Kezemben egy levél... — Akkor nem tehetek sem­mit, nyilván a bírálóbizottság így döntött... * ¥ * Az üzleti világban a szerződés szent dolog. De az életben van még néhány komoly — mi több — szent dolog. Leg­többünknek legalább ennyire fontos a korrektség, az adott szó és a jó hírnév, mint néhány lábos, fazék vagy bögre, még ha Zepter is... Egy biztos, ahol így gondolkodnak, onnan én egy árva fogpiszkálót sem vennék. Béla Vali Van már jegyző Vésztőn A vésztői képviselő-testület hétfői ülé­sén a falu jegyzőjének megválasztotta Ladányi Károlyt, majd módosította né­hány korábbi rendeletét Ezután a rész- falugyűléseken elhangzottakról kaptak tájékoztatást a képviselők, ahol a te­lepülés földgázellátása, a közbiztonság, az utak, járdák állapota volt a legin­kább téma. Egyhangúlag elfogadták a Vésztő-mágori történelmi emlékhely bővítésével kapcsolatos javaslatot egy ­ben százezer forintos támogatást is megszavaztak az augusztus 20-ai Sár­réti Piknik költségeire. Nemzetközi programozói diploma Európai iskolák Békésben (Folytatás az 1. oldalról) első iskolánk Gyulán, most kö­töttünk egy megállapodást Bé­késcsabán és készülünk Oros­házára. —Miért éri meg egy magyar diáknak vagy felnőttnek elvé­gezni az önök által felkínált kurzust? — A magyar viszonyok kö­zött is jutányos áron megtar­tott nyolchónapos képzésünk alatt igen intenzív, éppen ezért hatékony oktatás folyik. Heti négy órából egy az elmélet, három pedig gyakorlati foglal­kozás, amely lehetővé teszi, hogy alapos tudáshoz jussanak hallgatóink. Tizenkét fős cso­portjainkban mindenkinek rendelkezésére áll egy számí­tógép, s nemcsak kezelését ta­nulják meg a résztvevők, ha­nem a programkészítést is. A sikeres vizsga után egy nem­zetközileg elfogadott diploma birtokában Európában bárhol elhelyezkedhet az, aki nálunk végzett. — Mikor indul Békéscsa­bán a 2F iskola? — kérdeztük Marton Józseftől, a 611-es igazgatójától. — Megállapodásunk sze­rint május 5-én délelőtt 9-től és délután 3-tól tartunk egy-egy bemutatót, majd május 11-én, 13-án és 17-én délután 14—17 óra között lehet beiratkozni a szeptemberben induló kurzu­sokra. A képzésnek iskolánk ad helyet, oktatóinkat addig az olasz partnerek felkészítik tananyagaik átadására. Bővebb felvilágosítást a be­mutatókon és a beiratkozáson Az általunk kialakított gép­parkokkal és oktatási mód­szerekkel bővíthető a számí­tástechnikai képzés a ma­gyar iskolákban FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER kaphatnak az érdeklődők a 2F nemzetközi informatikai isko­láról. Lenthár Márta Búcsú Havasi Istvántól 56 éves korában tragikus hirtelenséggel hunyt el vasárnap. Itthagyott minket. Szó nélkül ment el, hátrahagyva min­dent. Szenvedélyes színházszerető és színházcsináló em­ber volt. Végeláthatatlan energiával vezette a Gyulai Várszínhá­zát a kezdetektől. Szervező munkája nyomán 1963-ban indult útjára a gyulai várban a színház, mely azóta elma­radhatatlan színné formálódott a magyar színjátszás palet­táján. Olyan színházat hozott létre Miszlay Istvánnal és Sík Ferenccel közösen, amely egyedülállóan képviselte s képviseli a mai napig a magyar színházat és drámairodai­mat s a magyarság nemzeti értékeit. Olyan drámai műhely működését biztosította 30 éven át a kulisszák mögött, amely lehetőséget adott, segítő kezet nyújtott a kortárs magyar drámairodalomnak. Hiszen a klasszikus hazai drámák bemutatói mellett különös gondot fordított a hatá­rainkon túl élő magyar írók — Sütő András, Székely János — színműveinek bemutatására is. Ösztönösen érezte, mi a feladata e nyári színháznak itt, a határmenti térségben. Igazgató úr! Hát hogyan hagyhatott itt ilyen hirtelen kollégát, színházat, várat, terveket, melyeket hosszú éve­kig szolgált hűséggel, alázattal, szerelemmel? Hiányozni fog különös hangsúllyal, szeretettel kimondott „kezicsó- kolom”-ja, mosolygós tekintete, rendíthetetlen hite a szín­házban, a művészetben, kitartása a várban működő szín­ház mellett. A sors kegyetlen igazságtalansága nem engedi, hogy velünk ünnepeljen. De hát miért? Miért ilyen kegyetlen az élet? Miért pont Ő az, aki nem lehet jelen a vár tövében, amikor 30-adszor felvonják a zászlót, amikor felhangzik Hunyadi palotása, az évadnyitó zenéje, amikor meggyul­ladnak a fáklyák? Miért? Muzslai Katalin Gyulán közkívánatra: piacvita A gyász átrendezte tegnap a gyulai képviselő-testület ülé­sének napirendjét. Havasi Ist­ván, a Várszínház vasárnap es­te tragikus hirtelenséggel el­hunyt igazgatója számolt vol­na be az intézmény munkájá­ról, törekvéseiről. A képvise­lők kegyelettel megemlékez­tek az elhunytról, majd az élet hétköznapi gondjait vették sorra. Szerdára halasztották az Er­kel, a Bay gimnázium és a versenysport támogatási ügyének megtárgyalását. Há­romszáz aláíró kérésére ismét tárgyaltak a KGST-piacról, ám a kollektív bölcsesség sem hozott eredményt: májusban újra megkísérelnek e kérdés­ben dűlőre jutni. Gyula közbiztonságáról és a városi rendőrkapitányság 1992-es tevékenységéről dr. Zleovszki Mátyás alezredes, rendőrkapitány számolt be. A sarkadi rendőrkapitányság lét­rejöttével a gyulai rendőrség hivatásos állományának lét­száma 96, a közalkalmazotta­ké 16 főre csökkent. Ennek ellenére a közbiztonság javítá­sát tűzték ki célul, s ennek lehetőségét is látják. Az ülés lapzártakor még javában tar­tott. K.A.J. Sarokba szorítva Cseréljünk nézőpontot! „Önmagukban a dolgok értékmentesek, csak az emberi hozzáállás teszi őket az öröm vagy a szenvedés forrásává” — írja Thorwald Dethlefsen A sors mint esély című könyvében, s ez a gondolat segített húsvét hétfőjének estéjén megszabadulni magam okozta bosszúságomtól. Hazafelé ballagva a részeg, randalírozó emberek, felbo­rogatott kukák látványa okozta elkeseredésemet indulatos bosszúsággá fokozta egy tövében kettétört facsemete lát­ványa, és már azt is szidtam, aki évszázadokkal ezelőtt ezt a gátlástalan ivásra okot adó ünnepet kitalálta. Ekkor jutott eszembe az ezoterikus pszichológia meg­alapítója által leírt gondolat, s dühömet öröm váltotta fel. Milyen jó, hogy még ezen a napon is olyan sokan józanok tudtak maradni, s a fák többsége azóta is önfeledten készül a rügyfakadásra. Mivel a randalírozók elmarasztalása csak további rendbontásnak lenne a melegágya, ezért inkább az elismerésnek szeretnék hangot adni: őszinte nagyra­becsülésem az emberi méltóságukat még húsvét hétfőn is megőrzőké. Bravó, hölgyeim és uraim, csak így tovább! Lenthár Márta

Next

/
Oldalképek
Tartalom