Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-25 / 47. szám

01993. február 25., csütörtök

TÖRVÉNYEK, TENNIVALÓK

IBKKÉS MEGYEI HÍRLAP

1992. évi LXXXVII. törvény a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivataloknak a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatairól

Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. (a továbbiakban: Ámt.) rendelkezései maradéktalanul érvényesüljenek, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

l.§

(1) A megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal (a továbbiakban: hivatal) közreműködik az illetékességi területén székhellyel rendelkező mezőgazdasági szövetkezet feletti — az Ámt.-ben foglaltak végrehajtását ellenőrző — cégbírósági törvényességi felügyelet ellátásában.

(2) A hivatal az (1) bekezdésben írt feladatának keretében

a) képviselője útján részt vesz a mezőgazdasági szövetkezetek közgyűlésén, ha az Ámt.-ben előírt kérdésekben kíván dönteni;

b) megtekinti az a) pont szerinti közgyűlési döntés és előkészítésének iratait;

c) jelzi a cégbíróságnak és az illetékes szövetkezetnek, ha eljárása során törvénysértést észlel.

(3) A (2) bekezdésben előírt feladatainak teljesítése során hivatal megtekintheti a mezőgazdasági szövetkezet általános érvényű renelkezéseit és egyedi döntéseit, a szövetkezetek vezetőitől iratok és adatok rendelkezésre bocsátását, illetőleg megküldését, továbbá felvilágosítás adását kérheti. A hivatal az eljárása során tudomására jutott üzleti titkot köteles megőrizni.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti közgyűlésre a mezőgazdasági szövetkezet — a tervezett napirendet mellékelve — meghívja a hivatalt.

2.§

(1) Ha a hivatal véleménye szerint az Ámt. rendelkezéseit nem

tartották be, és a cégbíróság a szövetkezet új (módosított) alapszabályát már elfogadta, továbbá a cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló, módosított 1989. évi 23. tvr. 21. § (5) bekezdésben foglalt intézkedésre sincs lehetőség, a hivatal megkeresi a megyei (fővárosi) főügyészséget.

(2) A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálya alá tartozó mezőgazdasági szövetkezet tekintetében a hivatal hatáskörét 1993. szeptember 30-áig gyakorolhatja.

3. §

E törvény 1993. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg az Ámt. 2. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, a (4) és (5) bekezdések jelölése (5) és (6) bekezdésre változik.

„(4) Ha a szövetkezet az e törvényben foglaltakat 1992. június 30., illetőleg 1992. december 31. napjáig nem teljesíti, azt követően is köteles azoknak eleget tenni.”

9 kérdés-felelet a

szövetkezetek törvényességi felügyeletéről

1. Milyen körre terjed ki a földművelésügyi hivatalok közreműködési j ogköre ?

A 1992. évi LXXXVII. törvény a földművelésügyi hivatalt a megye területén székhellyel bíró mezőgazdasági szövetkezetek vonatkozásában ruházta fel az átmeneti törvényben foglaltak végrehajtását ellenőrző törvényességi felügyeletben való közreműködés jogkörével.

Ha a mezőgazdasági szövetkezet az átmeneti szövetkezeti törvény alapján gazdasági társasággá alakult át, és a társaság alapító okiratát a cégbíróság már bejegyezte, e törvény alkalmazásának már nincs helye, azaz e szervezeteknél a földművelés- ügyi hivatal vizsgálatot nem tarthat.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a társasággá alakulásban már döntött, de társaságként még be nem jegyzett mezőgazdasági szövetkezet a bejegyzésig még mezőgazdasági szövetkezet, így a földművelésügyi hivatal ellenőrzési joga e szervezetre kiterjed.

2. Mit jelent a cégbírósági törvényességi felügyelet ellátásában való közreműködés?

A cégbíróság eljárására a törvényességi felügyelet gyakorlása során a többször módosított 1989. évi 23. törvényerejű rendelet (Ctvr) tartalmaz rendelkezéseket, így ez adja a keretét a földművelésügyi hivatalok közreműködésének is.

A földművelésügyi hivatalok nem a cégbíróság helyett járnak el, hanem közreműködésükkel segítséget nyújtanak a cégbíróságnak: részt vesznek a közgyűléseken, megtekintik a közgyűlési iratokat, véleményt alkotnak, törvénysértés esetén jeleznek a cégbíróságnak, de nem tehetnek törvényességi felügyeleti jogkörből fakadó intézkedéseket.

3. Milyen eljárási szabályok irányadók a földművelésügyi hivatalok e törvény szerinti eljárására?

Bár a földművelésügyi hivatal államigazgatási szerv, és ezért eljárására az államigazgatási eljárási törvény (1957. évi IV. tv.) szabályai az irányadók, a vizsgált törvényben biztosított speciális közreműködési feladatkör — lévén kivételes jellegű, és időben is korlátozott — nem tartozik az államigazgatási feladatok közé, ezért a hivatal ezirányú eljárása sem.

