Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-22 / 44. szám

1993. február 22., hétfő HAZAI TÜKÖR áRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Kell a jó (tan)könyv! Nagyon tetszik a gyerekeknek, hogy a feladatok közé kedvenc mesefiguráikat is becsempész­ték a tankönyv szerzői fotó: fazekas ferenc Farsang a nyugdíjasklubban Szeghalmon, a művelődési köz­pontban szerdán délután tartotta a helyi nyugdíjasklub szokásos farsangi ünnepét. A szép szám­mal megjelent időseknek elő­ször a könyvtár vezetője, Hor­váth László olvasott fel székely furfangokról szóló történeteket, majd viccmeséléssel, versmon­dással folytatták jó hangulatú összejövetelüket. Első a járdaépítés Bucsán a közelmúltban hagyta jóvá a helyi képviselő-testület az idei költségvetést, mely mintegy 94 millió forint bevé­telt és kiadást tartalmaz. Az ez évi fejlesztések között első he­lyen a járdaépítés szerepel, me­lyet a belvízelvezetési munkák követnek, ezt közhasznú mun­kavégzési lehetőséggel kíván­ják összekapcsolni. Veszik, viszik A Mezőhegyesi Állami Ménes­birtok Rt. jogelődje, a mezőgaz­dasági kombinát évente 150— 200 darab vemhes tenyészüszőt értékesített. Jelenleg német, spanyol, görög, valamint a FÁK országaiból érkező kereskedők tanúsítanak igen nagy érdeklő­dést a mezőhegyesi üszők iránt. Az a tény, hogy korlátlan mennyiségben vásárolnának az állatokból darabonként 95— 110 ezer forintos áron, mutatja, hogy a több éves tenyésztői munka gyümölcse kezd beérni Mezőhegyesen. Környezetesztétika Gaul Emil, a Magyar Iparmű­vészeti Főiskola tanszékveze­tője tart előadást szerdán dél­után 15 órától A környezetesz­tétika és a vizuális nevelés kapcsolata címmel Békéscsa­bán, a megyei könyvtár föld­szinti előadótermében. Nemrég hírt adtunk arról, hogy Szeghalmon nagysikerű tankönyvbemutatót tartott az Apáczai Kiadó és Könyvter­jesztő Kft. A tetszetős tan­könyvek, gyakorlófüzetek kis­sé borsos áruk ellenére számít- hatnak-e sikerre, mi a véle­ményük erről a legérintetteb- beknek, a pedagógusoknak? Erről beszélgettünk a Sebes György Általános Iskola peda­gógusaival, dr. Kardos Mi- hálynéval, Nagy Imrénével, Nagy Lászlónéval, Pardi Aliz- • zal, Vetési Istvánnéval, Ba- loghné Győri Erikával és Ma- csári Tiborral. Először az olvasókönyvek­ről, a harmadikos Hétszínvirág- ról, illetve a negyedikes Hét­színvilágról és a hozzá kapcso­lódó feladatlapokról mondták el tapasztalataikat: Az Apáczai könyvei szépek, színesek, a gyerekekkel megszerettetik az olvasást. Ösztönzi őket arra, hogy minél többet olvassanak, van olyan kisgyerek, aki már az egész könyvet előre kiolvasta. Tökéletesen politikamentes, de ugyanakkor megemlékezik leg­fontosabb nemzeti ünnepeink­ről. Nagyon jó a tematikus bontá­sa. Nem tartozik a gyerekek kedvencei közé a matematika, ám „Az én matematikám” soro­zat, mely I—IV-ig tart, a taná­rok egyöntetű véleménye sze­rint még arra is képes, hogy a nebulók megszeressék ezt a tár­gyat. Az ismeretek egymásra épülnek és aminek külön örül­tek a pedagógusok, ismét meg­jelentek a számképek. A szakemberek és a gyere­kek véleménye tehát egybe­hangzóan nagyon jó. Az egyetlen gond, hogy ezek a könyvek drágábbak a mostani­aknál, bár az árkülönbség egy­re csökken. Az eddigi tapasz­talatok azt bizonyítják, hogy a szülők véleménye megegye­zik a pedagógusokéval, nem sajnálnak valamivel többet ál­dozni ezekért a szép könyve­kért. Végezetül a kérdésre: az Apáczai Kiadó könyvei alkal­masak lennének-e arra, hogy mindenütt használhassák őket, a megjelentek egyértel­műen igennel válaszoltak, sőt kívánatosnak is tartanák ezt. Gila Változott Régi igény Mezőkovácsházán a mezőhegyesi út mellett üzemelő ÁFOR benzinkút vasárnapi nyitva tartása. A napokban örömmel tapasz­talhattuk, hogy a kérés maghallgatásra talált — vagy az ÁFOR vezetősége felmérve az igényeket határozott így —, így