Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-26 / 71. szám
iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAPrjÍDrv 1993. március 26., péntek Békés megyei „LEG”-ek A legelső Békés megyei legek könyve címen adja ki kötetét Vitaszek Zoltán békéscsabai újságíró, aki arra vállalkozott, hogy összegyűjti a megyei legeket. Olvasóink már a könyv megjelenése előtt is böngészhetnek az érdekességekből. — A „leghumánusabb” korbácsolás eredetét a néprajztudomány az ókorba vezeti vissza, ahonnan az az ősi hit származik, amely szerint a rügyező vesszővel való megverés, megverettetés termékenységet okoz. Ez az inkább Dunántúlon elterjedt népszokás az 1940-es évekig divatban volt Gerendáson is. A néphit szerinti egészségvarázsló napon, december 28-án, az aprószentek napján indultak el a fiatalemberek fűzfából font korbáccsal, hogy sorra járják a lányos házakat, s megvesszőzzék, megkorbácsolják a család nőtagjait. Eközben mondóka is elhangzott, majd az abba foglalt jókívánságokat a ház népe megköszönte, a legényeket borral kínálták meg, és a nagylány színes szalagot kötött a korbácsra. — Az 1879. december 14-én alakult Békés—Gyulai Sport Klub (BGySK) legelsőként rendezett szabályosan kiírt korcsolya- (1880), cél-, galamb- és galamblövész- (1880), távgyalogló (1880), evezős (1880), valamint teke- (1882) és gerelyhajító versenyeket. A céllövészetben és a tekézésben a hölgyek indulását is szorgalmazták, gerelyhajításban pedig az 1882. május végi rendezvény e sportágnak az országban is legelső nyilvános versenye volt. Ezen a gerelyt még nem távra, hanem célba dobták. A „dobott rúddal” egy faoszlopra felerősített indián fejalakot kellett eltalálni, lehetőleg olyan erővel, hogy az az állványról lebillenjen. Szieszta Március utolsó péntekén, ma déli 12 órakor ismét jelentkezik a Szieszta, ezúttal a tavasz jegyében. Ajánlat a 3 óra tartalmából: Végre itt a megújhodást hozó évszak, de mit szólnak ehhez az állatok? A nagytakarítás Szegeden már megkezdődött, városszépítők 5 perce. Hogyan tanul tovább, hogyan tanul és tud angolul és hogyan szórakozik ma az ifjúság? Az utolsó óra első részében ismét útjára indul a Tipegő, a szülők, nagyszülők gyermekmagazinja és végül tavasz lévén a szépségé, kozmetikáé, fodrászaté, divaté lesz a főszerep. Természetesen a játék és a jó zene sem maradhat el. Várja Önöket Sári Zsuzsa, Gellérfy László műsorvezető és Kiss Mónika szerkesztő. Tavaszi útjavítás a főutakon A megyei közúti igazgatóság dolgozói a napokban kezdték meg a téli fagy okozta útkárok javítását a megye közútjain. Képünkön a Békéscsaba—Mezőberény közötti útszakasz javítását végzik. Egyeló're a 47-es és 44-es szakaszok rendbehozatalát tervezik fotó: lehoczky péter Gyulai Városi Televízió Az 1993. március 26-ai adás 16.45 órakor műsorismertetéssel kezdődik. A tartalomból: Implom József helyesírási verseny; „Lakodalom van ami utcánkban” — zenés gálaest; Politológiai fórum; Tinimagazin; Hallássérültekért — jótékonysági bál; Díszítőművész szakkör kiállítása; Színpadképek — Molière: Tartuffe; Beszélgetés Markó István országgyűlési képviselővel; Esti mese; Hírek, Sajtófigyelő; Böngészde — politikai, gazdasági, kulturális tallózó; Te- lehoroszkóp; Arany János Tár- saság kiállítása; Március 15-ei koszorúzási ünnepség; Szórakoztató műsor; Műsorzárás. Szabó Pál: Magyarország 1956-ban 9. Az erkölcsi ember teremtette meg azt a civilizációt, azt a kultúrát, amelyet tudunk, ismerünk nagyon jól. Ilyenképp teremtődött meg egy emberi, erkölcsi norma, amit a kereszténység mint egyház szabályozott, szinte irányított még akkor is, ha az egyének vagy egész néptömeg nem voltak vallásosak, nem voltak templomba járók. Például említve: Japánban hiába volt isten-császár, tehát egészen modern pogány vallás, mégis a kereszténység erkölcsi kultúrán felnőtt civilizáción keresztül nőttek azzá, ami. Hiszen mérnökeik, tudósaik a nyugati tudomány neveltjei voltak és így tovább. De maradjunk csak itthon a kicsi hazánkban. Kétségtelen, hogy a kereszténységnek mint egyházi vallásnak az ereje, emberformáló hatása mindenképpen szűnőfélben volt, elveszítette hatóerejét azon egyszerű oknál fogva, hogy egyáltalán nem szólott bele és egyre inkább nem szólott bele az egyre szaporodó ipari és mezőgazdasági proletariátus anyagi, tehát szociális helyzetébe. Lassan csak a vagyonos osztályok és biztos eg- szisztenciával rendelkező osztályok vallásává szűkült és ráadásul: már az első világháború idején teljesen elveszítette nemcsak a magyar népet, hanem általában a népek előtt a tekintélyét és varázserőnek mondható hatását azért, mert egyszerűen minden nép minden országában háború mellé állt, megáldotta a fegyvereket, felszentelte tábori papjait és püspökeit s így szenteltvízzel vagy imádsággal megáldva milliószámra bocsátotta a háború vágóhídjára a néptömegeket. Es ezt nem igyekezett jóvá tenni, ténykedése egyre inkább az a bizonyos túlvilági üdvösségre való spekulálásra szorítkozott, hát ilyenképp érte a népet — különösen a magyar népet és egyházait — a felszabadulással járó társadalmi és erkölcsi forradalom. A szocializmus mint vágyálom a népben, parasztban és munkásban és minden hívőjében egyaránt, mint egészen magas erkölcsiség élt, vagyis nemcsak anyagi jobbulást vártak tőle a milliók', hanem egészen magasabb rendű erkölcsi- séget is. S ezt, mint párt és kormány nem adtuk meg nekik. Persze, a múltat sok ezer év formálta olyanná, ami s ennek romhalmazára tíz év alatt épült fel rá ami van, ami látszik, szükséges mindezeket elsorolni? Nem hiszem, hogy szükséges lenne. Hiszen ilyen irányú eredményeinket eléggé részletesen megírtam éppen a XX. Kongresszus előtt a Kongresszusra a Literatumaja Gazettának s ami megjelent az Irodalmi Újságban is. A kongresszus előtt nem vethettem fel a kérdést, de a kongresszus után igen, hogy: Ennyi a legtöbb, amit megtehettünk? Többet, szebbet, igazabbat nem tehettünk volna? Sokkal, nagyon sokkal többet tehettünk volna. Csakhogy a legalapvetőbb tennivalót elmulasztottuk, nem kerestük meg azt a szót, ami a szívünkből az emberek szívéhez szól. Nem ismertük meg az ember értelmi életét. Mi az, ami az emberben éppen úgy, mint az emberekből álló közösségben, tehát a magyar népben több, állandóbb érzés, mint a vallási érzés? Vagy egyáltalán, van-é? Ami azt is jelenti, hogy a felszabadulás tizenkettedik esztendejében fel kell vetni a felszabadult ember erkölcsi értékét az élet minden, de minden rendű területén. Az eljövendő szocialista társadalmat jobban, mint bármely más elmúlt társadalmat az egyéni ember erkölcsi jellege méri éspedig azon a ponton, ahol az egyén erkölcsisége alapja lehet a közösség erkölcsének. S ez a közösségi erkölcsi élet annyi rétegű, ahány rezdülése lehet az ember lelki s fizikai életének. S ennek a kimunkálását mi még. meg se kíséreltük. „Akinek Krisztus a barátja, az nem kárhozik el”, a múltaknak ez a keserű tétele igen sok területen jobban érvényesül, mint valaha. ...van-é ilyen érzés? Ma már tudjuk, hogy van. S ez pedig a hazafiság érzete. Olyannyira csak az ember anyagi létével törődtünk ez ideig, hogy arról a másikról, az ember érzelmi életéről, az emberi érzelmi élet nagy és harmóniára törekvőről megfeledkeztünk. Nem teremtettük meg az ember érzelmi életének a kultúráját. S ez mára megdöbbentően súlyos problémákban jelentkezik, de mi is történt itt tulajdonképpen? A marxizmus—leninizmus a sztálinizmusban dogmává merevedett, ezzel a dogmával a szocializmusra törekvő embert megközelíteni nem lehet, ezért történt példának említve, hogy a múlt évben egy egészen nagy s színtiszta bányászvárosban minden újszülött kisdedet a templomban kereszteltek meg. Kivétel nélkül. Mintha az egész, nagy, több ezres faluban — de inkább városban — nem élne egyetlen egy kommunista sem. Csak a pártbizottság titkárának gyerekét keresztelték meg templomon kívül, de kérdés, ugyanennek a családnak a gyerekét is vajon nem a templomban keresztelték volna, ha nem lett volna párttitkár? A túlzsúfolt templomok nemcsak a növekvő vallásosságot jelentik, hanem azt is, hogy a néptömegek érzik, hogy valami nincsen rendben — s mondjuk ki magyarán —, nemzeti érzületük s az abban gyökerező erkölcsi életük sorvadását érzik s főként azért menekülnek az egyházak templomainak meleg, sőt forró közösségébe. Nem a „túlvilági üdvösség” vonzza őket, hiszen teljes tömegében tudja a nép, hogy ez mi (jobb szó híján), de magyarnak lenni jó, mert nem lehet más, közösségben élni jó, mert a magányos ember egyáltalán nem tud, mert nem tudhat élni emberi életet. (Folytatjuk) Kossuth rádió Óránként: hírek, időjárás, útközben 4.30: Reggeli krónika 8.20: Törvénykönyv 8.30: Hangszemle 9.05: Napközben 9.50: Lottósorsolás 11.05: Válogatott perceink 11.35: Napkönyv — X/9. 12.00: Déli krónika 12.30: Vendég a háznál 12.50: Külpolitikai figyelő 13.05: Ki nyer ma? 13.15: Falurádió (ism.) 13.30: Az adventista egyház félórája 14.05: Klasszikusok mindenkinek 14.55: Első közlés 15.05: Kossuth-klub 16.00: Délutáni krónika 16.15: Mindennapi gazdaság 16.30: Zenefórum 17.05: Magyarországról jövök... 18.00: Esti krónika 18.30: Ráadás 19.05: Sportvilág 19.25: Jó éjszakát, gyerekek! 19.35: Romantika — holnap 20.05: Népdalok, népdalfeldolgozások 20.30: Határok nélkül 21.05: Kossuth-klub 22.00: Késő esti krónika 22.30: Fórum 23.05: Hangversenymúzeum 23.00: Emlékek szárnyain 24.00: Hírek, időjárás 0.05—2.00: Lemezújdonságok TV1 5.40: Falutévé — profittal 6.00: A Reggel 8.30: Közjáték 8.35—12.05: Napközi Benne: 9.00: Pokoli paradicsom 9.50: Lottósorsolás 10.00: Dallas 10.50: Játék 11.05: Sorstársak 11.20: Fűben-fában 12.00: Hírek 12.05: Képújság 16.00: Délutáni egyenleg 16.10: Évgyűrűk 16.40: Helena 17.10: Képújság 17.15: Tinti kalandjai 17.45: Pénzvilág 18.00: Ablak 18.55: „Maradjatok meg szeretetemben !...” 19.00: Szeszélyes évszakok 20.00: Híradó 20.30: Telesport 20.40: Dallas 21.35: Panoráma 22.35: Közjáték (ism.) 22.40: Magyarország—Finnország Tenisz Davis-kupa mérkőzés 23.25: Amiée 1.05: Híradó 1.10: BBC-híradó TV2 PETŐFI RÁDIÓ 4.30: Napindító 8.05: Sportreggel 8.20: Rivaldafényben 8.50: Helykereső 9.00: Hírek, időjárás 9.05: Zene-szó 10.55: Gordiusz plusz 11.00: Hírek, időjárás 11.05: Napóra 12.00: Nóták 12.45: Időjárás- és vízállásjelentés 13.00: Hírek 13.05: Ó,ó,ó, nagymami... 14.00—17.00: Péntektől péntekig Közben: 14.45: Poggyász 15.00: Hírek, időjárás 16.45: Poggyász 17.00: Hírek, időjárás 17.05: Napóra 17.55: Gordiusz plusz 18.00: Rockhullám 18.30: Szocio-krimi 18.50: Bermuda-háromszög 19.00: Hírek, időjárás 19.05: Kölyökrádió 19.35: Magyar tájak dalaiból 20.00: A rock gyermekei 21.00: Hírek, időjárás 21.05: Párkereső 22.00: Filmpremier 22.30: Jazz 23.00: Hírek, időjárás 23.03: Sporthíradó 23.10: Napforduló — éjfél előtt 0.10—4.20: Napforduló — éjfél után Benne: 4.03—4.20: Magyar nóták, csárdások BARTÓK RÁDIÓ 6.00: Muzsikáló reggel 9.05: Pódium 10.00: Hírek, időjárás 10.05: Rádiószínház 10.27: A 75 éve született Joviczky József felvételeiből 11.00: Zenekari muzsika 12.00: Hírek, időjárás 12.05: Trajtler Gábor Bach- orgonahangversenye 12.59: A Duó Ongarese hangversenye a Nemzeti Filmharmónia rendezésében 14.00: Hírek, időjárás 14.05: RÉZben 14.55: Fúvósmuzsika 15.15: Zenekari muzsika 16.00: Hírek, időjárás 16.05: Durkó Zsolt műveiből 17.00: Operamagazin 17.50: Giuseppe Ungaretti versei 18.00: Hírek, időjárás 18.05: Gagliano: Dafne 19.13: XVIII. századi kamarazene 20.00: Hírek, időjárás 20.05: Budapesti Tavaszi Fesztivál 21.50: József Attila minden verse 22.00: Hírek, időjárás 22.25: Zene korabeli hangszereken 6.00—10.00: Napkelte 15.05: Műsorismertetés 15.10: Alpok—Adria Magazin 15.40: Zsebtévé (ism.) 16.06: Garfield 16.30: Sztárnyúzó 17.00: Híradó, időjárás 17.05: Műsorajánlat 17.10: Nagylátószög 18.00: Híradó 18.10: Regionális híradó 18.25: Műsorajánlat, időjárás 18.30: Produkció! 19.05: Belső világunk 20.00: Ideális család 21.05: Speciális Téli Olimpia 21.25: Megáll az ész! 22.00: Esti egyenleg 22.20: Időjárás 22.25: Párbeszéd szomszédok között 22.55: Szerelmese DUNA TV 16.00: Hírek, műsorismertetés 16.05: Keménykalap és krumpliorr 17.45: A boldog család 18.35: Mesesarok 19.00: Közép-európai magazin 19.40: A nevem: Gusa Pál 19.50: Székesfehérvár — Palotaváros 20.00: Szerencsés Dániel 21.35: Régiórák 22.00: Hírösszefoglaló MSTV, BÉKÉSCSABA 18.00: Képújság 19.00: Kapcsoljuk az ATV-Víkend műsorát fiataloknak Műsorelőzetes 19.05: YOU Again — vígjátéksorozat 19.35: CHICCO —húsvét 19.45: Kapásjelző 19.55: Autózzunk! 20.00: Börtönterror — amerikai film 21.25: Biztonságunkért 21.35: Rövidfilm 21.50: Vágás nélkül — dr. Pálok László nemzetközi könyvvizsgálóval a Magyar Televízióról 22.15: Rock Tükör 23.00: Kék Csillag — éjszakai szórakoztató műsor csak felnőtteknek. (A Lencsési- lakótelepi nézőink az előző napi műsorunkat láthatják) Bevezető, műsorajánlat, reklám 23.15: Telefonos játék a belvárosi és Kulich-lakótelepi nézőink számára. Tel.: 321-155/41 23.45: Reklám, másnapi előzetes 0.00: Szelek palotája — angol kalandfilm 2.00: Reklám 2.10: Szelíd szemű bestiák — német erotikus film (ism.) 4.15: Reklám 4.25: Jancsi és Juliska — magy ar szexfilm (ism.) 5.20: Reklám, klippek 6.00—8.00: Képújság ALMÁSKAMARÁS, BALÁZS B. 6-kor: Oroszlánszív (m. b„ sz„ am.)**. BÉKÉSCSABA, PHAEDRA 4, 6 és 8-kor: Az utolsó mohikán (sz„ am). BÉKÉSCSABA, PHAEDRA KAMARA fél 7- kor: Premier Plan: Europa (sz„ dán—n.—fr.); fél 5 és fél 9- kor: Fekete mágia (m. b„ sz„ am). CSANÁDAPÁCA, ÁPRILIS 4.6-kor: Gladiátor (sz„ am). DÉVAVÁNYA, JÓZSEF A. 7-kor: Boys (m. b„ sz„ belga)***. FÚZES- GYARMAT, FŐNIX 7-kor: A fűnyíró ember (m. b„ sz„ am.)*. GYOMA, APOLLÓ 7-kor: Nagy durranás (m. b„ sz„ am ). GYULA, PETŐFI 6-kor: Drakula (sz„ am.)**. GYULA, PETŐFI KAMARA fél 7-kor: Love (sz„ orosz). KONDOROS, ALKOTMÁNY 7-kor: Mindent bele (m. b„ sz„ ol.). KÖRÖS- LADÁNY, ASZTALOS M. 7-kor: Devlin, a trükkös zsaru (sz„ am.)**. KUNÁGOTA 6- kor: Belevaló papa pótló (m. b„ sz„ am.). MEDGYES- EGYHÁZA, BAROSS L. 7- kor: Tinikrimi (m. b„ sz„ am.)*. MEZŐBERÉNY, KIRÁLY: Bumm, bumm (filmvígjáték). MEZŐKOVÁCS- HAZA, TORONTÁL 7 kor: Komputerkémek (sz„ am.)*. NAGYSZÉNÁS, SZABADSÁG 7-kor: Elemi ösztön (m. b„ sz„ m.)***. OROSHÁZA, SZIVÁRVÁNY 5 és 7-kor: Tween Peaks (sz„ arm). TÓTKOMLÓS, KORZÓ 7 kor: Meztelen ebéd (m. b„ sz„ kanadai)**. Színház 1993. március 26-án, pénteken 15 órakor A KIS HERCEG Bérletszünet 1993. március 26-án, pénteken 19 órakor CSAK EGY TÁNC VOLT Dávid Sándor élő hanglemezbemutatója