Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-01 / 50. szám
1993. március 1., hétfő NAGYVILÁG ű i^RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP HÍídfPLUSZ A bélyeg Kerek másfél évszázada, 1843. március 1 -én vezette be a zürichi kanton az első bélyeget az európai kontinensen. Ezzel elsőként követték a zürichiek Anglia példáját, ahol 1840-ben nyomták a világ első levélbélyegeit. ♦ Mai rohanó világunkban ügyet sem vetünk arra, milyen bélyeg kerül egy-egy levélre. Pedig rengeteg szép és érdekes kiadás látott napvilágot az elmúlt 150 év alatt. E parányi papírokról tanulságos dolgok olvashatók le. S ezt a szenvedélyes gyűjtők tudják is. M.K. Pokolgép a vonaton Tíz ember életét vesztette, 15 másik pedig megsebesült, amikor pokolgép robbant vasárnap egy vonaton a Csecsen Köztársaság területén. A robbanószerkezet a kaukázusi Kiszlovodszk és Baku között közlekedő szerelvény egyik hálókocsijában lépett működésbe. A detonáció következtében a vonat nem siklott ki és a forgalmat sem kellett korlátozni. Alapítvány a merényletek áldozatai megsegítésére Alapítványt akar tenni a nevét viselő fegyverrel elkövetett merényletek és általában a háború áldozatainak megsegítésére Alekszej Kalasnyikov, a híreshírhedt AK-47-es típusú géppisztoly feltalálója. A Kazahsztánban született 73 éves orosz feltaláló felhívta a világ fegyvertervezőit, hogy tegyenek alapítványt a sebesültek megsegítésére és az ifjúság nevelésére. A nehézvíz csatája Ötven évvel ezelőtt hajtották végre norvég hazafiak a második világháború egyik legjelentősebb partizánakcióját. A csodával határos módon, sikerrel végződött támadás súlyos csapást mért a náci Németország katonai célú nukleáris programjára. 1943. február 27-én éjjel robbantotta fel kilenc vakmerő norvég a megszállt ország déli részén működő német nehézvízüzemet. Az egyetlen puskalövés nélkül végrehajtott támadást maguk a résztvevők is öngyilkos küldetésnek tartották. A parancs szerint a létesítményt minden áron el kellett pusztítani. A rohamosztag öt tagját Angliában képezték ki az akcióra a norvégiai üzem e célból felépített hasonmásán. A többiek hónapokig rejtőztek a gyár feletti hegyekben. Az angliai csoport ejtőernyővel ereszkedett a merénylet színhelyére. Az akció után a résztvevők, akiket háromezer német katona üldözött, két hét alatt jutottak sítalpon a 400 kilométerre lévő Svédországba. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek. Startra várva légihíd amerikai kezdeményezésre Ötnapos várakozás után szombaton végre átjutott a Drina folyó bal partjára, Boszniába az ENSZ-erők menetoszlopa, melyet a helyi szerb erők rendben levőnek minősítettek. Ugyanakkor vegyes érzelmekkel készülnek a légi segélyezésre, s inkább a közúti segélyezést részesítenék előnyben Kelet-boszniai Két amerikai gép közel egymillió szerb és horvát nyelvű röplapot szórt le Kelet-Bosz- nia fölött. Az amerikaiak a 96, esetenként 700-750 kilós, élelemmel és gyógyszerrel megtömött bálákat Kelet-Bosznia fölött kívánják ledobni. Két szerb, egy horvát és egy bosnyák ellenőr szombaton este azért jött a légibázisra, hogy megvizsgálja: nincs-e fegyver is elrejtve a csomagokban. Az ellenőrzés és a röplapszórás után Frankfurtban arra számítanak, hogy a startjel megadása most már csak órák kérdése. A kelet-boszniai légihíd amerikai kezdeményezésre jön létre. A vállalkozás élvezi az ENSZ, illetve a világszervezet Menekültügyi Főbiztosságának támogatását. Az amerikai tisztek a főbiztossággal közösen határozták meg azokat a területeket, ahol a segélyszállítmányra leginkább rászorulnak. Becslések szerint 300 ezer emberen kívánnak segíteni, akikhez szárazföldön eddig csak elvétve jutottak el a segélyszállító konvojok, s ha igen, többszöri szerb ellenőrzés után. A szerbek attól félnek, hogy fegyver jut be KeletBoszniába, s ezeket esetleg ellenük fordítják. A küldeményt másodpercenként 26 métert zuhanó ejtőernyőkre erősítve dobják majd ki háromezer méter magasból. Az amerikaiak szerint a nagy sebességű ejtőernyő viszonylag pontos „célzást” tesz lehetővé: az eltérés 500- 1000 méter lehet a célpont és a célbajutás tényleges helye között. Vissza-visszatérő aggodalom, hogy a súlyos teher esetleg lakott területre zuhan. Pápai felhívás II. János Pál sürgette, hogy a Boszniában megerőszakolt nőket buzdítsák arra, ne szakítsák meg terhességüket, hanem hozzák világra a rájuk kényszerített gyermekeket. A pápa levelében kifejti: a születendő gyermekek ártatlanok, és semmiképpen sem tekinthetők „agresszor- nak”. A meggyalázott asszonyok, lányok abortusszal igyekeznek megszabadulni a nem kívánt terhességtől. II. János Pál szerint azonban az abortusz gyilkosságj amelyet a katolikus egyház elítél. A pápa sürgeti, hogy a boszniai katolikusok tanúsítsanak megértést, nyújtsanak támaszt és segítséget a faji és etnikai gyűlölet áldozatául esett, erőszakot elszenvedett nőknek, s hogy fogadják be az árván maradt, szüleiket elveszített gyermekeket. „A faji gyűlöletre és barbárságra válaszoljatok szeretettel és befogadással” — írja a pápa üzenetében. A pápa felhívása vegyes fogadtatásra talált. A nőmozgalom részéről élesen bírálták a felhívást mondván, Wojtyla pápa nem szánja cseppet sem ezeket az asszonyokat, képtelen átérezni drámájukat. „Ha már megszólalt, egyet tehetett volna: elítéli a szerbek erőszakát és nők meggyalázását. Az abortusz elleni fellépésre nem ez az alkalom”. / Uj pártelnök a cseh szociáldemokratáknál A cseh szociáldemokraták Hradec Královéban zajló 26. kongresszusukon szombat éjjel új elnököt választottak. A győztes Milos Zeman, a radikálisabb ellenzéki politizálást szorgalmazó szárny vezéralakja lett. Milos Zeman 49 éves, és az 1989-es fordulat előtt abban az egykori csehszlovák Prognosztikai Intézetben dolgozott, amely akkor a másként gondolkodó humánértelmiség egyik prágai gyűjtőhelyének számított. A kongresszuson egyébként szombaton Cseh Szociáldemokrata Pártra módosították a párt nevét. Nagy Imre szovjet ügynök volt? A torinói La Stampa című lap szovjet irattári dokumentumok alapján szombati számában azt írta, hogy Nagy Imre a harmincas években az NKVD (a KGB elődje) ügynöke volt és számos feljelentést tett ismerőseiről. A moszkvai forrásokra támaszkodó cikk két irat másolatát is közölte illusztrációként: egyik az a „kötelezvény”, amelyet Nagy Imre 1930. szeptember 4-én írt alá információk szolgáltatására a szovjet politikai rendőrségnek, a másik pedig Vlagyimir Krjucskovnak, a KGB utolsó elnökének levele 1989 júniusából Grósz Károlyhoz azzal a céllal, hogy az MSZMP vezetése tudomására hozza: az ellenzék által pajzsra emelt és a sztálinizmus elleni nemzeti harc jelképévé magasztosult politikus, az 56-os forradalom vezetője éveken át ügynök volt a Szovjetunióban, s feljelentett legalább 38 emigráns magyar kommunistát és 150 szovjet, olasz, német és más nemzetiségű ismerősét. Nagy Imre „Vologya” fedőnéven 1930-tól legalább 1941- ig működött együtt a politikai rendőrséggel. Közreműködött számos „ellenséges” csoport letartóztatásában és elítélteté- sében. A KGB 1989-ben akkor szedte elő saját irattárából az erre vonatkozó dokumentumokat, amikor a magyar kommunista rendszer már az összeomlás szélén pllt. „Az ellenzék hangosan követeli — írta Krjucskov az említett levelében — Nagy Imre teljes politikai és jogi rehabilitálását. A mártír glóriáját vonják a feje fölé, feddhetetlennek és elveihez következetesen ragaszkodó személyiségnek tüntetve fel őt, mint a sztálinizmus elleni demokratikus harcot vívó, a szocializmus megújítását akaró vezetőt.” A KGB elnöke felkínálta a leleplezés okmányait az akkori magyar pártvezetésnek. Krjucskov célja az volt, hogy megerősítse ezzel az MSZMP szovjetbarát szárnyát az ellenzékkel kacérkodó Pozsgay val, Szűrössel és Horváth Istvánnal szemben — mutatott rá a La Stampa. Krjucskov lépését az SZKP KB 1989júniusában megvitatta, s Gorbacsov kézírásos megjegyzéssel jóváhagyta az előterjesztést. Az iratokat ennek nyomán megküldték az MSZMP-nek, s ennek is nyoma van a most előkerült irattári anyagokban. A források egyedül abban bizonytalanok, hogy ki kapta kézhez Budapesten a leleplező iratanyagot. Egy biztos: Grósz nem használta fel a. rendelkezésére bocsátott iratokat, és nem tették meg ezt mások sem — szögezte le a lap. „Nyilván úgy látták, hogy Nagy Imre lejáratását a magyar közvélemény ellenségesen fogadta volna és a pártnak inkább ártott, mint használt volna... A közelmúlt történelme tele van forró mozzanatokkal, s csakis az érintettek tudják, mi történt és mi nem valójában a színfalak