február elsejé­től a kút nyitvatartása kedvezően változott. E szerint a nyitva tartási idő szombaton 18 óráig meghosszabbodott, illetve vasárnap 13 óráig lehet tankolni. Támogatás Az Országos Képzési Tanács felhatalmazása alapján a Munkaügyi Minisztérium és a batto- nyai középiskola szerződést kötött „vissza nem térítendő, fejlesztésre irányuló beruházás támo­gatására”. A támogatás összege 250 ezer forint, melyet gép-, műszer-, illetve számítógép-be­szerzésre fordíthat az iskola. Az esetlegesen felmerülő többletköltséget az intézmény saját forrásból köteles biztosítani. Farsang farkán fölfüggesztik a törvényt Konc király és Cibere vajda Farsang farka az esztendő leg­vidámabb, legbolondosabb napjai közé számított a hajdan volt magyar falvakban. Mas­karás, kormos ördögpofák jár­tak az utcákon, nyársaikkal a lányok szoknyáját emelgették a fonóházákban. Kövércsütör­tökön mindenki torkig ette magát a jó kocsonyából, hús­hagyó keddig járt a farsangi fánk, amit a lányok az őket riogató maszkurák, dőrék nyársára húztak. Ki kellett ki­áltani az elmúlt esztendő min­den piszkát, fel kellett pörget­ni az embernek magát, hogy a nagyböjti idő csöndje rendezni tudja az élet bomlásnak indult kereteit. A régi újkígyósi legények, ha olyan lányt találtak, ame­lyik nem ment férjhez ezen a farsangon, bár rajta volt a sor, csúfságból tüsköt húztak abla­ka alá. A házas emberek egy­mást ugratták. Mesélik, hogy a kocsmában leitatott társukat hazakísérték, lefektették a kis­konyhába, majd mikor már mélyen aludt, szekérre tették és ágyastól kivitték a határba, ott egy dűlőföld közepére tet­ték. Hajnalban, a hideg józaní- tó hatására fölkelő ember igen elcsodálkozott, hogy hol van. Társai az út fái mögül lesték, mit csinál. Farsang idején a szekér he­lye sokszor a pajtatetőn volt. Éjszaka szétszedve a szekeret fölhordták a dohánypajta vagy istálló tetejére és ott összerak­ták. El lehet képzelni a gazda ábrázatát, amikor reggel meg­látta szekerét a tetőn. Más al­kalommal egyik disznóvágás­ra készülő társuk portájára lo­pakodtak be éjszaka és kihaj­tották helyéről a hízót, az ólba egy kecskét csempészve. Más­nap hajnalban a kerítésen át lesték, milyen képet vágnak a böllérek a mekegő jószág lát­tán. Csíkszentmihályon és Aj- nádon egy ember bő gatyába és ingbe öltözött, a bő ruhát ki­tömték szalmával. Az így el­készült élő bábut szekéren hor­dozták végig a falun, sze­kerükre szalmát gyűjtve min­den háztól. A mezőre érve a bábuembert a szalmára tették és meggyújtották. Ékkor az ál­dozat hirtelen kiugrott a szal­mából és a szekérről beszédet mondott jót derülő társainak arról, hogy Cibere vajda (a nagyböjt jelképe) ma vette át az uralmat Konc királytól (a farsang megszemélyesítőjé­től). Másnap, hamvazószerdán (néhol hammasszeredának vagy szárazszerdának is neve­zik) falvaink népe nagy csönd­re ébredt. A zajt, a rendetlensé­get, a bolondozást drasztikus hirtelenséggel váltotta föl a csöndesség, a böjt, a lélek be­felé fordulása. Az ételben dús­káló napokat a legszigorúbb önmegtartóztatás időszaka kö­vette. Újkígyóson a régi öre­gek hamvazószerdán kiforráz­ták az edényeket, hogy a zsír­nak még a szaga se maradjon rajtuk. Böjt idején csak olajjal vagy esetleg (tehéntartó lé­vén) vajjal főztek. A böjti éte­lek közül a kukoricagaluska levest, sóbavízbe levest, ola- jospaszúrlevest főzték a leg­többet. Másodiknak száraz- tészta, olajos káposzta meg tö- röttpaszúr járta. Hamvazószerda nagyböjt el­ső napja. Katolikus vidékeink népe a templomba megy, ahol fejüket hamuval szólják meg. Ez a hamu a világi dolgok állha- tatlanságára, múlandóságára fi­gyelmeztet. Az előző év virág- vasárnapján szentelt barka ha­mujával rajzol a pap keresztet a hívek homlokára és közben mondja: „Emlékezzél ember, hogy porból vagy és porrá le­szel!” A farsangvégi és a nagy- böjteleji szokások eleink csodá­latos erkölcsi tartásáról mesél­nek. Az ember együtt él, együtt lélekzik az őt körülvevő világ­gal. Meglátja a mindenekből fe­lé áradó üzenetet, a teremtő szándékát. Farsang farkán fölfüggeszti a törvényt, hogy egész és kerek maradhasson a világ. A kövér, dús napokat a böjti szigor követi! Â nagy készület negyven napja, amely után az új törvényt, a krisztusi áldozatot és bizonyosságot kell befogadnia az emberi léleknek. Harangozó Imre Olvasóink írják A közönségé a színház! Hetek óta folyik a vita az újságban és a tévében a Jókai Színházról. Remélve, hogy a színházszerető közönség véleménye is érdekes, ehhez szeretnék hozzászólni. Nekem maradandó élményem volt 1970-ben. amikor részt vehettem a főiskolában egy beszélgetésen, ami Várkonyi Zoltán és növendékei között történt. Várkonyi tanár úr véleménye az volt: úgy kell játszani egy színésznek, hogy színházba elsősorban a színészért, a színdarabért jön a közönség. Utána esetleg a rendező, a díszlet- és jelmeztervező munkáját is figyelemmel kísérik. Az önkormányzat kulturális bizottságának is tudomásul kelle­ne vennie a megyei közönség igényét, mivel a megye lakosságá­tól, a közönségtől befolyt adókból is támogatják a színházat. A Jókai Színház nem az önkormányzaté, nem az igazgatóé, akit a békéscsabai közönség színészként sem ismert el, úgy minősítet­ték, mint egy statisztát az 1982/83. évadban! A február 9-ei Reggel című tévéműsor felháborított, mert Felkai Eszter színművésznő nem a lényegre utalt, hanem a saját szereplése vágyát akarta kiélni. Jászai-díjas művészhez nem méltóan viselkedett; senki sem volt kíváncsi arra, hogy a művész­nő mennyire szerel beszélni, itt nem ez volt a lényeg. Tímár igazgató csak a késéssel keltette fel a néző figyelmét, semmi lényegeset nem tudott felhozni saját védelmére. A főrendezői státuszt jogosan használja? A főiskolán nem végezte el a rendezői szakot, soha eddig nem rendezett! Nem értünk egyet dr. Simon Imrével, a közgyűlés elnökével, hogy azé a színház, akié a hatalom és aki a pénzt adja. A pénz a Békés megyei lakosok adójából van, a bérleteket és a jegyeket a közönség fizeti meg. EZ A SZÍNHÁZI TÁRSULAT KELL A BÉKÉS MEGYEI KÖZÖNSÉGNEK, ezért ha van önkritikája az igazgató úrnak, úgy szépen távozik a színházból, ahogyan az 1983184-es évad után! A közönség nem az igazgatóért megy a színházba,hanem egy jó előadásért és a közkedvelt színészekért! Ami a plusz bevételt illeti, az sem az igazgató érdeme, hanem a jó előadásoké, a művészeké! Tisztelettel: EGY SZÍNHÁZSZERETŐ KÖZÖNSÉGSZERVEZŐ (név és cím a szerkesztőségben) Segítsünk, akin tudunk! Mély megrendüléssel vettem tudomásul a pörbölyi katasztrófát. Almomból felriadva megnyugszom, hogy hiszen az én gyermeke­im és unokáim élnek és egészségesek. Nekem ez így természetes. Ahogy a közmondás mondja: a szülő álljon a bölcsőnél, a gyermek a koporsónál. Ha ez nem így van, akkor ez nem tragédia, ez annál sokkal több, amit nem is tudok megfogalmazni. Azt hiszem, hogy a magyar értelmező szótárban erre nincs is kifeje­zés. Azok a szülők, akiknek a gyermekei még mindig életveszélyes állapotban vannak, bíznak abban, hogy meggyógyulnak. Ahhoz, hogy ez bekövetkezzék, úgy gondolom, társadalmi összefogásra van szükség. Ez a segítségnyújtás — véleményem szerint — véradásban és más adományokban kellene hogy kifejezésre jusson. Szinte elcsépelt már az a kifejezés, hogy ebben a rohanó világban semmire nincs az embereknek ideje, nem törődnek egymással, nem vállalják fel egymás gondjait. E tragédia kap­csán —úgy gondolom—ezt meg kell cáfolnunk. Kovács István, Békéscsaba Értesítjük a Tisztelt Vásárlóinkat, hogy 1993. február 22-étől a „Csabai minőségi dobozos" tej nagykereskedelmi árát 11%-kal csökkentettük. Továbbra is köszönettel vesszük vásárlásaikat. Sárréti Tej Rt. Békéscsabai Üzeme

Next

/
Oldalképek
Tartalom