Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-27 / 22. szám

Mai lapunkban Gyomaendrőd, holnap Békéscsaba és környékéről olvashatnak tudósításokat az 5. odalon 1993. JANUÁR 27., SZERDA Ára: 13,80 forint XLVIII. ÉVFOLYAM 22. SZÁM Nem választottak államfőt... Az első fordulóban nem si­került megválasztani Szlová­kia államfőjét. A legtöbb sza­vazatot Roman Kováé kapta, aki Meciar első miniszterel­nök-helyettese. (2. oldal) A 275. évforduló Békéscsaba önkormányzata a város újratelepítésének 275. évfordulója alkalmából az ün­nepi program megszervezésé­re emlékbizottságot hozott lét­re, amelyben közművelődési szakemberek, az egyházak és társadalmi egyesületek képvi­selői vesznek részt. (4. oldal) Miért kevesebb a nyugdíj? Felháborodással vegyes értet­lenséggel telefonált szerkesz­tőségünkbe Farkas Pál nyug­díjas olvasónk. Elmondta, hogy miközben a nyugdíjeme­lésről hall naponta a rádióban, neki kevesebb nyugdíjat ho­zott a postás. A nyugdíjszelvé­nyén is kisebb összeg szere­pelt, mint eddig. Az érthetetlen jelenségre a Társadalombiztosítási Igazga­tóság megyei kirendeltségétől kértünk választ. Megtudtuk, hogy várhatóan mindazok ta­pasztalni fognak kisebb mérvű csökkenést, akik szerződést kötöttek a biztosítóval lakás- biztosításuk összegének nyug­díjukból való levonására. A biztosítás díja ugyanis időköz­ben emelkedett, s így többet vonnak le az eddig megszokot­tól a nyugdíjból. Kedves olvasónk kérdésére van tehát válasz, most már csak azt lenne jó megtudni, hogy miért nem kaptak az érin­tettek minderről időben tájé­koztatást? T . . A szabály szerint az adóalanynak a fizetés pillanatában kell a nyugtát átadnia... FOTÓ: FAZEKAS FERENC A revizor felfedi kilétét Nyugtalanság a nyugtaadás körül Nem is olyan régen egy „meg­tévedt” iparosról cikkeztünk, akit megkerestek az adóhiva­tal revizorai. A vállalkozó nyugtaadási kötelezettségé­nek nem tett eleget, ezért ko­moly ezrekkel lett vékonyabb pénztárcája. O adni akart számlát — állítja. Az ellen­őrök viszont nem „díjazták” törekvését. Az írás megjelenése után az alábbi kérdésekkel kerestük meg az Adó- és Pénzügyi El­lenőrzési Hivatal Békés Me­gyei Igazgatóságának ellenőr­zési igazgatóhelyettesét, Seres Pétert. — Milyen céllal látogatják a vállalkozókat az „álvásár­lók"? — Nem a bírságolás az el­sődleges szempont! Túl sok a ráfordított munka és arányta­lanul kevés az ebből befolyó pénz. Több szabálytalanságot tudnánk kiszűrni, ha erőnket a nagy cégeknél kamatoztathat­nánk. Az emberek viszont el­várják tőlünkrhogy a láthatat­lan jövedelmek után kutas­sunk — tájékoztat Seres úr, majd szól arról az 1200 vizsgá­latról, amit tavaly végeztek és 300 esetben találtak hibát. — Azért dolgoznak revizo­raink, hogy az adóalanyok ne titkolják el bevételeiket, adja­nak nyugtát, használják pénz­tárgépeiket. Ez egybeesik a fo­gyasztók érdekeivel is, hiszen reklamálni csak bizonylat bir­tokában lehetséges. — Kis hal, nagy hal, egyre megy? Válogatás nélkül ellen­őriznek? — Ez a munka kiterjed a milliók után adózókra és a ki­sebbekre is. Ha valakinek gon­dot okoz a kiszabott birság ki­fizetése, akkor mód van annak mérséklésére, elhagyására. Tavaly 115 ilyen jellegű kére­lem érkezett, a 4 millió forint elengedéséből 1 milliót hagy­tunk jóvá. — Mikor fedi fel magát a revizor? — Amikor a vásárlást befe­jezte, ügyelve arra, hogy ez a tény egyértelmű legyen! A szabály szerint ugyanis az adó­alanynak a fizetés pillanatá­ban kell a nyugtát átadnia. Ha ez nem történik meg, a revizor az ajtóból visszalépve felfedi kilétét. — Mivel igazolja magát az ellenőr? — Megbízólevéllel, arcké­pes igazolvánnyal. Tavaly a vizsgálatok egy­negyedénél találtak szabály­talanságot a revizorok. Sok esetben a nyugtaadási köte­lezettség elmulasztása volt az ok. A kereskedő, az iparos ilyenkor mentegetőzött, mondván, ő adni akarta, de az ellenőr korán felfedte ki­létét. Figyelem! Amikor a vásárlótól átveszik a pénzt, azonnal lássanak a nyugta kitöltéséhez, így sok félreér­tést megelőzhetnek! Cs. I. LEPTEK 7-10. oldal Széplátók Lányaim nagy újságolvasók, leginkább persze kritikusok, mint minden fiatal. Csemetém legutóbbi megjegyzése: „szeretem a rövid írásaitokat, az elmélkedéseket, csak azt nem, hogy nagyon sok keserűségről, szomorúságról adtok hírt”. Tökéletesen igaza van, hiszen ebben a világban olykor világít a napsütés, egyik ember kedves a másikhoz, néhanevetnivaló is akad, a szerelem pedig elfojthatatlan... A baj csupán az, hogy nehéz ezeket meglátni, hozzánk pedig akkor fordulnak olvasóink, ha bajukban a nyilvános­ságtól várnak segítséget. Igazán kevéssé alakítja jókedve­met például az a levél, amit a minap Gyomaendrődről, Orosházáról, Gerendásról (de sorolhatnám szűkebb és tágabb környezetünket) kaptam. Segítséget várnak, igaz­ságtalanul keserű sorsukban tisztességes emberek, lakást, ennivalót, kevesebb hivatali packázást, megaláztatást. Munkájukért anyagi és erkölcsi megbecsülést, persze elsősorban munkát. Gyakran tehetetlenek vagyunk, olykor egy-két jogsza­bály előbányászása, helyes értelmeztetése „varázslatot” jelent. Köszönjük, hogy írnak nekünk, köszönjük, hogy hírt adnak magukról. De kérem, tápláljuk együtt a fiatalok örök optimizmusát, hívják fel a figyelmünket a szépre, a jóra! Már hogyha találnak ilyet. Bede ZsÓka Sarkad a fejét csóválja, Méhkerék tiltakozik Nehéz dolga van az újságíró­nak, amikor a Kötegyán— Nagyszalonta térségében megnyitásra váró magyar-ro­mán határról szeretne írni, tud­niillik, ha Méhkerék—Nagy­szalontának nevezi, akkor Sar­kad csóválja a fejét, ha Sarkad- Nagyszalontáról ír, akkor Méhkerék tiltakozik. Molnár Imre sarkadi képviselő se tu­dott kiigazodni az ügyön, hi­szen mint mondta, a sarkadi városatyák egyszer már meg­szavazták a Sarkad—Nagy­szalontát, ami tudomása sze­rint a többi érintett településsel is egyeztetve lett, ezért nem érti, a sajtó miért használja kö­vetkezetesen a Méhkerék megnevezést. A képviselő fel­vetésére Tóth Imre sarkadi polgármester a következőket válaszolta: — Mivel nincs jogszabály arra, hogy egy határátkelőt ho­gyan kell elnevezni, mi a név- használatot illetően kikértük a Külügyminisztérium, a Bel­ügyminisztérium és a Vám-és Pénzügyőrség véleményét. Ok ezt a kérdést nem merték fel­vállalni, azon az állásponton voltak, hogy döntsék el a határ melletti érintett települések. Ezért javasoltam az érintett községek (Méhkerék, Köte­gyán, Újszalonta) vezetőinek, hogy üljünk le, és egyezzünk (Folytatás a 3. oldalon) Vésztón már van költségvetés Maratoni ülést tartott a vésztői önkormányzat képviselő­testülete január 25-én, hiszen a reggel 9 órakor kezdődött ülés este 18 órakor ért véget. Napi­renden szerepelt a falu idei költségvetése, így érthető az ülés elhúzódása. Hosszas vita után végül 222 millió 740 ezer forint bevétellel és ugyan­ennyi kiadással fogadták el az előterjesztést. A terv szerint az idén négy nagyobb fejlesztésre lesz lehe­tőség, melyek közül a szenny­víztisztítóra 55 milliót, a szennyvízhálózat továbbépí­tésére 18,5 millió forintot ha­gyott jóvá a testület. A gáz gerincvezetékének megépíté­sére 18,5 millió forintot, a Mi­kes utcai kövesút megvalósítá­sára 4,5 millió forintot szavaz­tak meg. Beszélgetésünk során Ka­szai János polgármester el­mondta, a testület tagjai ma­guk is tisztában vannak azzal, hogy például az intézmények­nél a tervezett 8 százalékos automatizmus a szintentartás- hoz is alig elég. Az idei év még az elmúltnál is nehezebbnek ígérkezik. Talán valamit eny­hít a feszültségen, hogy a beru­házásokra, de egyéb dolgokra is megpróbálnak pályázati pénzeket „összeszedni”, A költségvetésen kívül dön­tés született arról is, hogy pá­lyázatot írnak ki az általános iskola igazgatói állásának be­töltésére, mivel a jelenlegi igazgató vezetői megbízása a nyáron lejár. (Gila) Hagyják-e békében élni a kétegyháziakat? Meglesz a végleges költségve­tés — hihettük a kétegyházi képviselő-testület hétfő esti ülésének első perceiben. Ha nem így történt, annak az az oka, hogy a település egész­ségügyi helyzetének tárgyalá­sa során kiderült: a fogorvosi ellátás fenntartása érdekében jó egymilliót elő kell teremte­niük. Ezért a költségvetés elfo­gadását a következő ülésükre halasztották. Kétegyházán az egész­ségügy alapjaiban rendezett. Dr. Rakusz János háziorvos beszámolója legalábbis erre utalt. Kiderült, hogy a jelentős helyi áldozatvállalással most kialakított minilabor nagysze­rűsége árnyékában ott lapul­nak az anya- és csecsemővéde­lem hiányosságai, a védőoltá­sok igen rossz teljesítési muta­tói is. A képviselők — s az ülés kábeltelevíziós nézői — képet kaphattak az önkormányzat adóztatási helyzetéről. A költ­ségvetés bevételi oldalának az intézmények működését is ve­szélyeztető szűkösségére fi­gyelemmel a hivatal egy szak­mailag igen korrekt tájékozta­tót állított össze a helyi adók esetleges bevezetésének lehe­tőségeiről, várható eredmé­nyességéről. Voltak, akik Szükségesnek vélték a helyi adók egyes típusainak alkal­mazását, mások ódzkodtak tő­le. Az apparátus arra kapott megbízatást, hogy két adó­nemre nézve készítsen el egy rendelettervezetet. Világos szándékúnak alig­ha nevezhető közjáték zavarta meg az ülést. Valamiféle — ha igaz, tör­vényesen be sem jegyzett, s eleddig főként kocsmai agitá- cióval foglalkozó — „kétegy­házi függetlenek” nevében a nemrégen Kétegyházára te­lepült Szántó Péterné egy fo­galmazványt olvasott fel. Tar­talmának részletezésétől el kell tekintenünk, mivel — esetleg személyiségi jogokat is súlyosan sértő — állításai bizonyítékainak felsorolásától maga is eltekintett. K.A.J. Változatlanul továbbra is kedvezőbb árakkal és szolgáltatásokkal várjuk kedves vásárlóinkat! Magyar cement 30 q felett a megyében házhoz szállítva 570 Ft/q, magyar cement telepen 550 Ft/q. Mészhidrát 722 Ft/q, orosz pala 1750 x 1125 mm 350 Ft/tábla faforgácslap 260 x 183/10—19 mm tábla 1050—1580 Ft/tábla. f. fűrészelt áru 16 500—21 500 Ft/m3. Vasbeton áthidalók és vasbeton gerendák, valamint egyéb építőanyagok régi áron kaphatók. Áraink az áfát is tartalmazzák. Orosz dió 753 Ft/q, tatai brikett 840 Ft/q, dorogi brikett 830 Ft/q, pécsi iszap 477 Ft/q, cseh dió 648 Ft/q, berentei m. r. akna 648 Ft/q, lengyel dús dió 730 Ft/q, hasábfa 430 Ft/q, fűrészelt fa 470 Ft/q. Áraink az áfát is tartalmazzák. A megye területén 30 q felett díjtalan házhoz szállítás. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 7—17 óráig, szombaton 7—13 óráig. Telefon: (66) 441-264, 453-687, 449-331. Borbély Gáborné, Tüzép, Békéscsaba, Berényi út

Next

/
Oldalképek
Tartalom