Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-19 / 90. szám

TIT-es verseny Csütörtökön rendezte meg a TIT Körösök Vidéke Egye­sülete a Matematikai és Kémi­ai Levelező Baráti Kör megyei döntőjét Békéscsabán, a 9. Számú Általános Iskolában. Az öt fordulóban összesen ezer versenyző vett részt, kö­zülük a legjobbak, nyolcvan- hatan, kerültek a megyei dön­tőbe. Akik itt helyezést értek el, tárgyjutalomban és okle­vélben részesültek. Eredményed. 5. osztály, matematika: 1. Dénes Attila (Békéscsaba, 1. Számú Általá­nos Iskola). 6. osztály, mate­matika: 1. Gulyás Tamás (Me- zőberényi Általános Iskola). 7. osztály, matematika: 1. Már­kus Eszter (Békéscsaba, I. Számú Általános Iskola). 7. osztály, kémia: 1. Túri Csaba (Békéscsaba, József Attila Ál­talános Iskola). 8. osztály, ké­mia: 1. Szegedi Krisztina (Bé­késcsaba, József Attila Általá­nos Iskola). Olcsóbban, ha lehet! A battonyai önkormányzat úgy határozott, hogy felbontja a Békés Megyei Temetkezési Vállalattal a köztemető üze­meltetésére kötött szerződést. A döntés előzményéhez tarto­zik, hogy a városban az utóbbi időben már más temetkezési vállalkozók is tevékenyked­nek. A korábban megkötött szerződés gátolta a valódi ver­senyhelyzet kialakulását, in­dokolatlan előnyöket biztosí­tott a megyei vállalatnak, s így a temetkezési költségek maga­sabbak voltak az elvárhatónál. MSZOSZ nagygyűlés A társadalombiztosítási ön- kormányzatok és az üzemi, közalkalmazotti tanácsok vá­lasztásáról a Magyar Szak- szervezetek Országos Szövet­sége megyei képviselete nagy­gyűlést rendez Békéscsabán, április 21 -én, szerdán fél 2-kor az ifjúsági ház nagytermében. Az előadó Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke lesz. A részt­vevők megismerkedhetnek az MSZOSZ listán jelölt szemé­lyekkel is. A nagygyűlésen fellép a Rábai gyermektánc­együttes és Markos György előadóművész. Húslibaszerződés! Korlátozott mennyiségben mezőgazdasági kistermelőkkel 1993. évre húslibaszerződést kötünk kedvező feltételekkel. Cím: Szőke és Társai Kft., Békéscsaba, Jókai u. 40. szám. Telefon: 441-329. Szőke és Társai Kft. HAZAI TÜKÖR {EKÉS MEGYEI HÍRLAP Lovat a gyerekek alá... Van aki tiltakozik, van aki örül, hogy a gyerekek itt majd lovagolni tanulhatnak A telefonáló Szamos József fe­lettébb ideges: — Tessék már kijönni Sza­badkígyósra! A házam mögött egy lovaspályát akarnak kiala­kítani. Az a vicc, hogy van ott egy játszótér. Tessék monda­ni, összeegyeztethető ez? Arról talán már nem is érde­mes szót ejteni, hogy engem a kutya meg nem kérdezett, hogy hozzájárulok-e? A Vágóhíd utca kihalt. A focipályán egy középkorú fér­fi ás. Készíti a majdani lovas­pályát. — Tessék mondani, mi lesz itt?—adom a tudatlant. Rátá­maszkodik az ásóra, úgy vála­szol gat komótosan. — Gyerekeknek készül egy kis lovaspálya, ahol hetente egy-két alkalommal tanítgat- ják őket lovagolni. Sokkal töb­bet nem tudok. Tessék kérdez­ni Tóth Attilát. Tóth Attilát a Vadászpanzi­óban találom. Készséggel vá­laszol a kérdéseimre: — A Szabadkígyósi Sza­badidő Sportklubnak van egy lovasklubja is. Többen meg­kerestek már minket, hogy szeretnék, ha a gyerekeik lova­golni tanulnának. Ez adta az ötletet, hogy létrehozzunk egy lovaspályát a meglévő focipá­lya mellett. —Kértek rá engedélyt az ott lakóktól? — Csak szóban kérdezős­ködtünk, de nem