Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-31 / 75. szám

Szarvas város címere Az oldalt írta Papp János, Kutas Ferenc és Szenes János. Telefon: (66) 450-450 és 458-016. A fotókat Fazekas Ferenc és Lehoczky Péter készítette Röviden Segítség Békésszentandrás. — A kép­viselő-testület a mai napig 30 közgyógyellátási igazolványt adott ki a rászorultaknak. Az önkormányzatnak ebből adó­dóan 43 ezer950 forint kiadása keletkezett. Fölszámolás alatt Kardos. — Tart még az Egyetértés Tsz felszámolása, amely várhatóan komoly lét­számleépítést is hoz. így a te­lepülésen mintegy 30 száza­lékkal nő majd a munka- nélküliek száma. Taggyűlés Szarvas. — Az MSZP városi szervezete legközelebb április 1-jén 17 órakor ülésezik. Ide várják a pártolótagokat is. Ebédkihordás Örménykút — Az elő­készületi munkák úgy mutat­ják, hogy még egy hetet kell azoknak az idős embereknek várni, akik nem tudnak elmen­ni a napközis konyháig ebédel­ni, ezt követően az önkor­mányzat megszervezi, hogy házhoz vigyék az ételt. Gyerekeknek Szarvas.—A református ima­házban április 7-én 14 órára gyermek szeretetvendégségre várják a szülőket és csemetéi­ket. Árverés Örménykút. — A faluban ed­dig egyetlen egy árverést tar­tottak és a földrendező, vala­mint a földkiadó bizottság most egyezteti, hogy mely területeken legyen a kárpótlási jegyek tulajdonosainak birto­ka és hol jussanak földhöz a részarány-földtulajdonosok. Sertésgondok Kardos. — Szakemberek becslése szerint mintegy 300 darab hízó várja, hogy végre elszállítsák. A sertéstartó gaz­dák újra átélik azokat a gondo­kat, amelyek tavalyról már is­mertek. Nem kell a portékájuk és aki elviszi, az is késve fizet. Pályázat Békésszentandrás. — Az ön- kormányzat meghirdette a Hu­nyadi János Általános Iskola igazgatói munkakörének pá­lyázatát. A kiírás teljes szöve­ge már megjelent a Művelődé­si Közlönyben is. SZARVAS ÉS KÖRNYÉKE 1993. március 31., szerda Kiállta a próbát Szarvas. — Gáspár Jánosné 35 éves vendéglátói gyakorlattal a háta mögött úgy döntött, hogy megpróbál önálló vállalkozó­ként, vendéglőtulajdonosként megélni. Döntését az élet iga­zolta, mert az egy évvel ezelőtt, július 1 -jén indult vállalkozása, az Öregház kisvendéglő megfe­lelt a kihívásoknak. Az előzményekről annyit il­lik elmondani, hogy nem min­den nehézség nélkül indult az önállósodás útján és talán töb­ben akadályozták, mint segí­tették. Emeletes családi házu­kat cserélték el a város köz­pontjához közeli, Árpád utcá­ban lévő öreg házért. — Ami családunkban min­denki vendéglátós és régi vá­gyam volt, hogy valamilyen kis éttermet üzemeltessek. Ná­lunk legfőbb üzleti szempont, hogy a vendég jöjjön éhesen és távozzon jóllakottam Erezze, hogy szívesen látjuk és legyen elégedett az étellel, valamint a kiszolgálással — mondta Gás­pár Jánosné. Az épület külső és belső át­alakítási munkáit starthitelből fedezték és közel 2 millió fo­rintot költöttek a kis vendéglá­tó egységre. Általában hat-, hétféle ételt kínálnak elfogad­ható áron. Például egy menü itt 50 forintba kerül. S ami talán követendő példa ennél na­gyobb éttermekben is, Gáspár Jánosné üzletében mindennap tiszta asztalterítő és friss vá­gott virág van az asztalon. A házias ízeknek sem kell külön reklám, mert a tulajdonos és négy segítőtársa a megszokott magyaros ízeket varázsolja minden egyes ételfajtához. Az Öregház kisvendéglő kulturált feltételek mellett átlagosan 30—40 vendég számára ad