Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-08 / 32. szám

1993. február 8., hétfő Könnyedén és kényelmesen BSC Szarvas—Nagykanizsa 85:60 (51:34) Magyar Kupa női kosárlabda-mérkőzés a 8 közé jutásért, visszavágó, Szarvas, 200 néző. V.: Simó, Kóthay. Szarvas: Frankó A. (4), BALOGH (17/3), Szavercsenko (12), Parascsenko (10), Frankó K. (8/6). Cs.: Berkó (8/3), VERES (16), Kiefer (4), Lévai (4), Kurucz (2). Edző: Novák Gábor. Nagykani­zsa: Petényi (2), SIMONNÉ (15/3), Keresztény (7/3), LACKNER (17/15), Cziegler (11). Cs.: Ivanova (8), Pintér (-). Edző: Vágvölgyi Tamás. Az eredmény alakulása. 5. perc: 14:11,9. p.: 26:18,13. p.: 38:20,23. p.: 53:36, 26. p.: 64:38,34. p.: 74:52. é&ÉKÉSMFmiHÍRÜP----------------------­A hajrára bedarálták a lila-fehéreket Nagykanizsa—Békéscsabai Előre KSC 30—24 (13—12) NB I-es férfi kézilabda-mérkőzés, Nagykanizsa, 500 néző. V.: Andorka, Schober. Nagykanizsa: KÁLÓCZY — Bjeiov 5, Kuzmicsov 3, KRICHEN- BAUM 7, Rodek 1, BECSKEI 5, KURUSTA 8. Cs.: Bilicz (kapus), Ojtó 1. Edző: Jéki Zoltán. Békéscsaba: TYETYÁK — Kiss 1, MOHÁCSI 9, Bogárdi 6 (4), Dvurecsenszkij, Szabó, Pocsai. Cs.: Tóth (kapus), Moldován, Fekete 2, DÖGÉ 6. Edző: Szabó Károly. Kiállítások: 10—10 perc. Hétméteresek: 0/0, ill. 4/4. Megyei sakkcsapatbajnokság A Gyula II. meglepő győzelme É A papírformának megfelelő eredmények születtek a megyei sakkcsapatbajnokság 6. fordulójában. Az izgalmakban most sem volt hiány. Elsősorban az OMTK II. teljesítménye emelkedett ki. Kisebb meglepetést talán a gyulaiak váratlan győzelme okozott. Elmaradt a Békés—Battonya és a várva várt rangadó — valószínűleg a bajnoki cím sorsát is eldöntő — Csaba SK—Szarvas találko­zó! Ötvenötpontos vendég- győzelme után könnye­dén és kényelmesen játszott a Szarvas a lel­kesen küzdő nagykanizsaiak ellen. Az első félidő derekától megugrot­tak a hazaiak, Balogh remek dobó­teljesítményét és Veres gyorsasá­gát kihasználva. A vendégek első­sorban távolról kísérleteztek, eb­ben Lackner járt az élen. Fordulás után a hazaiak csak előnyük tartására törekedtek, így valamennyi cserejátékos pályára lépett, de a különbség nem válto­zott. A becsületesen játszó vendé­gek minden tiszteletet megérde­melnek, mert óriási hátrányuk el­lenére sem adták föl a találkozót, de a Szarvas nyolc közé jutását egy pillanatig sem tudták kétségessé tenni. Az összesítésben 187:107- tel a BSC Szarvas jutott tovább. A szarvasiak — mint ismert — a Diósgyőrrel veszik föl a küzdel­met a bajnokság rájátszása során. A két nyert mérkőzésig tartó csata időpontja is ismertté vált, eszerint: Február 12., péntek, 17.30 óra: Diósgyőri KSK—BSC Szarvas. Február 18., csütörtök, 18.00: Szarvas—Diósgyőr. Ha szükség van harmadik ta­lálkozóra, február 21., vasár­nap, 18.00: Diósgyőr—Szarvas. ♦ ♦♦ A BSC Szarvas megfelelő érdek­lődő esetén szurkolói autóbuszt in­dít február 12-én, pénteken Diós­győrbe a soronkövetkező bajnoki mérkőzésre. Jelentkezni Gombár Évánál és Valach Ildikónál lehet a BSC Szarvas sportirodáján, tele­fon: (67) 13—311. A. A. I A hazaiak edzője a már szokásos emberfogáson (Mohácsi kapott külön őrzőt) felül a másik lö­vőt, Moldovánt is „fogatta”. Ezért a belső „kis emberek” és a kapusok párharcát láthatták a szurkolók, így Dögé és Fekete vitte a békés­csabai csapatot (15. perc: 7—7). A félidő hajrájára a nagy kedvvel ját­szó Mohácsi őrzőjétől megszaba­dulva válogatott formában lőtte a gólokat, így csak minimális előnnyel térhetett pihenőre a hazai gárda. A fordulás után Moldován ziccerben kétszer is a kapust találta el, elhúztak a kanizsaiak ( 18— 14), de a lila-fehérek az 55. percre szí­vós munkával ledolgozták a hát­rányt (24—23). Fekete betört, „elütötték a kezét”, amit a játékve­zetők sajátságosán fogtak föl, bün­tető helyett továbbot intettek. Míg a Békéscsaba leállt reklamálni, a hazaiak újabb gólt értek el. Ezért a finisben az idegeiket és hitüket vesztett vendégeknek tudomásul kellett venni, hogy ennek a játék­nak vannak számukra ismeretlen szabályai is, s míg azt tanulmá­nyozták, a nagykanizsaiak állva hagyták őket. Nyilatkozatok. Jéki Zoltán: — A daráló ritmust a hajrában nem bírták a csabaiak, ekkor már csak mi voltunk a küzdőtéren. Szabó Károly: — A kanizsaiak jobban bírták a finist, ez döntötte el a két pont sorsát. V.J. A 6. forduló eredményei. Nagyszénás—Gyula II. 5:7. A nagyszénásiak továbbra is szeszélyes formában játszó él­játékosai gondoskodtak a gyu­laiak meglepetésszerű, de megérdemelt győzelméről. Sarkad—Mezőberény 2,5:9,5. A papírforma szerint alakuló játszmákban a vendé­gek biztosan győzték le a to­vábbra is gyengélkedő hazaia­kat. OMTK II.—Mezőhegyes 10:2. Az OMTK ellenállhatat­lanul érte el — kissé túlzott —- nagyarányú győzelmét. <s> Mezőhegyes—Békéscsa­bai Építők 3,5:8,5. Az első fordulóból elmaradt mérkőzé­sen a felkészültebb, sokkal egységesebb csapat még ilyen arányban is megérdemelte győzelmét. A bajnokság állása a 6. for­duló után: 1. Szarvas 43 (1 elmaradt mérkőzés), 2. Oros­háza II. 42, 3. Békéscsabai Építők 38, 4. Mezőberény 35, 5. Csaba SK 32 (1), 6. Nagy, szénás 29,5,7. Gyula II. 24,8. Battonya 23,5 (1), 9. Békés 22 (2), 10. Mezőhegyes 17 (2), 11. Sarkad 6(1) ponttal. Grósz László kölcsönbe érkezett az NBI-ból A tanulás miatt sok kosaras „kiesett” a csapatból A fiúk, balról: Szugyiczki János edző, Hidasi, Szűcs, Gulyás, Hoffmann, Frey. Elöl: Stefanovits, Kiss, Sisák, Zsibrita. A képről hiányzik: Siklósi István edző, Grósz, Tánczos, Nagy fotó: lehoczky péter számolni, ugyanis éppen a na­pokban sikerült megállapod­nunk Grósz László átigazolási ügyében, aki Dombóváron ko­sarazott, s korábban játszott a Szegedi Postás szintén NB I-es együttesében is. A 220 centi­méter magas center július 1- jéig egyelőre kölcsönképpen erősítheti gárdánkat, ám ha végleg köztünk maradhatna, akkor döntően megváltoztatná elképzeléseinket. Szponzorokat keresnek —Mily en feltételek között mű­ködnek, milyen segítségre szá­míthatnak? I. L.: — Á sportegyesület biztosítja a működéshez a leg­szükségesebb feltételeket: az utazást, a játékvezetői költsé­geket, esetenként az étkezést is. A Mezőberényi 1. Számú Általános Iskola díjtalan te­remlehetőséget nyújt, ami ma­napság nem elhanyagolható tényező. Ezzel együtt is nehéz körülmények között dolgo­zunk, a felszerelés dolgában is csak saját pénztárcáinkra ha­gyatkozhatunk. Például cipőt, melegítőt évek óta nem kaptak a játékosok. Többen megígér­ték, hogy támogatnak bennün­ket, odafigyelnek ránk, s en­nek van is már némi jele. Nem beszélhetünk nagy összegek­ről, de mégis segítség a csapat­nak. Szívesen fogadnánk, ha akadnának olyanok, akik fe­deznék néhány garnitúra mez­nek a költségét, s mi viszonzá­sul reklámoznánk a mezeken — gondolok itt a férfi szakágra is természetesen — hiszen a bajnokság során járjuk az or­szág keleti felét. Ugyanakkor szeretnénk egy baráti kört kia­lakítani, kapcsolatokra szert tenni úgy az egykori játéko­sokra számítva, mint a külföl­diekre is, akiket megismer­hettünk a hagyományos Mol­nár Miklós-emléktomák al­kalmával. S. I.: — Egyetértek az el­hangzottakkal, csupán annyi­val egészíteném ki Laci szava­it, hogy az önkormányzat adja a legnagyobb támogatást, ezenkívül kisebb-nagyobb se­gítséget kapunk a megyei sportigazgatóságtól is. Talál­koztunk már olyan emberrel, aki segítene, szponzorálna minket, csak olyannal nem, aki jelentősebb összeggel és hosszabb távon hajlandó len­ne, illetve tudna támogatni. De szeretném hinni, hogy néhá- nyan látnak fantáziát bennünk, s kölcsönösen segíthetünk egymáson. A lehetőségek szerények —Kik a legjobbak a csapatban, s miként fogalmaznák meg csa­patuk távolabbi jövőjét? I. L.: — Jelenleg kiemelke­dő klasszis játékossal nem ren­delkezünk, talán a csapat ereje abban van, hogy több jó képes­ségű játékosból áll. így a rang­idős Pipis Laura, a hárompon­tosokat dobó Balog Emese, a sokoldalú Nagy Zsuzsa, az egyik kulcsjátékos, Kozma Brigitta lehet meghatározó. A kiegészítő embereink a Szen- teszki testvérek, Dévényi Bea, Hoffmann Márta, Koczka Er­zsébet: Akik nálunk akarnak sportolni, azok számára tu­dunk lehetőséget biztosítani, de feljutási cél nem is lehet ilyen kis egyesületnél. Ha za­vartalanul működhetünk, az már nagy eredmény. S. I.: — Miután abszolút amatőrök vagyunk, a srácok saját kedvtelésükre kosárlab­dáznak, ezért nincs lehető­ségünk, s nem is szükséges bármiféle kedvezményt bizto­sítani számukra. Elnézzük a játékosoknak, ha olykor pél­dául késnek vagy nem tudnak jönni edzésre, vagyis nekünk nincsenek szigorú követelése­ink velük szemben. A megha­tározóinkat már említettem, a jó adottságú, magas Grósszal sok mindenre képes lehet ez a társaság, amit ki kell használ­nunk. Taktikailag pedig elég érett már a társaság, ezért a későbbiekben, akármilyen szerények a lehetőségeink, egy-két éven belül képesnek tartom magunkat arra, hogy a dobogón végezzünk. Gyurkó Mihály ^ Mezőberény sportéletében hosszú ideje vezető helyet foglal el a kosárlabda, amely hagyományosan kiváló /' utánpótlás-nevelő bázis. Az NB II Keleti csoportjá­ban szereplő Mezőberényi Sportcsarnok DSE férfi kosárlab­da szakosztálynál a legfőbb változás az edző posztján történt: Tánczos Imre korábbi helyét Szugyiczki János és Siklósi István töltik be, s irányítják a szakmai munkát. Ugyanakkor NB I-es játékossal erősödött a csapat Grósz László személyében, aki fél évig kölcsönként áll rendelkezésre. Iváityi Lászlóval, a női gárda szakvezetőjével és Siklósi Istvánnal, a férfi csapat társedzőjével beszélgettünk mindennapjaikról, életükről. —Milyen változások történtek a csapatnál, s mi a célkitűzés az idei bajnokságban? Hórihorgas center a csapatban Iványi László: — Az elmúlt bajnokságban az 5. helyet si­került kiharcolnunk, de az új idényben kissé átalakult az együttes, ugyanis többen befe­jezték a középiskolai tanulmá­nyaikat. így csak a nyár végére alakulhatott ki a végleges játé­kosállomány az idei bajnok­ságra. A legmeghatározóbb emberünk, Magyar Szilvia ál­talános iskolás kora óta irányí­tója volt az együttesünknek, de miután sikeresen felvételizett az egri tanárképző főiskolára, ott folytatja tovább. Új játéko­sunk Korcsok Katalin, aki Bé­késcsabán a Körösi Csorna Sándor Tanítóképző Főiskolá­ra jár, ezelőtt Szarvason ját­szott. A palánk alatti játéknál feltétlenül erősödtünk vele 185 centiméteres magassága révén. Más tapasztalt kosár­labdázónk nincs, azok pedig, akik erősségeink lehetnének, többen nem vállalják az NB II- vel járó pluszmunkát, egysze­rűen a tanulás miatt. Ennek ellenére a célkitűzésünk to­vábbra is az, hogy a mezőny első felében végezzünk, vagy­is az 5—8. hely valamelyikén. Siklósi István: — Tánczos Imre tevékenységével maxi­málisan meg voltak elégedve, amelyet jól példáz a tavalyi 4. hely kivívása is. Ám kissé be­lefáradt már, no meg a játéko­sok is igényelték a személyi változtatást. Szugyiczki Já­nossal így kerültünk a csapat élére, s szeretnénk elérni ha­sonló sikereket. Bár úgy ér­zem, ezt nehezen tudjuk meg­ismételni, ezért szerényebb célokkal vágtunk neki a baj­nokságnak, vagyis a 3—6. he­lyek bármelyikével már elége­dettek lennénk. Sajnos számunkra rosszul kez­dődött a szezon, mert egy na­gyon jól sikerült alapozás után Gulyás Tibor, Hidasi László és Frey Tibor megsérültek egy Békésen lezajlott felkészülési tornán. E meghatározó játéko­saink csak a 6. fordulótól tud­tak bekapcsolódni a mérkő­zéssorozatba. Részben ennek köszönhető, hogy csak 50 szá­zalékos a teljesítményünk pil­lanatnyilag. A gerinc maradt, célunk az, hogy a fiatalabba­kat beépítsük, ami nem kis fel­adatot jelent. Szerettük volna, ha a nagyon ügyes és igazán tehetséges Szűcs Gábor be­épül, de ő a tanulást részesíti eíőnyben. Megértjük, s ezért kevésbé számíthatunk rá. Örömtelibb hírről is be tudok A női csapat, állnak balról: Nagy, Hoffmann, Szenteszki M., Dévényi, Kozma, Balog, Iványi László edző. Elöl: Korcsok, Szenteszki A., Pipis, Koczka, Povázsai fotó: fazekas ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom