Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-02 / 27. szám
Nyitva a váróterem Mint hétfői számunkban beszámoltunk róla, tetveket találtak a békéscsabai vasútállomáson. Lezárták a várótermet és a kiscsarnokot, ahol a MÁV egészségügyi szolgálata fertőtlenítést végzett. A tegnapi terepszemle és takarítás után a helyiségeket ismét megnyitották az utazók előtt. Vadászat — önvédelem Február 5-éig lehef még jelentkezni arra a lőfegyvervizsgára felkészítő tanfolyamra, amely a leendő vadászoknak, az önvédelemre felelősséggel készülőknek nyújt jogi, technikai és lőfegyverkezelési ismereteket. Az érdeklődők az Ipszilon KkT. telefonszámain (66/452-271 és 66/324-412) kaphatnak a feltételekről bővebb tájékoztatást minden munkanapon 16—18 óráig. Halál Zsadánynál Január 31-én, vasárnap éjszaka halálos kimenetelű baleset történt Zsadány külterületén. K. K. zsadányi lakos személy- gépkocsijából nem vette észre az úttesten keresztben, ittas állapotban fekvő L. F. mező- gyáni lakost. A vizsgálat még tart. IFA-tűz Gyulán Tegnap reggel a Radnóti utcába égő teherautóhoz hívták a gyulai tűzoltókat. A tűz okát vizsgálják. Aktívak a diákok Orosházán a József Attila Általános Iskola tanulóinak szabadidős programját a diákönkormányzat szervezi. Tevékenységének középpontjában a környezetkultúra, a természetvédelem és az egészséges életmódra nevelés áll. Bekapcsolódtak a Zöld Szív mozgalomba, bevezették az Egészséget testben, lélekben programot, amelyek keretbe foglalják szabadidős tevékenységüket. Támogatás A medgyesegyházi önkormányzat ez évi költségvetése terhére 1,5 millió forintot határozott meg a sporttevékenység támogatására. Ebből 1,1 milliót a helyi futballcsapatnak, 350 ezer forintot az iskolai sportkörnek és 50 ezret pedig. a sakkszakosztálynak utalnak át. Földkiadók Kétsopronvban A Kétsopronyi Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet területén a részarány-földtulajdonosok a törvény értelmében földkiadó bizottságot választanak. A közgyűlést február 4-én 18 órakor tartják a szövetkezet Rákóczi éttermében. KÖRKÉP 1993. február 2., kedd Miért Battonyánál és Méhkeréknél? (Folytatás az 1. oldalról) vagy környékbeli cégre esik a választásuk. Sor kerül az úgynevezett tornyai út korszerűsítésére is. A Békés Megyei Közúti Igazgatóság a már meglévő utat egy 8 cm-es aszfaltréteggel fogja megerősíteni. Szeretnénk, ha a Balda-ke- reszttől befelé jobbról-balról fél-fél méterrel meg is szélesítenék ezt az utat. Erre a korszerűsítésre egyébként 40 millió forint áll a közúti igazgatóság rendelkezésére. Takács Dezső tájékoztatójában kitért arra is, hogy az Arad megyei önkormányzat immár véglegesen a Tornya és Battonya közötti átkelőhely megnyitása mellett foglalt állást. Román részről elkészültek a kiviteli tervek, a Tornyáról Arad felé vezető régi utat már meg is szórták zúzott kővel, tavaszra pedig szilárd burkolattal fogják ellátni. — Ivan Dan úr, a megyei önkormányzat elnöke elmondta — folytatta Takács Dezső —, hogy szívügyüknek tekintik a battonyai románság, az egyház és az általános iskola ügyét, s ez jelentős mértékben közrejátszott abban, hogy végül is Tornya, illetve Battonya mellett voksoltak. A polgármester által elmondottakat hadd egészítsük ki néhány adattal! Battonya város önkormányzata tavaly csaknem tízmillió forintot áldozott e nemes célra: kutat fúratott az átkelőhelyen, megoldotta az elektromos árammal való ellátását, és kiépítette a szükséges telefonvonalakat is. Ménesi György Uj igazgató Temesváron Megállapodás született nemrég a Temesvári Csiky Gergely Színház, valamint a Gyulai Erkel Ferenc Művelődési és Közösségi Ház között. Mint Szekernyés János, a színház új igazgatója — akit a korábbi rendszerben kitiltottak „véres” színikritikái miatt a temesvári nézőtérről—elmondta, hogy a szerződés értelmében február 11-én Gyulán fellép a temesvári együttes és annak román szekciója. A magyar részleg Csiky Gergely darabját adja elő, a Buborékokat. A román csoport egy zenés mesejátékkal, a Hét tengeren és hét mesén túl című darabbal kedveskedik, melyet anyanyelvükön mutatKorábban kitiltották a nézőtérről FOTÓ: KEREKES ISTVÁN nak be. A gyulai fellépésen ismerős arcot láthatnak majd a színházbarátok. Miszlay István Jászai Mari-díjas, érdemes művész is, aki korábban a Jókai Színház igazgatója volt, a Gyulai Várszínház alapításához jelentős mértékben hozzájárult — jelen lesz a bemutatón. Az új igazgató tárgyalásai során felvetette azt, hogy a földrajzi közelségben levő magyarországi színházakkal szeretnének egy mindkét fél számára előnyös kapcsolatot kiépíteni. Elsősorban a Békéscsabai Jókai Színházra gondoltak, de másokat is várnak. A kapcsolat kölcsönös fellépéseken alapulna. Ez azonban csak a jövőbeli terveiben szerepel, mert konkrét megállapodásokkal még nem rendelkezik. F. L. T. Dinnyeföldek „kalapács alatt” Mint ismeretes, a megyében Medgyesegyházán került sor az első jelképes földfoglalásra, amely kifejezője az itt lakók földtulajdon iránti nagy érdeklődésének. A nagyközségben jelenleg az emberek egyetlen boldogulási lehetősége a földművelés. Nem csoda tehát, hogy a hét végére meghirdetett kétnapos földárverésen 113-an jelentkeztek jogos tulajdonaik visszavásárlására. A kijelölt ezer hektár szántóföldből az első napon Bán- kúton 498 hektár kelt el 7478 aranykorona-értékben. A földeket összesen 3,7 millió forintért vásárolta meg 28 licitáló. Az árverezés érdekessége volt, amikor kiderült az egyik tábláról, hogy az előzetes megegyezés nem egyezik a helyrajzi számokkal. Gyorsan összehívták az érintetteket és éjfélre sikerült is új egyezséget kötni. Dr. Hegedűs Pál, az árverezési bizottság vezetője elmondta, hogy bár az árverezés nyugodt körülmények között zajlott, azonban technikai lebonyolításában jelentősen eltért a megszokottól. A táblák tagozódása miatt volt úgy, hogy ugyanazon személynek három—négy kisebb részletre kellett licitálni, hogy a kívánt területhez jusson. Ehhez pedig „trükkös” számítógépes megoldásokra is szükség volt. A második napon Medgyesegyházán 11 394 aranykorona-értékű földterületet bocsátottak árverésre 16 önálló táblában. Ebből — későbbi tulajdoni igénylés miatt — két táblát visszatartottak. A 85 kárpótlásra jelentkező 8 millió forintot adott be letétként, miközben egy személy visszavonta vételi szándékát. Hogy komoly összegek forogtak kockán azt az is bizonyítja, hogy egyik vevő például 1,7, egy másik 1 millió forintot helyezett letétbe. Szintén érdekesség, hogy olyan licitáló is akadt, aki az úgynevezett III-as törvény szerint a személyi kárpótlás alapján volt jogosult a vásárlásra. Végül a sikeres, de időben igen kimerítő árverésen az eladott értékek összege meghaladta a 10 ezer aranykoronát és minden földterület 500 forintos egységáron kelt el. Halasi Jön a szociális mélypont? Az év eleji költségvetések megtervezése sok fejtörést okoz az önkormányzatoknál. A legtöbb helyen a szokásosnál jóval kis- sebb pénzalapokból kell kigazdálkodni a fenntartási, a fejlesztési és a szociális kiadásokat. Mezőkovácsházán még a tervezés időszakában kérdeztük meg — mintegy előzetesként — Nagy András, alpolgármestertől, hogy vajon melyik feladatkört tartja az önkormányzat a legnehezebben megoldhatónak ez évben? — Ez évtől minden feladat ellátása nehézségekbe ütközik, de különösen nagy teher hárul a szociális csoport munkájára. A rászorultsághoz képest az ön- kormányzat anyagi bázisa nem nő, az igények pedig messze túlhaladják a lehetőségeket. Ta- lán nem is kell hangsúlyoznom, hogy milyen felelősségteljessé vált az ezzel foglalkozók munkája. A szociális kereteken belül támogattuk a rendszeres és esetenkénti segélyezetteket, a mozgáskorlátozottakat, a közgyógyellátásban részesülőket, ebből fizettük az ápolási díjat, a munkanélküliek jövedelempótló támogatását, a lakásfenntartást, a temetési segélyt, innen kapták a gyerekek az étkezési kedvezményt, a nevelési segélyt és az idősek az anyagi támogatást. Felsorolni sem lehet mindent, hisz az öregek napközi otthona, a házi szociális gondozás, a lakáshoz jutók támogatása, a közlekedési hozzájárulás mind-mind a szociális gondoskodás része. Munkatársaimmal várjuk az új szociális törvényt, de egy dolog máris láthatóra pénz nem lesz több. Félő, hogy az emberek napról napra romló életszínvonalát az önkormányzat nem tudja kompenzálni, ezért egyfajta szociális mélypont várható. Azt pedig csak remélni lehet, hogy mindez átmeneti. H.M. „FÖLDI EMBER KEVÉSSEL BEÉRI, VÁGYAIT, HA KEVESEBBRE MÉRI.” (Arany János) Névazonosság Hétfői számunkban Pótszilveszter őrizetbevétellel címmel írás jelent meg, amelynek főszereplője egy Kovács Gábor nevű műsorszervező. A telefonok izzottak, s kérték a Kovács Gáborok, tegyünk valamit, mert igencsak macerálják őket a leírtak miatt. Gondolkodtunk, mit lehetne tenni, fotónk nincs az illető úrról, és az sem megoldás, ha leírjuk az anyjanevét. Ugyanisnem hordja senki a nyakában az azonosító adatait, így ez sem segít. Végül arra a meggyőződésre jutottunk, hogy akinek hétfőn, kedden és szerdán szabadon sétált Kovács Gábor nevű ismerőse, az vétlen az ügyben. Egyébként a témára később vissza kívánunk térni. b S E. Gyertyaszentelői meditáció az ökumenikus imahétről (Folytatás az l. oldalról) elmúlt 450 évben ennyire ösztönös, eszmeileg is kidolgozott keresztény összmunkára ösztönzés még sohasem volt. A pápa szinte ökumenikusabb, mint mi vagyunk. Eléggé széttöredezett, az ellentéteket mindenki számára terhesen megélő társadalom lettünk. A kereszténység új utat nem csupán keresett, hanem talált is. Az ökumenizmus útját. Ami ugyan nem old meg mindent, de a szeretet, megbecsülés útja. A másként gondolkodók megbecsülésének módja. Új stílus és új tartalom. Biztos, hogy kamatozik majd: nevelésben, szociális gondozásban, Békés megyében külön kihangsúlyozandó: az egészségtelen nacionalizmus kiegyensúlyozásában. Ma már világos: az egyházak eszmei, stílusbeli és főként történelmi, érzelmi hozzáállása nélkül nem oldható meg a további magyar—szlovák egymás mellett élés sem. A gyertya a világosság szimbóluma, aki maga Jézus Krisztus. Kicsiben mindnyájan fénypontok vagyunk. A gyertyákat a tartókra helyeztük, nem engedjük senki által kioltani. Egymás kezéből a fényt átvéve adjuk tovább. Hiszünk a politikát is meggyőző szeretet erejében. „Hiszünk a szeretet végső győzelmében!! !” Az Ady Endre által is várt „új magyar csodák” így születhetnek majd. Bielek Gábor A horogkereszt nem védhető tóságok ebben a szellemben tevékenykednek, és súlyának megfelelően kezelik ezt a kérdést. Az Országgyűlés a napirend előtti felszólalások után törvényjavaslatok napirendre vételéről döntött. Este 8 óra után a családi pótSzámmisztika Van egy hatályos társadalombiztosítási törvényünk, ami úgy rendelkezik, hogy a nyugdíjakat mindig az adott évben várható nettó keresetnövekedés átlagos mértékével kell emelni. 1993-ban a keresetnövekedést 16 százalékosra becsülik, ha tehát a parlament betartja a törvényt, akkor a nyugdíjakat is 16 százalékkal kell emelnie. Ehhez Csehák Judit szocialista képviseló'nó' számítása szerint 48 milliárd forintra lenne szükség. Mi a teendő, ha csak 30,5 milliárd van? Meg kell bűvölni a számokat! Azt kell mondani, hogy csak az aktív keresők bevétele fog átlagosan 16 százalékkal emelkedni, de ha hozzávesszük a munkanélkülieket is, akkor az összes munkaképes korú keresetnövekménye csak 11,2 százalékos lesz. Az Érdekegyeztető Tanács ülésén aztán szociális érzékenységről és a nyugdíjasokkal való törődésről bizonyságot téve engedni kell felsrófolni a nyugdíjemelést 14 százalékra. Most már csak azt kell kihasználni, hogy nincs rögzítve, mi a mértékadó bázis, minek a 14 százalékáról van szó? Természetesen nem az 1992. decemberi nyugdíj, hanem az 1992. évi átlagnyugdíj emeléséről. így a tervezett emelés a kormánypártok szemszögéből 14 százalékos, az ellenzék oldaláról csak 9,6 százalékos. Jókat lehet vitatkozni, mert mind a két állítás igaz. Már csak az a fránya tb- törvény van útban, azt majd módosítjuk! Csak be kell toldani egy mondatot: a Nyugdíjbiztosítási Alap hiánya esetén 20 százalékkal csökkenthető az emelés. A tegnapi több órás vitában volt egyetlen pragmatikus mondat: ez az, amire jelenleg futja. A többi hókuszpókusz. Meg becsapás, ahogy Palotás János mondta felszólalásában. 5 f (Folytatás az 1. oldalról) mert zsidó, és emiatt már többször zaklatták. Boross Péter elmondta, hogy ez utóbbi állításról a rendőrség illetékesei nem tudnak, a nyomozás az ügyben azonban folyik. Végezetül ismételten megerősítette: Magyarországon vallási, faji megkülönböztetés nincs, a halékról szóló törvény módosítását célzó törvényjavaslat részletes vitájának lezárásával ért véget az Országgyűlés hétfői munkanapja. A plenáris ülés ma 10 órakor kezdődik. (MTI) Sarakba szorítva A nem kívánt gyermek Egy olyan ,,gyermek” létezéséről akarok beszélni, akit politikusaink „korunk természetes termékének” tartanak és rendszerint ellenlábasaik soraiban Vélnek megtalálni. Ez az egyre izmosodó csemete nem más, mint Góg és Magóg késői, elfajzott utóda, a kis Demagóg. Valójában mindig is köztünk élt, csak jó ideig nem hittük el, hogy ő az. Mostanában azután egyre erőteljesebben jelzi, hogy újra számolni kell vele. A legkülönfélébb módon és helyen tűnik fel. Különös ismertetőjele, hogy legtöbbször elbújik egy pajzs mögé és onnan osztja megfellebbezhetetlen igazságait. A védőpajzsot gyakran hívják közérdeknek, a magyarság, a nemzet érdekének és igen tetszetős külsőt képes ölteni. Olyannyira, hogy esetenként csak a dekorációt figyelve, majdnem elfeledkezünk a kis huncutról ott a háttérben, aki a dolgokat ügyesen manipulálja. Kedvelt fogása az is, hogy elősorol jó néhány valós tényt, majd ezekből von le hamis következtetéseket. Nem válogatós, a legkülönfélébb pártszínekben képes megjelenni, akár egyszerre is. Jó lenne minél hamarább megregulázni ezt a kis rosszcsontot, nehogy később mindannyiunk fejére nőjön. Én elkezdem: dá-dá, kis demagóg(ok)! Gila Károly
