Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-13-15 / 61. szám
1993. március 13-15., szombat-hétfő CSALÁD - OTTHON Gazdaképzés a «kés megyei hírlap--han 26/b A kismama ne legyen vegetáriánus Lapunkban hétről hétre közöljük a televízió 2-es csatornáján sugárzott gazdaképző sorozat állattenyésztési részét, melynek előadója és szakmai felelőse dr. A naposcsibe fogadása Milyen csibét ne vegyünk meg? A kelésgyengét! A kelésgyengeség nem betegség. A szülőállomány tartási, takarmányozási hibái, egyes betegségei, a tojáskezelés és tárolás szakszerűtlensége, keltetési technológiai hibák stb. okozhatják. Bármit teszünk, a kelésgyenge csibék zöme az élet első 7—10 napjában elhullik. Hogyan ismerjük fel? Az állatok a szabványosnál -kisebb súlyúak, borzasak, pihé- zetük túl száraz vagy — gyakrabban — nyirkos, fázékonyak, étványtala- nok, állandóan csipognak, nemegyszer már az első napon has- menésesek, sok köztük a deformált egyed. Ez mind a gyenge életképességre utoló jelHa az elhullottak hasfalát feltépjük, a köldöknél mogyoró—-gesztenye nagyságú, fel nem szívódott sárga képletet (sziktömlő) látunk. Kirakodás: fontos, hogy a naposcsibe minél előbb ivóvízhez és takarmányhoz jusson, ezért érkezésük előtt legalább 1 órával fel kell tölteni az hatókat. Kirakodáskor előbb be kell hordani az istállóba az összes szállítódobozt és az épület végétől a bejárat felé haladva arányosan — két itató közé 1 dobozt letéve — kell szétrakni. A naposcsibét mindig az itatok közelében rakjuk ki. Amint kiraktuk őket, azonnal megkezdjük a kartondobozok széleinek levágását, mert ezek lesznek az első etetők. Egy-egy dobozba 1 kg takarmányt terítsünk szét! Telepítési sűrűség: az alapterület 1 m2-ére 15—20 db naposcsibét rakjunk. Vízigény: az első napos csibe vízigénye a testtömegének megközelítően a fele, ezért 3 méterenként legyen egy itatóedény. A napi vízfogyasztás az első héten: 25—30 ml/db; második héten: 45—50 ml/db; harmadik héten 70—75 ml/db. Páratartalom: az 1. héten az Böő István Békés megyei állatorvos volt. Az idei esztendőben is folytatódik vasárnap délutánonként a Tv2-n a gazdaképző sorozat új témákkal, tanácsokkal. 3. héttől szakaszos megvilágítást is alkalmazhatunk (sötét periódusokat iktathatunk be). Ablaktalan istállókban a megvilágítás erőssége: 1. nap: 3 watt/m2 1. hét: 2 watt/m2 2. hét: 1,5 watt/m2 3. hét: 1 watt/m2 Takarmányozás: 2 hetes korig szállítódobozokból, ezután különféle etetőkből (vályús, köretetők stb.) etessünk. 2 hetes korig in- d í t ó t á p o t adunk, a táp szemcsézett legyen. A jó súly- gyarapodás érdekében és a rossz szokások megelőzése céljából 2 hetes korig 100 csibére (csirkére) 1 db kivágott csibekartont vagy etetőt számítsunk, ebbe folyamatosan, vékony rétegben szórunk indítótápot. 2 hetes korig 75 db csibére számítunk 1 db 2 literes itatót. 2 hét eltelte után 100 csirkére 3 m vályúhosszúságot vagy 2 db 40 cm-es köretetőt kell számítanunk, ezeket úgy kell beállítani, hogy peremük mindig a csirke hátmagasságáig érjen, bennük a takarmány 1/3 részig legyen, így nincs kiszóródás. 2 hét után 75 csirkére 1 m itatóvályú-hosszúságot vagy 1 db autómat^ köritató t adunk. Az etetőedények naponta egyszer (1 órányi időre) ürüljenek ki, így jobb az étvágy. A tápmegrendelések és a takarmány helyes kiosztása céljából tájékoztatásul: — az első héten, amikor a testsúly kb. 10 dkg, a napi takarmányfogyasztás 1 dkg/db; — a második héten, amikor a testsúly 22 dkg, a napi takarmányfogyasztás 3 dkg/db. Eredményesen dolgoztunk, ha az első héten az állatok testsúlya megháromszorozódik, a második héten pedig az első heti testsúly megduplázódik. Elfogadható elhullási arány: 2—4%. állatok kiszáradásának veszélye miatt 70—75%-os, a második héttől 60—70%-os relatív páratartalom kívánatos (páramérőket kirakni!). Sokszor nehéz ezt beállítani, mert a fűtéssel csökken, száraz lesz a levegő, ilyenkor párásítani kell: párásítótálcák kirakása, vizes zsákok felfüggesztése stb. kell, eddig az állatok hő- és páratermelése kicsi, az alom sem szennyezett. Két hét után úgy szellőztessünk, hogy az épület minden pontján jó levegőminőség legyen. Többféle módszer van, leggyakoribb a ventilátoros szellőztetés. Vigyázzunk arra, hogy huzat ne legyen! A helytelen szellőztetést az állatok viselkedése egyértelműen jelzi: ha a légmozgás sebessége a megengedettnél nagyobb, a csirkék nyugtalanok, nem ülnek el, hangosan csipognak, a huzatos helyekről elhúzódnak, máshol tömörülnek, összebújnak. Világítás: a baromfi igen rosszul lát, ezért az eleségét meg kell világítani. A nevelés egész ideje alatt folyamatosan világítani, de a fényerősséget az életkor előrehaladtával fokozatosan csökkenthetjük. Csak annyi fény kell, hogy takarmányukat és a vizet megtalálják, de nyugodtan tudjanak pihenni is. Energiamegtakarítás és más szempontok miatt a A fájdalom titkairól Michael Ben Menachem neve ismerősen cseng a hazai közönség előtt is. A magyar származású svéd klinikai pszichológus feleségével, Elinorral közösen úgynevezett fájdalomklinikát tart fenn Svédországban. E klinikák munkájáról és tapasztalatairól kérdezzük Michael Ben Menachemet. — A fájdalom rejtélyes jelenség, noha az ember ősidők óta szeretné megérteni a fájdalom okát és gyógyírt találni rá. Ma még a tudomány sem tud magyarázatot adni. — Nem segítenek a különbözőfá jdalomcsillap ítök ? — A dolog nem ilyen egyszerű, különösen nem a krónikus fájdalmak esetében. Jó, ha nem felejtkezünk meg arról, hogy a fájdalomcsillapítók az egész szervezetre hatnak, nemcsak arra az idegpályára, amelyik a fájdalommal kapcsolatos. Hátfájásnál például nemcsak annak okait szünteti meg, hanem az idegrendszerre hatva az idegpályákon közlekedő impulzusokat is csökkentik vagy megállítják. Akiknek az agyába nem érkeznek fájdalomimpulzusok, azoknak nincs fájdalomérzetük. A probléma ott van, hogy a gyógyszerek a beteg idegrendszerében általános tompulást idéznek elő, ami leszűkíti az életfunkcióit, nem is beszélve a gyógyszerek egyéb mellékhatásairól. — Végül is mit lehet tenni? — Modem és komplex kezelési módszerekre lehet és kell számítani. A tudósok rámutattak arra, hogy olyan speciális, úgynevezett fájdalomklinikákra van szükség, ahol az idült fájdalmak diagnosztikájával és kezelésével tudnak foglalkozni. Ezeken a klinikákon a fájdalom a betegség, amit elemzünk és összehangolt munkával kezelünk is. A beteget „fájdalombetegként” fogjuk fel. A fájdalomklinikákon általában szakorvosok mellett más specialisták is dolgoznak: klinikai pszichológusok, gyógyszerészek, szociológusok, gyógytornászok. A fájdalom leküzdésére szolgáló eljárások gazdag eszköztárát képes bevetni és eredményesen alkalmazni: a gyógyszeres, a szenzoros és nem utolsósorban pszichológiai módszereket. Ezek nem zárják ki egymást, sőt, megfelelő kombinációjuk lehetővé teszi a kínzó fájdalmak enyhítését, gyakran megszüntetését. —Milyen módszert, eljárást alkalmaz a leggyakrabban? — Természetesen ahány beteg, annyiféle a probléma és annyiféle megoldás lehetséges. Tapasztalatom szerint nagyon jó hatásúak a relaxációk és a lazítási gyakorlatok. Ezeket a páciensnek megtanítjuk, aki azután odahaza saját maga is tudja alkalmazni. Ezek a gyakorlatok erősítik az önbizalmat, az önértékelést, a szellemi teljesítményt fokozzák. Mondanom sem kell, hogy végtelen türelem, figyelem szükséges a fájdalomterápiá- hoz, a betegnek állandóan éreznie kell, hogy az őt kezelő szakemberek törődnek vele, érdekli őket a páciens sorsa, megértik és segíteni akarnak rajta. T. J. (FEB) Nő a vegetáriánusok tábora, mind többen vallják, hogy az állati termékek nélküli étrend a legegészségesebb. A táplálkozástudomány szakembere pontosít: a növényi eredetű élelem biológiailag valóban értékesebb, mint az állati, mert tiszta formában juttatja szervezetünkbe a nélkülözhetetlen energiaforrást, a fehérjét. Az is egyértelmű, hogy a „húshagyók” között kevesebb a keringési zavar, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint. — Gyakran tapasztaljuk azonban, hogy a vérszegény, vitaminhiányos betegek tekintélyes része éppen a vegetáriánusok közül kerül ki — mondja dr. Soós Kázmér belgyógyász szakorvos. — Aki ugyanis lemond a húsról, rendszerint a szükségesnél kevesebb fehérjét fogyaszt, s ennek