Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-17 / 63. szám
O iBÉKfe MEGYEI HÍRLAPAz oldalt írta és szerkesztette: Szekeres András Telefon: 66/450-450 Terelőút Mezőberény. — A városközpontból Gyomaendrőd irányába, a Csabai úton érkező forgalmat hamarosan elterelik: a vásártéren keresztül egy új út épül, s ezen, majd a Vasút utca és a Rákóczi úton át halad a forgalom. Az új út hossza körülbelül 300 méter, szélessége hét méter, az építési költségek felét az önkormányzat fedezi, míg a másik fele támogatásokból származik. Földlicitálás Csárdaszállás. — A községben március 23-án és 24-én 9 órától a polgármesteri hivatalban tartják az első földlicitálásokat. A helyi mezőgazdasági szövetkezet területéből kárpótlásra 34 ezer aranykorona került kijelölésre. Felújítás Köröstarcsa. — Befejező szakaszához közelednek az építők a tárcsái községháza külső és belső felújítási munkálataival. A külső tatarozás, a tetőcsere, a festés és mázolás, valamint a belső felújítás 1,1 millió forintba került. Kábelszövetkezet Mezőberény. — A napokban a városban megalakult a Beré- nyi Kábeltévé Szövetkezet a műholdas televíziós adások sugárzására. A városban 471 lakás van bekötve a rendszerbe, a szövetkezet további bővítést tervez. Vízvezeték-építés Csárdaszállás. — A jó idő beköszöntével megkezdődhet a faluban a vízvezeték-hálózat bővítése. A község úgynevezett falutelepi részén lakóknak nem kell majd messzire menniük a jó ivóvízért, ugyanis egy 800 méteres vezeték ellátja ivóvízzel a tanyacsoportot. Testületi ülés Köröstarcsa. — A község ön- kormányzati testületé március 23-án délután 1 órakor a községházán tartja soron következő ülését. A napirenden szerepel egyebek között az elmúlt esztendő zárszámadása, a piacról és a vásárról szóló rendelet megalkotása, valamint a szociális törvényből adódó hatáskörök átruházásáról szóló rendelet megalkotása. Támogatás Csárdaszállás. — A község önkormányzati testületé a me- zőberényi tűzoltó-testületnek 50 ezer forint, az ifjúsági tábornak pedig, ahol szép számmal fordulnak meg csárdaszállási gyerekek is, 20 ezer forint támogatást nyújtott. MEZŐBERÉNY ÉS KÖRNYÉKE 1993. március 17., szerda „Minden ideköt” Március 16-ától, vagyis tegnaptól új jegyző kezdte meg ténykedését Mezőberényben. Dr. Hantos Katalin jegyzőnek ugyan új, de nem ismeretlen a herényiek számára: a városban született, itt járt iskolába, a helyi gimnáziumban érettségizett, az akkori tanácsnál kezdett el dolgozni. — Minden szülőföldemhez, vagyis Berényhez köt, de ahhoz, hogy vissza tudjak jönni, el kellett mennem — kezdi a beszélgetést a város újdonsült jegyzője, majd kisvártatva megtoldja: — Ha itthon maradok, akkor soha nem tettem volna szert olyan szakmai rálátásra, mint a távol töltött esztendők alatt. Meg kellett ismernem ehhez a más vidéken élő embereket, gondolkodásukat, minden bajukkal azonosulnom kellett, hogy el tudjam magam fogadtatni. Igazából újat alkotni csak úgy lehet, ha az ember más környezetet választ. Itthon ügyintéző koromban mindig azt éreztem: ismerős, iskola- vagy osztálytárs, utcabeli, s még sorolhatnám. Ezek a kötelékek egy idő után kezdtek terhesek lenni, s így kerültem el ’85-ben Kisbérre — később elnevezték, a választások városának — előbb titkárnak, majd jegyzőnek. Odakerülésemmel magamnak is bizonyítanom kellett, hogy idegen környezetben meg tudok állni a magam lábán — fűzi tovább gondolatait, majd hosszasan beszél dunántúli éveiről, arról, hogyan is lett várossá egy kofa-falu. — Hagytak dolgozni, ötleteinket megvalósíthattuk — summázza. — Jól érezte magát Kisbéren, mégis elment Bábolnára jegyzőnek... — Az elmúlt év nyarán áz ottani polgármester, akivel korábban Kisbéren éveket dolgoztam együtt, egyszerűen elcsalt. Jobbak voltak az ottani lehetőségek, mások a feltételek, magasabb volt a szakmai mérce, nagyobb volt a követelmény, s mindehhez párosult egy menedzser típusú, gazdálkodó szándékú és szellemű, tizenkét tagú önkormányzati képviselő- testület. Időközben családi