Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-15 / 38. szám
Képünkön a gyomaendrődi polgármesteri hivatal épülete látható Az oldalt írta Papp János. Telefon: (66) 450-450 és 458-016. A fotókat Kovács Erzsébet készítette ß Uj helyen Hunya. — A könyvtár átköltözött a művelődési házba, s az érdeklődők minden héten hétfőn és pénteken 16 és 18 óra között kölcsönözhetnek ki olvasnivalót. Földárverések Gyomaendrőd. — Még ebben a hónapban három földárverést tart a városban a Békés Megyei Kárrendezési Hivatal. Február 17-én 9 órától a polgármesteri hivatalban a Lenin Tsz 231 hek- táijára lehet licitálni, míg február 18-án 9 órakor szintén a polgármesteri hivatalban a Béke Tsz 323 hektárját árverezik. Végül február 19-én a Béke Tsz-ben újabb 348 hektár föld kerül árverésre. Nem sikerült Gyomaendrőd. — Sajnálattal vették tudomásul a város vezetői, ám mint mondták, nem csodálkoznak rajta, hogy nem Gyomaendrőd lett a Körös—Marosmenti Nemzeti Park központja, hanem Szarvas. Ennek ellenére úgy érzik, hogy városuk méltó lett volna a feladat ellátására. Gratulálnak Szarvas város vezetésének. Farsangi bál Hunya.—Farsangi bálát szervez a művelődési ház a kicsinyeknek február 28-án fél 3- tól a művelődési házban. ß Áremelés Gyomaendrőd. — A város színvonalas hírforrása, a Gyomaendrődi Híradó fogyasztói ára ez évben az áfatörvény terhei miatt 15-ről 21,50 forintra emelkedik. Vállalkozók Gyomaendrőd. — Az iparban és a kereskedelemben 550 egyéni vállalkozó dolgozik, s ezzel is növelik a város lakóinak kiszolgálását. Bírság Gyomaendrőd. — A közterület-felügyelő lakossági bejelentés alapján 77 esetben járt el és 283 felszólítást postázott, valamint 29 feljelentést eszközölt a városban. A beszedett helyszíni bírságok összege tavaly 30 ezer forint volt. ß Uj párok Gyomaendrőd. — Tavaly a városban összesen 139 házasságot kötöttek. A születések száma pedig 147 volt. \ GYOMAENDRŐD ÉS KÖRNYÉKE 1993. február 15., hétfő Kiváltak a téeszből Korszerű gépekkel vállalják a kft tagjai a betakarítási munkát magánszemélyeknél és gazdasági társaságoknál egyaránt ARCHÍV FELVÉTEL Hunya. — A termelőszövetkezet átalakulása során 59 tag üzletrészével együtt kivált, és mintegy 22 millió forintos vagyonukkal megalakították a Hunyagrofarm Kft.-t. — Négyszáz hektáron gazdálkodunk és most tervezzük meg az idei vetésszerkezetet. Sokmindent termelünk majd, így többek között hibridkukoricát és mintegy 150 hektáron búzát, valamint egyéb takarmány- és ipari növényeket. Erre a területre a meglévő gépparkunk túlméretezett. így a felesleges kapacitásunkat szeretnénk a Hunyán és a közelben lévő Kondoroson, Gyomán és Berény- ben az egyénileg gazdálkodók figyelmébe ajánlani. Vállaljuk, hogy földjeiket felszántjuk, elvetünk, műtrágyázunk és vegy- szerezünk, ha ezt igénylik. Segítünk a gépi betakarításban és ha a lehetőség kínálja, akkor bekapcsolódunk a magángazdák terményeinek eladásába is — tájékoztat Tímár Zoltán, a kft. ügyvezető igazgatója. A hattagú kft.-ben lévők közül hárman fizikai dolgozók, míg a csapat másik fele mező- gazdasági szakember, üzemgazdász, agronómus. Magyarul azzal foglalkoznak amit tanultak, s amivel kenyerüket keresték a hunyai téeszben. Az új gazdaság között és a megújult szövetkezet közötti kapcsolat igen jó, megélnek és meg is fémek egymás mellett. — Megítélésünk szerint aki csak egy-két évre gondol, az ne vágjon bele semmilyen mező- gazdasági vállalkozásba. Jelenleg ennek az ágazatnak a pozíciója nem stabil, nincs a forgóeszköz-finanszírozásra megfelelő hitelkonstrukció, s akinek nincs komoly anyagi fedezete, az itt nehezen boldogul. A haszon sincs soha annyi, mint bármely más ipari vagy kereskedelmi ágazatban. Mi azért optimisták vagyunk. Reméljük, hogy egyszer csak előnyére változik a helyzet, s a mezőgazdaság is fellendülhet — reménykedik az igazgató. A kft jelenleg többféle vetőmagot kínál a magángazdálkodóknak. Vetőmag-kukorica beszerzését, vetőmagárpát, -borsót igényelhetnek az egyéni gazdák ettől a gazdasági egységtől. Az árakról annyit, hogy általában olcsóbb, mint a vetőmag-termeltetéssel foglalkozó más cégek kínálata. Itt fuvarral együtt, házhoz szállítva kerül annyiba a vetőmag, mint máshol a központi telepen. Vállalják még műtrágyák, növényvédő szerek beszerzését és mindenféle mezőgazdasági munka elvégzését. Aki nagy tételben vásárol tőlük, az kedvezményt kap. — Nagyon fontos, hogy a Békés Megyei Hírlapban is megjelent mezőgazdasági támogatások igényléséhez a tőlünk vásárolt vetőmagok és szolgáltatások tekintetében megfelelő dokumentációt adunk és felvilágosítjuk az ügyfelet, hogyan juthat ezekhez a támogatásokhoz — mondta végezetül Tímár Zoltán igazgató. Miből élünk? Gyomaendrőd. — A képviselő-testület a közelmúltban fogadta el a város költségvetését. Erről kértünk tájékoztatást dr. Frankó Károly polgármestertől. — Városunk 1993-ban 568 millió 673 forintból gazdálkodhat. Ebből működési fenntartásra 488 milliót kell fordítanunk. Fejlesztésre 46 millió 279 forintot tudunk biztosítani, egyéb felújításra pedig 6,6 milliót. A fejlesztésen belül tovább folytatjuk az úthálózat bővítését. Szeretnénk a piacteret is véglegesen kiépíteni és a környezetet fásítással szebbé tenni. Nagyobb feladat lesz a szennyvíztisztító kapacitásának megkétszerezése, csatornahálózat kiépítésével. Bevételeink szűkösek, az önkormányzat önállóan nemigen tud jövedelemhez jutni. A privatizáció során értékesített ingatlanok alatti telek azonban a városé, s az ilyen értékesítésből olyan 7—8 millió forintot várunk még az államtól. Általános feladatok ellátására, előre nem tervezett kiadásokra a képviselő-testület 651 ezer forintot tartalékolt Mi is igyekszünk minden pályázatot és céltámogatást megragadni, így céltámogatásból remélünk még 26 millió 920 ezer forintot. A polgármesteri alapot a testület az idén is meghagyta. ami 600 ezer forint, s ebből kulturális célt szolgáló feladatokat finanszírozunk. Ilyen volt legutóbb a Vidovszky-ké- pek megvásárlása. De ebből támogatunk társadalmi szervezeteket és adtunk már könyvkiadásra is belőle. Úgy tekintem, hogy költségvetésünk egyfajta válságköltségvetés. Ha a gazdaságban jelentősebb fejlődés nem tapasztalható, akkor jövőre a városnak legalább 100 millió forinttal kell többet kapnia ahhoz, hogy a jelenlegi szinten el tudja látni feladatait. De ekkor még nem biztos, hogy jut valami fejlesztésre. A hiteltől irtózik a város, csak akkor folyamodunk ehhez az eszközhöz, ha minden kötél szakad és már mást nem tehetünk. A cigányságról Gyomaendrőd. — A városban becslések szerint 700 cígányla- kos él, közel 150 családban. A népessçg 10 százaléka 50 év feletti időskorú, a 18 és 50 év közöttiek olyan 30 százalékot tesznek ki, a Fiatalok a népesség 60 százalékát alkotják. A legszomorúbb az, hogy 90 százaléka a lakosságnak megoldatlan, primitív lakáskörülmények