Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-22 / 44. szám
1993. február 22., hétfő HAZAI TÜKÖR áRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Kell a jó (tan)könyv! Nagyon tetszik a gyerekeknek, hogy a feladatok közé kedvenc mesefiguráikat is becsempészték a tankönyv szerzői fotó: fazekas ferenc Farsang a nyugdíjasklubban Szeghalmon, a művelődési központban szerdán délután tartotta a helyi nyugdíjasklub szokásos farsangi ünnepét. A szép számmal megjelent időseknek először a könyvtár vezetője, Horváth László olvasott fel székely furfangokról szóló történeteket, majd viccmeséléssel, versmondással folytatták jó hangulatú összejövetelüket. Első a járdaépítés Bucsán a közelmúltban hagyta jóvá a helyi képviselő-testület az idei költségvetést, mely mintegy 94 millió forint bevételt és kiadást tartalmaz. Az ez évi fejlesztések között első helyen a járdaépítés szerepel, melyet a belvízelvezetési munkák követnek, ezt közhasznú munkavégzési lehetőséggel kívánják összekapcsolni. Veszik, viszik A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. jogelődje, a mezőgazdasági kombinát évente 150— 200 darab vemhes tenyészüszőt értékesített. Jelenleg német, spanyol, görög, valamint a FÁK országaiból érkező kereskedők tanúsítanak igen nagy érdeklődést a mezőhegyesi üszők iránt. Az a tény, hogy korlátlan mennyiségben vásárolnának az állatokból darabonként 95— 110 ezer forintos áron, mutatja, hogy a több éves tenyésztői munka gyümölcse kezd beérni Mezőhegyesen. Környezetesztétika Gaul Emil, a Magyar Iparművészeti Főiskola tanszékvezetője tart előadást szerdán délután 15 órától A környezetesztétika és a vizuális nevelés kapcsolata címmel Békéscsabán, a megyei könyvtár földszinti előadótermében. Nemrég hírt adtunk arról, hogy Szeghalmon nagysikerű tankönyvbemutatót tartott az Apáczai Kiadó és Könyvterjesztő Kft. A tetszetős tankönyvek, gyakorlófüzetek kissé borsos áruk ellenére számít- hatnak-e sikerre, mi a véleményük erről a legérintetteb- beknek, a pedagógusoknak? Erről beszélgettünk a Sebes György Általános Iskola pedagógusaival, dr. Kardos Mi- hálynéval, Nagy Imrénével, Nagy Lászlónéval, Pardi Aliz- • zal, Vetési Istvánnéval, Ba- loghné Győri Erikával és Ma- csári Tiborral. Először az olvasókönyvekről, a harmadikos Hétszínvirág- ról, illetve a negyedikes Hétszínvilágról és a hozzá kapcsolódó feladatlapokról mondták el tapasztalataikat: Az Apáczai könyvei szépek, színesek, a gyerekekkel megszerettetik az olvasást. Ösztönzi őket arra, hogy minél többet olvassanak, van olyan kisgyerek, aki már az egész könyvet előre kiolvasta. Tökéletesen politikamentes, de ugyanakkor megemlékezik legfontosabb nemzeti ünnepeinkről. Nagyon jó a tematikus bontása. Nem tartozik a gyerekek kedvencei közé a matematika, ám „Az én matematikám” sorozat, mely I—IV-ig tart, a tanárok egyöntetű véleménye szerint még arra is képes, hogy a nebulók megszeressék ezt a tárgyat. Az ismeretek egymásra épülnek és aminek külön örültek a pedagógusok, ismét megjelentek a számképek. A szakemberek és a gyerekek véleménye tehát egybehangzóan nagyon jó. Az egyetlen gond, hogy ezek a könyvek drágábbak a mostaniaknál, bár az árkülönbség egyre csökken. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szülők véleménye megegyezik a pedagógusokéval, nem sajnálnak valamivel többet áldozni ezekért a szép könyvekért. Végezetül a kérdésre: az Apáczai Kiadó könyvei alkalmasak lennének-e arra, hogy mindenütt használhassák őket, a megjelentek egyértelműen igennel válaszoltak, sőt kívánatosnak is tartanák ezt. Gila Változott Régi igény Mezőkovácsházán a mezőhegyesi út mellett üzemelő ÁFOR benzinkút vasárnapi nyitva tartása. A napokban örömmel tapasztalhattuk, hogy a kérés maghallgatásra talált — vagy az ÁFOR vezetősége felmérve az igényeket határozott így —, így február elsejétől a kút nyitvatartása kedvezően változott. E szerint a nyitva tartási idő szombaton 18 óráig meghosszabbodott, illetve vasárnap 13 óráig lehet tankolni. Támogatás Az Országos Képzési Tanács felhatalmazása alapján a Munkaügyi Minisztérium és a batto- nyai középiskola szerződést kötött „vissza nem térítendő, fejlesztésre irányuló beruházás támogatására”. A támogatás összege 250 ezer forint, melyet gép-, műszer-, illetve számítógép-beszerzésre fordíthat az iskola. Az esetlegesen felmerülő többletköltséget az intézmény saját forrásból köteles biztosítani. Farsang farkán fölfüggesztik a törvényt Konc király és Cibere vajda Farsang farka az esztendő legvidámabb, legbolondosabb napjai közé számított a hajdan volt magyar falvakban. Maskarás, kormos ördögpofák jártak az utcákon, nyársaikkal a lányok szoknyáját emelgették a fonóházákban. Kövércsütörtökön mindenki torkig ette magát a jó kocsonyából, húshagyó keddig járt a farsangi fánk, amit a lányok az őket riogató maszkurák, dőrék nyársára húztak. Ki kellett kiáltani az elmúlt esztendő minden piszkát, fel kellett pörgetni az embernek magát, hogy a nagyböjti idő csöndje rendezni tudja az élet bomlásnak indult kereteit. A régi újkígyósi legények, ha olyan lányt találtak, amelyik nem ment férjhez ezen a farsangon, bár rajta volt a sor, csúfságból tüsköt húztak ablaka alá. A házas emberek egymást ugratták. Mesélik, hogy a kocsmában leitatott társukat hazakísérték, lefektették a kiskonyhába, majd mikor már mélyen aludt, szekérre tették és ágyastól kivitték a határba, ott egy dűlőföld közepére tették. Hajnalban, a hideg józaní- tó hatására fölkelő ember igen elcsodálkozott, hogy hol van. Társai az út fái mögül lesték, mit csinál. Farsang idején a szekér helye sokszor a pajtatetőn volt. Éjszaka szétszedve a szekeret fölhordták a dohánypajta vagy istálló tetejére és ott összerakták. El lehet képzelni a gazda ábrázatát, amikor reggel meglátta szekerét a tetőn. Más alkalommal egyik disznóvágásra készülő társuk portájára lopakodtak be éjszaka és kihajtották helyéről a hízót, az ólba egy kecskét csempészve. Másnap hajnalban a kerítésen át lesték, milyen képet vágnak a böllérek a mekegő jószág láttán. Csíkszentmihályon és Aj- nádon egy ember bő gatyába és ingbe öltözött, a bő ruhát kitömték szalmával. Az így elkészült élő bábut szekéren hordozták végig a falun, szekerükre szalmát gyűjtve minden háztól. A mezőre érve a bábuembert a szalmára tették és meggyújtották. Ékkor az áldozat hirtelen kiugrott a szalmából és a szekérről beszédet mondott jót derülő társainak arról, hogy Cibere vajda (a nagyböjt jelképe) ma vette át az uralmat Konc királytól (a farsang megszemélyesítőjétől). Másnap, hamvazószerdán (néhol hammasszeredának vagy szárazszerdának is nevezik) falvaink népe nagy csöndre ébredt. A zajt, a rendetlenséget, a bolondozást drasztikus hirtelenséggel váltotta föl a csöndesség, a böjt, a lélek befelé fordulása. Az ételben dúskáló napokat a legszigorúbb önmegtartóztatás időszaka követte. Újkígyóson a régi öregek hamvazószerdán kiforrázták az edényeket, hogy a zsírnak még a szaga se maradjon rajtuk. Böjt idején csak olajjal vagy esetleg (tehéntartó lévén) vajjal főztek. A böjti ételek közül a kukoricagaluska levest, sóbavízbe levest, ola- jospaszúrlevest főzték a legtöbbet. Másodiknak száraz- tészta, olajos káposzta meg tö- röttpaszúr járta. Hamvazószerda nagyböjt első napja. Katolikus vidékeink népe a templomba megy, ahol fejüket hamuval szólják meg. Ez a hamu a világi dolgok állha- tatlanságára, múlandóságára figyelmeztet. Az előző év virág- vasárnapján szentelt barka hamujával rajzol a pap keresztet a hívek homlokára és közben mondja: „Emlékezzél ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” A farsangvégi és a nagy- böjteleji szokások eleink csodálatos erkölcsi tartásáról mesélnek. Az ember együtt él, együtt lélekzik az őt körülvevő világgal. Meglátja a mindenekből felé áradó üzenetet, a teremtő szándékát. Farsang farkán fölfüggeszti a törvényt, hogy egész és kerek maradhasson a világ. A kövér, dús napokat a böjti szigor követi! Â nagy készület negyven napja, amely után az új törvényt, a krisztusi áldozatot és bizonyosságot kell befogadnia az emberi léleknek. Harangozó Imre Olvasóink írják A közönségé a színház! Hetek óta folyik a vita az újságban és a tévében a Jókai Színházról. Remélve, hogy a színházszerető közönség véleménye is érdekes, ehhez szeretnék hozzászólni. Nekem maradandó élményem volt 1970-ben. amikor részt vehettem a főiskolában egy beszélgetésen, ami Várkonyi Zoltán és növendékei között történt. Várkonyi tanár úr véleménye az volt: úgy kell játszani egy színésznek, hogy színházba elsősorban a színészért, a színdarabért jön a közönség. Utána esetleg a rendező, a díszlet- és jelmeztervező munkáját is figyelemmel kísérik. Az önkormányzat kulturális bizottságának is tudomásul kellene vennie a megyei közönség igényét, mivel a megye lakosságától, a közönségtől befolyt adókból is támogatják a színházat. A Jókai Színház nem az önkormányzaté, nem az igazgatóé, akit a békéscsabai közönség színészként sem ismert el, úgy minősítették, mint egy statisztát az 1982/83. évadban! A február 9-ei Reggel című tévéműsor felháborított, mert Felkai Eszter színművésznő nem a lényegre utalt, hanem a saját szereplése vágyát akarta kiélni. Jászai-díjas művészhez nem méltóan viselkedett; senki sem volt kíváncsi arra, hogy a művésznő mennyire szerel beszélni, itt nem ez volt a lényeg. Tímár igazgató csak a késéssel keltette fel a néző figyelmét, semmi lényegeset nem tudott felhozni saját védelmére. A főrendezői státuszt jogosan használja? A főiskolán nem végezte el a rendezői szakot, soha eddig nem rendezett! Nem értünk egyet dr. Simon Imrével, a közgyűlés elnökével, hogy azé a színház, akié a hatalom és aki a pénzt adja. A pénz a Békés megyei lakosok adójából van, a bérleteket és a jegyeket a közönség fizeti meg. EZ A SZÍNHÁZI TÁRSULAT KELL A BÉKÉS MEGYEI KÖZÖNSÉGNEK, ezért ha van önkritikája az igazgató úrnak, úgy szépen távozik a színházból, ahogyan az 1983184-es évad után! A közönség nem az igazgatóért megy a színházba,hanem egy jó előadásért és a közkedvelt színészekért! Ami a plusz bevételt illeti, az sem az igazgató érdeme, hanem a jó előadásoké, a művészeké! Tisztelettel: EGY SZÍNHÁZSZERETŐ KÖZÖNSÉGSZERVEZŐ (név és cím a szerkesztőségben) Segítsünk, akin tudunk! Mély megrendüléssel vettem tudomásul a pörbölyi katasztrófát. Almomból felriadva megnyugszom, hogy hiszen az én gyermekeim és unokáim élnek és egészségesek. Nekem ez így természetes. Ahogy a közmondás mondja: a szülő álljon a bölcsőnél, a gyermek a koporsónál. Ha ez nem így van, akkor ez nem tragédia, ez annál sokkal több, amit nem is tudok megfogalmazni. Azt hiszem, hogy a magyar értelmező szótárban erre nincs is kifejezés. Azok a szülők, akiknek a gyermekei még mindig életveszélyes állapotban vannak, bíznak abban, hogy meggyógyulnak. Ahhoz, hogy ez bekövetkezzék, úgy gondolom, társadalmi összefogásra van szükség. Ez a segítségnyújtás — véleményem szerint — véradásban és más adományokban kellene hogy kifejezésre jusson. Szinte elcsépelt már az a kifejezés, hogy ebben a rohanó világban semmire nincs az embereknek ideje, nem törődnek egymással, nem vállalják fel egymás gondjait. E tragédia kapcsán —úgy gondolom—ezt meg kell cáfolnunk. Kovács István, Békéscsaba Értesítjük a Tisztelt Vásárlóinkat, hogy 1993. február 22-étől a „Csabai minőségi dobozos" tej nagykereskedelmi árát 11%-kal csökkentettük. Továbbra is köszönettel vesszük vásárlásaikat. Sárréti Tej Rt. Békéscsabai Üzeme