mögött.” — írta a La Stampa, amely úgy látja, Nagy Imre figurája mindenképpen módosul és átértékelésre szorul a kétségen kívül hiteles iratok alapján. Bár ahhoz nem fér kétség — fűzi hozzá —, hogy Nagy Imre bátran és következetesen lépett fel 1956 drámai napjaiban a szovjet beavatkozással szemben, „s tragikus sorsa megtisztítja és megszabadítja őt attól, hogy valamikor együttműködött későbbi hóhéraival”. Kérdőjelek Arthur Miller is? Az elmúlt hetek, hónapok közéleti csatározásaiban nemegyszer hallhattuk: miért tévednek a politika ingoványos területére az írók, költők, miért nem azzal foglalkoznak, amihez értenek ? Magára vehette ezt akár Csurka István, akár Konrád György. Arn nem politizál-e óhatatlanul-—életével és műveivel egyaránt—az igazi alkotó, az igazi művész? Egészséges hazafiság? Demokráciakészség? Összeroppant társadalmak? E fogalmakat nem más taglalta, elemezte nemrég a Spiegelben megjelent elgondolkodtató interjújában, mint Arthur Miller. A világhírű amerikai drámaíró természetesen állást foglalt a színház, a művészet vagy a társadalmi értékek időszerű kérdéseivel kapcsolatban, de egy percig sem habozott, amikor napi, égető dilemmákról faggatták. Diplomáciai finomkodás? Tompított megfogalmazás? Egyik sem jellemző az íróra. Miller nem habozik barna pestisnek nevezni az újfasiszta jelenségeket, s figyelmeztetni a fékentartás fontosságára. Reményt keltőnek nevezi a sorozatos, százezres, gyertyás-fáklyás felvonulásokat az erőszak, az idegengyűlölet ellen. S nem nyeli le bírálatát a bonni kabinettel szemben: „A Kohl-kormány adós marad az erélyes fellépéssel, mintha csak attól tartana, hogy ha elkezdi, nehéz megállni, mert a jobboldal túlságosan erős.” A világhírű szerző nem titkolja: az egész világot félti attól, amit szélsőséges nacionalizmusnak nevez. Irodalom ez? Politika ez? A kettő ötvözete: egy humanista alkotónak az emberiségért érzett felelőssége — felrázó szavakba öntve. SzEGŐ Gábor, Ferenczy Europress Az Együttélés IV országos kongresszusa Közép-Európa legyen az itt élő népek partneri, társnemzeti viszonyán alapuló közössége :— jelentette ki elnöki beszámolójában Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom IV. országos kongresszusán, amely szombaton kezdődött Komáromban. Duray éles szavakkal bírálta a jelenlegi szlovák kormányt és azt mondta, hogy a szlovákiai magyarságot nem terheli felelősség az ország jelenlegi politikájának alakulása miatt. A kormány által diktált politikai irányvonal alapjaiban téves, ezen jobbítani sem lehet. Más politikára, más kormányra van szüksége Szlovákiának — állapította meg az Együttélés elnöke, aki megjegyezte, hogy jelen pillanatban a szlovákiai magyarságnak gyakorlatilag nincs lehetősége a politikai helyzet befolyásolására. T örténelemformáló helyzetben vagyunk, hiszen a közép-európai új kiegyezés és békerendszer alapjainak megteremtésére van lehetőségünk — mondta, és egyúttal arra figyelmeztetett, hogy nem fe- nyeget-e az esély eljátszásának veszélye is egyben. Szólt arról is, hogy nehezen sikerül megértetni a többséggel: Ma Szlovákiában a nemzeti demagógia veszélyezteti a törékeny demokráciát, mely demokráciának elsősorban a magyar nemzeti közösség helyzetének alakulása lehet a fokmérője. Szűklátókörűnek bizonyulna politizálásunk, ha nem figyelmeztetnénk arra, hogy a szlovák kormányzatnak ez a politikája ezúttal nemcsak a magyarokat fogja sújtani, hanem katasztrófát hozhat az egész szlovák nemzet számára is. Mindennap feladhatja Jmmmmmi hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen és telefonon is feladhatja 8—16 óráig. Hívható telefonszámunk: 441 -311. Jó kereseti lehetőséggel felveszek segédmunkást. Jelentkezni személyesen. 5600 Békéscsaba, Berényi út 140. Tüzép Telep. Ön is sikeres szakember lesz, ha elvégzi közép- és felsőfokú szakképesítést nyújtó — külkereskedelmi lebonyolító — vámügyi — külkereskedelmi üzletkötői tanfolyamainkat, ezenkívül angol és német nyelvi csoportjaink is március elején indulnak. Jelentkezni lehet személyesen: Csaba-College Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Kft. Békéscsaba, Andrássy út 11—17. (bejárat az Európa Könyvesboltnál), illetve telefonon: (66) 443-363-as számon. Munkanélküliek a képzéshez támogatást kérhetnek a munkaügyi kirendeltségeken!
