Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-11 / 59. szám

HÁLÓ 1993. március 11., csütörtök Munkatár(s) Az alábbiakban közöljük a Békés Megyei Munkaügyi Központ állá­sajánlatait kirendeltségenként: Békéscsaba: ofszet gépmester 3 fő, takarítónő 2 fő, takarító 4 órás 1 fő, női segédmunkás 4 fő, csomago­ló 1 fő, vasaló 3 fő, díjbeszedő 2 fő, kotrógépkezelő 1 fő, autószterelő 1 fő, szabász 2 fő, szakács 1 fő, fel­szolgáló 2 fő, pultos 1 fő, vendéglá­tóipari eladó 1 fő, szűcs 1 fő, varró­nő 10 fő, bútorasztalos 2 fő, villa- mosgép-szerelő, tekercselő 2 fő, ut­cai könyvárus 2 fő, üzletkötő 2 fő, festő-mázoló 1 fő, élelmiszer eladó 1 fő, harisnya konfekcionáló 4 fő, tehergépkocsi-vezető 1 fő, admi­nisztrátor 1 fő, ortopéd műszerész (betanítják) 1 fő. Békés: németül beszélő titkár 1 fő, könyvelő (számítógépes isme­rettel) 1 fő, pék 1 fő, úszómester 1 fő, bolti eladó 3 fő, angol— matematika szakos tanár (Bélme- gyerre) 1 fő, tehergépkocsi-vezető 2 fő, ügynök 3 fő, takarítónő 1 fő, éjszakai portás (érettségivel) 1 fő, homokkitermelő gépkocsivezető 1 fő, felszolgáló 1 fő, adminisztrátor (4 órás) 1 fő, bolti üzletvezető 1 fő.. Gyula: gépi varró 10 fő, textil­konfekcionáló 5 fő, kazánfűtő (ma­gasnyomású) 2 fő, ács-állványozó 3 fő, autófényező 2 fő, cukrász (több éves gyakorlattal) 1 fő, bútor- vagy ált. asztalos 5 fő, kötőgépmester 1 fő, felnőtt szakápoló vagy ált. asszisztens 5 fő, ideg pszich. szaká­poló 2 fő, varrodavezető (középfo­kú textilipari végzettséggel) 1 fő, biztosító ügynök 15 fő, könyvelő (mérlegképes) 1 fő, rehab, foglalk. vezető 1 fő, vízépítőmémök 1 fő, jogász 1 fő, adótanácsadó (pénzü­gyi és számviteli főisk.) 1 fő, valu­tapénztáros (középfokú német vagy angol nyelvismerettel) 2 fő, idegenforgalmi referens (orosz nyelvismerettel) 1 fő. Orosháza: varrónő 40 fő, cipő­felsőrész-készítő 3 fő, cipőkészítő 4 fő, főkönyvelő 1 fő, közegész­ségügyi felügyelő 1 fő, közműépítő üzemmérnök 1 fő, CNC-esztergá- lyos 3 fő, fordító (középfokú angol nyelvvizsga) 1 fő, ultrahang és röntgen roncsolásmentes vizsgáló 1 fő, szakács 4 fő, ív- és lánghe­gesztő 3 fő, belső ellenőr (felsőfokú közg. diploma, idegennyelv-isme- ret) 1 fő, esztergályos-marós 1 fő, vámügyintéző 1 fő, irodalmi muze­ológus 1 fő. Szarvas: felszolgáló 1 fő, se­gédmunkás (lángossütőbe, csak nő) 1 fő, férfi szabász 2 fő, tehergépko­csi-vezető (C, E kategóriás) 1 fő, fogtechnikus tanulónak érettségi­zett férfi 1 fő, órástanulónak (érett­ségizett férfi) 1 fő, asztalos 2 fő, hentes 1 fő, víz-, gáz-, központifű­tés szerelő (hegesztés) 2 fő, kazán­fűtő (nagyteljesítményű kazánhoz) 1 fő, férfi élelmiszereladó (pénztár­gépkezelésben jártas) 1 fő, autósze­relő 1 fő, mérlegképes könyvelő vagy főkönyvelő 1 fő, gondozó, szolgálatvezető 1 fő, ergoterapeuta vagy gondozónő 1 fő, vezető gondo­zónő 1 fő, takarítónő 2 fő, tehergép­kocsi-szerelő (jogosítvánnyal) 1 fő, esztergályos 2 fő, bolti eladó (egész­ségügyi végzettséggel) 1 fő, szakács 2 fő, konyhalány 3 fő, gépíró (német nyelvtudással, számítógépes isme­retekkel) 1 fő. Mezőkovácsháza: felvásárló szaktanácsadó (mg-i közg-i felsőfo­kú végzettség) 3 fő, magyar— könyvtár szakos tanár 1 fő, matema­tika—fizika szakos tanár 1 fő, üzlet­kötő (német—angol nyelvtudás) 1 fő, varrónő, betanított varrónő 15 fő, felszolgáló 4 fő, gyakorlott szakács 1 fő, üzletkötő 3 fő, matematika, testnevelés, rajz, angol szakos taná­rok 3 fő, pénzügyi vezető (mérleg­képes könyvelő) 1 fő, jogtanácsos 1 fő. Gyomaendró'd: biztosítási ügy­nök 10 fő, német szakos tanár 1 fő, cukrász (férfi) 1 fő. Szeghalom: mérlegképes köny­velő 1 fő, biztosítási ügynök 3 fő, előadó (földhivatalhoz) 1 fő, operá­tor (alapfokú számítógépes végzett­ség) 1 fő. Érdeklődni személyesen a kiren­deltségeken lehet. A Békés Megyei Munkaügyi Központ békési kirendeltsége új helyre költözik. 1993. március 18- ától Békés, Petőfi utca 25. szám alatt fogadják az ügyfeleket. Kedvezményes üdültetés 1993-ban Az idén új rendszerben történik a kedvezményes üdültetés. Az üdülési „gépezet” alapja az ország­gyűlés által létrehozott Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, melynek elnöke a mindenkori népjó­léti miniszter. Ez az alapítvány felel a 25 milliár­dos vagyonért, továbbá ez a szervezet hozta létre a Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelő Kft.-t, mely a vagyonkezelő szerepét tölti be. Az országban létrehozott értékesítési hálózaton keresztül érté­kesíti az üdülőhelyeket. Ezekben az irodákban lehet hozzájutni az üdülési utalványokhoz és a részvételi jegyekhez. (Békés megyében: Gyula, Várkert u. 1. Tel.: (66) 362-644/73. Békéscsabán csütörtökönként a Szakszervezetek Székházában 8.30 órától 17 óráig a földszinti 10-es irodában.) A kedvezményezetteknek két csoportját alakí­tották ki. Az első csoportba tartoznak az aktív munkavállalók és szövetkezeti tagok, valamint hozzátartozóik. A másodikba pedig a nyugdíja­sok és a segélyben részesülő munkanélküliek, valamint hozzátartozóik. Az első csoport tagjai nem közvetlenül, hanem a munkaadó által juthat­nak féláron az üdülési utalványhoz. Nagyon lé­nyeges eleme az új szisztémának, hogy az utalvá­nyok vásárlói elsősorban jogi személyek lehet­nek. Tehát a munkaadók veszik meg az üdülési utalványokat és adják tovább azoknak a dolgozó­iknak, akiket a kedvezményre érdemesnek tarta­nak. Az elosztás szempontjait, elveit az alapít­vány kuratóriuma ajánlás formájában juttatja el a munkahelyekhez. Az utalvány odaítélésekor el­sősorban a sokgyermekes családokat, az egész­ségre ártalmas körülmények között dolgozókat javasolja előnyben részesíteni. Természetesen további szempont lehet az is, hogy a munkaválla­ló mikor részesült utoljára üdültetési támogatás­ban. A második csoportba tartozók — tehát a nyug­díjasok és a segélyben részesülő munkanélküliek — közvetlenül az értékesítési irodákban juthat­nak az üdülési utalványokhoz — megyeszékhe­lyenként vannak irodák —, miután igazolták állapotukat. Az üdülési utalvány birtokosai az értékesítési irodákban igényük, ízlésük és pénztárcájuk sze­rint választhatnak az üdülők között. Az üdülés költsége és az utalvány értéke közötti különbséget készpénzben egyenlítik ki. Az utalvány és a for­galmi érték közötti különbség adómentes! A kettő együttes értékének megfelelő részvételi jegyet kapnak, amellyel a kiválasztott helyen jelentkez­hetnek. Az üdülési utalványokat az évszakokhoz kap­csolódva, negyedévenként, a három hónapos pe­riódus megkezdése előtt 6 héttel hozzák forga­lomba. Értékes tudnivalók: 1. A 2000 forintos utalvány 50 százaléka ( 1000 Ft) alapítványi támogatás, a másik fele előleg az üdülési vételárból, amelyet az átvevő fizet (az üdültetési kft.-nek a jogi személy — munkáltató és/vagy szakszervezet—, a jogi személynek pe­dig a magánszemély). 2. Az alapítványi támogatás szja-mentes! Ha a munkáltató és/vagy szakszervezet „átvállalja” az előleg megfizetését, azaz további támogatást nyújt a dolgozónak, ez az összeg nem szja-men- tes! 3. Az alapítvány 1993-ban az állami költ­ségvetés által biztosított összeget tudja csak felhasználni támogatásra. Ez az összeg dur­ván 220 000 munkavállaló (szöv. tag és nyug­díjas) egyhetes üdülésének 3000 Ft mértékű támogatására nyújt fedezetet. így 1993-ban az átlagos támogatás összesen 6000 Ft névér­tékű (3 db) utalvány, amit egy fő egy hétre kap. 4. Az alapítvány kuratóriumának ajánlása sze­rint az átlagos támogatásról 1993-ban a lehetősé­gek birtokában — szociális szempontok figye­lembevételével — el lehet térni, differenciáltan lehet az utalványokat odaítélni. 5. A nyugdíjasok és munkanélküliek számára egysávos rendszert hoztak létre. Faragó Lajos Tamás Gyulán, az Erkel Hotelban naponta 8—18 óráig lehet az üdüléssel foglalkozó irodát felkeresni fotó: kovács Erzsébet Alkony az Alkonyban Volt Gyula-Szentbenedeken egy tönkrement vendégfoga­dó, abból lett az Alkony neve­zetű idősek háza. Rendbe téve, átalakítva a gyönyörű parkban egy év óta üzemelteti szociális otthonként a tulajdonos, Dé­nesi Sándor. — Ötven személyre készült, de kis átalakítással most 58 idős ember lakja — mondja —, beugrót senkitől sem kértem, csupán 5500 fo­rint térítési díjat fizet minden­ki havonta. Ezért teljes ellátás jár és éjjel-nappali egészség- ügyi szolgálat. Az intézetet elismerte a Népjóléti Miniszté­rium, s így állami támogatásban részesül, másképp ilyen ala­csony ár mellett nem is lehetne az ellátást megoldani. — Öt szakképzett ápolónő és 4 segédápoló, két fiú és két lány áll a gondozottak rendel­kezésére — folytatja Nagy Éva, a helyettes főnővér. — S ha szükséges, tíz perc alatt házhoz jön az orvos. Még ön­kéntes segédápolónk is van, a 62 éves Gábor bácsi. A szóban forgó személy a mindig jó kedvű Goda Gábor, aki tavaly nyár elején költözött be egy négyágyas szobába. Mondja, hogy szívesen segít, hisz tevékenység nélkül nem érzi jól magát. Majd sorolja az előző, vagyis a vasárnapi menüt. Reggeli: kakaó, ka­lács, méz, egy szelet torta. Ebéd: paradicsomleves, csir­kepaprikás tarhonyával, sava­nyúsággal, édesség. Vacsora: tea, főtt kolbász mustárral. És minden napra vonatkozik, hogy sem mennyiségi, sem minőségi tekintetben nem le­het kifogást találni. Majd csak kitavaszodik Varga Lajos, mint a többiek mondják, a fő biliárdos, arról beszél, hogy ő a fél országot bejárta míg dolgozott és vi­szontagságos élete volt. Itt tényleg otthonra lelt, ahol nyu­godtan él és jól érzi magát, de nemcsak ő, hanem a többiek is, ebben a családias, vidám han­gulatban. Több dolog szóba’ kerül még, az italozás is. Büszkék rá, mondják, hogy ilyen gond nincs, bár két férfi is jött ilyen problémával. A társaság hatá­sára azonban megoldódott a kérdés. S hozzáteszik: az egy­mással törődő közösségben még a beteg is hamarabb épül föl, most volt rá éppen példa. És az csak természetes, hogy a név- és születésnapokat meg­tartják. Vass Márta Egy régi háziorvos emlékére: Dr. Szeberényi János (1896—1961) Szeberényi doktor úr Békéscsabán született 1896. május 16-án. Édesapja dr. Szeberényi Lajos Zsigmond evangélikus esperes. A csabai ág. hitv. ev. Rudolf főgimná­ziumban érettségizett, majd 1914-ben a budapesti Páz­mány Péter egyetem orvosi fa­kultására iratkozott be. A vi­lágháború miatt 1916-ban fél­be kellett szakítania tanulmá­nyait, mert harctéri szolgálat­ra hívták be, mint egészség- ügyi hadnagyot. 1918-ban — leszerelése után — folytatta tanulmányait, nem zavartala­nul, mert a román megszállás alatt — hazafias magatartása miatt— 1919-ben négy hóna­pig fogságban volt Brassóban és Krajovában. 1921-ben avatták orvosdoktorrá, majd négy évig a nagy hírű Kormá­nyi Sándor akadémikus pro­fesszor I. sz. belgyógyászati klinikáján dolgozott, mint a klinika kinevezett gyakorno­ka. Itt belgyógyász szakképe­sítést szerzett. 1924-ben hazajött szülővá­rosába és orvosi gyakorlatot kezdett: a Munkás Biztosító Pénztár körzeti kezelőorvosa, 1928-ban városi orvos, 1945- től OTI körzeti orvosi munká­ja mellett a rendelőintézet bel­gyógyász szakorvosi teendőit is ellátta. Szeberényi dr. a vá­ros legkedveltebb, legnépsze­rűbb orvosa lett. Az Irányi ut­cában lévő rendelőjéből soha nem fogytak ki a betegek. Jel­lemző volt rá a szerénység, megnyugtató, kedves moso­lya a betegek számára szinte felgyógyulást jelentett. Kitű­nően beszélt szlovákul, így számos csabai család állandó háziorvosának választotta. Minden bete­gét a legjobb tudása szerint kezelte, éjjel­nappal a bete­gek rendelke­zésére állott. Bármilyen fá­radt is volt, mindig, min­denkihez volt kedves, meg­nyugtató sza­va. Fárasztó orvosi munkája mellett a város közéletében élénk társadalmi és kulturális tevékenységet is kifejtett. 1945-től — öt éven ke­resztül mint fiatal orvos kör­zeti orvosi szolgálatot végez­ve — szomszédos körzetünk lévén, sokszor találkoztam Já­nos bácsival, mint kollégával. Tőle sok segítséget, tapaszta­latot, de főképpen életböl­csességet nyertem! Bizony sokszor előfordult, hogy éj­szakai sürgős betegellátás ideje alatt találkoztunk a vá­ros különböző utcáin és akkor is tudott időt szakítani szá­momra, hogy bölcs tanácsai­val segítségemre legyen. A mai napig is emlékszem ked­ves, megnyerő mosolyára, erőt adó nyugalmára és mély­séges humánumára. Igazi orvos, valódi „házior­vos”, a családok barátja, ta­nácsadója, mindenkori segí­tője. Soha nem kímélte magát, egész életét az orvosi hivatás­nak szentelte, miközben saját betegségéről megfeledkezett. Elfáradt szíve 65 éves koráig viselte a terheket: 1961. no­vember 26-án végleg kiesett kezéből az orvosi táskája. A csabai evangélikus kis- templomból óriási részvét mellett százak kísérték utolsó útjára. Emlékét megőrizve, élete legyen példa a mai or­vosgeneráció számára is! Dr. Sonkoly Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom