Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-09 / 57. szám

1993. március 9., kedd & irtészeti /«£ melléklet/ A fólia alatti paprika, para­dicsom és uborka a rendszeres öntözés mellett folyamatos tápanyagellátást is igényel, ami rendszerint az első ter­méskötődés után aktuális. Nit­rogén és kálium műtrágyákból kiszórhatunk négyzetméte­renként 2—2 dekagrammot. Gyümölcs—szőlő: A nedvkeringés megindulá­sával fontos teendő a gyümölcsfák vesszőinek lekö- tözése. A termőrefordulást meggyorsíthatjuk, ha a koro­navesszők közül azokat az erő­teljes vesszőket, amelyekre a korona alakítása szempontjá­ból nincs szükségünk, le­íveljük. Minél inkább vízszintes helyzetű a hajtás, illetve haj­lik a vízszintes sík alá, annál inkább csökken a növekedése, és fokozódik a termőképessé­ge­Metsszük a csonthéjas gyümölcsfákat. A csapadékszegény tavasz­ban különösen ügyeljünk a friss ültetésű fák és bokrok ön­tözésére. Szórjuk ki a nitrogén műtrágya első adagját. A koro­nacsurgót trágyázzuk és ne a fák tövét. A műtrágyaszemcsék gyak­ran a szamóca levelei közé kerülnek és rajta maradva ki­égetik. Különösen veszélyes ez a zsenge tőlevelekre. Cél­szerű öntözéssel egybekötni a műtrágya kiszórását. Szőlőt még telepíthetünk. Az eltelepített fiatal szőlőt ku­pacoljuk fel. Fejezzük be a ve­nyige kihordását, a támrend- szer javítását. Fejezzük be a szálvesszők lekötését, egyút­tal vizsgáljuk át a többi kötést is. Ahol a műanyag szál erősen a vesszőbe vágott, azonnal tá­volítsuk el és készítsünk la­zább kötést. A legtartósabb és a kidörzsölést akadályozza a nyolcas kötés. Drótot kötözés­re ne használjunk. A harmatgyökerek nem al­kalmasak a növény folyama­tos táplálására. Évenkénti el­távolítása ezért fontos feladat. A harmatgyökerek eltávolítá­sakor bontsuk ki óvatosan a földet a tőke körül és a felszín alatt 15—20 centiméteres mélységig Vágjuk le az itt fej­lődő gyökereket. MÁJUS Díszkert: — Fejezzük be a gyökérlab­da nélküli örökzöldek ültetését; — a magas évelőket tá­masszuk meg; — kezdjük el a gyorsan nö­vő cserjék nyírását; — kötözzük fel a futónövé­nyeket; — kezdhetjük a zölddugvá­nyok vágását; — védekezzünk a tömeges levéltetű-fertőzés ellen; — csak egészséges dáliagu­mókat ültessünk ki; — a gyep ápolása, öntözése, nyírása állandó feladat. A fia­tal, újtelepítésű gyep, amint az 10—15 centiméter magas, az első nyírása időszerű. Ezt még ne géppel, hanem kéziszer­számmal (kaszával) vé­gezzük. A gép kései a fiatal füvet kitéphetik. Zöldségeskert: Töltögessük fel a burgo­nyát. Ültessük ki a póréhagymát, a zellert. Szabadföldön folytathatjuk a fejlett, bimbós paradicsom­palánta kiültetését. Fagyve­szély esetén a palántákat víz­porlasztással védhetjük. A korai burgonya lombját az éjszakai fagyoktól földta­karással óvhatjuk meg. A gyökérzöldségeket ritkít­suk ki a megfelelő tőtávolság­ra. A kivágott fák megmaradó tőnké remek táptalaj a laska­gomba termesztéséhez. (Egészséges bükk, nyár, fűz, szil, tölgy, kőris, juhar, dió, cseresznye, alma.) Egy 5 literes üveg oltóanyag 200—250 kilogramm fa beol­tásához elegendő. A 30—35 centiméteres darabokra felfű­részelt rönkök vágásfelületét vékony rétegbe szórjuk meg szétmorzsolt csírával, majd rakjuk őket egymásra. A raka­tot fóliával és földdel borítsuk, így nem tud kiszáradni. Ősszel a rakatot szedjük szét és az egyes rönköket árnyékos he­lyen süllyesszük a földbe. Szá­raz időben öntözzük. Októbertől decemberig te­rem a késői laska. Karós- és bokorbabot még mindig vethetünk. Május közepén már elkezd­hetjük a paprika ültetését. Me­legigényes növény, a hőmér­sékleti optimuma 20 C fok fö­lött van. A hideget nem tűri. Éghajlatunk nem biztosítja a fejlődéshez szükséges víz- mennyiséget, ezért öntözni kell, különösen a fehér fajtá­kat. ^ Gyümölcsfák alá, szőlőso­rok közé ne ültessünk, mert még a félárnyékot sem tűri. A nagyobb lombozatú fajtákból (például Alba Regia, Táltos) 6-—7 darabot, a kisebb levelű determinált fajtákból 8—10 darabot ültessünk négyzetmé­terenként. Szabadföldbe ilyenkor ül­tessük a tojásgyümölcsöt. Ritkítani kell a görögdinnye magoncokat, fészkenként csak a két legerősebb növényt hagyjuk meg. SÍKÉ MFtiYFl HÍRI.AP AKCIÓ! Dinnyetermesztők, mezőgazdasági termelők figyelem! NE VÁRJON. MOST VÁSÁROLJON! Síkfólia és tömlő termékeinket árengedménnyel áruljuk. ' SÍKFÓLIA-AJÁNLATUNK: szélesség vastagság hosszúság 1200 0,04—0,03 1100—1500 m/tekercs 1800 0,04—0,03 700—1000 m/tekercs 2400 0,04—0,03 550— 680 m/tekercs 1 kg 120 Ft + áfa, 1 tekercs kb. 50 kg (6000 Ft + áfa). TÖMLŐAJÁNLATUNK: 200 mm-től 1200 mm-ig tetszőleges vastagságban, kilónként 120 Ft + áfa áron. Tasakot legolcsóbban továbbra is a Békésplaszt-tól vásároljon. 200x300x0,03 0,49 Ft + áfa 250x350x0,03 0,70 Ft + áfa 250x400x0,03 0,80 Ft + áfa 300x400x0,03 0,96 Ft + áfa 400x600x0,03 1,93 Ft + áfa Kft.-nknél beszerezhető kiváló minőségű, 500x1150x0,16 méretű zsák 16 Ft + áfa egységáron. KÜLÖNLEGES AJÁNLATUNK: cirokseprű 110 Ft + áfa áron, öntözőtömlő 4,80 Ft + áfa áron. Az alábbi címen várjuk kedves vásárolóinkat: BÉKÉSI PLASZT KFT. 5600 Békéscsaba, Szerdahelyi út 14. Új telefonszámunk: 443-143. 1993. március 9., kedd csík- és csomómentesen kijut­tatva. Sok kárt okoznak kertjeink­ben évről évre a talajlakó kár­tevők: a drótférgek (pattanó­bogarak lárvái), az áldrótfér- gek (gyászbogarak lárvái), a pajorok (cserebogarak lárvái,) ezek a soktápnövényű károsí­tok szinte minden termesztett növényünket megtámadják. A biztonságos termesztés érde­kében fel kell mérnünk a ter­mőhelyen egyedszámukat és a talált mennyiségtől függően védekezni kell ellenük. A károsítok felmérését már­cius elején, közepén végez­hetjük el. A termőhelyen sakk- táblaszerűen 0,5 m2-es minta­tereket jelöljünk ki, itt két ásó­nyom (60 cm) mélyen ter­meljük ki a földet, ezt morzsol­juk át, a talált kártevőket gyűjtsük üvegekbe — tartósító folya­dékba például denaturált szesz — amennyiben nem ismerjük fel a károsítókat, meghatáro­zásukhoz segítséget nyújtunk. A talált károsítok számát m2-re átlagoljuk. Drótféregből sűrű állományú növényeknél 4 db már veszélyes mennyiség, rit­ka térállású kultúráknál 0,5— 2 db/m2 veszélyes. Pajorokból 0,5 db/m2 már veszélyes lehet. A pajorok friss telepítésű gyümölcsfákban, szőlőben, bogyósokban komoly károkat okozhatnak a gyökerek meg- rágásával. Amennyiben szük­séges, végezzünk talajfertőtle­nítést. Végrehajthatjuk a ve­tést, illetve az ültetést, palán­tázást megelőzősen teljes területkezeléssel vagy a vetés­sel, ültetéssel egyidőben sor­kezelés formájában. A megfe­lelő hatás elérése szempontjá­ból döntő a talaj megfelelő nedvességtartalma. Nedves­ség hiányában a kijuttatott ké­szítmények nem hatnak meg­felelően, ezért célszerű a sze­reket kiszórás után köz vet-, lenül sekélyen a talajba dol­gozni, vagy eleve a talajba jut­tatni (sorkezelés). Amennyi­ben szükséges, mérsékelt ön­tözést is alkalmazhatunk (cse­repesedés ne legyen). Talajfertőtlenítés céljára fel­használható a Basudin 5 G, a Basamid G, a Dazomet 90 G, a Diazol 5 G, a Diazinon 5 G, a Dursban 5 G stb. — az utóbbi feltételes forgalmú készítmény. Az utóbbi 2—3 évben erő­sen felszaporodtak a gyümölcsfákon az atkák, első­sorban a piros gyümölcsfa ta­kácsatka. Az ellenük való vé­dekezés alapja a tömeges lár­vakelés időpontjának ismere­te, ekkor tudunk leghatéko­nyabban védekezni ellenük, ebben a fejlődési stádiumban fokozottan érzékenyek a nö­vényvédő szerekkel szemben. Az a feladatunk tehát, hogy a tömeges lárvakelés időpont­ját meghatározzuk, ezt saját kertünkben is, egyszerű eszkö­zökkel meg tudjuk oldani. Legalább 4 db megfigyelőla­pot kell készítenünk, mely le­het 15x6 cm-es farostlemez (ha lehet, fehérre festve) drót akasztóval ellátva. A megfi­gyelőlapok közepére 10 cm hosszú, tojásokkal erősen fer­tőzött vesszőt vagy ágvillát tűzünk vagy ragasztunk (a to­jások aprók, fényesek, piros színűek, sűrűn egymás mellett vannak). Az ágdarab körül a megfigyelőlapot vazelinnel kenjük be. A kikelő lárvák szétmászva a vazelinbe ragad­nak, jól láthatók, különösen nagyító segítségével. A ki­akasztott lapokat 3—4 napon­ként ellenőrizzük, tömeges lárvakelés észlelésekor vé­gezzük el a védekezést. A megfigyelést már márci­us elején elkezdhetjük, mert az időjárás esetleges felmelege­dése a lárvakelést meggyorsít­hatja. TatárJózsef Békés Megyei Növény­egészségügyi ÉS TALAJVÉDELMl Állomás A gyümölcsfák óltása Nagyon sok termelő szeretné a gyümölcsválaszté­kát bővíteni. Ennek a legnépszerűbb módja az oltás. Ezzel az ivartalan szaporítással egy kis növé­nyi részt ültetünk át a gyökeres alanynövényre. Az oltásnál figyelemmel kell lenni a „vérségi” kapcso­latokra, mert csak származásilag és rendszertani- lag egymáshoz közel álló gyümölcsfajok szövetei forrnak össze. Az alma például nem oltható körtére és fordítva. Áthidaló összenövési hajlam azonban van egyes gyümölcsfajok között. A kajszi például egyaránt oltható vörösszilvára, tengeri barackra, sőt kökényre is. Az őszibaracknak egyaránt jó alanya az édes és a keserű mandula. Úgy kell tehát megválasztani az oltási partnereket, hogy azoknak a talajjal, az éghajlattal szemben támasztott igé­nyei megközelítőleg azonosak legyenek. Célszerű és fontos, hogy megközelítőleg azonos fejlődési eré­lyű komponenseket keressünk. f ^ Kertészek, kistermelők figyelmébe! Fóliavásár az Agrokombiban! FINN AGROFÓLIÁK REKLÁMÁRON 1993. MÁRCIUS 31-ÉIG! 8.5 natúr 11 900 Ft helyett áfával 9 440 Ft 12 és 16 natúr 16 800 Ft helyett áfával 13 320 Ft 8.5 fénystabil 12 240 Ft helyett áfával 10 520 Ft 12 és 16 fénystabil 17 300 Ft helyett áfával 14 850 Ft 8.5 fekete 11 050 Ft helyett áfával 9 940 Ft 12 fekete 14 040 Ft helyett áfával 12 620 Ft 16 fekete 14 560 Ft helyett áfával 13 090 Ft Jellemzői: kiváló minőség, megbízhatóság, jobb fényáteresztő képesség, hosszabb garancia (12—16 hó a gyártástól)! Síkfólia: 0,06-os 120—180 cm-es 125 Ft/kg áfával hobbi fóliaváz 6 300 Ft áfával Kárpótlási jegyet az áruház készletéből történő vásárlás esetén 100 000 Ft felett 80%-ban, készpénzért 78%-ban beszámítunk! Várjuk kedves vásárlóinkat! Agrokombi áruház, 5600 Békéscsaba, Szarvasi út 68. Telefon: (66) 445-758, (66) 443-329. V_________________________________>

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom