Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-03 / 52. szám
EXKLUZÍV 1993. március 3., szerda é \ Az új pénzügyminiszter nyilatkozata lapunknak Nem lesz Szabó-féle gazdaságpolitika — Miniszter Úr! Amikor a közelmúltban Göncz Árpáddal Thai- földön járt, azt nyilatkozta, hogy a Pénzügyminisztériumba nem költségvetést megy foltozgatni, hanem gazadságpolitikát csinálni. Hogy értsük ezt a kijelentését? — A Pénzügyminisztérium Magyarországon nem költségvetési intézet: a gazdasági kabinetnek is a pénzügyminiszter a vezetője. Ez azt jelenti, hogy hozzá tartozik a tágabban értelmezett gazdaságpolitika is. Már az államháztartás is egy csomó adórendszerbeli kérdést vet fel. Az adórendszer milyensége, differenciáltsága pedig alapvetően meghatározza a gazdaság működőképességét és a működés fejlődésének irányát. En tehát azt hiszem, hogy—egyébként is ez volt eddig a működési területem, és ebben érzem igazán otthonosan magam — pénzügyminiszterként az egész magyar gazdaság szempontjából kell vizsgálnom a költségvetést, és ilyen szemmel kell közelítenem a nemzetközi valutaalappal való tárgyalásokhoz is. Nyilvánvaló: ők nem egy követő deficitben érdekeltek. Egy deficitnek a nagyságrendje egészen más lehet akkor, ha az a működőképes gazdaság érdekében tudatos állami szerepvállalásból adódik, s megint más, ha csak tudomásul vesszük, hogy vannak elkerülhetetlen kiadások és tehetetlenül állunk szemben a növekedésükkel vagy éppen a bevételek nem tudnak vele arányosan növekedni. Két dolgot nagyon komolyan kell venni. Az egyik: határozott lépéseket tenni az adófizető-készség javítására. Ez kétségtelen, morál kérdése is, de ahol nem működik a morál, ott intézményesen kell érvényt szerezni a jogszabályoknak. A másik: nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a bevételek növelésének forrása a működőképes gazdaság és én leginkább arra szeretnék összpontosítani, hogy a gazdaságból származó jövedelmek növelhetők legyenek nem adóprés, hanem a gazdaság működőképességének növelése révén. Nem lesz „Szabó-program” — Ez lesz az a gazdaságpolitika, amelyet Szabó Iván képvisel a Pénzügyminisztériumban ? — Nem szeretem a személyekről elnevezett gazdaságpolitikát. Újat sem szeretnék hirdetni, hiszen a gazdaságpolitikát nem személyek csinálják, hanem a kormány. Azt a szemléletet szeretném továbbvinni, amely a kormány által eddig elfogadott iparpolitikai koncepcióból is következik. Ennek nagyon sok olyan következménye van, amely egyfajta gondolkodásmódot hordoz. Zsinórmérték ez. Ugyanilyen fontos követelmény a korábban Kupa nevével fémjelzett törvénykezési program, az államháztartási reform továbbvitele. Nyilvánvalóan a jelenlegi konkrét adottságokat és lehetőségeket figyelembe kell venni. —Milyen prioritásokat fogalmaz meg Ön, mi az, amit támogatni szeretne? — Változatlan prioritás az infláció elleni harc következetes véghezvitele. A másik: minden körülmények között következetesen véghez kell vinnünk a hitelkonszolidációt, amit a negyedik negyedévben elkezdtünk. Ki kell építeni ennek az intézmény- rendszerét, mert ahhoz, hogy a bankok alacsonyabb hitelkamatokkal tudjanak a gazdaság rendelkezésére állni, az a legelső lépés, hogy a rossz portfolióktól megszabadítsuk őket. Nem beszélve arról, hogy ez a bankok privatizációjának is a feltétele. Tehát ez a másik nagyon lényeges prioritás, amit hangsúlyozni kell. A harmadik — s ebben előre kell lépnünk —, hogy az államháztartás reformjában legyen előrehaladás, mert a gazdaság működőképességét már kezdi komolyabban fékezni az államháztartás deficitje. A korábbi időszakban én ezt nem éreztem olyan súlyosnak, de ha ezen az úton továbbmegyünk, akkor komoly problémák lehetnek. Végül meg kell tennünk mindent azért, hogy a privatizációban optimális legyen a tempó. Ez teszi lehetővé azoknak az állami tulajdonoknak a minél gyorsabb magánkézbe adását, amelyek esetében már maga a működtetés is ráfizetéses. Hozzáteszem: ambicionálni fogom, hogy — mivel nem a parlament jogosultságába tartozik — legalább irányelvi szinten megfogalmazzák azokat a privatizációs vagyonnyilván- tartási alapelveket, amelyek az önkormányzati vagyon privatizációját is elindíthatják. Hovatovább ugyanis az önkormányzatok kezében majdnem annyi vagyon van, mint az államéban, s az önkormányzat egy fokkal sem jobb tulajdonos, nem jobb beruházó, mint az állam. A lakáskérdés megoldása is elképzelhetetlen a lakásvagyon tudatos privatizációja nélkül. Ezen a téren tehát el kell mozdulni a holtpontról, mert úgy néz ki, hogy a múlt évben nem sok figyelmet kapott ez a terület. A keret épül — Van, aki rakétasebességűnek ítéli a privatizációt, s olyan is, aki iszonyúan lassúnak. Ön milyennek minősíti? — Ha a nyugat-európai privatizáció üteméhez viszonyítjuk, akkor rakétasebességű. Ahogy mi szeretnénk, ahhoz képest lassú. Érzésem szerint az állami és az önkprmányzati vagyon az idő előrehaladtával nagyobb mértékben értékelődik le, mint amennyi vagyonvesztést egy esetleg elrontott privatizáció jelenthet. Azt hiszem, a privatizáció és az állami vagyon kezelésének Szabó Iván pénzügyminiszteri célkitűzései: harc az infláció ellen, hitelkonszolidáció, államháztartási reform, állami és önkormányzati vagyonprivatizáció tavaly nyáron elfogadott törvénycsomagjával az Országgyűlés megadta a kereteket. Úgy gondolom, a hátralevő időben elérhetők azok a privatizációs célok, amelyeket a kormányprogram még 1990-ben megfogalmazott. —Az államháztartási törvény viszont várat magára: elkészítése a Pénzügyminisztérium feladata... — Tavaly lényegesen módosítottuk az államháztartási törvényt. Ezt most nekünk szinkronba kell hozni a remélhetőleg megkötésre kerülő nemzetközi valutaalap-megállapodással. Az lesz a sajátos, hogy az államháztartás reformjának alapelemeit hamarabb kodifikáljuk nemzetközi egyezmény keretében, mint magát a törvényt. Őszintén remélem, hogy ami ebből megtehető az idén, azt megtesszük, még mielőtt a költségvetés a parlament elé kerül. K. I. HIRDETÉS A Pénzintézeti Központ Rt., mint a kijelölt felszámoló, meghirdeti a Békéscsabai Konzervgyár f. a. egyes vagyontárgyainak nyilvános értékesítését. A nyilvános értékesítés helve: Békéscsabai Konzervgyár f. a. (Békéscsaba, Békési út 52—54.) Ideje: 1993. március 18., 10 óra. A gyár könyvei között szereplő, alább felsorolt részegységeit működőképesen, adósság- és tehermentesen kívánjuk az új tulajdonosnak átadni (az irányár a részleg épületeire, építményeire, az ezekhez kapcsolódó telekrészre, a beépített technológiára és a működéshez szükséges tárgyi eszközökre vonatkozik (áfa nélkül): A) KÖZPONTI TELEPHELY Irányár (millió Ft) 1. Tésztaüzem: 157,0 A beépített technológiában egy gépsor lízingelt. 2. Tetra Pak rendszerű üdítőüzem: 50,0 A beépített technológiában egy db 0,2 l-es töltőgép bérelt. 3. Hagyományos zöldségkonzervüzem: 334,5 A beépített technológiában több eszköz lízingelt. 4. Sűrítő: 595,0 A beépített technológiában több eszköz lízingelt, továbbá haszon-kölcsönszerződéssel Marubeni „felhősalma” gépsor van telepítve. 5. Kiszolgáló létesítrrtények: 316,0 Energiaellátó rendszer, saját vízmű, vízés csatornahálózat, iparvágány, nem osztható utak és létesítmények, nyomda, szállítás, központi tmk, központi szociális létesítmények, irodaház stb. B) KÜLSŐ EGYSÉGEK 6. Pósteleki üzemegység: 21,0 7. ..KOHUSZ” telep: 3,0 8. Doboz szanazuqi üdülőtelep: 2,5 9. Gvomaendrődi Körös-parti üdülő: 6,0 10. Turistaszállás. Ómassa: 0,5 A haszonkölcsön és lízingelt berendezések az értékesítés tárgyát nem képezik, azokra vevő a lízingbe adókkal (tulajdonossal) ezirányú igényét külön megállapodás keretében rendezheti. Az értékesítésre kerülő vagyonrészekre vonatkozó adatokat a gyár részletes ismertetője tartalmazza, amely megvásárolható az alábbi címeken: — Pénzintézeti Központ Rt. (1039 Budapest, Lónyay u. 38.). Fábián Zsuzsanna, telefon: 118-2983. — Békéscsabai Konzervgyár (5600 Békéscsaba, Békési út 52—54.). Vári Csaba, telefon: (66) 441-541. Az ismertető ára: 50 000 Ft, amely tartalmazza a gyárlátogatás és a helyszíni konzultáció lehetőségét is. A nyilvános értékesítésen való részvétel feltételei: a) Bánatpénz: A nyilvános értékesítésen való részvételnek feltétele, hogy az irányár 3%-át a Kereskedelmi Bank Rt. Békéscsabai Fiókjánál, a Békéscsabai Konzervgyár e célra nyitott 260-04846-7083 sz. számlájára bánatpénzként letétbe helyezik és a befizetésről szóló igazolás a nyilvános értékesítésen bemutatásra kerüljön. Az az ajánlattevő, aki záloggal biztosított hitelezői követelése ellenében kíván részt venni a nyilvános értékesítésen, és az ilyen hitelének nagysága nem éri el a zálogjogával biztosított és általa megvásárolni kívánt vagyontárgy fenti irányárának nagyságát, csak a különbözeire köteles bánatpénzt letenni. A bánatpénz összege a letét ideje alatt a letevő javára, látra szólóan kamatozik és a vételárba beszámít. Eredménytelen részvétel esetén a letevő a nyilvános értékesítést követő 10 napon belül, kamataival együtt a bánatpénzt visszakapja. A bánatpénz nem kerül visszafizetésre, ha a nyertes ajánlattevő lép vissza, vagy a megkötött szerződést a hibájából kell felbontani. b) Ajánlat és érvényessége: Az ajánlattevőnek joghatályos nyilatkozatban közölnie kell az ajánlati árat, a licitben való részvételi szándékát és azt, hogy a licit megnyerése esetén az értékesítés időpontjától számított 60 napig anyagi kötelezettséggel járó ajánlati kötöttséget vállal. Az ajánlati kötöttség ideje alatt, ha a szerződés meghiúsulása nem az ajánlattevőnek felróható okból következik be, akkor az ajánlattevő a fenti kötelezettség-vállalásától jogkövetkezmények nélkül mentesül. A teljes hatályú jognyílatkozat-tételi jogosultságot hitelt érdemlően (30 napnál nem régebbi cégkivonat, cégaláírási címpéldány, üzletkötési meghatalmazás, személyazonosság igazolására alkalmas irat stb.) igazolnia kell. c) Fizetési garancia: Az ajánlathoz mellékelni kell a fizetés módját és idejét, valamint az ezekre vonatkozó biztosítékokat (első osztályú bankgarancia vagy fizetési ígérvény, elkülönített számlán letétbe helyezett összeg, visszavonhatatlan akkreditív stb.). Fia a licit eredményeképpen az eladási ár legalább 5%-kal meghaladja az ajánlati árat, úgy a nyertes ajánlattevő 8 napon belül köteles a különbözet erejéig fizetési garanciáját kiegészíteni. Az ajánlatok értékelésénél előnyben részesülnek azok, akik reális vételi ajánlat mellett: — az összes meghirdetett vagy legalább az A) pontban felsorolt vagyontárgyakra egyben tesznek ajánlatot — az A) pontban felsoroltak közül legalább egyre és az 5. sz. vagyontárgyra együtt tesz ajánlatot — biztosítják a gyár folyamatos működését és a fő gyártási profilokat megtartják — megfelelő foglalkoztatási színvonalat biztosítanak. Tájékoztatjuk az ajánlattevőket, hogy az 1991. évi IL. tv. 48. paragrafus (2) bekezdése szerint, a Békéscsabai Konzervgyár f. a. hitelezőit elővásárlási jog illeti meg. Felhívjuk a gyár hitelezőinek a figyelmét, hogy amennyiben a nyilvános értékesítésre felajánlott vagyontárgyak tekintetében élni kívánnak elővásárlási jogukkal, úgy szándékukat 1993. március 17-éig beérkezően írásban jelezzék a gyárnál. Ezen jogukat a nyilvános értékesítésen — a fent hivatkozott törvény szerint — gyakorolhatják. A felszámoló fenntartja a jogát, hoav kielégítő ajánlat hiányában az értékesítést eredménytelennek nyilvánítsa!
