Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-19 / 90. szám
O Az oldalt írta és szerkesztette: Szekeres András. Telefon: 66/450-450 HÍREK Testvérvárosi kapcsolat Mezőberény. — A németországi Miinsingen és Mezőberény testvérvárosi kapcsolatot létesít, melyről a dokumentumokat május 29-én a herényi önkormányzati testület ünnepi ülésén írják alá. A napokban Velemben a két város vezetői „félúton” egyeztették a programot. Szennyvízvezeték Mezőberény. — A kivitelezők a napokban látnak hozzá Mezőberényben a 7-es számú szennyvízöblözet építéséhez, mely a Belencéresi utcán halad a Martinovics és Belencéresi utca sarkán lévő átemelőig. Társulati beruházásban 830 méteres vezeték készül, mely része a városban folyó 62 millió forintos szennyvízprogramnak. A beruházás teljes elkészültével a város komplex szennyvíztisztítójának kapacitása kétszeresére, vagyis napi 1150 köbméterre bővül. / Épül a tornaterem Mezőberény. — A helyi 2. Számú Általános Iskola tornaterme jó ütemben készül. A 23,5 millió forintos beruházás kivitelezője a Rév Építőipari Kft. A tornaterem elkészültével az iskola gazdagodik egy 18x24 méteres küzdőterű sportlétesítménnyel, melyhez öltözők, vizesblokkok, orvosi és tanári szoba tartozik, s átadása a jövő tanév kezdésére várható. Fórum Mezőberény. — A Baráti Egylet Mezőberényért április^ 26-án, hétfőn délután 5 órakor a Petőfi Művelődési Központban fórumot rendez a helyi telefonellátottság várható alakulásáról. Az előadók között szerepelnek a MATÁV Szegedi Igazgatóságának és megyei üzemvezetőinek képviselői, akik válaszolnak a városban a különféle, telefonnal kapcsolatos híresztelésekre. Csárdaszállási újszülött Csárdaszállás. — A napokban megszületett Csárdaszállás 605. lakosa. A hír érdekessége, hogy a faluban legutoljára 1976. április 11 -én látta meg a napvilágot újszülött. MEZŐBERÉNY ÉS KÖRNYÉKE Újjáalakult a Baráti Egylet Mezőberényért egyesület Csaknem százan alakították meg 1986 februárjában az akkori nagyközségben a Baráti Egylet Mezőberényért egyesületet. A legkülönfélébb korosztályú és végzettségű helybeliek azzal a céllal ültek le, hogy tegyenek a településért a várossá fejlődéshez vezető úton. A tagok sok fórumot, rendezvényt szerveztek, találkozókon informálták, tájékoztatták a lakosságot. Részt vállaltak egyebek között a település egészséges ivóvízzel történő ellátásában, vitafórumokat rendeztek a nagyközség rendezési tervéről és közlekedési koncepciójáról, igyekeztek még szorosabbá fűzni a kapcsolatot az elszármazottak budapesti és szegedi klubjával, a fővárosban népzenei hangversenyt rendeztek, s több éven át fogadták augusztus 20-án a hazalátogató volt herényieket. Közben szoros kapcsolatot tartottak a Petőfi-emlékhe- lyekkel, megszervezték az országos emlékhelyi találkozókat, s részt vállaltak a hazai Petőfi gimnáziumok országos találkozójának létrehozásából. A várossá válásban is jelentős érdemeket szerzett az egyesület. Az utóbbi két-há- rom éves megtorpanás után szükségessé vált az egyesület életének, munkájának fellendítése. A közelmúltban rendezték meg az éves beszámoló és tisztújító közgyűlést. A tisztújító közgyűlésen jelenlévők egyhangúlag kinyilvánították: továbbra is szükség van az ilyen jellegű egyesületre, mert a városban kevés az olyan fórum, ahol a lakosság kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat, s közvetlen választ kap kérdéseire. Az egyesület tagsága elfogadta az új alapszabályát, melyben leszögezik: pártoktól és politikai csoportosulásoktól függetlenül, önkéntes tagsággal, önálló önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet. Megválasztották az öttagú vezetőséget, melynek elnöke Szűcs Lajos, titkára Nagy Ferencné lett. A vezetőség társadalmi munkában tevékenykedik, az egyesület nyitott, bárki beléphet, közgyűléseit, rendezvényeit bárki látogathatja. A tagok szeretnék, ha minél több támogatójuk lenne, hiszen a városért, a lakosságért kívánnak tevékenyen dolgozni. Az elkészült munkaprogramban kiemelt szerepet kapott a hagyományápolás, az elszármazottakkal, valamint a Petőfi-emlékhelyekkel a kapcsolat további ápolása. Áz egyesület legközelebbi rendezvénye májusban lesz, amikor is felavatják a mostani művelődési központ helyén az 1802-ben alapított Mezőberé- nyi Első Evangélikus gimnázium helyét megörökítő emléktáblát. Végzősök a herényi gimnáziumban A Mezőberényi Petőfi Sándor Gimnáziumban az idén 95-en fejezik be tanulmányaikat. A ballagási ünnepséget május 15-én tartják, viszont egy nappal korábban, május 14-én németből már megkezdik érettségi vizsgáikat a diákok. A ballagókat Dütsch Zsolt igazgató és helyettese, Székely Erzsébet búcsúztatja. A ballagok: IV. a. osztály, IV. b. osztály Osztályfőnök: Bálint- né Belies Éva Erdélyi Mihály Gubis Erika Hoffmann Éva Hortobágyi Edina Jozaf Csaba Komócsin Dóra Kótai Annamária Nagy Krisztián Nemcsok Ildikó Nun Szilvia Plavecz Erika Schäfer Krisztina Sík Ilona Szász Ildikó Tánczos Eszter Tóth Csaba Vincze Kornélia Vrbovszki László Vrbovszki Szabolcs Oszátlyfőnök: Vára- diné Szász Julianna Báli Szilvia Bessenyei Anita Czeglédi Mónika Demovics László Földvári Judit Garai Orsolya Győré Anna Gyulai Miklós Juhász András Kecse-Nagy Edina Kelemen Tamás Kerepeczki Éva Kertész Ágnes Leyer Enikő Lizák Szilvia Mácsai Réka Menyhárt Anikó Musza István Nánási Olivia Papacsek Judit Paplogó Zoltán Reszkető Petra Sütő Annamária Tóth Andrea Tóth Attila Tóth Borbála Török Katalin Zolnai Andrea IV. c. osztály Osztályfőnök: Szilágyiné Gergye Erzsébet Baláti Angelika Balogh Attila Czirok Gabriella Csongrádi Ivetta Fazekas Andrea Fejes Mária Fekete Adrienn Fekete Tibor Hankó Henrietta Kálmán Ildikó Barbara Kanó Izabella Kátai Norbert Kiss Mihály Arnold Kovács Gabriella Könczöl Marianna Lovas Adrienn Lövétei Katalin Petrovszki Nóra Polgár Anikó Polgár Emese Sánta Irma Seres Diána Szabó Péter Szilvásy Judit Tószegi Gabriella Vaszkó Angéla IV. d. osztály Osztályfőnök: Braun Róza Barna Tibor Bartolák Andrea Bencsik Szilvia Csicsely Péter Dogi Lilla Dombi Sándor Gajda Orsolya Gáspár Edina Gulyás Gyöngyi Kővári Ildikó Mező Brigitta Papp Katalin Parragh Ildikó Pünkösti Gabriella Tokaji Mária Tóth Andrea Tóth Mária Virág Hajnalka 1993. április 19., hétfő A látszat csal ,,De városias ez a község" — jegyezte meg egy távolba szakadt ismerősöm a minap herényi találkozásunk alkalmával. „De hiszen ez város, ha nem tudnád" — egészítettem ki ismereteit. Mi tagadás, néhány évvel lemaradt. Lehet, hogy az is közrejátszott abban, hogy a település várossá válását több éves hercehurca előzte meg. Éppen 13 esztendeje jelent meg a ,,Mezőberény, a helyét kereső kisváros" tanulmánykötet, mely részletesen taglalta a településnek a várossá váláshoz vezető útját, állomásait. Nem tagadom, időnként ma is kézbe veszem, szívesen forgatom, talán azért is, mert annak idején, finoman fogalmazva „kivonták” a forgalomból. Egy-egy összehasonlító adat bárminél beszédesebb. Most is felütöttem a könyvet úgy középtájon. Alig két évtizede a nagyközségek között a második leghosszabb vízvezeték-hálózata volt Mezőberénynek, a csatornázottság alapján viszont az utolsók között szerepelt. 1975-ben már jobb volt a helyzet: a csatornahálózat bővítése nyomán a gerincvezeték hossza megközelítette az öt kilométert. Mára viszotn már ez is kévének bizonyult, újabb öblözetek épülnek, a bővítésre a város több mint 60 millió forintot fordít. A napokban ismét munkához láttak a gépek, az építők, hogy a föld alá tegyenek milliókat, így téve kellemessebbé, összkomfortosabbá a felszínt. / — „A kutyás doktor” Másfél évtizede istenigazából nem akart Berénybe letelepedni, napjainkban viszont már félig-meddig mezőberényinek tartja magát dr. Kis János. „Kutyás” híre megelőzte, ugyanis kutyás berkekben jól csengő kenelnév az övé, vagyis a Csík ördöge. — A szabadkígyósi mező- gazdasági technikumba jártam, s 1968-ban megnyertem egy középiskolás állattenyésztési versenyt, jutalomból édesanyámtól kaptam egy puli- kölyköt, melyet Zsófinak hívtak. Kezdetben édesapám berzenkedett ellene, vegyes érzésekkel fogadta, de amikor a séták előtt úgy szólt hozzá, hogy: „mit akarsz, te betolakodó”, már teljes volt közöttük a barátság. Innen indult kutyás mi voltom — kezdi a beszélgetést. Az állatok, pontosabban a ló szeretete vitte az állatorvosi pályára. Az egyetem elvégzése után következtek az állatkórházi évek, majd egy évtized múlva a klinikus szakállatorvosi szakvizsga. — Feleségem fogorvos, az akkori nagyközségben kapott állást, majd lakást. Én követtem. 11 esztendeig az Aranykalász Tsz üzemi állatorvosa voltam, három éve magánállatorvosként praktizálok. — Gondolom, a több pénz reményében váltott... — A négylábú marhákkal nekem soha nem volt bajom... — s elharapja a mondat második felét, mely egyértelmű magyarázat volt. A városban, s a hozzá tartozó községekben négy magánállatorvos és egy állami állatorvos ténykedik. Beszélgetésünk során megtudom: a délelőtti rendeléseken főként kisállatokkal foglalkozik, délután jobbára az előre megbeszélt műtéteket végzi, melyhez gyakran neje asszisztál. S nem mindennapi dolgokra specializálódtak. — Feleségemmel a kutyafogászatra szakosodtunk: ha kell fogat húzunk, fogkövet távolítunk el, s fogat szabályozunk, és ha lenne rá időnk, akkor az ebeknek fogat is pótolnánk. Volt rá példa, hogy baleset során a kutya álkapocs- törést szenvedett. Rendbe hoztuk, igazolást adtunk a sérülésekről, amire viszont nem volt szükség, mert a kiállításon a bíró semmit sem vett észre, a kutyus nemzetközi díjat nyert — folytatja Kis doktor. Beszélgetésünk során szót ejtünk még az átalakuló mező- gazdaságról, a pihenésről és természetesen hobbijáról, a puli tenyészetéről. Kutyáival mindenféle hazai és nemzetközi díjat nyert már, egy kutyájával világgyőztes volt. — Főleg a történelmi témájú könyveket szeretem, ezen belül is szívesen tanulmányozom a honfoglalás korszakát, a pásztortársadalmakat és a gazdálkodási rendszereket. Ezek hivatásomhoz tartoznak — mondja búcsúzásul. Műtrágya minden mennyiségben Csárdaszálláson az Agrokémiai Közkereseti Társaság a helyi Petőfi Szövetkezet gesztorságában üzemel, s látja el a környező mezőgazdasági üzemeket és kisgazdaságokat a legkülönfélébb műtrágyával. Az elmúlt évben kevéssel több, mint 10 ezer tonna műtrágyát forgalmaztak, elfogadható eredménnyel. Erre az évre a műtrágya igények változtak: a felhasználás eltolódott a kis kiszerelések irányába. Korábban az ömlesztett vagy 50 kilogrammos, zsákos csomagolást igényelték az üzemek, az idén a 3, az 5, a 10 és a 25 kilós kiszerelést keresik a kisgazdaságok. Az agrokémiai központ fel- készülten várta az idei tavaszt is. Pillanatnyilag is több mint 2000 tonna különféle műtrágyájuk van raktáron, ezeket az igények szerint szállítják és csomagolják. A kis kiszerelés iránt az elmúlt napokban ugyancsak megnőtt a kereslet, alig győzik a műtrágyaféleségek csomagolását.