Mindebből következik, hogy az 1992. évi LXXXVII. tv-ben biztosított feladatkör gyakorlása során eljárási kérdésekben is szigorúan az e törvényben előírtak szerint kell a földművelés- ügyi hivataloknak eljárniuk.

A cégbíróságokkal, megyei főügyészségekkel való együttműködés rendjére nincs formakényszer, elég, hogy a jelzés, a megkeresés tartalmileg feleljen meg az elvárásoknak.

4. Hivatalból, kérelemre vagy a cégbíróság kirendelése alapján indul-e a földművelésügyi hivatalok eljárása?

A válasz — mivel a törvény kijelentő módban fogalmaz — nem lehet más, mint az, hogy a hivatalnak kötelező jelleggel, a törvény hatálybalépése napjától automatikusan kell e feladatkörét gyakorolnia valamennyi, az illetékességi területén székhellyel rendelkező mezőgazdasági szövetkezet vonatkozásában.

Ez azt jelenti, hogy nemcsak abban az esetben kell a hivatalnak eljárnia, ha ilyen irányú megkeresés érkezik hozzá, hanem minden egyes átalakulást vizsgálnia kell.

5. Feladatkörének gyakorlásához igénybe vehet-e megbízott szakértőt a földművelésügyi hivatal?

A földművelésügyi hivatalok szakértőt is felkérhetnek egyes feladatok ellátására.

Természetes, hogy szakértő megbízása esetén a szakértőt is ugyanaz a jog illeti, illetve kötelezettség terheli, mint a hivatal dolgozóját.

6. Ha a törvénysértés tényének megítélésében véleményeltérés van a földművelésügyi hivatal és a cégbíróság között, ki dönt a vitában?

Ha a hivatal törvénysértést észlel, azt jelzi a cégbíróságnak, illetve megkeresi a főügyészséget. Az észlelt törvénysértésben a meghatározó vélemény a cégbíróságé, így eltérő döntését a hivatalnak is tudomásul kell venni. Ez jelentheti csak a törvényesség garanciáját.

7. Mit vizsgálhatnak ki a földművelésügyi hivatalok eljárásuk során?

Abból, hogy a törvény célja az átmeneti szövetkezeti törvény rendelkezéseinek maradéktalan érvényre juttatása, az következik, hogy a földművelésügyi hivataloknak az átmeneti szövetkezeti törvény gyakorlati végrehajtását kell figyelemmel kísérniük. A vizsgálat szempontjait a hivatalok maguk alakítják ki, de vélhetően nem kerülhető el az alábbi kérdések vizsgálata:

a) A szövetkezeti átalakulás során érvényesült-e az átmeneti szövetkezeti törvények 48. §-ának azon előírása, hogy a vagyon nevesítése, a vagyon megosztása és az alapszabály módosítása kérdésében külön-külön közgyűlést tartottak-e.

b) A közgyűlések összehívásával kapcsolatban ellenőrzést igényel, hogy a meghívó a törvényben rögzített tartalommal került-e kiküldésre és az összehívás módja megfelelt-e a vonatkozó törvényi rendelkezéseknek.

c) A kívülálló üzletrész-tulajdonosokat is meg kellett hívni a közgyűlésre, hiszen tanácskozási és javaslattételi jogukat a törvény biztosítja. Meghívásuk elmulasztása azonban nem vezethet a közgyűlés határozatképtelenségéhez, és nem érintheti a közgyűlési döntések érvényességét sem.

d) A jelenléti ívek alapján feltétlenül vizsgálni kell a közgyűlések határozatképességét.

e) Közgyűlésenként vizsgálják az egyes közgyűlési döntésekhez a törvény által megkívánt határozathozatali rend érvényesülését, mert ezek megsértése súlyos szankciókkal járhat. A vagyonnevesítéshez, a vagyoncsoportosításhoz pl.: a jelenlevő tagok legalább 2/3-os szótöbbségét írja elő a törvény, a szervezeti változásokról szóló közgyűlési döntésekhez pedig (egyesülés, beolvadás, szétválás, gazdasági társasággá történő átalakulás, megszűnés) az összes tag 2/3-os szótöbbsége szükséges.

f) Az iratok közül vizsgálják a közgyűlési jegyzőkönyveket is, figyelemmel azok tartalmi és formai követelményeire.

g) A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyekre, amelyek vonatkozásában rendes bíróság előtti peres eljárásnak van helye. így pl. a vagyonnevesítő határozatot is csak akkor lehet a törvényességi felügyeletben való közreműködés keretében vizsgálnia a hivataloknak, ha a törvényben foglalt vagyonnevesítési rendező elvek sérelmet szenvedtek, vagy ha feltűnő értékaránytalanságokat eredményeztek a vagyonnevesítés közgyűlés által elfogadott elvei.

h) Miután nagyon sok törvénysértő intézkedés abból fakad, hogy a tagok a vagyonnevesítésről szóló értesítéseket hiányosan vagy a törvényben előírt kézbesítési határidőn túl kapták meg, feltétlenül vizsgálni kell (mégpedig az 1/1992. (IX. 26.)OGY sz. elvi állásfoglalás szellemében), hogy az érintettek részére mikor, milyen módon történt a vagyonnevesítő határozat rájuk vonatkozó részének közlése, kézbesítése. Ez különösen akkor fontos, ha a tagok kiválási szándékbejelentését a termelőszövetkezet elkésettség miatt elutasította.

i) Nem egyértelmű annak megítélése, hogy van-e joga a hivatalnak a szövetkezeti vagyonértékelést törvényességi szempontból vizsgálni? Úgy gondoljuk, hogy csak akkor célszerű ennek vizsgálatába fogni, ha nyilvánvaló a becsült érték és a forgalmi érték közötti különbség.

j) Fontosabb azonban azt ellenőrizni, hogy a vagyonértékelés teljes körű volt-e, illetve a szövetkezeti vagyon értékelését követte- e az üzletrészek névértékének szükségszerű módosítása.

k) A vagyoncsoportosítás előkészítésének, illetve közgyűlési megszavazásának vizsgálata a formai előírásokon túl nem terjedhet ki másra, mint arra, hogy alkalmazta-e a szövetkezet a gazdaságilag önállóan működtetést, mint a vagyoncsoportosítás kizárólagos szempontját, illetve figyelembe vette-e a szövetkezet a bejelentett szervezeti változásokat. Amennyiben a vagyoncsoportosítás más szempontokat tükröz, ennek meg nem engedett célja nyilván a vagyonmegosztás meghiúsítása, a kiválási törekvések elfojtása.

/) A kiválási igénybejelentés és a vagyonmegosztás szempontjából komplexen kell vizsgálni, hogy lehetővé tette-e a szövetkezet a „sajátjogú” üzletrészek mellett a vásárolt üzletrészek felhasználhatóságát. Nagyon sok esetben ugyanis a szövetkezetek indokolatlan, a törvényből le nem vezethető megkülönböztetést alkalmaztak e téren.

m) Egyértelmű ugyanakkor, hogy a vagyonmegosztáshoz az átmeneti szövetkezeti törvényben megkívánt hitelezői hozzájárulás megtagadásának indokoltsága törvényességi felügyeleti jogkörben nem vizsgálható.

n) Ugyancsak nem célszerű vizsgálat alá vetni az árverések lefolytatását, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene vizsgálnia a hivatalnak az árverés előkészítését, továbbá az árverésre bocsátott vagyon körét, vagyis, hogy mindazon vagyontárgy árverésre került- e, amelyre nézve a vagyonmegosztó határozatot a közgyűlés nem hozta meg.

Az előzőekben írt felsorolás természetesen nem teljes körű, inkább csak példálózó jellegű. Természetes ugyanakkor, hogy jogában áll a hivatalnak az átmeneti törvény végrehajtásával kapcsolatos bármely szövetkezeti intézkedést vizsgálni, akár saját elhatározásából, akár pedig azért, mert a szövetkezet intézkedése ellen a hivatalhoz konkrét panasz érkezett. (Az egyedi panaszügyek kivizsgálása azonban nem feltétlenül várható el a hivataloktól, hiszen egyedi jogsérelem esetén az 1992. évi 1.13. §-a szerint bírói út vehető igénybe.)

A fentieket összegezve, a törvény alapján a már befejezett szövetkezeti átalakulások tekintetében is újra megnyílik a lehetőség arra, hogy az esetleges törvénysértések utólag orvosolhatók legyenek. Az orvoslás, mint nem egyszer hangsúlyoztuk, természetesen nem a földművelésügyi hivataloktól várható, hanem jelzésük alapján a cégbíróságok élhetnek törvényességi felügyeleti intézkedésekkel, illetve egy szűkebb körben a megyei főügyészségek eljárása szükséges a törvényesség helyreállításához.

8. Meddig járhat el a földművelésügyi hivatal?

Az 1992. évi LXXXVII. törvény kivételes jellegét támasztja alá az is, hogy időbeli érvényesülése korlátozott: a földművelésügyi hivatal az átmeneti szövetkezeti törvény végrehajtásával kapcsolatos ezirányú hatáskörét 1993. január 1. napjától (a törvény hatálybalépésének napjától) 1993. szeptember 30. napjáig gyakorolhatja, illetve köteles gyakorolni.

Ezt követően a hivatalok közreműködési jogköre megszűnik, és a szövetkezetek feletti törvényességi felügyeletet a cégbíróság már a hivatal segítsége nélkül végzi.

9. Van-e időbeli korlátja az átmeneti szövetkezeti törvény további alkalmazásának?

Az átmeneti szövetkezeti törvény alkalmazhatóságának a korábbi szabályozás által emelt időbeli korlátáit oldja fel az 1992. évi LXXXVII. tv. 3. §-a arra az esetre, ha a szövetkezet a törvényben foglaltakat nem hajtotta végre az eredeti határidőre.

Áz Ámt. alkalmazásának tehát a hatályos szabályozás szerint időbeli korlátja nincsen, a szövetkezetek számára a cégbíróságok szabják meg az alkalmazandó határidőket.