Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-29 / 73. szám

►BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP HÍREK 1993. március 29., hétfő Békés megyei „LEG”-ek A legelső Békés megyei legek könyve címen adja ki kötetét Vitaszek Zoltán békéscsabai újságíró, aki arra vállalkozott, hogy összegyűjti a megyei legeket. Olvasóink már a könyv megjelenése előtt is böngész­hetnek az érdekességekből. — A legelső — majd rendszeresített — „újévi korcsolyaestéket” 1890. január 1-jétől kiírt versenyprogram alapján bonyolították le Csabán, az Élővíz-csatornának a gyulai úti kőhíd és az Apponyi utcai fahíd közötti részén. Ezt a hatósági engedéllyel létrehozott korcsolyapályát csaknem két évtizeden át használták. Itt tűnt fel a tanulók műkorcsolyaszámának győztesei között Achim Károly, a csabai sportélet „all round” korszakának legsajátosabb egyénisége. A kor „all round” sportolóideáljától a közvélemény elvárta, hogy az űzhető sportágak többségében egyaránt felmutassa a képességeit, mint ahogy ezt az angol kifejezés magyar jelentése — sokoldalúan — is jelzi. — A nagyobb állóképességet igénylő, a leghosszabb távú kor­csolya-kirándulások egyike volt a Csabai Rudolf Főgimnázium tomakörének 1904. január 8-ai teljesítménye. A tanárelnök irányí­tásával 32 diák szállt jégre a csabai kastélyzsilipnél, s innen a Veszély híd érintésével Gerla és Sikony mellett elhaladva a régi Körös medrében bekorcsolyáztak Békésre. A közel 30 kilométeres utat 2 óra alatt tették meg, miközben bevárták a lemaradókat is. — A legelső Békés megyei kórház alapítását 1828-ban indítvá­nyozta Vidovich György alispán. A megyei rendek rögtön meg­kezdték rá a gyűjtést. Az ingyenes kórház 1846. május 1-jén nyílt meg Gyulán, 14 ággyal. 1877-ben közkórházzá lett. 1907-ben már több mint 600 beteg befogadására nyílt itt lehetőség, s 1936-ban a gyulai az ország legnagyobb vidéki kórháza, amely egyszerre 1555 beteget képes befogadni. — A drága és gyorsan elhasználódó fahidak helyetti legelső kőhídépítéseket 1803-ban határozta el a vármegye. A döntés úgy szólt, hogy legelőször Gyula városának Bárdos-hídja készüljön el, azután minden évben egy újabb. De csak 1807 júniusában vetettek ki robotot e célból 20 községre, mégpedig 1718 szekeres és 766 gyalognapszámot. Az építéssel Czigler Antal uradalmi építőmes­tert — sok műemléki templom építőjét bízták meg. 1808-ban járhatóvá vált a híd, de még 1810-ben sem volt teljesen kész. 1815- ben fogtak hozzá a szintén gyulai Kapus-híd építéséhez. Agrometeorológiai tájékoztató ^ ö " <@ Az átlagosnál hűvösebb, csapadékszegény időjárás jellemzi tér­ségünket március harmadik dekádjának derekán. A szeles, hűvös idő kevés csapadékkal járt együtt az utóbbi napokban. A hét végén, március utolsó hetének elején folytatódik a hűvös idő, és a reggeli minimumhőmérséklet 0 fok alatti lesz. Napközben is mérsékelt lesz a fölmelegedés, 5—8 fok körüli értékkel. További szórványos esőzésre is számítani lehet, azonban kevés lesz a csapadék mennyi­sége. Javulásra csak április első napjaiban számíthatunk. Gépbemutató Békésen A bemutatott terménydarálók és takarmánykeverők iránt már a helyszínen élénk érdeklődés mutatkozott FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A békéscsabai székhelyű Han- gyási és Társai Műszaki Fej­lesztési és Gépgyártó Kft. teg­nap délelőtt Békésre gépbe­mutatóra invitálta a forgalma­zókat és felhasználókat. Mű­ködés közben öt típusú és telje­sítményű terménydarálót, ta­karmánykeverőt, miniüzemet és zsákolómérleget mutattak be vendégeiknek, kezdve a legegyszerűbb konstrukciótól a legbonyolultabb számítógé­pes vezérlésűig bezárólag. Az egy esztendeje alakult kft. saját szabadalmait gyártja, főként a kisgazdaságokat és a középüzemeket célozták meg termékeikkel, melyeket ko­rábban a magyar ipar nem gyártott. A bemutatón elhang­zott: gépeik, berendezéseik nettó ára 150 ezer és 2 millió 400 ezer forint között alakul, egy hét és három hónapi határ­idővel szállítják, s igen élénk a kereslet a Dunántúlról és a Nyírségből, a gyártók partner pénzügyi cégei hitel-, illetve lízinglehetőséget biztosítanak a vásárláshoz.----SZEKERES----­S zabó Pál: Magyarország 1956-ban 11. A vidéki értelmiséggel kap­csolatban még csak egyet: ez­előtt két évvel leírtam, hogy a pedagógusok nélkül nincs kultúrforradalom, de kultúr- forradalom nélkül nincs szo­cializmus... most tovább me­gyek. A vidéki értelmiség nélkül, amelynek ma már nem „nadrágos” emberei vannak, hanem művelt s egyre műve­lődő emberei az élet minden foglalkozási területéről egy­formán, semmiképpen nem végezheti el munkáját a forra­dalom. Párt s kormány találja meg hozzá az utat azonnal, s ha megtalálja: le lehet szavaz­tatni a forradalom mellett az országot. Aztán itt van Komádi. A Sárrét keleti részének kellős közepén. Van egy kendergyá­ra, két vagy három állami gaz­dasága, több termelőszövetke­zete, tizennégy vagy hány ezer lakosa, százhúsz kulákja, s roppant nagy határa, de min­denekelőtt: nem hiszem, hogy szülőfalum közelsége egy pa­rányit is befolyásolt volna az érzelmeimben, amikor kimon­dom, hogy itt éreztem tisztán, s szinte megingathatatlanul, hogy párt, s tanácsvezetés tö­kéletesen benne él a népben. Nem is jó a szó, hogy „benne él”, párt, s tanács; maga a nép. S ez nemcsak szemre-fülre, vagyis látszatra, hanem a négyszemközti beszélgeté­sekből is. Olyan nagyon jól­esik az embernek leírni az ilyen vezetők nevét: Szabó Máté párttitkár, Franki Miklós tanácselnök, Rövid Lajos ta­nácstitkár. Ezek a komádi mai állapo­tokat elődeiktől megkövesült, de nagyon elrontott formában kapták (én magam is ismertem az itteni állapotokat), mit te­hettek volna mást, minthogy a lehető legtöbb emberséget ad­ni az olyan sok anyagi és em­beri erkölcsök romjai között a lakosságnak. De hogyan is ke­letkeztek itt a romok a lélek­ben? Pompás történeteim van­nak róla, néhány sorban egyet: az első titkár—egy sánta susz­ter, akinek a sógora ács volt —, a Lobstein-féle fakereskedést meg akarta kaparintani a „fa­lunak”, persze az ács sógor kezén keresztül, jóval az álla­mosítás előtt. Lobsteint valami ürüggyel „elvitette”, s aki hónapokat húzott ki a börtönben, mire kiszabadult se pénz, se posztó. Vagyis se deszka, se gerenda. Csak a puszta telek. Lobstein felkerült Pestre, szerzett két lovat, szekeret, s egy kocsist, és a ferencvárosi pályaudvar­ról szenet fuvaroztak. Na az­tán... lapátolják egyszer a sze­net a vagonból, hát uramfia, amott ballag Orosz elvtárs — néhai titkár, a sánta suszter — zsebre dugott kézzel. — Ezt az embert meg kéne pofozni — filozofál Lobstein. — Lesz egy liter? — kérde­zi a kocsis. — Lesz, két liter— mondja Lobstein, s amikor a pofonok csattannak, Orosz rendőr után ordít és amikor a rendőr idejön, a kocsis meg­sértődik: — Még árulkodni mersz, te disznó! — s veri to­vább. Amit a törvény elmulasz­tott, a helyzet s