körülményeim megváltoztak, s mind gyakrabban, iszonyatos erővel fogott el a honvágy. Amíg a Dunántúlon éltem, szabadságomat mindig itthon töltöttem, isten igazából Berény- ben tudtam kipihenni magam. Mindig is jó volt hazajönni, s bízom benne, hogy szülőhelyemen jegyzőnek is elfogadnak az emberek... Az ők érdekében szeretném hasznosítani tudásomat, tapasztalataimat. Megértem mindennapos gondjaikat, ugyanis a hivatali ranglétra minden fokát végigjártam, a közigazgatást, mint szakmát Berényben szerettem meg, olyan emberekkel dolgoztam együtt, akiktől rengeteget tanultam, s mindig felnézek rájuk. Hitvallásom: ha a városházára jön valaki, akkor érezze, hogy a hivatal, az ügyintézők vannak érte, s nem pedig fordítva. Tűzifa Ha még sokáig tart a tél, a fűtési szezon, akkor előbb-utőbb tüzelő után kell néznem, mert igencsak fogytán a szenem— jegyezte meg a minap ebéd közben édesanyám. Valamit motyogtam két falat közben, de válaszom túlságosan nem érdekelte, mert máris folytatta: — Te könnyen vagy, mert a gáz házhoz jön. Nem is tudod, hogy hány ember kényszerül a favágásra, mert nincs otthon tüzelni valója, meg a telepen sincs mindig szén, s bizony egyre több a pénztelen munkanélküli. Hirtelen átvillantak rajtam az ötvenes évek, amikor kemény szénhiánnyal küzdött az ország. Még ma is élénken emlékszem rá, hogy hasonkorú gyerekek, vödörrel a karunkon az úton szedegettük a járművekről lehullott széndarabokat, mert valamilyen oknál fogva nem volt szén, napokat kellett sorban állni érte, s ha érkezett is, akkor is fél mázsát adtak. Az idei tél is keményen és hosszan tartotta magát. A megyét járva nap, mint nap láttam az alkalmi, fakitermelőket". Egy- egy termetesebb példánynak nekiestek, a föld felett méternyivel derékban elfűrészelték, legallyazták, s a kerékpáron máris tolták haza. Olykor kamaszok is magukhoz kapták a fűrészt, kezük sebesen járt, a környéket kémlelve tekintetük cikázott, lesték: ki látja? Szóval a mostani télen Mezőberényben ( is) megszaporodott a falopások és az ezzel kapcsolatos szabálysértési feljelentések száma. Berényben csak az idén több mint húsz ilyen jellegű feljelentés érkezett az önkormányzathoz. Valamennyien kényszerhelyzetben lévők, munkanélküli több családosok. Az élet, a kényszer vitte rá valamennyit a dézsmára. Most aztán majd jön a szabálysértési tárgyalás, a bírság, amit — kereset híján — a segélyből egyenlítenek ki. Vagyis a segély „átalakul” bírsággá, sebben a körforgásban szép csendesen visszacsordogál oda, ahonnan elindult, látszatsegítséget nyújtva. „ / Idősek klubja Mezőberényben április 19-én nyílik meg a Csabai út 2. szám alatt a református egyház gyülekezeti otthonában az idősek klubja. Az egyházi ingatlan a legutóbbi időszakig szakmunkásképző tanulók kollégiumaként funkcionált. A tanulóképzés csökkenésével a kollégium feleslegessé vált, így megszűnt. Az ingatlant ismét birtokba vehette az egyház, mely saját pénzén túlmenően három herényi polgár — a néhai Hentz Lajos, Bacsó Irma és Sinka Irén — végren- deletileg jótékony célra fordítandó adományával kiegészítve nyolcmillió forintot költ az ingatlan felújítására, ahol egyházhoz tartozás feltétele nélkül hatvan, elsősorban a környéken lakó idős ember ellátására vállalkoznak. Az egyházközség vezetői úgy tervezik, hogy életkortól függetlenül, saját ételhordóban bárki elviheti a kiosztóhelyként is szolgáló klubból a 77 forintos menüt. Mind a klub, mind az ebéd után érdeklődőknek információval szolgálnak a lelkészi hivatalban, ahol március 31-ig jelentkezhetnek az érdeklődők. Vízbekötés A házi vízbekötések támogatására a képviselő-testület a szociálisan hátrányos helyzetben lévők lakáshoz jutásának és lakáshelyzetük javításának támogatásáról szóló önkormányzati rendelete lehetőséget teremt ivóvízbekötéshez kamatmentes kölcsön igénybevételére. A 20 százalék saját erő megléte mellett a szociális rászorultság mérlegelésével, bizottsági javaslat alapján a képviselő-testület dönt a kérelmek elbírálásáról. A vízbekötéshez nyújtott kölcsön visszafizetésére egy év a türelmi idő, a törlesztőrészlet felső határa pedig 500 forint. A pletyka futótűzként terjed Kósza hírek teijednek Mezőberényben: a jól informáltak szerint lemondásra készül a polgármester, s hamarosan megválik hivatalától. A választ a legilletékesebbtől, Cservenák Pál Miklós polgár- mestertől kértük. —Azt suttogják a városban, hogy a lemondás gondolatával foglalkozik, s hamarosan benyújtja azt az önkormányzati testületnek... — Lehet, hogy vannak olyanok, akik személyemmel kapcsolatban mindent jobban tudnak, mint én? — kérdez vissza. — Tudom a polgár- mesterség nem nyugdíjas állás, ha le is mondanék, biztos, hogy nem én lennék az első sem az utolsó. — Úgy tudják, hogy az APEH-nél önnek egy magas beosztást ajánlottak fel... — Valóban, az APEH-nél van a munkahelyem, amit polgármesterségem időszakában szüneteltetek. Hogy a ciklus végén visszamegyek-e oda dolgozni? Azzal a kérdéssel még nem foglalkoztam, éppen úgy, mint ahogyan a lemondás gondolatával sem. Tudom, vannak akik szívesen vennék, ha felállnék a polgármesteri székből. A legvadabb dolgokról hallottam én is. Például egy: Szegedre megyek dolgozni a köztársasági megbízott hivatalába. A pletyka terjed, mint a futótűz... S ha még valóság alapja sincs... Én csak azt mondhatom: eladtam a bőrömet. Nem futa- modok meg, annál is inkább, mert úgy érzem: a képviselő- testülettel jó irányba haladunk, ha vitákkal is, együtt munkálkodunk a városért, s van mire büszkének lennünk. A választásokon a lakosság majd a szavazatával alkot véleményt az én és a testület munkájáról egyaránt. Addig viszont dolgozom, vállalom a kihívásokat. Acéllemez szekrények és trezorok A központi fűtéskiegészítő berendezéseket német exportra szállítják A Mezőberényi Műszaki Vasipari Szövetkezet az évtizedek során nem csak belföldön, hanem határainkon túl is fémtömegcikkeiről, fémbútorairól vált híressé és ismertté. Aztán, ahogyan a piaci viszonyok változtak, megkívánták a termék- szerkezet módosítását, úgy változtatták termékszerkezetük összetételét. — Tavaly 130 millió forint árbevételt értünk el, rengeteg a megrendelésünk, különösen a lakatos-szakmában. Új ügyfelek nagy tételek gyártásával kapcsolatban keresnek bennünket — kezdi Pünkösd István elnök. A szövetkezet a hagyományos termékein túl újdonságokkal is jelentkezik a piacon: lakásokhoz tűzhelyeket és központi fűtéseikhez kiegészítő elemek gyártását kezdték meg. Ezenkívül, tűzvédelmi szempontból, két típusú fegyver- és irattartó szekrényeket gyártanak exportra: 60 milliméter falvastagsággal készülnek a szekrények, az acéllemez borítások között izolitot helyeznek el. A hagyományosnak számító irattároló szekrények is biztonságosabbak a korábbiaknál: zárszerkezete 36 millió kombinációra alkalmas, kulcsot úgymond lehetetlen hozzá másolni. Németországi exportra, az ottani biztosítótársaságok bevizsgálása alapján a szekrény ajtaja négy ponton zár, s szinte feltörhetetlen. A közelmúltban megkezdték lakásokhoz a harminc milliméter falvastagságú trezorok gyártását is. Ez a termékük még annyira új, hogy az árának végleges kialakítása még folyik. Emlékmű az elhurcoltaknak később, vagyis június 29-én déli egy órakor érkeztek a haláltáborba, kik közül csupán ketten élték túl a borzalmakat, a halált. Ketten tértek vissza a szülőfalujukba, a többiek a gázkamrában lelték halálukat. A herényi külső izraelita temetőben 1946-ban emeltek egy emlékművet, amit a közelmúltban, mivel méltatlan körülmények közé került — a képviselő-testület kezdeményezésére és döntésével összhangban — az Orlai Petries Soma Múzeum kertjébe, telepítettek át. A Mezőberényből elszármazott zsidóság 1994. június 29-én, a tragédia 50. évfordulója emlékére a városban egy nagyszabású megemlékezést tervez. Szomorú dátum Mezőberény történelmében 1944. június 26-a. Ezen a napon 153 zsidó Az emlékmű, rajta 151 áldozat neve vagy zsidó származású herényit hurcoltak, deportáltak Auschwitzba. Három nappal
