Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-02-03 / 1. szám
MŰVÉSZETEK- TÁRSADALOM 1993. január 2-3., szombat-vasárnan Lehozta nekünk az isteneket Dúl Antallal beszélgettünk Hamvas Béláról Békéscsabán az ifjúsági ház Szellemtudományi Szabad- egyetemének legutóbb Dúl Antal, a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosa volt a vendége. Hamvas Béláról, a magyar szellemtörténet egyik legnevesebb személyiségéről beszélt népes hallgatóságának. Az előadás után az érdeklődők egy kisebb csoportja maradásra kérte még a Hamvas-hagyaték gondozóját, s az ő faggatózásaik mellett a mi kérdéseinkre is válaszolt. — Mikor ismerkedett meg üdvtörténetünk szenvedélyes kutatójával? — 1968-ban, fél évvel a halála előtt. Mint teológus hallgató komoly válságot éltem meg akkoriban. Úgy éreztem, hogy a világon minden hamis, hazug. Szerencsére a kezembe került „A láthatatlan történet” című esszégyűjteménye, melynek nagyon megérintettek a gondolatai. Megsejtettem, hogy ő segíthet, ezért kerestem fel. — Véleménye szerint miért hatnak olyan eró'teljesen kivétel nélkül szinte mindenkire Hamvas Béla írásai? — Természetesen jelentős maga a tanítás is, amit közvetít, de nem ez a legfontosabb, hiszen az általa leírtak egy részét mások is megfogalmazták már. Nagyobb a jelentősége annak, hogy az elmondottakat hitelessé is tudta tenni. Lét- és tudattisztító ereje van az írásainak. Azzal amit leír, visszaadja az embernek önmagát és megtalálja azt a bázist, amelyen ember tud maradni. — Hogyan lehetne összefoglalni munkásságának lényegét? —- Életművét felesége és munkatársa, Kemény Katalin (annak a Kossuth-díjas Kemény Gábor kultúrpedagógus- nak a lánya, akiről iskolát neveztek el Békéscsabán — a szerk.) három nagy egységre osztotta. Az első a görög esz- meiségű „hyperioni korszak”. A harmincas években a görögök történetét, művészetét, filozófiáját vizsgálta, s úgy vélte, hogy a görög heroikus eszmény visszaadja az ember tartását. Nézeteit a Magyar Hyperionban foglalta össze. Második korszakának kulcsszava a hagyomány volt, s ennek a periódusnak a fő műve a negyvenes évek első felében írt Scientia Sacra — Az őskori emberiség szellemi hagyománya. Arra a megállapításra jutott, hogy minden gondolat mélyén van valami egyöntetűség. s a népekben lévő közöst Hamvas Béláról készült felvétel reprodukciója „Az öt géniusz” című könyvéből nevezte el hagyománynak. A tradícióknak azonban nemcsak a megismerése foglalkoztatta, hanem az életben való alkalmazásuk is. Harmadik korszakának, végső összegzésének címadó írásműve a Pat- mosz — háromkötetes esszégyűjteménye, amelyet 1959— 1966 között írt. A korszakok szellemisége azonban közös, hiszen gondolkodásának alapját és mértékét mindvégig az archaikus népek szent könyvei adták. — Miben különbözött gondolatrendszere a többi bölcse- lőétől? — Az ő szemléletmódja a történelemhez transzcendens távlatból közelít. A múlt-je- len-jövő (az úgynevezett történelem) horizontjára rávetíti az ég-ember-föld transzcendens függőlegesét. A metszéspontot nevezte el ÜdvtörténetLét- és tudattisztító ereje van írásainak FOTÓ: FAZEKAS LÁSZLÓ nek, a tudatosítás kezdőpontjának vagy alapállásnak. Ez az alapállás teszi lehetővé a visszatérést arról az útról, amelyen a modern emberiség válsághelyzete egyre riasztóbb stációi felé halad. Természetesen nem valamely meghaladott léthelyzethez, ősi valláshoz, bölcselethez kellene visszatérnünk, hanem a minden korban érvényes bázishelyzetet megtalálnunk. — Mi is volt Hamvas Béla tulajdonképpen: történész, teológus, etnográfus, filozófus, művész? — Erre az a válaszom, hogy is-is és sem-sem. Szerinte az élet hangsúlya nem a szaktudományokon van, hanem egy olyan látásmód elsajátításán, amely a létezés alapösszefüggéseit segít felismerni. Egyébként ő eredetileg a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar—német szakát végezte el, volt újságíró, könyvtáros, de tanulmányozta az asztrológiát, az alkímiát, a jógát, foglalkozott művészetkritikával, zenélt, lefordította a Védákat, a Tibeti Halottaskönyvet, járatos volt a misztikában és így tovább. Szerteágazó ismeret- gyűjtésénak az oka: nem akart megrekedni a jelenségnél, ahogy a hagyma leveleit bontogatja az ember, úgy igyekezett lépésről lépésre eljutni az alapokig. A szellemtudományok bármely égtája felé indult el, témáját lenyűgöző fel- készültséggel, szellemi érzékenységgel és intuícióval közelítette meg. — Életében nagyon kevés műve jelent meg, halála után is hamarabb láttak külföldön írásai napvilágot, mint idehaza. Ön minden könyvének kiadásánál bábáskodott, s 1990- ben elindította a ,,Hamvas Béla Művei" sorozatot, melyet 22 kötetre tervez. Komoly munka egy ' életműkiadást megszerkeszteni, sajtó alá rendezni. Szinte egy életet kíván. — Valóban rászántam az életem, mert Európában nagyon nehezen alakulnak ki valódi szellemi körök. Hamvas Béla gondolatrendszere a lehetséges szellemi irányok közül egy jól járható út. Számomra a tradíció sorában az utolsó láncszem, amihez tudok kapcsolódni. Mi magyarok szerencsések vagyunk, mert az isteneket lehozta nekünk a földre. A megszakadt kapcsolatot helyreállította ég (a szellemiét) és föld között. „Karnevál” című regénye palackposta lehet az emberek kezében, hogy megtalálják az önmagukhoz vezető utat. Van is minderre igény. Egyre több ember riad fel a bennünket körülvevő szellemi romokon, és válik érzékennyé a tudatunkat tisztító gondolatok befogadására. Lenthár Márta Kolostor a hetedik századból Egy VII. században épült kolostor maradványaira bukkantak Jordániában ásatásokat végző régészek. A Föld egyik legelha- gyatottabb zugában, a Holt-tengertől délkeletre húzódó hegyekben felfedezett épületet Lót tiszteletére építették, aki a Biblia szerint megmenekült az Úr Szodomát és Gomorrát elpusztító kénköves és tüzes esőjétől. Az ásatások során a felszínre került egy művészi alapossággal megépített bazilika is, valamint az a barlang, amelyben Lót, két lányával együtt, az Úr haragja elől menedéket talált. Konstantinos Politis, a British Museum által támogatott és novemberben befejeződött ásatások vezetője elmondta, hogy a barlangot évszázadokkal ezelőtt kirabolták. Az egyre mélyebbre ásó kutatók mégis találtak egy bronzkorabeli agyagedényt és néhány ivókelyhet, amelyek Lót idejéből származhatnak. Az épületeket a korai keresztények építették a csaknem 4000 évvel előttük élt Lót tiszteletére. Néhány geológus úgy vélekedik, hogy Szodoma és Gomorra valószínűleg vulkáni kitörésnek estek áldozatul. A Művészetek — Társadalom oldalakat Niedzielsky Katalin szerkeszti. Légkondicionált gyóntatószék? A 600 lelket számláló olasz falu papja eltökélte, hogy visszatereli a nyájba Giorgio di Susa lakóit. Amikor Natalio Batolomasi megkezdte tevékenységét a községben, alig jártak az emberek a templomba. Gyónni nem akaródzott a hívőknek. Az atya kiderítette, hogy a két XVIII. századi, recsegő gyóntatószék ludas a dologban. Hosszas keresgélés után a pap rábukkant egy légkondicionált telefonfülkéket gyártó cégre, ahol a plébános úr ötlete alapján hozzákezdtek a klimatizált, luxus gyóntatószék gyártásához. Puskás tanár úr tanítványai közül a „kis Kesztyűs” vitte legtöbbre „Gyakran álmodok Sarkadról” Interjú a 60 éves Kesztyűs Ferenc festőművésszel A „kis Kesztyűs” — tanítói, ékesebb barátai csak így titulálták hajdanán, gyermekkorában, Sarkadon, szülőfalujában. Szó se róla, sohasem volt Góliát, inkább pöttömnyi Dávid, aki már az általánosban kitűnt rajzkészségével és íráskészségével. A legkedvesebb témája mindig az ősz volt, a vonzalom a természethez, erről rajzolt és erről írt legszívesebben. Imádta a sarkadi játszótereket, a Fekete-Körös partvidékét és már gyermekként nagyon megszerette Puskás Albert rajztanár urat, aki egész életében a festészet, a grafika bűvöletében élt, tanított, tehetségeket fedezett fel, s indított el a művészpályán. Tanítványai közül Kesztyűs Ferenc vitte a legtöbbre, hiszen ország-világhírű festőművésszé Virág dinnyével vált, ráadásul Würtz Ádámmal és Zengő Mihállyal, művészbarátaival együtt tökéletességre fejlesztette a tűzzománctechnikát. A „kis Kesztyűs” 1932. október 17-én született, vagyis hatvan esztendeje. Ez alatt a hat évtized alatt rajzok ezreit, olajfestmények és tűzzománcművek százait alkotta meg. Alkotásait múzeumok és magángalériák, művészet- történészek és laikusok őrzik. Mindennapi elfoglaltsága a tanítás, az ifjú pesti, budai tehetségek útjának egyengetése. Híres-neves adományozó, aki odaáll minden jó, nemes ügy mellé. December közepén két festményét ajánlotta fel a Sportsegély Alapítványnak, amely a sérült sportolók támogatására szervezi a művészek, ép sportolók, vállalkozók, névtelen emberek adományait. A december 4-én a Belgrád rakpart 24-ben nyitott képkiállításán Losonci Miklós művészettörténész felsőfokú jelzőkkel illette Kesztyűs Ferenc életművét, kolorisztikáját,.hazai és nemzetközi sikereit, tűzzománccsodáit. — Mondd, álmodsz-e néha — éjszakákon — Sarkadról, a régi barátokról? — kérdeztem tőle, amikor elcsendesült a kiállítóterem, és kettesben (pontosabban Rózsa asszonnyal, az ihlető segítőtárssal együtt hármasban) maradtunk a képek, a daliák, orgonák, a sarkadi cukorgyárt, a Körös-partot megörökítő olajfestmények légkörében. — Ajaj, gyakran álmodok Sarkadról! — válaszolt művészbarátom. — Szülöttje, s immár díszpolgára is vagyok szülővárosomnak, szeretek hazatérni, szót váltani barátaimmal, a város vezetőivel. Éveken át szerkesztője voltam (innen Pestről) a Sarkadi Újságnak, s ma is minden hír érdekel, amely otthonról jön! 1992-ben tíz olajfestményemet és tűzzománc képet ajándékoztam a sarkadi múzeumnak, s ezzel megalapoztuk ennek a kulturális bázisnak az alapját. Mindezt boldogan tettem, ám kötelességtudatból is, hiszen alapító tagja vagyok a helyi városszépítő egyesületnek is... Ötödmagammal boldog birtokosa vagyok a városom, Sarkad kulcsának. — Negyvenkét éve kerültél fel a Képző'- és Iparművészeti Főiskolára, tehát 18 éves korod óta önálló, szuverén ember vagy, óriási lelkesedéssel, energiával alkotsz. A napokban a The Hungarian Observer című képes, nagyvilágnak szóló magazinban Gomola György három képes oldalt szentelt művészpályádnak, legszebb alkotásaidnak „Ferenc Kesztyűs Looks Back" címmel. Pesten erre azt szokták mondani, hogy ,,ez se semmi" ! —Nem panaszkodhatom, mert sok elismerés és serkentő kritika illette már a piktúrámat, közéjük tartozik az általad említett novemberi képes, színes-fotós összeállítás is. Hadd vall- jam meg, hogy a festészet mellett szívesen írok és igyekszem sokat olvasni. Nem csak a magyar, de a nemzetközi újságíró-szövetségnek és a magyar reklámszövetségnek is tagja vagyok, így hát kötelességem az írás, a művészet, a művészek okos propagálása. —Egyetlen fiad, Tibor követte művészpéldádat, hiszen a fotózás világát választotta, igaz? — Végtelenül büszke apa vagyok, mert Tibor fiam fotóriporteri diplomát szerzett, s lehet, hogy fotóművésszé válik. Az én rajzaimat és képeimet ő fényképezte le fekete-fehér és színes papírra, ezeket a képeket szívesen közlik a hazai, külföldi újságok. — Élve az alkalommal, kissé megkésve, boldog születésnapot és több évtizedes alkotóerőt, egészséget kívánunk! Pallag János Róbert Vegyes csokor