a nép jóvátette. Egyébként Lobsteint magam is ismertem, nagyszerű ember volt, becsülte, szerette az egész környék. Persze a százhúsz „kulák” sorsát Szabó Máté már nem tudta jóvátenni önmagától, hi­szen általános rendelkezés fogta a kezét. A százhúsz ku- láknakvalóban — az általá­nosra kiadott rendelkezés ér­telmében — nem volt kulák a fele se, ha meg is volt a har­minc-negyven holdja vagy nyolcvan holdja, de kint volt Zsáka felől a sziken! S a szik, mi tudjuk, hogy micsoda. De kegyetlenül erős a komádi nép, még az élet szintje alatt is: szétszóródtak a városokba, Pestre. Ismerek többek között egy embert, akit Kistarcsára internált a rendőrség annak idején, s aki néhány nap múlva már az irodán dolgozott... Mennyi sors, mennyi keserű­ség, mennyi erő, s értelem, s szándék ment így veszendő­be! Tandíj volt ez. Annak a tanulási díja, hogyan lehet sa­ját hazánkban annyira otthon lenni, mint a portánkon, s ho­gyan lehet a lehető legtöbb emberséggel telített társada­lomhoz eljutni. Bizonyos, hogy a százhúsz mestersége­sen és törvénytelenül kuláko- sított család felszámolása nagy sebet ütött a falu testén, s hogy a termelőszövetkezeti mozgalom mindmáig nem járt sikerrel, egyrészt ennek kö­szönhető. De másrészt meg annak, hogy a termelőszövet­kezeti mozgalomnak nem jól van megvetve az ágya! A magyar mezőgazdaság kollektív formája megvolt it­ten a nagyon régi s nagyon szép és jól bevált formája, ha töredékében is. Az úgyneve­zett falusi birtokosság, erdő- gazdaságok, s legelőkben és állattartásban. Sőt a vetésfor­gók is a régi közös, nyilazással kijelölt gazdálkodási módot mutatták. (A vetésforgó már Szent István király alatt kiala­kult, tehát némiképpen meg­előzte Liszenkót.) A kollekti- vizálódásnak tehát ebből kel­lett volna kiindulnia. Erre rá­építeni, s erre szélesíteni. Nem akar itt senki dán szö­vetkezetét csinálni, ami jó a dánnak, nem biztos, hogy jó a magyarnak. A szocialista me­zőgazdaság fejlődését ki tud­hatná jobban, mint a táj, ha­gyomány, éghajlat, föld és nép? És semmiképpen nem akarom most a szocialista me­zőgazdaság járható útjait kije­lölni (ámbár adtam belőle már ízelőtőt az „Új föld”-ben) ép­pen csak néhány gondolatot akarok felvetni, merthogy elölről kell kezdeni az egészet, kétségtelen. (Folytatjuk) 4 Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ Óránként: hírek, időjárás, útközben 4.30: Reggeli krónika 8.20: Törvénykönyv 8.30: Hangszemle 9.05: Napközben 11.05: Szonda 11.35: Napkönyv —X/10. 12.00: Déli krónika 12.30: Vendég a háznál 12.50: Külpolitikai figyelő 13.05: Ki nyer ma? 13.15: Falurádió 13.30: Hitélet 14.05: Klasszikusok mindenkinek 14.55: Első közlés 15.05: Kossuth-klub 16.00: Délutáni krónika 16.15: Mindennapi gazdaság 16.30: Zenefórum 17.05: Magyarországról jövök... 18.00: Esti krónika 18.30: Ráadás 19.05: Sportvilág 19.25: Jó éjszakát, gyerekek! 19.35: Összeállította: Parancs János 20.05: A népzene hagyományőrzői 20.30: Határok nélkül 21.05: Kossuth-klub 22.00: Későesti krónika 22.30: Fórum 23.05: Lemezmúzeum PETŐFI RÁDIÓ 4.30: Napindító 8.05: Sportreggel 8.20: Rivaldafényben 8.50: Apró-cseprő—gyerekekről 9.00: Hírek, időjárás 9.05: Zene-szó 10.55: Gordiusz plusz 11.00: Hírek, időjárás 11.05: Napóra 12.00: Nótakalendárium 12.45: Időjárás- és vízállásjelentés 13.00: Hírek 13.05: Hogy tetszik lenni? 