Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-13-14 / 37. szám
IpÉS MEGYEI HÍRLAP Szabó Iván a pénzügyminiszterjelölt Szabó Ivánt jelöli pénzügyminiszternek Antall József miniszterelnök — jelentette be Juhász Judit kormányszóvivő tegnap reggeli tájékoztatóján. Szabó Iván — mint ismert — eddig ipari és kereskedelmi miniszter volt. Elmarad a Légy jó... Békéscsabán a Jókai Színház ma este 19 órára tervezett Légy jó mindhalálig című előadása elmarad. Kisgazda-tájékoztató Az FKGP békéscsabai alapszervezete február 15-én, hétfőn 17 órától a Kisgazdapárt székházában (Békéscsaba, Luther u. 6.) tájékoztatót tartanak földügyekről, valamint a tavaszi vetésről és növényvédelemről. Kényszerű iskolaszünet Mezőkovácsházán az influenzajárvány okozta magas létszámú megbetegedések és következésképpen a hiányzások miatt az iskolai tanítás átmenetileg szünetel. A kényszerszünet utáni első tanítási nap február 15-e, hétfő lesz. Szakmai tapasztalatcsere A faipari szakközépiskolák és szakmunkásképző intézetek szaktanárainak, gyakorlati oktatóinak munkaközössége március 4-én és 5-én kétnapos tapasztalatcserére Békésre látogat a helyi Ipari Szakközép- iskola és 636. Sz. Szakmunkásképző Intézet vendégeként. A szakmai tanácskozások során egyebek között áttekintik a szakképzési törvényt, értékelik a tanulmányi versenyeket és az érettségi, valamint szakmunkás vizsgákkal összefüggő teendőket. A két nap során több megyei fafeldolgozó és faipari üzem munkájával is megismerkednek a szakemberek. Alapítvány „Mezőhegyes Sportjáért” 2 jogi és 13 magánszemély alapítványt hozott létre. Az alapítvány számláján januárban csaknem félmillió forintot tartottak nyilván. A sport célú támogatások odaítéléséről a kuratórium dönt. Nők teadélutánja Nagyszénáson a Nőklub február 14-én teadélutánt tart a helyi művelődési házban, ahol vendégül látja a nyugdíjasklub ■és a citerazenekar tagjait. „KÖNNYEBB KINYILATKOZTATNI AZ EGYENLŐSÉGET, MINT MEGVALÓSÍTANI.” (Edouard Herriot) KÖRKÉP 1993. február 13-14,, szombat-vasárnap _____ Kereszténydemokraták a kisebbségi jogokról Kihelyezett KDNP-frakcióülés Gyulán Csépe Béla szerint a kihelyezett frakcióülésre aligha lehetett volna alkalmasabb helyet találni Gyulánál. (A kép bal oldalán Gáspár Miklós frakcióvezető' helyettes, jobb oldalán Surján László pártelnök, miniszter) kép: kovács Erzsébet (Folytatás az l. oldalról) A gyulai kereszténydemokrata hétvége délután Kétegy- házán folytatódott. A vendégeket dr. Eisele József polgár- mester köszöntötte. A másik házigazda, Kádár Péter biztosította a helybelieket, hogy nem a szeptemberi események miatt döntöttek úgy, hogy a kisebbségi törvényről Kétegy- házán tanácskoznak. A rendezvényen részt vett dr. Petru- sán György, a Magyarországi Románok Szövetségének elnöke, a gyulai németség képviseletében Daróczyné Leiszt Emma, a szlovákok részéről Ancsin Pálné, a mezőberényi német hagyományőrző egyesület megbízottjaként Wolf Ödön. A cigányságot, a szerb nemzetiséget képviselőket nem láttuk a jelenlévők között. Dr. Lukács Tamás kisebbségi törvényről szóló előadása után dr. Surján László fejtette ki véleményét. (A minisztert a bátaszéki vasúti baleset miatt rövid időre telefonhoz hívták.) Kifejtette, hogy a megalkotandó törvény bele kell tartozzon a demokratikus, a nemzetiségi, a hazafias, az emberi jogi minimumba. Arra figyelmeztetett —vélhetően saját párthíveihez is szólva —, hogy azon pártok szavazótábora erőteljesen olvad majd, melyek nem képesek ezt a közös minimumot a gyakorlatban képviselni. A frakcióülésen részt vevő Surján Lászlót rögtönzött sajtótájékoztatóra kérték föl az újságírók, érdeklődve, mi a véleménye a pártelnök-miniszternek a kormányátalakításról. Surján László elmondta, hogy az elmúlt napokban rengeteg „kacsa” röppent föl éppen amiatt, mert a sajtó nem kapott tájékoztatást. Am ezt természetesnek tartja, mert személyi ügyekben a kiszivárogtatásnak nincs helye — mondta az elnök. Egyébként — mondta — örül, hogy végre nem a