Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-20-21 / 66. szám
A i&MÉS MEGYEI HíRl AP hétvégi magazinja Békéscsaba, Kapisztrán utcai ház Jelinek Lajos tusrajza Halló! Beszélgessünk! Mondták... Én hiszek a történelmi gondviselésben, hogy életünk nem cél; tálán: Isten kezében van! És O nem úgy rendezi el dolgainkat, mint ahogy mi sokszor elvárnánk... Minden látszat ellenére hinnünk kell jövőnk tiszta jobbra fordulásában. Nemcsak a túlvilág reményében, hiszen a Pokol és a Menny is éppen itt, most van Születőben... (Szokolay Sándor zeneszerző) Amerikában készült állítólag egy statisztika, és aszerint a berepülő pilóták után a filmrendezők átlagéletkora a legalacsonyabb. Valamiért gyorsabban égünk, inkább kopunk, hamarabb elhasználódunk. Lehet, hogy aztán nálam is egyszer egyik pillanatról a másikra bumm és kész, most azonban még mindig képes vagyok tizen- valahány órákat dolgozni nap mint nap. (Sára Sándor filmrendező) Békési tallózó Több ízben is kudarcot vallottak az utóbbi években a sajtó ellen indított politikai színezetű perek kezdeményezésével a hatóságok és politikusok. A nagyobb visszhangot kiváltó ügyek közül csak náhány jogerősen lezárt bűnügyre emlékeztetünk. (A felsorolásból csak a lapunkra vonatkozó részt idézzük — a szerk.) Békés Megyei Hírlap: izgatás? Zétényi Zsolt és Markó István kormánypárti képviselők közösség elleni izgatás címén 1991. május 6-án büntetőeljárást kezdeményeztek a napilap egyik publicistája és főszerkesztője ellen. „Iszonyat, hogy habzószájú vezérszónokok és alamuszi des- poták ‘ komp-rom isszumán’ dől el a sorunk... Sok ‘legitim’ hólyag...” —állította a cikk, amely a helyi bíróság szerint további vitathatatlanul durva kirohanásokat is tartalmazott a demokratikusan megválasztott politikusok ellen. Az 1992. június 18-án kihirdetett ítélet ennek ellenére felmentette a vádlottakat, megállapítva: a támadott politikusok köre meghatározhatatlan, a sértettek személye azonosíthatatlan. (HVG) Fürkésző Erkel Ferenc nem csak kiváló zeneszerző volt, de jó sakkozó hírében is állott. Annyira szerette a fekete és fehér bábukat, hogy sértésnek vette, ha bárki is zavarja játék közben. Erre utal egy százötven évvel ezelőtti anekdota. Történt pedig, hogy Ábrányi Koméi zeneszerző és zeneíró, Erkel első (de nem a legjobb) életrajzírója megkérdezte a Mestertől, ugyan minek veszteget annyi időt a bábuk mozgatására ? Erkel csípős válasza nem maradt el: „ha sakkozom, legalább nem kell zenéről, a nem is mindig szellemes zenészekkel társalogni.” — Bálint Béláék lakása Sar- kadkeresztúron ? — Igen, Bálint Béláné vagyok. — Jó napot kívánok! Len- thár Márta vagyok, a Békés Megyei Hírlap munkatársa. A hangjából ítélve úgy gondolom, hogy nyugdíjas. Lenne egy kis ideje beszélgetni velem arról, ami most a leginkább foglalkoztatja? — Valóban nyugdíjas vagyok, és van is egy nagy gondom. Örülök, hogy felhívott, mert így legalább elmondhatom. Alapító tagja voltam az ötvenes években Bélmegye- ren az egyik téesznek, amelyik ’54-ben megszűnt, de ’60-ban újraalakult. Több mint hat évet voltam a tagja, de ki kellett lépnem, mert elköltöztünk Békésre. Most meg azt mondják, hogy ezért nem részesülhetek a részarányföldből. — Szeretnének még gazdálkodni? — Megpróbálnánk. Igaz, hogy betegesek vagyunk a férjemmel együtt, nekem a reumám gyakran fáj, de én mindig jó munkabíró voltam, nem szabad leállni. Az orvos is azt mondta, hogy mozogni kell, s magam is azt érzem, hogy a pihenés még rosszabb, mint amikor tesz-vesz az ember. — Tudnak gépeket venni a föld műveléséhez? — Azt sajnos nem tudunk, de van egy lovunk meg egy csikónk. A gyerekek is segítenek, amikor ráérnek. A kárpótlási igényünket elfogadták, csak a tagi földhöz nem tudunk hozzájutni, pedig jó lenne. — Aki kapott kárpótlási jegyet, az is kérhet még részarányföldet? — Az a helyzet, hogy ezt pontosan nem tudom. Másoknak is vannak ilyen gondjaik, jó lenne, ha adnának erről tájékoztatást, mert így bizonytalanok vagyunk afelől, hogy mire számíthatunk. —Megígérem, hogy utánanézek, addig is jó egészséget kívánok! Köszönöm a beszélgetést. „Minden jót, sikert, de főleg bizalmat kíván Habsburg Ottó” Dr. Habsburg Ottó, a Páneurópa Unió elnöke március 15-i Békés megyei látogatásakor írta felkérésünkre a fenti sorokat lapunk Emlékkönyvébe 1993. március 20-21., szombat-vasárnap Száznegyvenöt éve jelent meg Márczius Tizenötödike 1848. március 19-én Pesten megjelent a pesti forradalmi ifjúság lapja, a Márczius Tizenötödike. Az új radikális sajtó első legjelentősebb és legtartósabbnak bizonyuló orgánumának szerkesztője Pálfi Albert (így használta a nevét, elhagyva egy„F’-et és az ipszilont). A lapot 1849. július 7-én betiltották. Orosz László tanulmánya segítségével közelebbről is megismerhetjük őt: Pálffy Albert 1820. április 20-án született Gyulán. Ápja, Ferenc, a gyulai sóhivatal tisztviselője volt, afféle bir- toktalan nemes, de nagy múltúfamília sarja: távoli ősök révén a Pálffy grófokkal is rokon, mint a közös „erdődi” predikátum is mutatja. Nemesi családból származott az édesanyja is: Nyéky leány volt, István főherceg uradalmi igazgatójának a lánya... ...Pálffy a márciusi forradalomban — természetesen — Petőfiék oldalán állt. A forradalmi eseményekben ugyan nem volt különösebb szerepe, de már március 19-én megindította Márczius Tizenötödike című lapját, s ebben az egész forradalom és szabadságharc alatt híven szólaltatta meg a forradalmi ifjúság következetes és bátor politikai véleményét. Lapja nemcsak politikai elvei és stílusa miatt volt újszerű, hanem terjesztési módja miatt is. Nem az előfizetőkre támaszkodott, mint a korábbi magyar lapok, hanem az utcai árusításra. Esténként jelent meg, s a nap várt eseménye volt, mikor a rikkancsok végigfutottak az utcákon a „friss Márczius”-sal... Pálffy, a huszonnyolc éves szerkesztő, jelentős emberré vált. íróként nem tudott az élvonalba kerülni, szerkesztőként egyszeribe híres lett. Eddig jobbára csak írói körökben ismerték, most már a politika berkeiben is — s ki nem érdeklődött akkor a politika iránt? Lapjának erőteljes forradal- misága, korán jelentkező köz- társasági elvei, kíméletlenül gúnyolódó stílusa szenvedélyes híveket és szenvedélyes ellenfeleket szereztek... A Márczius Tizenötödike mindvégig független lap volt. Szerkesztőjét és munkatársait semmiféle tekintély sem gátolta véleményük szabad kimondásában. így történhetett, hogy a lapot 1849. július 8-án a Sze- mere-kormány betiltotta, szerkesztőjét esküdtszék elé állította. Az esküdtszéki tárgyalásra azonban már nem kerülhetett sor a közbejött világosi katasztrófa miatt... Fekete fehéren Búcsú Tomitól? Olvasom a Magyar Távirati Iroda közleményében, hogy lényegében megszűnt az önálló hazai mosóporgyártás. Ami nyilván azt jelenti, hogy továbbra is gyártanak idehaza mosóporokat, de azok már külföldi „receptek” alapján készülnek, vagy külföldi márkanévvel jelzett dobozokban kerülnek forgalomba. A fene bánná, ha jobb minőségű terméket kapnánk a mostani áron. Valahogy még azt is kibírnánk, ha emiatt örökre búcsút kellene mondanunk a Bioponnak, a Biomixnek, a Perluxnak, az Uniluxr^k vagy akár Tomiéknak. Ám a hírt tovább olvasva lehet, hogy inkább siratni, mint búcsúztatni kellene a magyarokat (mármint a mosóporokat). A minőségellenőrző intézet felmérése szerint ugyanis a hazaiak minősége a privatizáció óta romlott. Több ismert és népszerű mosópomnk összetételét módosították, egyikükét teljesen megváltoztatták, aminek következtében az új termékek gyengébbek lettek. Eközben az ellenőrök találtak olyan importmosószereket, amelyek béltartalma a hazaiakénál gyengébb. (A teljesség kedvéért: a legjobb mosószernek a legismertebb külföldi bizonyult.) Nos, az én olvasatomban a fentiek azt jelentik, hogy a külföldi beavatkozás nem használt mosóporainknak. Emiatt nőtt a távolság a legtöbb külföldi és az itthoniak minősége között. Igaz, az árak közötti különbség sem csökkent. Kézenfekvő a következtetés: a minőségileg egyre romló magyar helyett érdemesebb a drágább, de sokkal jobb külföldit vásárolni. Csakhogy fel kell tenni a kérdést: ki hagyta és miért a magyar mosóporok minőségét leromlani? Nem áll-e szándékosság a háttérben, hogy aztán egy idő után maga a vásárló mondjon halálos ítéletet afölött, ami olcsóságával egy réteg (elég széles réteg) kedvenc (pontosabban: még elérhető) terméke. Szeretném hinni, hogy tévedek, hogy nem kiszorítósdi folyik, nem a piac kiseprése, megtisztítása a büszkén bevonuló külföldi előtt. Szeretném hinni... Árpási Zoltán Jk Agroker Rt. Békéscsaba, Szerdahelyi út 14. Telefon: (66) 443-143 Telex: 83-605 Telefax: (66) 441-583. HA MEZŐGAZDASÁGI GÉP, AKKOR AGROKER RT.! TAVASZI GÉPAJÁNLATUNK: MT—8-132 traktor (18 LE) T—25/A traktor MTZ—550 traktor MTZ—80 traktor Zetor 162—45 traktor 380 000 Ft + áfa 287 000 Ft + áfa 542 000 Ft + áfa 681 000 Ft + áfa 2 500 000 Ft + áfa Steyr traktorok új SPC—4 vetőgép SPC—6 vetőgép 6 soros kultivátor és használt 93 300 Ft + áfa 150 200 Ft + áfa 105 800 Ft + áfa SUP—21 vetőgép 139 300 Ft + áfa KPSZ—4 szántóföldi kultivátor120 000 Ft + áfa Vibro—251 kombinátor 55 800 Ft + áfa RAU—2,8 kombinátor 138 000 Ft + áfa Tárcsák, növényvédő gépek — Öntözés berendezései 40% állami támogatással. — Magángazdaság kialakításához ingyenes szaktanácsadást adunk. — A pályázatokat az Agroker Rt.-néi történő vásárlásnál elkészítjük. — Kárpótlási jegyet 80%-os áron beszámítunk 1993. március 31-éig.