13.30: Operettparádé 14.00—17.00: Kettőtől ötig Közben: 15.00: Hírek, időjárás 17.00: Hírek, időjárás 17.05: Napóra 17.55: Gordiusz plusz 18.00: Garázs 18.30: Éj-félig-per 19.00: Hírek, időjárás 19.05: Kölyökrádió 19.35: Táncházi muzsika 20.00: Más-kép(p) 21.00: Hírek, időjárás 21.05: Rockújság 22.00: Magyar lemezbemutató 22.30: Jazz 23.00: Hírek, időjárás 23.03: Sporthíradó 23.10: Napforduló — éjfél előtt 0.10—4.20: Napforduló-éjfél után 4.03—4.20: Verbunkosok, csárdások BARTÓK RÁDIÓ 6.00: Muzsikáló reggel 9.05: Pódium 10.00: Hírek, időjárás 10.05: Most olvastam 10.15: A kamarazene kedvelőinek 11.37 : Terényi Ede népzenei feldolgozásaiból 12.00: Hírek, időjárás 12.05: Hangverseny délidőben 13.06: Rimszkij-Korszakov operáiból 14.00: Hírek, időjárás 14.05: A látogató — X/l. 14.55: Zenekari muzsika 16.00: Hírek, időjárás 16.05: Kóruspódium 16.35: Magyar rézfúvóskvintettek játszanak 17.00: Új Hangoló 17.50: A hét költője: Nemes Nagy Ágnes 18.00: Hírek, időjárás 18.05: Pécsi Nyár, 1992 19.05: A belénk íródott múlt 19.35: A kölni Musica Antiqua együttes játszik 20.00: Hírek, időjárás 20.03: Búvárharang 20.20: A Francia Nemzeti Zenekar hangversenye 21.50: József Attila minden verse 22.00: Hírek, időjárás 22.05: Új Zenei Újság 22.50: Rádiószínház 0.08: Hírek, időjárás 0.13—2.00: Évszázadok muzsikájából TV1 5.40: Falutévé — törvénytippel és agrometeorológiával és falusporttal 6.00: A Reggel 8.05: A Financial Times heti üzleti híradója 8.30: Közjáték 8.35—12.05: Napközi Benne: 9.00: Walt Disney bemutatja 10.45: Játék 12.00: Hírek 12.05: Képújság 16.00: Délutáni egyenleg 16.10: „Traffic jam” 16.35: Képújság 16.45: Bűvös hatos 17.00: Megátkozott árvák 17.30: Kalendárium, 1993 18.10: Pénzvilág 18.20: Napközi 18.40: Esti mese 18.50: „Engedjétek hozzám!” 19.00: A nagykövet férje 20.00: Híradó 20.30: Telesport 20.35: Szószóló 21.00: A klinika —XIl/5. 21.50: Szabófalvától San Franciscóig 22.55: Közjáték 23.00: A lángoló kereszt 23.25: Híradó 23.30: BBC-híradó TV2 6.00—10.00: Napkelte 15.00: Parlamenti Napló 17.05: Műsorismertetés 17.10: Híradó, időjárás 17.15: Természeti képek 17.25: A könyvek Könyve 17.50: Elektor kalandor 18.00: Híradó, időjárás 18.10: Regionális híradó 18.25: Műsorajánlat, időjárás 18.30: Felsőfokon 18.40: Telesport 19.05: Korkép 20.05: Petrocelli 20.58: Ravasz 21.00: Létkérdések 22.00: Esti egyenleg 22.20: Időjárás 22.25: Végítélet. Francia—svájci film DUNA TV 16.00: Hírek, műsorismertetés 16.05: Veri az ördög a feleségét 17.40: Bakony 18.15: Nyelvrokonainkról Reguly Antal nyomában 18.30: Mesesarok 18.45: Hírek 19.00: Közép-kelet-európai filmek. Vörös kánya. Szovjet film 20.40: A lámpás 22.10: Hírösszefoglaló BÉKÉSCSABA, PHAEDRA 4, 6 és 8-kor: Az utolsó mohi­kán (sz„ am.). BÉKÉSCSA­BA, PHAEDRA KAMARA­TEREM fél 7-kor: Németor­szág kilenc (új) nulla (né­met—francia); fél 9-kor: Fe­kete Mágia (m. b„ sz„ am.). ELEK 7-kor: Tinikrimi (m. b„ sz., am). FÜZESGYAR­MAT 7-kor: Boys (m. b„ sz., belga). GYULA, PETŐFI 6- kor: Drakula (sz„ am.) GYU­LA, PETŐFI KAMARA fél 7-kor: Ördög vigye (sz., m.). GYOMA, APOLLO 7-kor: Egy becsületbeli ügy (m. b„ sz^ am ). MEDGYESEGY- HAZA 7-kor: Komputerké­mek (sz„ am.). MEZŐHE­GYES: Komputerkémek (sz., am). OROSHÁZA, SZI­VÁRVÁNY 5 és 7-kor: Tween Peaks (sz., am.). SARKAD, BARTÓK 7-kor: Devlin, a trükkös zsaru (sz„ am.). SZARVAS, TURUL 6-kor: Halászkirály legendája (sz„ am.); 8-kor: Nincs bocsánat (sz., am.). TÓTKOMLÓS, KORZÓ 7-kor: Puszta acél (sz., am.).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom