Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-29 / 73. szám

1993. március 29., hétfő NAGYVILÁG HlRfPLUSZ Válságos éjszaka Az orosz államfő vasár­nap délután, a leváltásá­ról zajló titkos szavazás­sal egyidejűleg mondott beszédet hívei százezres tömege előtt a Kreml tő- szomszédságában. Kije­lentette: nem veti alá ma­gát a kongresszus dönté­sének. Hozzátette, hogy a kongresszusi szavazás után, két-három óra múl­va közli, milyen további lépéseket fog tenni. Az orosz védelmi mi­nisztérium vasárnap dél­után hivatalos nyilatkoza­tot tett közzé, amelyben közölte, hogy a hadsere­gen belül egyelőre nem rendeltek el készültséget, Moszkvába nem vezé­nyeltek alakulatokat. *** Belegondolni is rossz, hogy polgárháborúba sodródhat Oroszország. Az éjszakába nyúló sza­vazás eredménye — ha a döntés Jelcin elnök le­váltását hozza — könnyen elindíthat egy ilyen folyamatot. A na­cionalista erők nagyon elszántak, de újra éled­tek a reformerők is. Az emberek elkeseredet­tek, de az biztos, elegük van a háborúskodásból. Oroszország kemény éj­szaka elé néz, s vele együtt Európa. B.S.E. Béke Szomáliában? A Szomáliái fegyveres csopor­tok vezetői egyezségre jutot­tak csapataik leszereléséről és egy átmeneti nemzeti tanács létrehozásáról. Az ENSZ-köz- vetítéssel folytatott addisz- abebai tárgyalások résztvevői­nek beszámolói szerint a ta­nács az ideiglenes kormány szerepét töltené be. Az ország­nak 1991, Mohamed Sziad Barré elnök elűzése óta nem volt hivatalos kormánya. Kéksisakos halála Vasárnap reggel életét vesz­tette a Kambodzsában állomá­sozó ENSZ-erők egyik bang­ladesi katonája. A kéksisakos egységét szombaton támadták meg, feltehetően vörös khmer gerillák. A Reuter jelentése szerint a bangladesi katona volt az első ENSZ-békefenn- tartó, aki ellenséges támadás­ban vesztette életét a dél-ázsi­ai országban. Az 1991 -es kam­bodzsai • békemegállapodás életbe lépése után 15 000 kék­sisakost vezényeltek az or­szágba. Ötödik hadoszlop Hiteles az a levél, amelyet a The New York Times négy nappal a World Trade Center felhőkarcolója elleni februári bombamerénylet után kapott, s amelyben a robbantást magá­ra vállaló csoport újabb akci­ókkal fenyeget. Az üzenetet a Felszabadító Hadsereg — Ötö­dik Hadoszlop elnevezésű, ko­rábban nem ismert szervezet küldte a lapnak. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek. Kiborult Jelcin? Hol van az a nyár, amikor Borisz Jelcin ilyen lelkesen köszönthette a föderáció ellen tüntetőket... Helyi idő szerint 18.30 után kezdték meg az orosz népképvi­selők az államfő és a parlamenti elnök leváltásáról szóló titkos szavazást. A szavazási ered­mény kihirdetése moszkvai idő szerint 20 óra tájban várható. Borisz Jelcin elmozdításához 689, Ruszlan Haszbulatov visszahívásához 517 szavazat szükséges — közölte a szuper­parlament szavazatszámláló bi­zottságának vezetője. Az első értékelések szerint nyilvánvalóvá vált, hogy Ruszlan Haszbulatov — aki időközben visszatért az ülésre, amelyen helyettese, Jurij Vo- ronyin elnököl — mindaddig kezében tudta tartani a tanács­kozás irányítását, amíg a kép­viselők elé nem került a kong­resszus feloszlatását célzó, vagyis saját sorsukat megpe­csételő határozati tervezet, amelyhez maga a parlamenti elnök is