között él. Saját tulajdona többnyire csak annak van, aki az 1970- es árvíz után állami támogatásból családi házhoz jutott. Az állami támogatás igénybevétele ma is jellemző a lakosságra. A város a lehetőségeihez mérten igyekszik támogatni az önálló építkezést és lakáshoz jutást A képviselő-testület által kijelölt lakásokban, a városban fenntartott úgynevezett szükséglakásokban ma is több cigánycsalád lakik. A cigánylakosságot sem kíméli a munkanélküliség, s náluk nehezíti az elhelyezkedést az iskolázatlanság és az, hogy tanult szakmával kevesen rendelkeznek. Nagy részük segédmunkásként dolgozott és még nagyobb részük ma is alkalmi munkából él. A felnőtt munkaképes cigánylakosság 80 százaléka részesül munkanélküli-segélyben és közülük nagyon sokan kapják a munkanélkülieknek járó szociális támogatást, ami bizony elég kevés, mindössze 4 ezer forint. Ezt igen nehéz beosztani, hiszen legtöbb családban 4—5 gyereket nevelnek. Tavaly az önkormányzat rendszeres szociális segélyben vagy rendszeres nevelési segélyben részesítette az arra rászorulókat. Például rendszeres szociális segélyt összesen 110- et adtak ki 1992-ben, ebből 16- ot cigány személy kapott. A nevelési segélynél 125 igénylőből 31 cigánycsaládhoz jutott. Rendkívüli szociális segélyt összesen 800-an kértek és 132 cigánycsalád kapott. A 825 kifizetett rendkívüli nevelési segélyből 111-et adtak cigánycsaládnak. A városban 52-en jutnak úgynevezett ápolási díjhoz, ebből hét cigány nemzetiségű. Közgyógyellátásban 33 gyomaendrődi lakos részesül, közülük 10 a cigány. Ezen túlmenően a napközi térítési díjakhoz is jelentős támogatást kap a lakosságnak ez a rétege. Nagyon nehéz a cigánylakosság helyzete a városban és az önkormányzat forrásai is szűkösek. Sajnos nem egy család jövedelem hiányában nem tudjS fizetni az OTP-jét, a villany- számláját, a gázszámláját és sokaknak a téli tüzelő beszerzése is nehézséget jelent. Elégedetlenek az országgyűlési képviselővel Gyomaendrőd. — Nem igazán népszerű a városban Deme Zoltán országgyűlési képviselő. A helyiek úgy érzik, hogy nagyszámú szavazattal támogatták a választások alkalmával a lelkész honatyát. Ennek ellenére tapasztalataik azt mutatják. hogy mostohagyerekként kezeli őket. — Két év után nem tudni, hol és mikor tartja Deme Zoltán országgyűlési képviselő a fogadóóráit. Rendszeresen kap meghívást a képviselő- testületi ülésekre, de az elmúlt egy év alatt egyszer sem látogatott meg bennünket. Nagy csalódása ő városunknak és ezt csak növeli, hogy egyházi emberként is csalatkoznunk kellett benne. Nem járunk messze az igazságtól ha azt mondom, hogy még egyszer itt nem tud labdába rúgni. Nem tiszteli a képviselő-testületet és nem tiszteli a lakosságot sem. Sajnáljuk. hogy önhibánkon kívül nem tudtunk vele megfelelő munkakapcsolatot kiépíteni. Dehát mindenből tanul az ember — mondta dr. Frankó Károly polgármester. Újítás az oktatásban A pedagógusok az előző rendszerben is azon igyekeztek, hogy tanulóik többet kapjanak az átlagnál, magasabb ismerethez jussanak, mint amit a tanterv előír. Különösen így van ez napjainkban, amikor a törvénykezés új nemzeti alaptantervvel, új oktatási szemlélettel és valószínűleg új oktatási formával is próbálkozik. A próbálkozás azonban ilyen szinten kevés és talán az alapoknál többet nem is tud adni. Az igazi hajtóerő a jelenben is az, ami a múltban volt, és a jövőben is várható. Ez pedig a tanár lelkesedése és odaadása. Enélkül nem létezik jó oktatási alaptanterv és nincs megfelelő oktatási forma sem. Gyomaendrődön az iskolák élen járnak az új meghonosításában. Általában az intézmények tanulói tantárgyi versenyeken megyei szinten az elsők között vannak. A Bethlen Gábor Mezőgazdasági Szakközépiskola pedig egyenesen az életre, a mindennapi tennivalókra próbálja felkészíteni ebben az átmeneti időszakban tanulóit. Megtanulhatják a mezőgazdasági ágazat minden elméleti ismeretét könyvből, s gyakorlatban ki is próbálhatják tudásukat az iskola saját oktatási bázisán. A gyakorlófarmon végzett állattartás, mezőgazdasági géphasználat jó alapnak látszik arra, hogy az érettségi megszerzése után a fiatalok elkezdhessék kicsiben a farmergazdálkodást. Úgy gondolom, hogy az a törekvés, amelyet ez az iskola próbál véghezvinni példaértékű lehet nemcsak a megyében, de az országban is. Itt a tanárok nem arról beszéltek, hogy miért jó vagy rossz a központilag kapott oktatási program, hanem tették a dolgukat. Átmenet ide vagy oda, TANÍTOTTAK. Köszönet érte. o i \ Vizsgálat az öregek otthonában Gyomaendrőd. — A polgár- mesteri hivatal illetékes szakigazgatási szerve a múlt évben hiányosságot tapasztalt az 1. Számú Öregek Napközi Otthonában. Legutóbb a képviselő- testületi ülésen hallgattak meg a városatyák tájékoztatót az öregek otthonában feltárt gondokról, problémákról. Ezek az előzetes hírek szerint formai és bizonylati gondok, másrészt felmerült annak a gyanúja, hogy a gondozási központ vezetője nem követelte meg beosztottai- tól eléggé a pontosságot. Nem tisztázott, hogy az otthon hogyan és milyen módon foglalkozott húsfeldolgozással és -szállítással, s az sem tisztázott a képviselők előtt, hogy ezekről milyen pénzügyi dokumentációt vezettek. Felrótták a vezetőnek azt is, hogy az említett hiányosságok már korábban is jelentkeztek az otthonban, de ellenük mégsem tett semmit. Jelenleg a képviselők által név szerinti szavazás után fegyelmi bizottságot választottak a tapasztalt rendellenesség kivizsgálására és a felelősség megállapítására. Az ügyre még visszatérünk. A közelmúltban ünnepelte a Körösmenti Szövetkezeti Néptáncegyüttes fennállásának 25 éves évfordulóját. A Katona József Művelődési Házban több napon keresztül volt látható az együttes alapításától a mai napig eltelt időszak képekben. Felvételünkön a mostani aktív táncosok nézegetik az elődeik életéből összeállított tablót Telefonhiány Gyomaendrőd. — A városban 1200-an várnak telefonra. A Matáv békéscsabai üzemegységének helyettes vezetője a közelmúltban adott tájékoztatója szerint nem sok esélye van a városnak arra, hogy újabb telefonvonalhoz jusson. Nincs telefonja még két körzeti orvosnak és a jegyzőnek sem, több mások mellett. Pártház Gyomaendrőd. — A közelmúltban úgy döntött a képviselő-testület, hogy a volt ipari iskola épületét díjmentesen 1998-ig átadja a városban működő pártoknak. Ezzel kívánja segíteni az önkormányzat a különböző politikai és társadalmi szervezetek hatékonyabb működését. Információnk szerint igazi pártélet csak a kereszténydemokratáknál és a kisgazdáknál van, a többiek hallgatnak. Útszélesítés Gyomaendrőd. — A polgár- mesteri hivatal szeretné elérni, hogy a 46-os számú főút átmenő szakasza a Bajcsy-Zsilinszky utcánál kiszélesedne. Bíznak az illetékesek támogatásában, s ha ezt elnyerik, akkor Mezőberény felé kerékpárút megépítésén is lehet gondolkodni.