gyöngeség, vérszegénység lehet a következménye. A vegetáriánusoknak tehát azt ajánljuk: a fehérjekiesést próbálják minél több hüvelyes étrendbe iktatásával pótolni. Tudnivaló, hogy a fehérjehiány főként a fejlődésben levő szervezetnek ártalmas. A kismamák ezért terhesség, szoptatás idején semmiképp se térjenek át hústalan kosztra, mert a váltásnak a baba látja kárát. szívódását is, ami szintén gyermekkorban jelent veszélyt: csak növényi táplálékkal a szükséges D-vitaminnak csupán egyharmada jut a szervezetbe. A hústalan kosztolásnak sokszor nem kívánt velejárója a B p-es vitamin hiánya is. — „Rugalmasabb” vegetáriánusok fogyasztják az ugyancsak állati eredetű tejet, tejtermékeket; őket tehát nemfenyegetik afehérjeszegény- ségveszélyei? — Nem, legfeljebb arra kell figyelniük, hogy szervezetük elegendő vashoz jusson, mert abból aránylag kevés van a tejben. — Orvosi szemmel végül is melyik étrend az ideális? — Az úgynevezett ovo-laktove- getáriánus, amelyben a növényi ételek mellett ott van a tej, a tejtermék, továbbá a tojás és a méz is. Mai ismereteink szerint ez a legkomplettebb, ezzel a szervezet hozzájut minden fontos vitaminhoz és „hajtóanyaghoz”. Félreértés ne essék: az egészséges vagy a hagyományosnál egészségesebb táplálkozás igen hatékony eszköze a jó kondíció, az ellenálló képesség megőrzése. De tudomásul kell venni, hogy őseink — akik előbb csak magvakkal, később növényi levelekkel, gyökerekkel éltek — évezredeken át fogyasztották az elejtett állatok húsát. Nem ajánlatos egyszerre, egyik napról a másikra visszafele megjárni az étA fehérjeszegénység gátolja különféle életfontosságú anyagok, például a vas fölA húsban lévő fehérje fontos tápanyag a babának, ezért a mamának sem szabad elfeledkeznie rendszeres fogyasztásáról FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER kezési szokások változtatásának útját. Szabó Margit Fürdőszoba-fürdetés csaptól csempéig A szalmiák, a citromlé csillogóvá teszi a csempét és a csapot A lakás talán legnehezebben tisztán tartható helyisége a tisztálkodás „szentélye”, a fürdőszoba. Makulátlanságát a gőz, a pára, a rozsda, a vízkő vagy éppen a nedvesség nyomában jelentkező gombásodás egyaránt kikezdheti. Néhány egyszerű módszerrel azonban segíthetünk a bajokon. Az elszíneződött, megsárgult kádnak és mosdónak visszaadhatjuk eredeti fehérségét, ha a foltokat tömény hypóval 10-15 percig áztatjuk, majd erőteljesen átkeféljük és bő vízzel lemossuk. A rozsdafoltokat citrommal tüntethetjük el; „radírnak” kitűnő a kifacsart citrom héja. Ha a fürdőkádat régi szennyezés csúfítja, tegyünk hidrogénperoxidhoz porrá tört borkövet és vízzel keverjük péppé. Ezzel keféljük át a kádat, majd meleg és hideg vízzel öblítsük le. A piszkos porcelán-mosdónak speciális fürdővíz kell: reszeljünk háziszappant egy vödör forró vízbe, keverjük el, míg sima szappanoldatot kapunk. Tegyünk hozzá egy pohár tiszta benzint és ebbe mártott kefével dörzsöljük át a piszokfoltokat. Nyitott ablaknál dolgozzunk, nyílt láng ne legyen a közelben! A csempéket gyakran szappanos vízfoltok, poros páralecsapódások stb. fakítják meg. Letisztogatásuk előtt nyissuk meg a meleg-csapot—a keletkező gőz oldja, lazítja a szennyet. A vízfoltok ellen legjobb a folyékony általános tisztítószerrel átitatott dörzsi- kendő vagy szivacs. A fényét vesztett csempe ismét csillogó lesz, ha szalmiákoldatba mártott újságpapírral dörzsöljük le. Ha csempén el nem távolítható sötét foltok jelennek meg, valószínűleg penészgomba telepedett meg alatta. Öntsünk 20%-os ecetből 1 decit 1 liter forró vízbe és kefével erősen dörzsöljük végig a csempe fugáit, a helyiség sarkait. A műveletet 2-3 naponta ismételjük meg, míg a penészfoltok eltűnnek. A csaptelepeket tisztává varázsolhatjuk, ha puha, petróleumba mártott ronggyal dörzsöljük át. Széppé teszi a csapokat, ha citromlével „mosdatjuk meg”, majd száraz ronggyal fényesre dörzsöljük őket. Az eltömődött, vízköves csapokat csavarozzuk le, rakjuk egy éjszakára ecetes vízbe, illetve — attól függően, hogy műanyagból vagy fémből készültek — forraljuk rövi- debb-hosszabb ideig őket. —BÓTA— Ferenczy Europress
