Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-24 / 46. szám

1993. február 24., szerda ] HAZAI TÜKÖR Mindent, mit asszony szája mondhat A kép a pávaköri találkozók virágzása idején, 1979-ben készült Mezőberényben Húsz éve, hogy 1973. január 11-én a mezőmegyeri művelő­dési házban 28-an megalakí­tották a Mezőmegyeri Asszonykórust, akkor még pá­vakört. Mint Diós Józsefné alapító tag, 1990 óta a kórus vezetője mondja, mert a téesz kertészetében a brigádtagok munka közben mindig énekel­tek. A téeszelnök ötlete volt a pávakör és a termelőszövetke­zet 1990-ig támogatta is őket. A pávaköri minősítéseken ezüst, arany fokozatokat értek el, 1975-ben elnyerték az ezüstkoszorús, parasztkórus címet. Sokfelé felléptek, a rá­dió felvételeket készített velük, a tévében is szerepel­tek. Úgy emlegették őket: a csabai asszonykórus. Ma 21- en vannak, két tag kivételével mind nyugdíjasok. A legidő­sebbek közöttük 83, illetve 81 évesek. — A mai napig jó a hangulat — mondja a kórus vezetője —, mindenki szeret énekelni. Me­gyei, mezőmegyeri népdalo­kat tudunk, újak után is kuta­tunk. Amíg a legöregebb lako­sok éltek, ők tanítottak bennünket. Most minket hall­gatnak. —Sok népdalt tudnak? — Ne kérdezze, számukat nem is tudjuk. Szinte mind a kedvencünk: a szerelmes da­lok, a virágénekek, az élet, a szegénység, a szomorúság énekei. Ahogy mondani szok­tuk, mindent, mit asszony szá­ja mondhat. — Hogy vannak most a hu­szadik évfordulón? — A pávakörök találkozója megszűnt, csak az van, amit ma­gunknak szervezünk. Öreg­szünk, támogatónk nincs. Sze­rény keretek között a város, a művelődési ház segítségével ünnepiünk, a csabai szlovák és a gerlai kórus, a mezőmegyeri gyermektáncosok lesznek ven­dégeink. Február 27-én fél 6- kor szeretettel várjuk a közön­séget a mezőmegyeri művelő­dési házban! Félünk, utoljára... (szőke) Közalkalmazotti igazolványok érvényesítése A MÁV szegedi üzletvezető­ségének tájékoztatása szerint megkezdték a közalkalmazot­ti igazolványok 1993-ra szóló érvényesítését. E kedvez­ményre az előző' évhez hason­lóan jogosultak: a költségveté­si szervek és intézmények — beleértve az önkormányzati költségvetésből gazdálkodó szerveket is — főfoglalkozású dolgozói, akik a költségvetési szervek főfoglalkozású dolgo­zóival azonos munkakört töl­tenek be. (Például kórházak­ban, szeretetotthonokban, al­só, közép- és felső fokú oktatá­si-nevelési intézetekben fog­lalkoztatottak.) Az érvényesítést, illetve az új igazolványok igénylését külön-külön kimutatáson kell kérni, melyet a vasútállomáso­kon árusítanak, egy garnitúra 3 darabból áll, ára 5 forint. Az igazolványok érvényesítési díja 100 forint. Új igazolvá­nyok ára 20 forint, elveszett igazolványokat pótolni kell, s ezért 300 forintot kell fizetni. A befizetéseket postai csekken kell eszközölni, a visszakapott feladóvevényt a kimutatáshoz kell csatolni. Az igazolványok érvényesítésével kapcsolatos felvilágosítást a (62) 314-871 - es számú telefonon vagy sze­mélyesen a MÁV üzletvezető­ség (6701 Szeged, Tisza Lajos krt. 28—30.) személyfuvaro­zási osztály menetkedvezmé­nyi csoportja ad. Már a nyári táborozásra gondolnak A Mezőhegyesi József Attila Általános Művelődési Köz­pont pedagógusai már elkezd­ték szervezni a gyermekek nyári táborozását. A tervek szerint 