tudok arról, hogy bárki is ellenezte volna. —Szamos József is úgy nyi­latkozott, hogy hozzájárul? Hiszen ő a legérintettebb! — Nem tiltakozott. Még ő segített és adott áramot, hogy boldoguljunk... A polgármester úr is hozzá­járult, hogy itt foglalkozzunk a gyerekekkel. — Való igaz, hogy beszél­gettünk erről a témáról — kez­di Filó János, Szabadkígyós polgármestere —, azt viszont kikötöttem, hogy az engedé­lyem csak úgy érvényes, ha a lakóktól hozzájárulást kémek a pálya kialakításához... Találok végre a Vágóhíd ut­cában egy hazatartó hölgyet, s arról faggatom, mi a vélemé­nye a lovaspályáról? — Nekem semmi kifogá­som ellene. A nevem ne írja meg, mert se Szamosékkal, sem a klubbal nincs kedvem haragba lenni. Az a vélemé­nyem, hogy egy ilyen kezde­ményezést inkább segíteni kellene, mint gátolni... B. V. Olasz üzem Szeghalmon A közelmúltban új létesít­ményt avattak Szeghalmon. Az egykori TÜZÉP-telep rak­tárépületéből a Ciocca Hungá­ria Kft. alakíttatott ki egy helyi vállalkozóval, a Layer Kft.- vel üzemcsarnokot. A terme­lés megkezdése után az Olasz­országból érkezett zoknikat, harisnyákat vasalják és cso­magolják majd. Mint a tulajdonostól, Ro­berto Ciocca úrtól megtudtuk, ez a mostani beruházás csak a kezdet, amennyiben számítá­saik beválnak, a mostani 15-ös létszámot újabb munkafolya­matok idetelepítésével bővíte­ni akarják. Az üzem kialakítá­sának költségeit üzleti titok­nak tekintette, arról csak annyit mondott, hogy kizáró­lag hosszabb távon térül meg a létesítés. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az idetele­pített gépek vadonatújak, nem a máshol már elavult gépeiket hozták ide. Szavai szerint nem volt könnyű a magyar bürokra- tikus ügyintézésen keresztül­vergődnie, de bízik abban, hogy a térség jól fogadja az új üzemet, melynek termékeit egyelőre még nálunk nem for­galmazzák. Abból sem csinált titkot, hogy az üzem telepítése nem véletlen volt, ezt a keleti piac felé történő nyitásnak te­kintik. Gila Miért késik a táppénz? A megyei társadalombiztosítási igazgatósághoz tartozó biztosí­tottak táppénzkiutalására jelen­leg több mint 1 hónapot várniuk kell. A késedelmes ügyintézés okait több együttes tényező idé­zi elő. Sajnos az elmúlt évben is és 1993. évben is több olyan mun­káltató szűnt meg, ahol koráb­ban a munkahelyen működő üzemi kifizetőhely működött és a dolgozók társadalombiztosí­tási ügyeit helyben intézték az ott dolgozó tb-ügyintézők. Ezen kifizetőhelyek megszűné­sével a tb igazgatóságra és ki- rendeltségre óriási teher nehe­zedik, hiszen a biztosítottak ügyeit az igazgatóságnak kell továbbiakban intézni. A nagyméretű növekedésre azonban anyagi eszközök hiá­nyában nincs kellően felkészül­ve a tb megyei szervezete. Nincs lehetőség létszámnöve­lésre, szükséges számítógépes rendszer beállítására. Nagymértékben késlelteti az ügyintézést az a körülmény is, hogy a nagyüzemekből létesí­tett kis gazdasági egységek nem képesek vagy nem akarnak megfelelő tb-ismeretekkel ren­delkező ügyintézőt alkalmazni. Ennek egyenes következmé­nye, hogy a különböző ellátások kellő adat hiányában csak több­szöri levélváltás után bírálhatók el. Az igazgatóság és a kiren­deltség dolgozói minden tőlük telhetőt megtesznek annak ér­dekében, hogy a biztosítottak az őket megillető betegségi és anyasági ellátásokat minél előbb megkapják. A gyorsabb ügyintézés érde­kében kérjük a munkaadók és munkavállalók megértő együtt­működését a tb-szervekkel. A munkaadók az igényeket idő­ben továbbítsák a megfelelő igazolásokkal együtt a tb-hez. A nagyszámú reklamáció, az a ké­rés, hogy az ellátásokat soron kívül fizessük ki, mind az ügyintézés lassítását idézi elő, hiszen amíg az ügyfélproblé­mával foglalkozunk, addig több igény elbírálható és az ügyinté­zés jQrorsítható. Éppen a gyorsabb ügyinté­zés érdekében nyitottuk meg a szarvasi tb-fiókot. Ott a Szarvas és környékén lakók utazási költségeit helyben ki­fizetik. Kérjük azonban, egyéb tb-t érintő problémával is forduljanak bizalommal a fiók dolgozóihoz. Jól felkészült munkatársa­ink mindennemű tb-ellátással kapcsolatos igényt átvesznek, az okmányokat szakmailag át­nézik, felhívjuk a figyelmet az esetleges hiányosságra és csak jól előkészített ügyek kerül­nek be az igazgatósághoz. Mikó Imre, a Békés Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság OSZTÁLYVEZETŐJE Olvasóink írják — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő­ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. Nem jó helyen van a földünk Andó János, Fényes, 1381. sz. alatti lakos azzal a panasszal fordult szerkesztőségünkhöz, hogy nem úgy kapta meg, illet­ve családjával egyetemben nem úgy kapták meg a kárpótlási földjüket, mint ahogyan eredetileg megegyeztek. Az ügyét Rostás János árverésvezetőhöz továbbítottuk, aki a követke­zőket írta válaszában. * Tisztelt Andó Úr! Őszintén sajnálom, hogy a február 23-án megtartott termőföld árverésen Ön nem ott és nem olyan tulajdoni formában jutott földhöz, ahogyan azt elképzelte. Bizonyára emlékszik még arra, hogy ez a földterület nem licitálás során, hanem egyezség útján kelt el. Ön és társai egybehangzóan kijelentették, hogy egyezség útján kívánnakföld- tulajdonhoz jutni, ez pedig azt jelenti, hogy egy aranykorona értéket 1000forintért lehet megvásárolni és a sorrendről egymás között dönthetnek. Az Önök által kijelentett egyezséget jegyzőkönyvben rögzí­tettük, melyben foglaltakat Önök aláírásukkal igazolták. Ezt megelőzően azonban átadtam Önöknek e terület táblarajzát, hogy — tekintettel a lerület különleges alakjára — szíveskedje­nek saját kezűleg ráírni azt, hogy ki hova kéri a megvásárolt aranykorona-érték leosztását. Ezek után készült a számítógépen az értékarányos osztás és az árverési jegyzőkönyv, mégpedig pontosan úgy, ahogy Önök ezt ott egymás között eldöntötték. Eldönthették volna az Andó család érintett tagjai azt is, hogy a családi birtok osztatlan közös tulajdon legyen, de ezt az árveré­sen be kellett volna jelenteni az árverés vezetőjének, mégpedig a jelenlévő érintetteknek személyesen és együttesen, aki pedig meghatalmazott útján képviseltette magát, annak írásban kellett volna e szándékáról nyilatkoznia. Ha Ón ezek után is úgy érzi, hogy az árverés eredménye Önre és családjára nézve nem megfelelő, akkor szíveskedejenek a táblában érintettek egy közösen írt és aláírt kérelemmel fordulni a városi földhivatalhoz. E kérelemben pontosan jelöljék meg új elképzeléseiket a tábla felosztását illetően (természetesen csak az árverésen megszerzett aranykorona értékeiknek arányában) és nyilatkozzanak a családtagok, akik osztatlan közös tulajdont kívánnak szerezni. A kérelem alapján—ha az nem ellenkezik a szakmai szabály­zatokkal —a földhivatal elfogja végezni az át oszt ást. Rostás Jenő, ÁR VERÉS VEZETŐ Apró láncok, apró kutyák... Sem üdítőt, sem szeszes italt nem vásárolok, csak ha néha-néha vendégem jön (nem is telne rá!). A múltkoriban összegyűlt 6—8 üveg „megérett a visszaváltásra”. A közelünkben van egy élelmi­szerüzlet, évtizedek óta ott vásárolunk, igaz, rendszerváltás volt, a tulajdonos változott, az üzlet maradt. Egy üdítős üveg nem nyerte meg az üvegvisszaváltással megbízott „kisasszony” tet­szését. Ahelyett, hogy csak annyit mondott volna: kérem, ez nem tőlünk való, nem tudom visszaváltani, ehelyett imigyen szólt: ,Az.t hiszik, hogy ide már minden sz...t el lehet hozni?" Azért csak ennyit, mert a hölgy jómodorú!... Más. Van egy kutyánk, korcs, de nagyon szeretjük, fajtájánál fogva (itt többes számot kellett volna használnom) igen harcias, szóval igazi, kertes házba való eb. Mivel tudom, hogy a kutya a ragadozók fajtájába tartozik, csak száraz kenyéren — amit különben nagyon szeret—nem lehet tartani, bizonyos mennyisé­gű állati eredetű takarmány is szükséges a szervezetének. Nyug­díjas és özvegy lévén a televízióban hirdetett különféle, ebek etetésére szolgáló, jó egészséget biztosító készítményeket meg­venni nem tudom, marad a húsboltokban—sajnos most már csak néha — kapható lép vagy marhatüdő, mint legolcsóbb takar­mány. Mikor a hentestől ezekből kértem, a legudvariatlanabb mo­dorban közölte, nincs, különben is ezután csak annak ad, aki legalább 1000forint értékű hús- és húskészítményt vásárolt nála. Megjegyezni kívánom, a magam részére kizárólag csirke far- hátat tudok vásárolni, azt is csak ritkán, mivel erre telik csak. Más. A polgármesteri hivatal egy bizonyos osztályán volt elintéznivalóm, egy bizonyos volt kollégámnál (a tanácsnál dolgoztam 23 évig, nyugdíjazásomig), akit aktív koromban hiva­talos, tanácsi ügyek elintézése miatt többször kellett kérnem a város érdekében segítségadásra, de mindig az asztalon kellett legyen a kávé, és mellé még „valami folyékony”. Csak az ő részére, mivel ökör iszik magában. Természetesen saját zsebből kiegyenlítve a felmerült számlát. így hát az ügyet—városi érdek —előbb-utóbb csak sikerült elintézni. Mikor hivatali szobájában felkerestem, ő a helyén ült, én, idősebb és főleg beteg régi kolléganő előtte álltam. így adta tudtomra rövid tőmondatokban —közben az ablakon kinézve—, hogy kérésem nem teljesíthető. Más. Kaptam egy felszólítást egy hivataltól, fizessek be záros határidőn belül 866 forintot, mert ha nem... Ennyival tartozom ugyanis. Minden befizetett csekk birtokában telefonon felhívtam az illetékest, mivel részben járáskorlátozott vagyok. Természete­sen azt felelték, vigyem be a befieztéseket igazoló csekkeket. Én kellett bemenjek, amikor ők hibáztak és természetesen kiderült, hogy ők tartoznak nekem! Évekig, mit évekig, évtizedekig osztályidegen voltam, én kap­tam a legrosszabb, legtöbb munkát, a legkevesebb fizetést és jutalmat, munkámért legtöbbször csak szóbeli köszönet járt, és most rendszerváltás ide, rendszerváltás oda, ismét csak másod- osztályú állampolgár lettem. Tetszenek ismerni a mesét a láncról és a kutyáról? Ha igen,jó, ha nem, majd előbb-utóbb megismerik! Cs. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom