Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-04 / 53. szám
1993. március 4., csütörtök HAZAI TŰKOR iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Részarányföldtulajdonosok Szarvason a részarány-földtulajdonosok a Dózsa, a Tesse- dik és az Ady Tsz-ekben megválasztották a földkiadó bizottságokat. Az említett bizottságok minden héten kedden és pénteken várják a részarány-földtulajdonosokat, hogy kérelmüket átvegyék, illetve tájékoztatást adjanak a földkiadással kapcsolatban. A hét többi napján ugyanezt a szolgáltatást a polgármesteri hivatal I. emelet 115. számú szobájában végzik. Disznótoros fórum Egy disznó volt a főszereplője annak a politikai fórumnak, amit a kötegyáni baloldali fiatalok szerveztek az elmúlt napokban. Igaz, hogy a kövérre hízott sertés már csak hurka és kolbász alakban került be a községi művelődési házba, de senki sem vitatta: „O” volt az est fénypontja. A disznótoros fórumot kieszelő fiatalok Kiss Péter MSZP-s országgyűlési képviselőt, a Baloldali Ifjúsági Társulás országos elnökét hívták meg a pástétom mellé, hogy vele a legfrissebb országos hírekről és a baloldali elképzelésekről beszélgessenek. Az országgyűlési képviselő többek között elmondta, hogy a BIT (szövetkezve az MSZP-vel és az MSZOSZ-szel) azon az állásponton van, hogy 1994-től mindenképp szükséges volna biztosítani a pályakezdők számára az első munkahelyhez való jogot. Úgy gondolják, hogy a lakás- helyzetet a piaci viszonyok nem fogják megoldani, az állam támogatására továbbra is szükség van. Kulcskérdésnek tartják továbbá az oktatáshoz való jogot. Úgy vélik, hogy a tanulmányi költségeknek nem szabadna tönkretenni családokat, ezért ki kellene dolgozni valamilyen hitelkedvezményt a továbbtanulni akarók számára. „Fontolják meg, vezérigazgató maradhat-e Zsíros Géza!” Bankok kezében a GMV? A vezérigazgató felmondta az ágazati keret kollektív szerződést... (Folytatás az 1. oldalról) megbízták a szakszervezeti titkárt, azaz engem, hogy az Állami Vagyonügynökség igazgatójának, Rácz Ernőnek is fogalmazzam meg ezt a kérésünket. — Volt foganatja? — Az elmúlt év október 5-én kelt levelünkre a mai napig nem kaptunk választ. Pedig ebben a levélben többek között azt kértük, hogy a dolgozók is vehessenek részt a privatizáció folyamataiban, hiszen nekünk is érdekünk, hogyan működik a vállalat. Jeléztük azt is, hogy a megye nagy termelői kimondva vagy kimondatlanul boj- kottálják kereskedelmi tevékenységünket az árfelhajtás reményében. S mindezt még tetézi a nagy termelőkkel szembeni — kompromisszumkötésre nem hajlandó—magatartás, amely a vállalatvezetés egy részét jellemzi. Az említettek veszélyeztetik a privatizációs elképzelések megalapozott végrehajtását. —Közben elrendelték, hogy decentralizáltan kell a gabonaforgalmi vállalatokat privatizálni, azaz egyes részeit, üzemeit egyenként eladogatni. — Sajnos, ugyan az 1992. évi 54-es törvény előírja, hogy az érdekvédelmi szervezeteknek véleményt kell mondani az átalakulási tervekről, kevés időnk volt rá. Mégis megtettük. Ebben a keret kollektív szerződés felmondását ismét jogtalannak ítéltük, és kértük az ÁVÜ Igazgatótanácsát, vizsgálja felül dr. Zsíros Géza döntését. Választ erre sem kaptunk. Ugyanakkor támogattuk az alapkoncepciónkban is szereplő, egy szervezetben tartandó nagy kapacitású üzemek megtartását, tekintve, hogy az eljövendő és meglévő kis- és közép farmergazdaságoknak a kezdeti szakaszban szüksége van és lesz egy stabil háttérre a termeltetésben, feldolgozásban és forgalmazásban. Mindezt nem monopo- lisztikus, hanem újfajta integrációs formában képzeljük. Azt sugalltuk, hogy másfajta dolgozói tulajdonlási lehetőségeket kell keresni, mert a munkavállalói résztulajdonosi programban leírtak szerint tényleges tulajdonosi réteg tőke hiányában nem alakulhat ki. Véleményünk szerint az rt. formában a részvényjegyzés — a vagyonjegyek konvertálása részvénnyé — megalapozhatja a nagyobb jövedelmek képződését a tényleges tulajdonrészek későbbi megvásárlásához. — Úgy tűnik, hogy a kész koncepció ellenére lassan halad a vállalat privatizálása. — Jelenlegi privatizációs elképzelésünket, de az egész gabonaiparét sem támogatja az országgyűlés mezőgazda- sági bizottsága, melynek vezetője dr. Zsíros Géza. Nem illik bele ugyanis sem az ő egyéni elképzelésébe, sem a mező- gazdasági tárcáéba. — Ügye, most viccel?! Hiszen itt van előttem a vezér által aláírt koncepciójuk. — Ez tényleg tudathasadásos állapot. A vezérigazgató által megrendelt, a Pólus Rt. készítette átalakulási és privatizációs koncepcióval már nem ért egyet Zsíros Géza, de a mezőgazdasági bizottság sem. —Mik a kifogások? — A bizottság a gabonaipar teljes decentralizálását, azaz üzemenkénti eladását szorgalmazza olyan propaganda jelszóval, hogy így sok magyar tulajdonos jöhet létre. Ez szép is lenne, csak fennáll annak a veszélye, hogy belehajszolják a vásárlásba az embereket, akiknek már nem lesz forgótőkéje a működtetéshez, és ezzel megint a bankok karjába szalad a gabonaipar, vagy a teljes káoszba, ahogy az a földek esetében is történik. —Nincs is érdeklődő a Békés megyei vállalat iránt? — Az Agrimpex Rt. nyilvánosan is megjelent ajánlatában az rt. 51 százalék tulajdonnal szerepel, a dolgozói rész 20 százalék lenne. Ez tisztességes és elfogadható ajánlat a dolgozóknak is, és majdnem megegyezik a már említett privatizációs programunkkal. — Már elnézést, hogy forszírozom. A Népszava cikkben szinte mint fekete bárány szerepel a Békés megyei gabonaforgalmi vállalat. Ilyen rosszul mennek a dolgok? — Még 1991 -ben az egy főre jutó jövedelem nálunk volt a legmagasabb a gabonaiparban. Most a 20 gazdálkodó egység közül a 17-dikek vagyunk. Csődöt kellett volna jelentenünk, nem tettük. így hatalmas vagyonvesztés érte a vállalatot. Felvetődik a kérdés: kinek jó az, hogy áron alul tudják megvásárolni az üzemeinket? Ebben az ÁVÜ felelőssége is felmerül. Az Agrimpex Rt még mindig viszonylag jó árat ajánl, a 2 milliárd forintos vagyonért 800 milliót. Ha ezt nem fogadjad az ÁVÜ, fennáll a veszély, hogy még olcsóbban kel el, és a piacvesztés miatt még több dolgozót kell elbocsátani. Egyébként gyakorlatilag a jelzálogbejegyzések miatt a Békés Megyei GMV már két bank kezében van. Higgyék el, nem véletlenül kértük az ÁVÜ vezetőjétől, Csépi Lajostól január 11-ei levelünkben, döntsék már el, ennyi elfoglaltság mellett a képviselő, elnök, pártember elláthatja-e a vezérigazgatói feladatot is érdemben. B. Sajti Emese A megye legjobb és legrosszabb helyzetű 10—10 települése néhány társadalmi-gazdasági mutató alapján Rangsor Népességnövekedés illetve fogyás 1960-1990 között % 1000 lakosra jutó lakásépítés 1975-1991 között db egyéni vállalkozók száma 1992-ben fő árutermelő kisgazdaságok száma 1991 -ben db személygépjármű- állomány 1990-ben db 1 . Szabadkígyós 42 Bucsa 176 Békéscsaba 62 Hunya 234 Kamut 377 2. Békéscsaba 27 Szeghalom 164 Gyula 62 Kamut 198 Örménykút 352 3. Gyula 16 Békés 146 Orosháza 59 Újszalonta 182 Kardoskút 346 4 Orosháza 9 Füzesgyarmat 143 Szarvas 52 Kétsoprony 182 Kardos 286 5. Újkígyós 1 Dévaványa 142 Újszalonta 50 Magyardombegyh. 181 Telekgerendás 279 6. Szeghalom * 1 Békéscsaba 141 Tótkomlós 48 Örménykút 179 Medgyesegyháza 272 7. Szarvas-1 Doboz 136 Békés 46 Kisdombegyház 175 Murony 271 8. Békés-2 Gyula 133 Gyomaendrőd 46 Gerendás 170 Hunya 270 9. Méhkerék-7 Mezőberény 127 Csabacsűd 46 Kardos 165 Kétsoprony 270 10. Lökösháza-11 Ecsegfalva 122 Mező kovácsháza 42 Kertéssziget 165 Csabacsűd 266 65. Hunya-48 Nagykamarás 37 Sarkadkeresztúr 1 7 Szeghalom 45 Körösladány 131 66. Bélmegyer-48 Geszt 34 Nagykamarás 16 Mezőhegyes 39 Dombiratos 125 67. Körösújfalu-50 Hunya 31 Biharugra 1 6 Sarkad 34 Magyardombegyh. 123 68. Kertéssziget-53 Dombiratos 21 Körösnagy harsány 15 Orosháza 30 Kevermes 120 69. Tarhos-53 Kisdombegyház 18 Ecsegfalva 15 Doboz 28 Geszt 117 70. Kardoskút-56 Almáskamarás 1 7 Örménykút 15 Békés 25 Zsadány 116 71. Magyardombegyh.-60 Végegyháza 1 5 Almáskamarás 1 5 Szarvas 22 Kötegyán 115 72. Pusztaottlaka-65 Újszalonta 10 Tarhos 13 Méhkerék 20 Battonya 115 73. Örménykút-67 Magyardombegyh. 9 Pusztaottlaka 8 Békéscsaba 1 7 Kisdombegyház 112 74. Újszalonta-70 Pusztaottlaka 9 Kertéssziget 2 Gyula , 13 Bucsa 96 Központi Statisztikái Hivatal Békés Megyei Igazgatósága Olvasóink írják • Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Szarvas Város ToígármesterétőC Szarvas, Szabadság u. 25 - 27. ‘TcL: (67) 11 ■ 490,11 290 Ja*: (67) 11 - 704 Telt*: 83 - 701 Kiss A. János újságíró Úrnak ! Tisztelt Kiss Úr ! A Békés megyei Hírlap 1993.február 4-i számának "Sarokba szorítva" rovatban Rani-ljünk 1 címmel Ön által jegyzett cikk jelent meg. Fbben tájékoztatja az olvasókat, hogy a szarvasi MÉH-telepen egy kupacban néhány száz darab Raffay Ernő lrianon-c»l írott könyvét látta. Tisztelettel kérem Önt, hogy tájékoztasson, mikor nem vet jc fényt, ha egy ilyen maga nemében új korszakot nyitó történelmi tanulmány méltatlan helyre ke rí 11. Szives közreműködésével szeretnem kideríteni, hogy történhetett meg ez, kik a felelősök, ni lett a könyvek sorsa stb. Szorvas, 1993. február 04. Tiszteletcél polgá r.nes ter Trianon titkainak titkait a békéscsabai MEH-telepen fejtettük meg TOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A Békés Megyei Hírlap Újságírójától Szám: tátva Hivatkozási szám: 1644/1993 Dr. Demeter László Polgármester Úrnak! Tisztelt Demeter Úr! Cikkembe, melyre Ön hivatkozik, sajnálatosan egy Ifls cakk is keveredett. Minden stimmel a kérdéses félmondatban, kivéve a helyszínt, mely nem a szarvasi, hanem a békéscsabai MÉH- telep. Rossz emlékezetemért elnézést kérek! MÉH és DARAZS között sem könnyen teszek különbséget, hát még két MÉH között... Engesztelésként hadd segítsem a polgármester úr oknyomozását! Október óta ugyan (és örvendetesen) egyre kisebbre zsugorodott Raffaynk a raklapon, de a minap még sikerült megörökítenünk 700-800-at. (Fotó mellékelve.) Nyomdahibás példányokra gyanakodtunk, de csalatkoznunk kellett. Valahonnan Csabáról, a József Attila utca egyik, azóta lebontott házának dohos pincéjéből került egy-két ezer, Budapesten nyomtatott, egyenként 187 forintos könyv a siralomházba. Húszas kötegekben, lefóliázva várják a végső ítéletet. Külföldre szánták őket, s Trianon titkai közé tartozik, hogy miért nem lép(het)ték át a határt. A Raffay-kötetet magam is a korrekt történelmi tanulmányok közé sorolom. Persze bestsellerként piacra dobni egy szükségszerűen veretes nyelvezetű könyvet — magában hordozza sorsát. Történészkörökben az ilyet ügy szokás minősíteni: aránytévesztés. Van azért valami, amit sehogyan sem értek. Vajon miért vetne rossz fényt Szarvas városára (melyet legkedvesebb városaim között tartok számon) az, ha történetesen egy — nem szarvasi illetékességű — marha valamilyen okból éppen az ottani MÉH- telepen szabadulna meg a mégoly édes terhétől?! Tagadhatatlan, hogy az idők során hallhattunk jó néhány olyan jelenségről, mely a most tárgyaltnál sokkal rosszabb fényt vetett a városukra. Ha viszont azt mondja Ön, hogy ama hírhedt történések nem rossz fényt, hanam árnyékot vetettek Szarvasra, egyetértésemről biztosíthatom. Békéscsaba, 1993. február 11-én Tisztelettel: Kiss A. János újságíró