5 turnus­ban, 3 táborhelyen (a Bükk- ben, a Mátrában és a Zemplé­ni-hegységben) mintegy 200 mezőhegyesi gyermeknek nyílik majd lehetősége a kelle­mes nyári kikapcsolódásra. Maczák Andrásáé igazgatónő tájékozatása szerint az egyhe­tes kirándulás költsége 2500 és 3500 forint között várhátó, s ezt talán még elbírja a szülők egyre vékonyodó pénz­tárcája. A kamarazene dicsérete A Nemzeti Filharmónia jóvol­tából jeles művészvendégek­nek tapsolhattunk a múlt hé­ten. Á Bartók-vonósnégyes (Komlós Péter, Hargitai Géza, Németh Géza, Mező László) hangversenye bármilyen mér­cét elviselő, ünnepi eseménye volt városunk zenei életének, sokan is voltak rá kíváncsiak. Hírnév, művészi rutin, ihle- tettség és minőség egyáltalán nem véletlenszerű összefüg­gései ötlöttek fel bennem az együttes játékának hallgatása közben. 1957-ben alakultak, akkor még a Zeneakadémia legendás kamarazene-tanárá­nak, a zeneszerző Weiner Leó­nak diákjaiként. Egy 1964-es nemzetközi vonósnégyes-ver­seny első díjának megnyerése után rendszeresen hangverse­nyeznek világszerte. Békés­csabai koncertjüket egy japán és egy amerikai turné közé il­lesztették be, miközben ter­mészetesen naponta legalább három órát próbálnak, persze az egyéni gyakorlás és a tanár­kodás mellett. Talán felvető­dik, hogy miért kell a jó kvar­tetthangzáshoz bő harminc év­nyi rendszeres munka és együttjátszás? Nos, talán azért, mert a zenei kisegyütte­sek e királynője az egyéni és a közösségi „felelősségválla­lás” hallatlanul kényes egyen­súlyára épül: nem elég kicsi, ugyanakkor túl homogén hang­zású ahhoz, hogy esetleges hiá­nyosságai kendőzhetőek legye­nek... így egyetlen esélye marad a tökéletes egymásra figyelés, amely a Bartók-vonósnégyes olvasatában talán nem annyira az „egy hangszerként” való hangzást, inkább a négy kivá­lóan képzett muzsikus-szólis­ta egyéni, karakteres együtt­működését jelenti. A hangverseny műsorán fel­hangzó művek lehetővé is tet­ték ezt a fajta szólisztikus megközelítést. Két nagysza­bású Beethoven-kvartett (op. 74. és 127., mindkettő Esz- dúrban) küzdelmes és elvont zenei anyaga, valamint egy Schumann-mű, az op. 4L so­rozat első, F-dúr darabja vil­lantotta fel számunkra a műfaj két nagy korszakának jelleg­zetes világát. Egyébként a tény, hogy az együttes és a szervezők egyál­talán megengedhettek maguk­nak egy vidéki szereplést, egy alapítványnak köszönhető. Miután a szervezési költségek és a művészeti rendezvény- szervezés anyagi helyzete oly sajnálatosan alakult, hogy a Bartók-kvartett tavaly például egyszer sem szerepelt magyar- országi vidéken, többek — köztük ifjabb Bartók Béla — támogatásával létrejött egy ilyen célú alapítvány. Gyenge Enikő 3 A BÉKÉSCSABAI REGIONÁLIS MUNKAERŐ-FEJLESZTŐ ÉS KÉPZŐ KÖZPONT \ __________________________,____________________________________ p ályázatot hirdet szektorvezetői munkakör betöltésére az alábbi szektorokban: 1. Mezőgazdasági és környezetvédelmi szektor (termelési folyamatok, kisgazdaság beindítása, működtetése, feldolgozás, értékesítés). 2. Elektronikai és informatikai szektor (elektronika, RTV- és háztartási gépek javítása, számítástechnika, CAD). 3. Vállalkozási és üzleti szektor (vállalkozások beindítása, vállalatok szervezése, vezetése marketing, kereskedelem, könyvelés, bank-, adó-, hitelügyek, beszerzés, raktározás). A szektorvezetők feladata: az adott képzési szektor irányítása, a képző- és továbbképző képzési programok szakmai előkészítése, oktatási anyagok biztosítása, a képzési adminisztráció vezetése, részvétel a tanterv- és tananyagfejlesztő munkában, javaslatok adása a képzés, átképzés korszerűsítésére, valamint az eszközfejlesztésre, továbbá hatékony együttműködés a képzésben érdekelt valamennyi belső intézményi és külső szervezettel. A munkakör betöltésének feltételei: — felsőfokú iskolai végzettség — vezetői, termelési, oktatási gyakorlat — büntetlen előélet. A pályázatnál előnyben részesülnek azok, akik idegennyelv-ismerettel (elsősorban angol vagy német) rendelkeznek. A szektorvezetői megbízás 1993. április 1-jétől határozatlan időtartamra szól. Bérezés: a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó legfontosabb személyi adatait, szakmai önéletrajzát, a munkakör ellátására vonatkozó legfontosabb alapelveit, szakmai elképzeléseit, valamint az előírt képesítési és egyéb követelmények megfelelését igazoló okiratok másolatát és az erkölcsi bizonyítványt. A pályázatokat 1993. március 16-áig kérjük a Békéscsabai Munkaerő-fejlesztő és Képző Központ, 5601 Békéscsaba, pf. 29. címére megküldeni. Az érdeklődők további felvilágosítást a (66) 441-297-es telefonon Molnár György igazgatónál kaphatnak. A BÉKÉSCSABAI REGIONÁLIS MUNKAERŐ-FEJLESZTŐ ÉS KÉPZŐ KÖZPONT pályázatot hirdet képzési igazgatói munkakör betöltésére. melyre a térség munkaerőpiaci kihívásaira határozottan és szakszerűen reagálni képes, innovatív, vállalkozó szellemű szakember jelentkezését várjuk. Központunk világbanki támogatással, magas színvonalú technikai háttérrel, a fejlett világban már eredményesen alkalmazott, rugalmas, moduláris képzéseket vezet be a gazdaság, a szolgáltatások és a humán szféra területein. A képzési igazgató feladata: a regionális munkaerőpiaci igények alapján a központ képzési koncepciójának kidolgozása, a szakmai profilok kialakítása, az éves képzési terv elkészítése, a moduláris képzési tematikák kidolgozása, a képzési pályázatok összeállítása, a képzési szektorok, valamint a pedagógiai és módszertani osztály munkájának irányítása, a munka- és tűzvédelmi feladatok ellátása. A munkakör betöltésének feltételei: — felsőfokú iskolai végzettség — vezetői, termelési, oktatási gyakorlat — büntetlen előélet. A pályázatnál előnyben részesülnek azok, akik idegennyelv-ismerettel (elsősorban angol vagy német), valamint a központ több képzési szektorához kapcsolódó tapasztalattal rendelkeznek. A képzési igazgatói megbízás 1993. április 1-jétől határozatlan időtartamra szól. Bérezés: a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó legfontosabb személyi adatait, szakmai önéletrajzát, a munkakör ellátására vonatkozó legfontosabb alapelveit, szakmai elképzeléseit, valamint az előírt képesítési és egyéb követelmények megfelelését * igazoló okiratok másolatát és az erkölcsi bizonyítványt. A pályázatokat 1993. március 16-áig kérjük a Békéscsabai Munkaerő-fejlesztő és Képző Központ, 5601 Békéscsaba, pf. 29. címre megküldeni. Az érdeklődők további felvilágosítást a (66) 441-297-es számú telefonon Molnár György igazgatónál kaphatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom