Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-08 / 6. szám

1993. január 8., péntek HAZAI TÜKÖR Tehetség mindig van A Békés Megyei Művelődési Központ Gyermek Képzőmű­vész Stúdiója évek óta segíti a képzőművészet iránt érdeklő­dő, tehetséges általános isko­lás korú gyerekeket a megyé­ben. A mintegy 50 növendék havonta a Balassiban Baji Miklós Zoltán és Vágréti Já­nos festőművészek irányítá­sával különböző képzőművé­szeti technikákat sajátít el. Ekkor értékelik a két találko­zó között született munkákat is. A stúdió külön erényei a nyári szaktáborok, melyek mindig értékes alkotások mű­helyei. A képzőművész-pa­lánták legközelebbi összejö­vetelüket január 9-én, szom­baton 9 órától tartják. * Újabb színész mutatkozik be filmrendezőként A Sose halunk meg című új magyar film sajtóvetítését csütörtökön tartották a Hunnia Moziban. A fűm rendezője és egyik főszereplője Koltai Ró­bert. A történet — amelynek forgatókönyvét Nógrádi Gá­borral írta — egy vállfaárusról szól, aki nagyon szerette a lo­vakat és az unokaöccsét. Üge­tőnaptól ügetőnapig tartó uta­zásuk alatt, vásárról vásárra járva megtanítja a fiút az Élet­re. A „Sose halunk meg” költ­ségeinek felét — 15 millió fo­rintot — a Hunnia Filmstúdió fedezte, másik felét szponzo­rok adták össze. Főbb szerep­lők: Szabados Mihály, Máté Gábor, Jordán Tamás, Kathle­en Gáti, Pogány Judit, Blaskó Péter, Lukáts Andor. Egy epi­zódban látható a közelmúltban elhunyt Csákányi László, aki a fűm kedvéért még betegen is a kamera elé állt. Az operatőr Halász Gábor, a díszletet és a jelmezt Pauer Gyula tervezte. Dramaturg Fábry Sándor. Gyártásvezető Rutkai Péter. A zenét Dés László szerezte, a dalt Presser Gábor énekli. A film január 15-től látható a mozikban. Hivatás, feladat, küldetés „Erdélyben az egyházak túléléséért dolgoztunk...” Páter Szőke János ereklyeként őrzi betelt útleveleit, amelyek kelet-európai utazásai során te­lítődtek magyar—román— bolgár—szovjet—lengyel— albán pecsétekkel. Persze mint minden igazi utazó, a páter is messziről indult — Csorvásról. Most azon a parókián beszél­getünk, amelyet az oda nemrég kinevezett Seidl Ambrus plébá­nos úr pásztorok — Valóban Csorváson születtem 1927-ben, már korán indíttatást éreztem a papi hiva­tás iránt. Gyulán akkoriban je­len volt a Szalézi-rend, melynek 1948-ban lettem tagja. Még eb­ben az évben kiküldtek Torinó- ba filozófiát s teológiát tanulni, majd Genuába kerültem egye­temre. Azután 1956-ban meg­szakadt pályám békés íve, mert idehaza kitört a magyar forrada­lom. Engem Ausztriába irányí­tottak, hogy tanítsak s főként szervezzem meg az odame­nekült gimnazistáknak az érett­ségi lehetőségét. Ne maradjon ki tanév az életükből. 1958 tava­szán azután Svédországba kerültem, 14 település mintegy 16 ezer magyarjának lelki gon­dozását bízták rám. — Merrefelé van ez a 14 te­lepülés? —Vagy 300 km-rel a sarkkör fölött és 400-zal alatta. Igen nagy területen voltak szétszór­va az egyházközségek, sokat utaztam mindenféle járművel. 1965-ben azután Dél-Németor- szágba, Stuttgartba kerültem, az ott élő magyarok lelkipászto­raként. Főként az ifjúsággal foglalkoztam, magyar nyelvű könyvtárat építettünk, ápoltuk a magyar kultúrát. Azután 1970- ben adomány-kísérőként elju­tottam Erdélybe. —Ez a feladat az ön számára fordulópontot jelentett? — Igen. Életem egyik leg­fontosabb feladatát jelentette, hogy keletre járok segélyekkel, ismeretekkel. Ezt a segélyezést a Kelet-európaiakat Támogató Segélyszervezet megbízásából végeztem, tehát mondhatni kül­detésként. Magát a szervezetet a premontrei Werenfried atya alapította, s ennek kelet-európai osztályát vezetem 1975-től a mai napig is. Az itteni egyházak túléléséért dolgoztunk a nehéz időkben, talán nem fölöslege­sen. Igyekeztünk mindazt biz­tosítani a pasztorációs munká­hoz, amire csak egy tisztelendő- nek szüksége lehet: sajtót, mo­torizációt, könyvkiadást, magát a papképzést.. — Mi a véleménye a kelet­európai egyházakról? —Nagyon sokat kell és most már hála Istennek lehet is tanul­niuk. Ezek az egyházak évtize­dekig az üldöztetés állapotában éltek, rejtőzködtek. Ráadásul ezek a változások, amelyek kényszerűségek is, nem rájuk erőltethetőek. Nem lehet kívül­ről mintát adni számukra, hogy így tegyétek! — Hogyan állnak ezek az egyházak az új papokkal? — Képzést vállaló, képzen­dő még csak volna, de kiképző már jóval kevésbé. Az évtizedes visszaszorítás még mindig érez­teti hatását, nincs elegendő jól képzett derékhadunk, akik to­vábbadnák tudásukat-tapaszta- latukat. —Nyugat és Kelet között hol a magyar egyház helye ? j— Ady Kompországnak mondotta hazánkat — igazat mondott. A magyar egyház erős kapocs, híd a nyugati oldalra. Kelet felé nincs út. A romániai görögkatolikusokat is azzal vá­dolják a románok, legalábbis egy részük, hogy árulók, mert el akarják veszejteni azt a titokza­tos földdarabot... — Páter, önnek van egyéb egyházi megbízatása is? — Előmozdító tisztet töltök be Mindszenthy bíboros és dr. Seffler János, valamint Márton Áron néhai püspökök boldoggá avatási szertartásán. A boldog­gá avatásuk szertartását a helyi püspök támogató együttműkö­désével kezdeményezem, az egyházi hagyományoknak megfelelően. És van még egy feladatom, amire nem is a tisz­tesség, hanem a hivatástudat emlékeztet: a külföldi magya­rok püspöki tisztét betöltő néhai Irányi László mellett kezdtem és Miklósházy Attila jelenbeli püspök úr mellett folytattam az európai helyettes feladatainak ellátását. Mi tagadás, szívesen végzem ezt a munkát... (tráser) Létminimum alatt 1993 Mi az az olcsó, ha a bolti ára 30 forint felett van? mti-fotó íKÉKÉS MEfATl HÍRLAP Olvasóink írják Elkeltek a vagyontárgyak ' Hunyán A huny ai Hunyadi Téeszben december 7-én volt a licitálás, a vagyontárgyak elárverezése a téeszből kiválni szándékozók ré­szére. Valamennyi vagyontárgy rövid időn belül vevőre talált. Az értékesebb vagyontárgyakra 3-4 fő, vagy még ennél is több kiválni szándékozó licitált. Végül is azoknak a személyeknek tulajdonába kerültek, akik a legnagyobb értékű vagyon részjegyekkel rendelkez­tek, és meg volt hozzá a szükséges készpénzük is. Azoknak, akiknek semmilyen vagyontárgy nem jutott, vagy csak részben tudták elvásárolni, azok joggal elvárják, hogy a téesz jogutódjaként működő téesz készpénzben fizesse ki a részje­gyek értékét. A licitálás során befolyt összegből bőven kárpótol­hatnának. Honyecz Miklós, ______________________ Hunya H amis próféták Gondoktól terhes világunkban, a kilátástalan helyzetben az emberek egyre elkeseredettebbek, s egyesek földöntúli csodákra várnak. Kínálat persze ott jelenik meg, ahol van rá kereslet. Napjainkban nemcsak olyan politikai csatározásokkal talál­kozhatunk, amikor egy elnöki posztot huszonhaton pályáznak meg, hanem számtalan vallási szekta is megvetette lábát hazánk­ban, akik mást és mást hirdetnek. Sok fiatal végső elkeseredésé­ben a hitben keres menedéket. Azt tudjuk, hogy a haladó, civilizált világ törvényei a Biblia tanításaiból épülnek fel. Napjainkban azonban akkora zavar támad, hogy az igazság hangja akkora, mint a rigófütty a rock­koncerthez képest. Egyes országokban megjelentek a sátánista szekták is. A különféle szekták a sötétség erőit szolgálják, s céljuk nem más, mint felbomlasztani a civilizált világ egységét. Vezető­ik csodatételre is képesek. Ilyen például a hipnózis, mellyel azt is el lehet érni, hogy valaki elfelejtsen bizonyos emlékeket vagy a saját nevét. Egy szülő elkeseredve mesélte el, hogy gyermeke úgy jött haza, mint akit benarkóztak. Üres tekintettel kijelentette, hogy megtért és könyveit is eldobálta. Más fiatalok abbahagyták tanulmányai­kat. írásommal a fiatalokhoz szólok, a szülőket pedig éberségre intem. Az embert sokszor a magány, s a barátok utáni vágyakozás vezeti tévútra, s ez akkor a legveszélyesebb, amikor valaki még tapasztalatlan. Tudom, hogy kevesen fogják megfogadni ezt a tanácsot, mégis meg kellett írnom. iFJ. Salamon György Kutya egy história Kutyaügyben már több ízben szó temeltem a nyilvánosság előtt. Eddig azonban minden eredmény nélkül. Most végre eljutottunk odtt, hogy az önkormányzat is rendezni kívánja ezt az ügyet. A kutyákról és a kutyatartókról — sajnos —- nagyon negatív kép alakult ki bennem az évek során. A kérdés megoldását nem lehet a kutyatartók jó belátására bízni, mert (tisztelet a kivételnek) a kutyatulajdonosok többsége többre becsüli a kutyáját, mint embertársait. Nem veszi tekintetbe, hogy kutyája zavarja mások nyugalmát, éppen akkor, amikor pihenni szeretne, hogy csaholó kutyája riadalmat, félelmet kelt az utcai járókelőkben . A kutyatartás csak addig magánügy, amíg mások érdekeit nem sérti. Ezt kellene a kutyatulajdonosoknak tudomásul venni. A rendeletnek intézkednie kellene arról is, hogy közvetlenül utcafronton ne lehessen kutyát tartani —a járókelők nyugalma érdekében. (Régen volt is ilyen rendelet.) Hogy ne kelljen például kisbabákkal, gyermekekkel az út közepén közlekedni a csaholó kutyák miatt. Örömmel üdvözöljük tehát az önkormányzat ebbéli szándékát, s reméljük, olyan rendelkezésekkel tesz pontot a kérdés végére, amelyek mind a két tábor megelégedésére szolgálnak majd. Kocsis Pál Új taxisengedélyek A vagyoni biztosíték összege az utasok kártérítésére fordítható Február elsejétől adják ki az il­letékes közlekedési felügyelő­ségek az új taxisengedélyeket és a hozzá tartozó sárga rendszám- táblákat. Március elseje után pedig már csak azok a taxisok fuvarozhatnak, akik hozzáju­tottak az új engedélyhez. Ez év január 1 -jétől a vállal­kozóknak csatolniuk kell en­gedélykérelmükhöz az adóha­tóság és a társadalombiztosítás igazolását, valamint jogosít­ványuk, forgalmi engedélyük, a gépkocsi minősítő vizsgája, a vállalkozó szakvizsgája és a vállalkozói igazolvány, vagy a cégbírósági bejegyzés máso­latát. Az év hátralévő részé­ben, legkésőbb 1994. január elsejéig pedig 100 ezer forint vagyoni biztosítékot is igazol­niuk kell. Az összeg banki be­fizetése mellett elfogadható a bankgarancia, vagy a szakmai érdekképviselet készfizető ke­zessége is. Ezt az összeget a vállalkozó később az utas kár­térítési igényeinek kielégíté­sére használhatja fel. A felügyeletek megyénként felmérték az igényeket, bár ennek pontos nagyságát csak az engedélyek benyújtása után tudhatják majd. A felmérés eredményét már továbbították a Belügyminisztériumnak. A BM pedig várhatóan a napok­ban rendeli meg a sárga rend­számtáblák gyártását, hogy ezek még időben elkészülhes­senek. — Szerelmes vagyok! — huppan le mellém a konyhaszékre és olyan csillogó szemekkel bámul rám, mintha most látna először. — Te meg vagy buggyanva! Nemsokára ötvenéves vagy! Feleséged van, gyerekeid... —Szóval így... nem érdemied meg, hogy őszinte legyek. —Nagyon jól tudod, hogy nem erről van szó... —Akkor meg miről, mi a fenéről van szó? A férfi a maga érettségével úgy viselkedett, mint egy tini. Kezébe hajtotta a fejét, attól féltem, elsírja magát. Egyáltalán nem szere­tem, ha egy férfi sír előttem, még akkor sem, ha a testvérem. Tudom, hogy nem élnek jól. De azt is, hogy Pista nem az első esetben csalja a feleségét. Előfordult, hogy négy nő volt az életében. Csodálkoztam, hogy évek óta kibírta és magányos maradt a szíve. —Feleségem van. Na és? Soha nincs egy kedves szava. Üvölt, csapkod, ha kérek tőle valamit. Az ágyban felé nyújtom a kezem, durván hátat fordít. Hónapok telnek el, hogy megölelhetném. Akkor hát bűn, ha most becsavarodtam? —Álljon meg a menet... Csak úgy, ukk-mukk becsavarodtál? Ki a hölgy? Ismerem? — Nem hiszem. A Dunántúlról költözött ide pár hónappal ezelőtt. A könyvtárban találkoztunk. Egy csillagászati folyóira­tot olvasott, én meg tudod, hogy bolondulok a témáért. El­kezdtünk beszélgetni, aztán találkoztunk másnap, harmadnap. Szeret velem lenni, érted te ezt? S nem elsősorban azért, hogy az ágyba vigyem. —Nem elsősorban? Tehát már megtörtént? —Tudd meg, megtörtént! — ...És? —Mi az, hogy és? Levegőt nem kaptam, olyan jó volt vele. S ha nem lennél a húgom, nem is beszélnék erről. —Hogyan tovább? —Hülye a kérdésed. Nem akarok elválni. O özvegy. Nem ügy, ha találkozni akarunk.-—S ha a feleséged megtudja? — Ti nők! Megfogtok a kedvességetekkel, de csak addig uralkodtok rossz tulajdonságai­tokon, amíg aláírtuk a házassági papírt. Miért teher, ha szeretni, ölelni akarunk titeket? Miért találtok kifogásokat? Ebben a rohadt életben alig van valami jó. Hát bűn, ha szeretkezni akarunk a feleségünkkel? Miért csodálkoztok, ha a ,.hagyj már, fáradt vagyok...” kifogásotok után mást keresünk? Aki kedves, aki nem kiabál, akivel el lehet beszélgetni, s ha kell, összebújni... —Hát ez az, összebújni—csattantam fel bátyám mondókáján. — Nagyon kényelmes dolga van a hölgynek. À kellemes légyott után mentek a feleséghez, akinek munkahelye van, és amikor fáradtan hazaesik, mos, főz, takarít utánatok. Hogy nincs kedve szeretkezni? Nem tudom. Abban talán igazad van, hogy nem kellene elutasítanunk, amikor akartok minket. — Na jó. Elmentem. Azt hittem, megért a testvérem. Tudod, figyelem magam. Egy kicsit szégyellem is, mert olyan vad boldogság lepett el, mint amilyet tizenéves koromban éreztem. Hát szerelmes vagyok! Bocsássa ezt meg nekem a jóisten! Béla Vali Vad boldogság

Next

/
Oldalképek
Tartalom