mindennap meleg ételt Szabadkai orvos a faluban Örménykút. — Nagyon ke­vés orvos az, aki szeret kiste­lepüléseken, tanyavilágban munkát vállalni. Örménykút is egy ideig orvos nélkül volt, mert az előző elköltözött a te­lepülésről. Most, kis kitérővel, dr. Búcsú Tibor személyében fiatal, ambiciózus orvost ka­pott a falu. — 1980-ban végeztem az orvosi egyetemet Budapesten — kezdi beszélgetésünket dr. Búcsú Tibor. — Ezt követően tíz évig dolgoztam a Szabad­kához közel lévő Csantavér fa­luban, amely kicsit hasonlít Örménykútra. Nem volt szán­dékomban elhagyni hazámat, ám a politikai okok arra kény­szerítettek, hogy Magyaror­szágon próbálkozzam csalá­dommal megélni. így kis kerülővel, 1992-ben vállaltam először munkát egy tiszántúli faluban, majd a most megüre­sedett állást töltöm be immár négy hónapja. Az idegenből jött orvos négy hónap alatt megszerettette magát az örménykútiakkal Örménykút és Csabacsűd korábban megegyezett abban, hogy az orvosválasztás lehető­ségét meg kell teremteni mindkét település lakói szá­mára. így az új orvos mindkét településen rendel, Csabacsű- dön napi egy órát. — Az a tapasztalatom, hogy itt az orvosi ellátás technikai feltételei biztosítottak, Ör- ménykúton négyszobás szol­gálati lakást kaptam, az orvosi rendelő három évvel ezelőtt lett felújítva és munkatársnő­im szakmai hozzáértése is ki­magasló. A betegek egészségi állapotáról nem sok jót tudnék mondani. Általában a rákos megbetegedések gyakorib­bak, mint amit én pályafutá­som során máshol tapasztal­tam —mondta az orvos. Dr. Búcsú Tibor feleségével és két kislányával a betegek szerint hamar megszerettette magát a faluban. Közvetlen, segítőkész, így nem voltak be­illeszkedési gondjai. A doktor úr hivatása mellett amatőr képzőművész, szűkre szabott szabadidejében grafikák és ak- varellek készítésével foglal­kozik. Testvérvárosi látogatók Szilágysomlyóról Szarvas. — Huszonöt diák és hat felnőtt érkezett vendég­ségbe Szarvas testvérvárosá­ból, Szilágysomlyóról. Máso­dikos gimnazisták látták őket vendégül, s a somlyóiak má­jusban viszonozzák a vendég­látást. Sajátos tapasztalatokat sze­rezhettek a helyi gimnazisták: amit ők megszokásból unot­tan, olykor becsmérlően ke­zelnek iskolai környezetük­ben, az a somlyóiak számára elérhetetlen álom. A vendégek meglátogatták többek között a helyi múzeumot, az Arborétu­mot és a Ruzsicskai alkotóhá­zat. Sor került „nemzetközi” focimeccsre is. Az ismerkedé­si esten már vegyes csapatok mérkőztek játékos vetélkedő keretében. A felnőttek „félhivatalos” megbeszélést is folytattak a lanyhuló kapcsolatok felele­venítése céljából. Az egyet­len országos terjesztésű ma­gyar napilap, a Romániai Ma­gyar Szó munkatársa aligha­nem jó hírét viszi majd a vá­rosnak. Ajándék Örménykút. — A Földműve­lésügyi Minisztérium újrain­dítja a tavaszi vetéshez (árpa, kukorica) hektáronkénti 1500 forint állami támogatás igény- bevételét. A polgármesteri hi­vatal a földtulajdonnal vagy bérleménnyel rendelkező gaz­dálkodóknak egy formanyom­tatványon igazolja, hogy való­ban rendelkeznek földterület­tel. Ezt a nyomtatványt később bejuttatják a megyei FM-hiva- talhoz, ahonnan visszaigazol­ják az igénylés jogosságát. A tulajdonosnak ezt követően már nincs más dolga, mint az APEH-nál, a pénzintézetnél jelezni a kérelem elbírálását és felvenni az ajándékba kapott állami támogatást. Ugyanis ezt nem kell visszafizetni. A legkisebbek Úgy vagyok a kis falvakkal, mint az egy­szeri ember a mesékben a legkisebb fiú­val: örülök, ha sikert ér el, s megbirkózik az előtte lévő akadályokkal, s szomorú vagyok, ha veszít. A 44-es főút mentén, Békéscsaba és Szarvas között az ezer lakost sem számláló községek napon­ta néznek szembe a ,,sárkánnyal”, a pénztelenséggel. Ez a szörny azonban nem hétfejű, mint a mesebeli társa. Megje­lenik, ha segélyt kellene adni valakinek, előbújik, ha utat kéne építeni. S hatalmas árnyékot vet a településre akkor is, ha munkahelyet szeretne létesíteni az önkormányzat. Egyetlen megoldás kínálkozik a helyzet kezelésére: meg­pályázni minden lehetséges költségvetésen kívüli állami támogatást. Kardos többek között az általános iskolának. Örménykút a szociálisan rászorultaknak, Csabacsűd az egész népességet érintő ivóvízprogramhoz szeretne pénzt nyerni. A példa nem átfogó, mért szinte minden közlönyben közzétett pénzszerzési formát igyekeznek megragadni. Ez az egyetlen lehetőségük ahhoz, hogy elfogadható szinten ellássák feladatukat. Pénz van, csak pályázni kell. De ki nyerhet, s ki marad alul a versenyben? Nyerhet, aki megfelel a kiírás feltételeinek. Nyerhet az, akinek agilis országgyűlési képviselője van. De azt mond­ják az érintettek, hogy az is nyerhet, aki közel ül a tűzhöz. Úgy hírlik, nemcsak egyenlő feltételek megléte esetén részesül előnyben az, akinek a szíve vagy a tagkönyve a legnagyobb kormányzó párt birtokában van. Persze ez a feltételezés lehet labilis is. Igen ám, de el lehetne kerülni a találgatásokat, ha a köz pénze az állami költségvetésen keresztül jutna a falvakba, s nem kerülővel, alapítványok és egyéb pályázatok útján. p |I^ Szeretik a Hírlapot Örménykút. — Melis György, a postahivatal vezető­je kérésünkre elmondta, hogy napi- és hetilapok közül me­lyek járnak rendszeresen. Kezdjük a napilapokkal. A Népszabadságot heten fizetik elő és egy áruspéldányt kap­nak. A Népszavának két előfi­zetője van, áruspéldány nincs. Pesti Hírlapból egy áruspéldá­nyuk van. A Magyar Hírlapot ketten járatják rendszeresen, három van a hivatalban, az Új Magyarországból egy áruspél­dányt kapnak, a Napi Délkele­tet nyolcán fizetik elő és 13 áruspéldány jut belőle. A Bé­kés Megyei Hírlapot 73-an járatják rendszeresen és 9 áruspéldányt kapnak. Pesti Riport, Hirdetés, Express, Mai Nap egy-egy áruspéldánya ér­kezik. A hetilapok közül legnép­szerűbb a Szabad Föld, 91 -en fizetik elő és 18 áruspéldány van. A Kiskegyedet heten já­ratják, emellett 73 áruspél­dány fogy el. A Képes Újság­nak 19 előfizetője van és még négy jut a pavilonba. A Nők Lapját 15-en járatják, s hét van az árusnál. Rádióújságot 30- an fizetnek elő, s öt jut a pavi­lonba. A TVR-hétbol 27 jár rendszeresen, s 9 van az árus­nál. Az Autó-Motort öten, a Magyar Mezőgazdaságot nyolcán, a Számadást ketten, a Kistermelők Lapját ketten, a Zsarumagazint ketten és a Ma­gyar Gazdát egy olvasó fizeti elő. Segít a vállalkozó Szarvason Szilágyi Mihály hentes, vágóhíd-tulajdonos új lehetőséget kínál az állattartó gazdáknak. Valószínű, hogy ez az új forma kijáratot jelenthet a portákra beszorult sertések eladhatatlanságából. Szilágyi Mihály együttműködési szer­ződést köt a termelővel és meghatározott áron hajlandó felvásárolni egész évben a sertést és egyéb vágóállatot is. Aki igényli, annak szerződéskötés után takarmányvásárláshoz előleget biztosít. Képünkön hízómarha feldolgozását végzi a vállalkozó

Next

/
Oldalképek
Tartalom