napilapokból lehetett olvasni a miniszterelnök gondolatait. A rádió által a frakcióülés kezdete előtt bejelentett hírt, miszerint Szabó Iván a pénzügyminiszter-jelölt, Surján László igy kommentálta: „Gazdaságpolitikus került a pénzügyi tárca élére. A KDNP régóta hangsúlyozta, hogy gazdaságpolitikai fordulatra van szükség.” Iskolabusz és vonat karambolja Tolna megyében Tíz gyermek életét vesztette Tíz gyermek vesztette életét és nyolcán életveszélyesen megsebesültek tegnap reggel fél nyolc előtt, amikor egy iskolabusz ráhajtott a vasúti sínekre Bátaszék és Alsónyék között, és a sűrű ködben összeütközött a Kiskunhalasról Bátaszék felé haladó személyvonattal. A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság jelentése szerint a fénysorompó nem működött — már tizenhárom napja —, mert kilopták belőle az akkumulátorokat. A vonat az ütközés után még mintegy száz méteren maga előtt tolta az autóbuszt. A tragikus baleset áldozatain kívül húsz gyermek szenvedett sérülést, közülük 13-at a szekszárdi megyei kórházba, hetet a bajai kórházba szállítottak a mentők. Az MTI munkatársát egyelőre csak arról tudták tájékoztatni a szekszárdi baleseti sebészeten, hogy a sérültek állapotáról később adnak hírt. A baleset helyszínén vizsA szétroncsolt autóbusz gálatot folytatnak a MÁV, a Gemenc Volán és a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság szakértőinek bevonásával. Morvay István belügyminisztériumi államtitkár vezetésével több államtitkárból álló különbizottságot hoztak létre. A tragédia kapcsán részvétét nyilvánította Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök. A rendőrség is „belép” az útlevél-érvényesítésbe Lapunkban már szóltunk arról, hogy megyénkben is megrohamozták az önkormányzatokat az útlevelek érvényességének meghosszabbításáért, mivel várható az illeték emelése. Tegnap Fekete József, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztályának vezetője tájékoztatott arról, hogy hétfőtől a rendőrőrsökön és rendőrkapitányságokon — a körzeti megbízottaknál nem! — átveszik a lakosoktól az útlevélkérő lapot, a szükséges mellékletekkel. Ezzel a tömeges sorbaállást igyekeznek csökkenteni. A kérőlapok postán szerezhetők be, és ehhez kell csatolni két darab, negyvenötször harmincöt milliméteres, színes vagy fekete-fehér fényképet, valamint 1000 forintos illeték- bélyeget. A rendőrség továbbítja az okmányokat a Belügyminisztérium adatfeldolgozó hivatalához, akik az ügyintézést végzik. Továbbra is lehetőség nyílik arra azon 18. életévüket betöltötteknek, akiknek 1988. január 1-jétől van útlevelük, hogy levélben kérjék az érvényesítést. Nekik azonban az említetteken kívül az útlevelüket is mellékelni kell a következő címre: BM Adatfeldolgozó Hivatal, útlevélosztály 1399 Budpaest 62., pf.: 713. Az érvényesség meg- hosszabítását kérhetik azok is, akiknek nem az idén jár le az útlevelük. Az ügyintézési idő egy hónap, mivel azonban a kapacitás véges, tömeges igény esetén csúszásra számítani lehet. Mindenesetre akinek reklamációja van, a már említett postacímen vagy telefonon, az 118-9773-as, a 118-9571-es és a 118-8982-es számokon érdeklődhet. Akik az érvényesítéshez szükséges papírokat a rendőrségen kívánják leadni, azok mindenhol az igazgatásrendészeti osztályt keressék. Ny. L. Mikor lesz béke? Beadvány után - Hétfőtől vizsgálat a színházban (Folytatás az 1. oldalról) Tímár Zoltán azzal érvelt, hogy 1992. február 1-jétől képviselő-testületi döntés alapján nevezték ki, nyilván azért, mert jónak tartották a pályázatát, aminek következetes végrehajtására törekedett. Munkájában a gazdasági vezetéstől kezdettől nem kapta meg a kellő támogatást, ennek ellenére sikerült színvonalas előadásokat tartani, a látogatottságot növelni, a bevételi kötelezettséget túlteljesíteni. Mint mondta, döbbenten áll, nem érti miért kell mégis az önkormányzat előtt magyarázkodnia. A Színházművészeti Szövetség képviselője, Bálint András színművész, igazgató emlékeztetett arra, hogy a pályázati véleményezéskor a közgyűlés nem vette figyelembe a szakma álláspontját (nem Tímárt javasolták) és a döntésben nem volt eléggé megfontolt. Helytelennek tartja a megszavaztatást; a demokráciát a színházon kívül kell lejátszani. A közgyűlés ludas a helyzet elmérgesedéséért, mert voltak előjelek, s valószínűleg azokat nem vették időben komolyan — mondta. Téry Sándor, a Színész Kamara képviselője arra figyelmeztetett, hogy amint „az érzelmi máz lehullik” a vádakról, nagyon nehéz az alkalmasságról dönteni, és a szakma képviselői ítélkezni nem tudnak, csak segíteni az együttgondolkodásban. Szilágyi Menyhért a közös cél, a béke megteremtése reményében búcsúzott el a jelenlévőktől. Niedzielsky Katalin Ibmanek itt nem kell? Az érintettek és a kívülállók szempontjából egyaránt sajnálatos, hogy a tiltakozási akció éppen most pattant ki a Jókai Színházban. Most, amikor a szerződtetési tárgyalásokon országszerte a következő évad műsorterve, a színészek sorsa dől el. A megyei közgyűlés kulturális bizottságának tegnapi ülésén Tomanek Gábor színművész 92, az igazgató-főrendező leváltását kezdeményező kollégája nevében szólalt fel. Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy az igazgató-főrendező Tomanek szerződését nem hosszabbította meg, így a népszerű színművész munkaviszonya július 31-étől megszűnik. Az erről szóló értesítést tegnap kapta meg. A színház vezetője ugyancsak nem tart igényt a következő évadban Molnár László színművészre, aki szintén a „lázadók” oldalán áll. Megkezdődött a megyei jogú városok közgyűlése Békéscsaba városa adott otthont a Megyei Jogú Városok Szövetsége közgyűlésének. A tegnapi munkanap első napirendi pontja a szövetség költségvetése volt. Ezután dr. Tóth József, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára tartott előadást a térségfejlesztési kutatásokról. A közigazgatási területi rendszerek átalakításának koncepciójáról többek között elmondta, hogy mára a közigazgatási rendszer súlyosan ellentmondásossá vált. A megyék szerepének átalakulása, a megyei jogú városok különállása, a köz- társasági megbízotti régiók elhatárolása és a funkciók bizonytalanná válása olyan tényezők, amelyek feljogosítanak arra, hogy a rendszert megújítsuk. Ezután a nemzetközi PHARE programról tartott ismerte- tést Rádi Gyula a BM munkatársa. Elmondta, hogy az idei évtől, ellentétben az eddigi gyakorlattól, évenként kell pályázatot benyújtani, ami azonban nem zárja ki egy hosszabb távú elképzelés támogatását. A közgyűlés második napján a csabai Garzon Szállóban folytatódik a tanácskozás, itt az ön- kormányzati igazgatásról, a szövetség az évi munkatervéről folytatnak eszmecserét. M.K. Sarokba szorítva Budapest-erőd A német haditervekben Budapest-erődként szereplő magyar főváros 1945. február 13-án esett el. Negyvennyolc év távolából az előző mondat állítmánya tetszés szerint variálható: orosz kézre jutott, szovjet megszállás alá került. Talán még az is leírható, hogy felszabadult. Ámbár a , felszabadulás” használata kerülendő, úgy tűnik, csak idő kérdése, mikor kerül fel ,,a múlt rendszerre emlékeztető" szavak tilalmi listájára. Valójában mit is jelentett a fővárosban rekedt 800 ezer honfitársunknak a 48 évvel ezelőtti februári nap? Ki illetékes erre a kérdésre válaszolni? Talán napjaink kereszteslovagjai? A magukat heccelő szoborbegyűjtők és emlékmű-döntögetők? A mániákus át- és visszakereszte- lők? A notórius átértékelők? Mert akik akkor átélték a több mint hathetes ostromot, azoknak kétségtelenül a felszabadulást jelentette ez a nap. (Tessék csak újraolvasni néhány pincenaplót!) Persze akkor sem szorult mindenki a bűzös óvóhelyekre, akkor sem kellett mindenkinek beérnie a 15 dekagrammos kenyérfejadaggal. Akkor sem szünetelt mindenütt a gáz- és áramszolgáltatás, akkor sem volt mindenütt vízhiány. Vájná Gábor belügyminiszternek például egyáltalán nem kellett ilyen prózai dolgokkal bajlódnia: őéppen a „zsidó” utcanevek megváltoztatásával foglalatoskodott. Ménesi György
