Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-13-14 / 37. szám
Hétfői lapunkban Gyomaendrődről és környékéről olvashatnak tudósításokat az 5. oldalon 1993. FEBRUÁR 13-14., SZOMBAT-VASÁRNAP Ára: 13,80 forint XLVIII. ÉVFOLYAM 37. SZÁM Kereszténydemokraták a kisebbségi jogokról Kihelyezett KDNP-frakcióülés Gyulán JSÉK - KÉP A hétvégi magazinja 5-12. oldal Hétfőtől: Katasztrófa az óceánon Frank Bate regénye megtörtént esetet dolgoz fel, a görög nevű Oceanos tengerjáró hajó pusztulását és az utasok megmentéséért folytatott drámai küzdelmet írja le. Az izgalmas regényt hétfőtől olvashatják folytatásokban lapunkban. Útlevél a rendőrségtől is A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint hétfőtől a rendőrőrsökön és rendőrkapitányságokon is átveszik a lakosoktól az útlevélkérő lapot, a szükséges mellékletekkel. (3. oldal) Műveseállomás Békéscsabán A megyeszékhelyen körülbelül két hónap múlva a betegek szolgálatába állítják az új műveseállomást, amely világ- színvonalú technológiát jelent. (4. oldal) Tegnap kétnapos kihelyezett és kibővített kereszténydemokrata néppárti frakcióülés kezdődött Gyulán, az Agro Hotelben. A megbeszélésen résztvett Surján László pártelnök, népjóléti miniszter, továbbá a KDNP elnökségének több tagja és helyi vezetője. Csépe Béla frakcióvezető elmondta, a frakcióba közelmúltban átült volt SZDSZ-es gyulai képviselő, Kádár Péter Szilágyi Menyhért, a kulturális bizottság elnöke elmondta, hogy döntésre a megyei közgyűlés jogosult, a bizottság a javaslatát terjeszti elő. Ennek érdekében már hétfőtől vizsgálat indul, amelynek során meghallgatják mindkét felet, a vizsgálódás gazdasági jellegű, azt kutatja, pazarló-e a hívta őket a városba. Az invitálásnak szívesen tettek eleget, mert a kihelyezett ülés mindig kiváló alkalom a párt helyi vezetőivel való szorosabb kapcsolatteremtésre. Másfelől aligha lehetett volna alkalmasabb helyet találni olyan téma megvitatására, mint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok kereszténydemokrata felfogása és perspektívája Európa e térségében. Az első napirendi színház költségvetése. A bizottsági elnök többször hangsúlyozta, hogy az éppen a szerződtetési időszakban kipattant ügy nem használ a színháznak, és az a céljuk, hogy a vizsgálat mihamarabb lezáruljon, és lehetőleg a következő, február 26-ai közgyűlésen megtalálják a megpontként tárgyalt előterjesztés vitájában Surján László a térség kisebbségi problémáinak kezelésére utalva leszögezte: nem elég szépen beszélni, demokratikus alapjogokra hivatkozni, hanem hatékony kisebbségvédelemre is szükség van. A vitából kitűnt, a kereszténydemokraták olyan kisebbségi törvény elfogadásán fáradoznak, amely Európa számára is példa lehet. (Folytatás a3. oldalon) oldást. Az ad hoc bizottság tagjai Kökéndy József, Szoko- di Sándor, vezetője Szilágyi Menyhért. A vizsgálat idejére mindkét féltől együttműködést és önmérsékletet kért a bizottsági elnök. Tímár Zoltán igazgató-főrendezőt külön kérte, hogy — a megtorlásnak még csak a látszatát is elkerülendő — a vizsgálat idejére „saját maga korlátozza munkáltatói jogkörét”, lehetőleg ne bocsásson el és ne szerződtessen, illetve egyeztessen a felügyeleti szervvel. (Folytatás a 3. oldalon ) Mikor lesz végre béke? Beadvány után - Hétfőtől vizsgálat a színházban Mint arról már beszámoltunk, a Jókai Színház 92 dolgozója beadvánnyal fordult a megyei közgyűlés elnökéhez, emberi és szakmai alkalmatlanságra hivatkozva kérik az igazgató- főrendező'leváltását. A kulturális bizottság tegnapi ülésén — a kialakult helyzet mielőbbi rendezése érdekében — tűzte napirendre a színház ügyét. Téma: az üzemi tanácsok szerepe és jövője Szabados eredményei biztatóak A Békéscsabai Előre Úszó Klubjának elnöke és vezető edzője az alapozó időszak eddigi tapasztalatairól, Szabados Béla edzéseredményeiről, az utánpótlásról és természetesen a pénzről nyilatkozott munka- társunkank. ( 16. oldal) A Kommunális Dolgozók Szakszervezete a napokban megbeszélést tartott a megye ilyen jellegű vállalatainak igazgatóival és szakszervezeti titkáraival az üzemi tanács és a tb önkormányzatának választási előkészületeiről. Pék Zsolt, a KDSZ titkára vitaindítójában elmondta, hogy az üzemi tanácsok és a szakszervezetek szerepét sokan összetévesztik, s vagy az egyiket, vagy a másikat fölöslegesnek tartják. Az üzemi tanács ugyanis nem társadalmi szervezet, illetékessége csak arra az egy vállalatra terjed ki, ahol megválasztották. Ott viszont a konkrét érdekvédelmet látja el, főleg a kollektív szerződés alapján, és az összes dolgozóra kiterjedően. Akik közt vannak nem szakszervezeti tagok is. A szakszervezet nélkül viszont nincs kollektív szerződés, ezt a munkáltatóval csak ő jogosult megkötni. Az üzemi tanácsba a szakszervezetek és a dolgozók jelöltjei kerülhetnek be a választás eredménye szerint. V. M. Magyar leltár Ez a kis magyarság létszámához képest elég sok tudós- és művészembert adott már a nagyvilágnak. Hogy ez öröm vagy bánat, arról hosszasan lehetne elmélkedni. Olyan szempontból viszont mindenképp sajnálatos, hogy a külföldre szakadt hazánkfiai tudásukkal, művészetükkel nem ezt az országot gazdagítják. Itt van például a Spanyolországban élő fotóművész, Nicolas Müller, aki Orosházán, „a legnagyobb magyar faluban született”. Életpályája jellegzetesen magyar, azaz fájdalmasan magyar. A történelmi viharok fiatalon elűzték itthonról, arra kényszerült, hogy Magyarországtól távol teremtsen magának új hazát és új otthont. Nicolas Müller hamarabb megkapta a nemzetközi elismerést spanyol földön és világszerte, mint szülőhazájában Müller Miklós. Az utókor lelkiismerete megszólalt. Orosháza művészetszerető emberei azon fáradoznak néhány éve, hogy jóvátegyék a mulasztást, és Nicolas Müller „fél évszázados hiánya szellemi életünkből” kárpótlást nyerjen — amennyire még lehetséges. A fotóművész áprilisban lesz nyolcvanéves, és születésnapját itthon ünnepli, mert „az ember vissza-visszatér a gyökereihez”. Kiállítással köszöntik; az ajándékot megint az ünnepelt adja, a meglévő százhoz újabb képeket kap a város. Jó érzés, hogy az első születésnapi kiállítás itthon lesz, és csak a második Madridban. Az viszont szomroú, hogy szellemi értékeink kiáramlása folytatódik. Niedzielsky Katalin Kislány vigyázz! Editke szerétéiből él a pokolban — Svájcba akarják kicsempészni a gyerekemet — kezdi Péter Károly, aki harmadmagával keresett fel lakásomon szerda este. —Kik akarják? — A különélő feleségem, meg a svájci barátja. Február 5-én este fél 7-kor kimentünk a lányomért a tanyára, ahol a feleségem él egy svájci állampolgárral. Mondom a feleségemnek, adja-e szépszerével vagy nem a gyereket. Azt üzente ugyanis, hiába megyek, nem kapom meg. Felkaptam a kislányt és már fordultam is, hogy elhagyjuk a lakást, amikor a svájci a szekrénybe nyúlt és kivett egy pisztolyt... — És azzal rámlőtt — folytatja Péter Károly egyik kísérője, Adamcsik Zsolt. — Fedeztem Karcsit, míg kivonul a kislánnyal, sőt védekezésül lespréztem a pisztolyát rámfogó férfit. — Dörrent vagy három lövés — folytatja az apa. — Bementünk a rendőrségre feljelentést tenni. — Kinél helyezték el a kislányt? — A hatodik tárgyalást tartották szerdán, és még semmi döntés — azt mondja a bírónő, hogy mindent egyszerre akar megítélni, a válást, a vagyonmegosztást, a gyerekelhelyezést. És ennek a huzavonának a kislány issza a levét. — Miért kellett ellopni a gyereket? — Mert az anyja másként (Folytatás a 4. oldalon) Küldj egy csokor virágot! Holnap Valentin-nap Hadd legyek én a te Valentinod ! fotó: kovács Erzsébet Február 14-én Valentin-napot ünnepel a fél világ. Pár évvel ezelőtt" Magyarországon is divatba kezdett jönni e kedves szokás. Ezen a napon a szerelmesek (és a szerelem nélküliek) Valentin-üdvözleteket küldenek egymásnak. így ez a nap az ajándékozás, a jótevés, a baráti örömszerzés napja. Európában elsősorban virággal, csokrokkal, kisebb ajándékokkal lepik meg egymást az emberek. Kedves szokás Valentin-napon, hogy a csokor mellé kis üdvözlő kártyát küldenek, s azt névtelenül rejtik el, hadd találgasson a címzett, ki is szeretheti őket épp ezen a napon. Szigorúbb ellenőrzés a segélyezetteknél — Az elmúlt évben Békés megyében gyarapodtak a gazdálkodó szervezetek, ugyanakkor a gazdasági tevékenység tovább csökkent, a munka- nélküliség lassú ütemben nőtt, a lakossági pénzjövedelmek a fogyasztói áraknál jóval szerényebben emelkedtek... 1993. januárjában 36 ezer 152 regisztrált munkanélküli volt megyénkben. Ez az elmúlt évhez képest 17,6 százalékos emelkedést jelent. — hallottuk többek között — tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Nagy Ágnestől, a Békés Megyei Munkaügyi Központ igazgatójától. Az új munkanélküliek többségében a mezőgazdaságból kerültek ki... A szeghalmi, mezőkovácsházi, a gyomaendrő- di és a békési térségekben évek óta jellemző magas munka- nélküliség nem enyhült, inkább fokozódik. Köztudott, hogy ezeken a helyeken kevés a munkáltatók száma, így a felkínált álláshelyek száma is csekély, de a falvak zömében például egyáltalán nincs munkavállalási lehetőség. A Békés Megyei Munkaügyi Központban az országban elsőként egy foglalkoztatási koncepciót dolgoztak ki, hiszen fontos társadalompolitikai cél a foglalkoztatatási viszonyok javítása, a munka- nélküliség kezelése és mérséklése. Az igazgatónő „prognózisa” szerint a munkanélküliek száma ez év végén tetőzik, majd mérséklődik, hiszen a vállalkozások korát éljük, s a piacgazdaságban is elindult valami, s ezeknek felszívó hatása lassan javít a helyzeten. Az idén szigorúbban ellenőrzik a segélyezettek esetleges fekete munkavállalását, a munkahelyteremtő támogatások felhasználását. Míg a foglalkoztatási alapra tavaly 298 milliót használhatott fel a munkaügyi központ, ezt az összeget ez évben 347 millió 146 ezer forintban határozták meg, amelyet—többek között —képzésekre, közhasznú foglalkoztatásra, munkahelyteremtő támogatásra használnak majd fel.