nevét adta. A kong­resszus agresszív hangulatá­nak eredményeként ugyanak­kor a jelek szerint ismét egy táborba sodródott Jelcin és Haszbulatov, s mind nyilván­valóbb, hogy az államfő mö­gött álló demokratikus erők is szorosabbra vonták az utóbbi egy évben alaposan fellazult soraikat. Vasárnap délelőtt egyéb­ként újfent elmérgesedni lát­szott a helyzet a népképvise­lők moszkvai kongresszusán, miután az éjszakai egyezteté­sek után olyan határozati ja­vaslat került a résztvevők elé, amely egyszerűen tudomásul venné az Alkotmánybíróság jelentését, levenné a napirend­ről az áprilisra tervezett nép­szavazást, s ehelyett novem­berre új parlamenti és elnök- választást írna ki. Vjacseszlav Kosztyikov, Borisz Jelcin orosz elnök saj­tótitkára ugyanakkor cáfolta az elnök egészségi állapotá­nak megromlásáról szóló híre­ket. Az orosz parlament vasár­napi ülése előtt nyilatkozó szóvivő közölte: az elnök jól érzi magát, bár igaz, hogy szombaton az elnök arca egy kissé fel volt püffedve. Jelcint megviselte édesanyja halála, és emellett az utóbbi időben naponta csak két-három órát alszik. Jelcin szombat délután megviselt arccal, karikás sze­mekkel és fésületlenül jelent meg a kongresszuson. A vasár­napi ülésen több képviselő az­zal vádolta az államfőt, hogy előző nap ittas volt. Tűzszünet Boszniában? Vasárnap délben életbe lépett a boszniai tűzszünet, de egye­lőre teljes a bizonytalanság, hogy a péntek este létrejött megállapodást tiszteletben tartják-e a szembenálló erők. Philippe Morillon tábornok, boszniai ENSZ-parancsnok megerősítette, hogy a horvát és a muzulmán fél is ígéretet tett a tűzszünet betartására. Radovan Karadzic boszniai szerb vezető szintúgy azt han­goztatta, hogy nem nyitnak tüzet. Karadzic nyilatkozatá­ban kifejtette, hogy hét-tíz nap múlva megtartják a boszniai szerb parlament újabb ülését, hogy tisztázzák a Vance— Owen-féle tervvel kapcsolatos álláspontot. A tűzszünetet vasárnap dél­utánig többnyire tiszteletben tartották, de a tuzlai repülőte­ret körülvevő szerb állásokból ennek ellenére lőtték a légiki­kötőt. Közvetlenül a fegyver­nyugvás hivatalos kezdete előtt egyébként egy gránát Szarajevó központjában meg­ölt egy nőt és többeket megse­besített. A boszniai szerbek ugyan­akkor korábbi ígéretükkel el­lentétben szombat este ismét feltartóztattak egy Srebrenica felé tartó ENSZ-segélyszállít- mányt. A Philippe Morillon boszniai ENSZ-parancsnok által kísért járműoszlop a szer­biai Mali Zvorniknál akadt el. Szerb források szerint a fegy­veresek azért állították meg a konvojt, mert rossz úton ha­ladt, míg a világszervezet azt közölte, hogy a szerb parancs­nokok arra hivatkoztak, hogy a világszervezet illetékesei nem jelentették be előre a jármű­oszlop indítását. A NATO 64 ezer főnyi bé­kefenntartó erőt készül Bosz­niába küldeni abban az eset­ben, ha a harcoló felek béke­megállapodást kötnek — je­lentette vasárnap a The Was­hington Post. A dél-európai ügyekért fe­lelős NATO-parancsnok, Je­remy Boorda tengernagy el­mondta az amerikai lapnak: a bevetendő erő zömében gépe­sített gyalogosegységekből állna, kisebb harckocsi-alaku­latokkal kiegészítve. A terv akkor lépne életbe, ha a szem­benálló erők elfogadják a köz­társaság félautonóm körzetek­re történő felosztásáról szóló ENSZ-békejavaslatot. Az amerikai lap értékelése szerint a tengernagy által is­mertetett tervek arra utalnak, hogy a nyugati békefenntartó erők bevetésének előkészítése előbbre tart annál, mint amit Washingtonban eddig hivata­losan elismertek. Tavaszi vetőmag- és növényvédó'szer-akció rendkívüli árleszállítással! Az AGROSÜD Vetőmagtermelő és Értékesítő Kft. Orosháza, az alábbi vetőmagokat további 20—40%-os újabb árengedménnyel kínálja a Tisztelt vásárlók részére: — lucerna — borsó — silócirok — szudánifű — napraforgó — spárgatök — olajtök — fejes káposzta — metélőpetrezselyem — pasztinák — póréhagyma — hagyma — sárgarépa — lencse Valamint kedvezményes áron kínálja a vállalat a következő gyomirtó szereket: — Adói 80 WP — Gesaprim 500 — Goál 2 E — Pivot 100 LC — Triflurex 48 EC Érdeklődni lehet a (68) 11-555-ös telefonon, vagy személyesen Orosháza, Huba u. 51. szám alatti telephelyen. Amerikai kormányadatok az embargóról A gazdasági rendszabályok szigorításával rá lehet kény­szeríteni a szerb vezetést arra, hogy elfogadja a boszniai bé­ketervet. Erről a hivatalos amerikai nézetről tájékoztat­ták vezető kormányférfiak pénteken a sajtót. A fehér házi adatok szerint az Egyesült Államokban már több mint félmilliárd dollár összegű jugoszláv követelést zároltak, nyolc hajót foglaltak le és több mint 400 vállalatot ellenőriznek, amelyek nyíltan vagy burkoltan szerb tulajdon­ban vannak, és megpróbálhat­ják kijátszani az embargót. Amennyiben ezek — vagy más külföldi vállalatok — is­mételten megsértik a tilalmat, listára kerülnek és többé nem folytathatnak gazdasági tevé­kenységet Amerikában, nem kereskedhetnek az Egyesült Államokkal. Jugoszlávia tel­jes külföldi kinnlevőségeit 2-3 milliárd dollárra becsülik, és nemzetközi együttműködés­sel törekednek minden bank­számla, követelés zárolására. Amerikai részről hatékony­nak ítélik a támogatást, ame­lyet a Nyugat a Jugoszláviával szomszédos országoknak a ha­tárforgalom ellenőrzéséhez nyújt. A munkában 15 állam, köztük az USA szakemberei vesznek részt, állandó kapcso­latban egymással és az ellen­őrzést irányító brüsszeli köz­ponttal. A tény, hogy Jugoszláviá­ban példátlan mértékű, napi 10 százalékos'az infláció, a bérek vásárlóértéke csak idén azok egyharmadára csökkent, nem marad hatás nélkül — vélték az amerikai kormányférfiak, hangsúlyozva, hogy Washing­ton az embargó szigorítását fogja javasolni. Alija Izetbe­govic bosnyák elnök aznapi megjegyzésére, hogy az em­bargó nem fékezte meg a szerb hadsereget, elismerték: a Var­sói Szerződés támadása elleni védekezésre felkészített jugo­szláv hadsereg óriási mennyi­ségű hadianyaggal rendelke­zik, s ezen az embargó valóban nem változtat. Igazat adtak Töltésnek A Romániai Magyar Demok­rata Szövetség vezető testüle­tének mintegy 50 képviselője vasárnap hajnalban több órás szövegezési vita után nyilat­kozatot fogadott el, kifejezve egyetértését Tőkés László püspök Romániában nagy vi­hart kavart nyilatkozatával, amely szerint ebben az ország­ban is az „etnikai tisztogatás” egy formája valósul meg. A nyilatkozat szövegét eljuttat­ják a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) az este során elutazott tagjaihoz is, hogy azok közül is aláírhassák mindazok, akik egyetértenek vele, és ezt követően teszik majd közzé szövegét. Árról, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa dolgozzon ki állásfoglalást, a Tőkés László és az RMDSZ ellen kibontako­zott kampánnyal kapcsolatban, a testület szombat délelőtti vitá­ja során született döntés. De mi­után estére sokan távoztak és Csiha Tamás, a testület elnöke — Tőkés László által később felelőtlennek minősített döntés­sel — be is rekesztette a tanács­kozást, úgy tűnt, hogy erre már nem kerül sor. Az SZKT ottma­radt tagjai végül folytatták a munkát, s a hajnali fél ötre ki­dolgozott szöveget a jelenlévők két kivétellel aláírták. A szombat este lezárult tel­jes tanácskozáson szervezeti előrelépést jelentett, hogy mi­után pénteken megválasztot­ták a végrehajtó testület, az ügyvezető elnökség minden tagját, sor került szombaton a „törvényhozó” szerv, a Szö­vetségi Képviselők Tanácsa vezető fórumának, az Állandó Bizottság tagjainak megvá­lasztására is. Nem jutott vi­szont idő a nagyváradi ülésen több, újonnan megalakított RMDSZ-testület (maga az SZKT, továbbá az Ügyvezető Elnökség, az Ellenőrző Ta­nács stb.) működési szabályai­nak elfogadására. Markó Béla szövetségi el­nök a szervezeti kérdésekről folytatott vita eredményes le­zárása után, az MTI tudósító­jának nyilatkozva kifejtette, hogy noha sok nehéz pillanata volt a tanácskozásnak, az a tény, hogy az ügyvezető el­nökség tagjai után, a képvise­lők tanácsának vezető szervét, az Állandó Bizottságot is si­került megválasztani az elkö­vetkező hónapokra, mesz- szebbre mutató tanulságokat is hordoz. Ez azt is jelzi, hogy az RMDSZ belső parlamentje­ként működő testületben az ér­dekek tagolódni tudtak, frak­ciók jöttek létre és végül is minden érdekcsoportban a po­zitív törekvések érvényesül­tek, nevezetesen az, hogy az RMDSZ-t egységben kell megőrizni, s ehhez a különbö­ző nézetek között nem éles konfrontáció, hanem egészsé­ges, mindenki számára elfo­gadható kompromisszumokat kell megvalósítani. Balti államok az Európa Tanácsban Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének Máltán tartott ülésén pénteken felvették a szervezetbe Észtországot, Lit­vániát és Lettországot. Miguel Angel Martinez, a tanács közgyűlésének elnöke sajtóértekezletén közölte, hogy Csehországnak, Szlová­kiának és Romániának jó esé­lye van arra, hogy még az év vége előtt az Európa Tanács teljes jogú tagjává váljon. Martinez azt is elmondta, hogy Fehéroroszország szintén je­lölt a teljes jogú tagság meg­szerzésére. A szerdán kezdődött máltai tanácskozáson az Európa Ta­nács 26 tagállamának mintegy 300 parlamenti képviselője vett részt. 13 állam képviselői megfigyelőként voltak jelen. Catherine Lalumiére, az Európa Tanács főtitkára pén­teken kijelentette, hogy a szer­vezet támogatja Borisz Jelcin orosz elnököt és az oroszor­szági demokratizálási folya­matot. „Jelcinnek folytatnia kell a demokratizálás lehető­ségeinek keresését és ehhez meg kell hogy kapja a szüksé­ges támogatást” — mondta a főtitkár. Miguel Angel Marti­nez közölte, lehetséges, hogy májusban a közgyűlés rend­kívüli ülést tart az oroszorszá­gi helyzet megvitatására. Oroszország szintén kérte felvételét az Európa Tanács­ba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom