Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-08 / 6. szám

„Az év asszonya” avagy az „emancipált” Clintonná (2. oldal) 1993. JANUÁR 8., PÉNTEK Ára: 13,80 forint XLVIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM Az utasok „korcsolyáztatták” menetirányba a buszt a csanádapácai úton. A rendkívüli útviszonyokról szóló cikkünk a 3. oldalon fotó: fazekas ferenc Aktuális adózási tudnivalók Ostrom az APEH-székházban TVR EXTRA Heti rádió-, tv-míísor Hivatás, feladat, küldetés Páter Szőke János ereklyeként őrzi betelt útleveleit, amelyek kelet-európai utazásai során te­lítődtek magyar—román—bol­gár—szovjet—lengyel—albán pecsétekkel. Persze mint min­den igazi utazó, a páter is messziről indult — Csorvásról. (4. oldal) Hatodik helyről folytatják... Az NB I B-s férfi kézilabda­bajnokság Keleti csoportjában megyénkből két együttes, a HC Szarvas és az Újkígyós együtte­se szerepel. Az újonc újkígyósi- ak az őszi idényben 55 százalé­kos teljesítményt nyújtottak. (8. oldal) Göncz Árpád újévi sajtótalálkozója Göncz Árpád a szokásos újévi sajtótalálkozón látta vendégül a hazai írott és elektronikus sajtó vezető szerkesztőit teg­nap, a Parlament Nándorfe­hérvári termében. A köztársa­sági elnök jókívánságait fejez­te ki a magyar média vala­mennyi munkatársának. A ta­lálkozón részt vett dr. Árpási Zoltán, lapunk főszerkesztője is. Polgári engedetlenség Biharugrán Új fejezetébe lépett Biharug­rán a falu és a tájvédelmi kör­zet ellentéte. Miután a leg­utóbbi falugyűlés a létesítendő nemzeti park ellen foglalt ál­lást, most aláírásgyűjtés in­dult, mely szerint a „tájvédel­mi körzet és a nemzeti park létrehozása és a földek állami tulajdonba vétele ellen tiltako­zunk”. Az ügyre később még visszatérünk. Az APEH Békés Megyei Igaz­gatósága a héten elején ostrom­lott várhoz volt hasonlatos. A megye minden részéről jöttek a mezőgazdasági kistermelők, hogy adóigazgatási számot kérjenek. Az áfatörvény ugyan­is ezt előírja számukra. Igen ám, de a gyakorlatban ez azt jelente­né, hogy 50—70 ezer Békés megyeinek kellene január 31- éig adóigazgatási számot adni. Szerencsére az embereknek nem kell egymást agyontapos­niuk a hivatal folyosóin! Zaho­A könyvtárak helyzetéről A közművelődési könyvtárak szerepéről és fejlődési trend­jeiről rendeznek magyar— holland szimpóziont január 12—13-án. Az Országos Széchényi Könyvtárban tartandó rendez­vényen 45 holland és 60 magyar könyvtáros, könyvtá­ros hallgató és oktató vesz részt. ránné Csillag Mária, az APEH adóeljárási osztályvezetője a következőket mondja: — Az adószámmal nem rendelkező kistermelőknek nem kell bejelentést tenniük a mezőgazdasági termékek és termények értékesítéséhez kapcsolódó kompenzációs fel­ár igénybevétele érdekében. Elég, ha a felvásárló szerv­nek aláírással ellátott nyilat­kozatot adnak, amely tartal­mazza a kistermelő nevét, ál­landó lakcímét és személyi December 20-a óta sokan em­legetik negatív jelzőkkel a Magyar Távközlési Rt-t, pedig Békéscsabán közel kétezer embert juttattak egy új köz­pont üzembe helyezésével te­lefonhoz. A problémát az okozza, hogy a számváltozá­sok miatt megnehezült a tele­fonálás, ugyanakkor még mű­szaki problémák is megnehe­zítik a közvetlen kapcsolatte­remtést. A zsörtölődés megol­dáshoz nem vezet, ezért hívtuk fel — biztató szavak reményé­ben — Búzás Zoltánt, a MA­TÁV Békés megyei üzemének vezetőjét. — Elég felemás a hely­zetünk — hangzott a gondok megváltoztatásával kapcsola­tos érdeklődésünkre a válasz. —Igyekszünk a régen telefon­ra várókat minél gyorsabban kielégíteni, ugyanakkor az új bekötések némi zavart is kelte­nek a rendszerben. Az új köz­pont tesztelése az átadás óta folyamatos, a jelentkező mű­szaki hibákat a legrövidebb időn belül kijavítjuk. — Sok régebbi telefontulaj­donosnak okoz bosszúságot vagy éppen anyagi vesztesé­get, hogy az új telefonkönyv megjelenése után néhány hét­számát. E nyilatkozat alapján a felvásárló a megfelelő szá­zalékértékű kompenzációs felárat köteles kifizetni. A fel­vásárló a felvásárlásról bi­zonylatot kell kiállítson, amelynek egy példányát a mezőgazdasági kistermelő megkapja, az iratot 5 évig meg kell őrizni. Kompenzáci­ós felárra természetesen csak az a kistermelő jogosult, aki saját előállítású terméket ér­tékesített. tel megváltoztak a számok. Az üzletemberek, vállalkozók időközben már elkészíttették névjegykártyáikat, propagan­daanyagaikat az új számmal, és így tovább. — Szeptemberben felhív­tuk előfizetőink figyelmét ar­ra, hogy hamarosan egy új központ kerül átadásra, és fel­ajánlottuk a lehetőséget az új számok előre való megkérésé­re. Nagyon kevesen éltek aján­latunkkal. — Gondoltak-e arra, hogy az új telefonkönyv megjelené­séig—ami júliusra várható— kiadnak a megváltozott szá­mokról egy jegyzéket? — Önök megjelentették lapjukban az új számok jegy­zékét, ez elegendőnek bizo­nyult. Néhányan reklamáltak nálam ebben az ügyben, nekik küldtem belőle, s akinek nincs meg, annak szívesen küldök a későbbiekben is. (S hogyan dolgozik az új központ kis ördöge? Nekem ötödszöri nekirugaszkodásra sikerült Búzás urat felhívnom a mellékapcsolások miatt, s beszélgetésünk sem volt za­vartalan, a vonal recsegett, sőt egyszer meg is szakadt...) (Lenthár) Móricka és a „függetlenség” A költségvetési törvény lehetővé tette, hogy a kormány közvetlen felügyeletet gyakoroljon a tévé és a rádió felett, ami másként mondva gazdasági függőséget jelent. Azt pedig senkinek sem kell bizonygatni, hogy a pénzadásnak vagy megvonásnak mekkora személyiségformáló ereje van ma Magyarországon. Talán nem sokat túlzók, ha azt állítom, hogy míg a középkorban a kínzóeszközökkel, addig manapság az anyagi javak adagolásával szabályoz­hatók az emberi hangok, akaratok. Ősi törvény, miszerint mindig annak kell alkalmazkodnia, aki a pénzt kapja és nem annak, aki adja. Katona Tamás államtitkár szerint a költségvetési felügyelet nem jelent egyúttal műsorpoliti­kai irányítást is. Vagyis az anyuka odaadja Mórickának a havi zsebpénzét, és akkor sem szól, ha úgy érzi, hogy kisfia haszontalanságokra költi azt. Hát... elég hihetetlen. Főleg, ha hozzátesszük, hogy az egészből hiányzik a garancia, a társadalmi akaratot tükröző médiatörvény. Innen nézve talán érthető, hogy ezen a ponton már a két szilárdnak tűnő médiairányító, Gombár és Hankiss is feladta. Közülük is már csak Hankiss bízik makacsul abban, hogy a médiák függetlenségéért tovább folytatódik a harc, és előbb vagy utóbb, velük vagy nélkülük, de győzni fog az ügyük. Hogy így lesz-e, csak egyvalaki tudja. Úgy hívják: Idő. Magyar Mária (Folytatás a 3. oldalon) Türelem (telefon) játék Júliusig várjunk A kormány a sajtószabadságot kéviseli A kormány továbbra is határo­zottan képviseli és érvényesíti a szólás- és sajtószabadságot. Indokoltnak tartja ezért ismét leszögezni, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió költségvetésének a Miniszter- elnökség fejezetében való el­helyezése semmilyen tekintet­ben nem érinti az újságírói, a műsorszerkesztői önállóságot. A kormány ugyanakkor hatá­rozottan elutasítja mindazokat az állításokat, amelyek a kabi­netet a sajtószabadság megsér­tésével vádolják — hangsú­lyozza a Miniszterelnökségi Sajtóiroda médiaügyben ki­adott közleménye. A csabai a jövőre A Körösi Csorna Sándor Főis­kola tegnap meginvitálta a me­gyei képviselő-testület és Bé­késcsaba város vezetőit, hogy a főiskola fejlesztési koncep­cióját megvitassa. A megbe­szélésen dr. Köteles Lajos, a főiskola főigazgatója ismer­tette a terveket. Többek között kifejtette, hogy a közgazdasá­gi kar megalakítása hamaro­san eldől, tervezik a szociálpe- dagógusi és szociális munkás képzés indítását is, de igazá­ból a regionális szerepkörre készülnek, amelyhez átfogó, tudományos alapokon nyugvó koncepciót kívánnak az Okta­táskutató Intézet részvételével készíttetni. A tervek megvaló­sításához szükség van egy, a hagyományoktól eltérő műkö­Tárgyalások a Valutaalappal Várhatóan január 25-én érke­zik Magyarországra a Nem­zetközi Valutaalap küldöttsé­ge. A megbeszélések azért vál­tak szükségessé, mert a ma­gyar gazdaság teljesítménye a múlt esztendőben több tekin­tetben másként alakult, mint ahogy azzal a Nemzetközi Va­lutaalappal kötött hároméves programban számoltak. Rész­ben kedvezőbbek voltak a fo­lyamatok, mivel a vártnál ki­sebb lett az infláció, a folyó fizetési mérlegben jóval na­gyobb többlet keletkezett. Gondot jelentett viszont, hogy 1992-ben a költségvetés hiá­nya nagy mértékben megha­ladta a tervezettet. főiskola készül dési forma kialakítására is. Olyan rendszert kívánnak te­remteni, amely lehetővé teszi az oktatási beruházásokat. Hogy a tanulmányban megfo­galmazott tervek valóra válja­nak, alapítványt javasolnak létrehozni, amelyben a megye és a megyeszékhely támogatá­sára számít a megye három főiskolája. A megyei képvise­lő-testület elnöke, dr. Simon Imre és Békéscsaba polgár- mestere, Pap János—a tisztá­zó vitát követően — támogatta a megye középfokú oktatási struktúráját is elemző kutatási program elkészítését, és a mi­nél több önkormányzatot be­vonó alapítvány tervének ki­dolgozását. B.S.E. Schéner Mihály bőségesen termő fája Kiállítás a Mester hetvenedik születésnapjára Csak ízelítő lesz, „az életmű-kiállításhoz 35 terem kellene”. Középen a Mester, jobbján Ványai Mária, bal oldalon Kra- tochwill Mimi FOTÓ: FAZEKAS FERENC Nagy nap ez a mai: a hetven­éves Schéner Mihály képző­művészt köszönti a város, szülőfaluja, Medgyesegyhá- za, de eljönnek Békéscsabára a fővárosból is a jóbarátok, tisz­telők, hogy együtt ünnepel­hessenek a Mesterrel. A Mun­kácsy Mihály Múzeumban 11 órakor Katona Tamás, minisz­terelnökségi államtitkár nyitja meg a jubileumi kiállítást. Áz ünnepi műsor a Meseházban folytatódik 13 órakor. Kra- tochwill Mimi művészettörté­nésszel, Ványai Mária kurató­riumi taggal és a Mesterrel az (Fölytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom