Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-21 / 17. szám

ipÉS MEGYEI HÍRLAP HÍREK 1993. január 21., csütörtök Békés megyei „LEG”-ek A legelső Békés megyei legek könyve címen adja ki kötetét Vitaszek Zoltán békéscsabai újságíró, aki arra vállalkozott, hogy összegyűjti a megyei legeket. Olvasóink már a könyv megjelenése eló'tt is böngész­hetnek az érdekességekből. — Az egy esztendőben lehullott csapadék sokéves átlaga 550 milliméter a Békéscsabai Meteorológiai Állomás mérései sze­rint. A legkevesebb csapadékot — 341 millimétert— 1907-ben regisztrálták, a legtöbbet pedig — 827-et — 1940-ben. — Az egyetlen napon lezúdult legnagyobb csapadékot 1956. június 18-án mérték a Békéscsabai Meteorológiai Állomáson: 86 millimétert. Négy nappal később a Gyulai Vízügyi Igazgatósá­gon többek között a következő információkat kapta a Viharsarok Népre című megyei lap munkatársa: „Fél hónap alatt az évi átlagcsapadék egyharmada esett le... Mennyisége elérte a 150- 160, sőt egyes helyeken a 200 millimétert... Tizenöt-húszezer katasztrális hold vetést öntött el a belvíz a megyében...” . — A legelső pusztai csárdáknak, a korabeli szárazföldi közlekedés jellegzetes épületeinek az emlékei az 1730—40-es évekből valók. A II. József-kori katonai felmérések már feltün­tették a kondorosi, a monori, a szentmiklósi csárdákat, s a megye 1788. évi térképén ezeken kívül már a kamuti, a gerlai, a csorvási, a csudaballai és a simái csárdák is szerepelnek. Ezek pihenő és szálláshelyek voltak utasnak és állatnak egyaránt. Mivel fenntar­tásuk a forgalomtól függött, a legtöbb ilyen létesítmény utak kereszteződésében, csomópontjaiban létesült, illetve maguk is hozzájárultak utak keletkezéséhez. Virágkorukat a múlt század közepén élték. Ekkor a megyében 41 csárda volt. — A leghíresebb csárdává a múlt század első felében vált a kondorosi, számos legendával övezve a betyárok korából. Az 1850-es években éppen vele szemben zsandárlaktanyát építet­tek. A múlt század közepén 7 férfi és 4 nő dolgozott benne. —A legjelentősebb uradalmi cselédházi emlék a kondorosi. A Csákó majori uradalmi cselédház néprajzi anyagának jórésze a századforduló idejéből való. A kornak megfelelő berendezés, s a használati és mezőgazdasági eszközök az egykori paraszti életet reprezentálják. — A legrégibb cserkészcsapat Békéscsabán a reálgimnázium Csaba Cserkészcsapata (184. sz.) volt. Legelső parancsnoka, Vidovszky Kálmán tanár mintaszerűvé tette. A Nemzeti Nagytá­bor idején rendezett „legnehezebb és legcserkésziesebb” ver­senyben, a „Hike”-ben a sok résztvevő közül ez a csapat vitte el a babért. A csabai cserkészmozgalom megteremtője a Munkácsy életrajzából ismert Vidovszky család tagja volt. Azt írja az álmoskönyv... Az éjjeli látásoknak, jelentéseknek, álmoknak magyarázata és értelme: Madarat elveszteni, veszedelem 83; Madarat égben látni, gyanuságba esni 43; Madarat látni, vele szólani, rút irigység rágalmazás 27; Madarat fogni, minnél szebb és nagyobb annál becsületesebb jószág 84; Madarat látni egyedül fán ülni, bánat 24; Madarat csonka szárnyút látni, vesztesség 34; Madarat kergetni gond, fáradság 14; Madarat látni, egymást fogni, veszély 67; Magot elvetni, sok dolog 77; (Az „Egyptomi Álmoskönyv az 1231-dik kiadás szerént mellyben az álmok jelentésén kívül számok is találtatnak, hogy azokkal a Lotteriában kiki szerentsét próbálhasson.) Hétköznapi abszurd Rács mögött a „firenzei szörny” A hétvégi olasz lapok szenzá­ciós tálalásban foglalkoznak azzal a hírrel, hogy szombaton letartóztatták a Piero Paccia- ni-t, más néven a „firenzei szörnyet”. A 72 éves földmű­vest azzal vádolják, hogy 1968 és 1985 között 16 embert gyil­kolt meg a toscanai főváros környékén, köztük hét szerel­mes párt. A tizennégy toscanai iíjú szerelmesen kívül Pacciani két német fiatalembert is meg­gyilkolt, mégpedig 1983. szeptember 9-én éjszaka, ami­dőn egy erdő szélén parkoltak lakókocsijukkal. A nyomozás szerint azonban alighanem té­vedés okozta halálukat - a megszállott „szörny”, a sze­relmespárok réme, való­színűleg leánynak nézte a sö­tétben a hosszú szőke hajú Horst Meyert. A „szörny” 1985. szeptem­ber 8-án követte el az utolsó rémtettét: két szerencsétlen francia ifjú szerelmesnek nem volt tudomása róla, hogy sát­rukat Pacciani „vadászterüle­tén” verte fel. Életükkel fizet­tek tudatlanságukért — a „szörny” valósággal szitává lőtte mindkettőjüket. Pacciani gyilkolási mániája 26 éves korában kezdődött — barátnőjét más fiatalember karjaiban találva habozás nélkül agyonlőtte a férfit, majd megerőszakolta a leányt. Ezért a gyilkosságért 15 évet ült börtönben. Időközben megnősült és miután bünteté­sét letöltve szabadult, hamaro­san újra rács mögé került. Ezúttal 1987-ben, mivel két leánya fajtalankodással vádol­ta őt. A hosszúra nyúlt nyomozás alatt öt másik férfi került rács mögé azzal a gyanúval, hogy ők követték el a sorozatos gyil­kosságokat. Minden esetben csak akkor szabadultak, ami­kor a „szörny” újból gyilkolt és ezzel az ő ártatlanságuk bi­zonyítást nyert. Cenzúrázott hadtörténelem 9. A halál bilincsbe vert rongyosai Meg kell emlékeznem külön is azokról a katonákról, akik a szovjet hadsereg áttörése után olyan irgalmatlan nappalokat és éjszakákat éltek át, melyek hatására lelkileg-testileg élő halottakká váltak. Akiknek a csapatát szétverték, vezetés, irányítás, ellátás nélkül ma­radva, magukra hagyatva, összetörtén, éhezve, lerongyo­lódva, kisebb csoportokba ve­rődve vonszolták magukat a kegyetlen hidegben a hóme­zőn át nyugat felé. Szólnom kell róluk, mert önhibájukon kívül váltak „a halál bilincsbe vert rongyosaivá, a végzet ál­dozataivá”. Az idézet az „Orosz front: én is ott voltam” című olasz könyvsorozat „Nikolajevka” című kötetéből való. Ebben a könyv szerkesztője, az előző fejezetben már említett Giulio Bedeschi az olasz alpesi had­test 245 tisztjének és katonái­nak visszaemlékezéseit gyűj­tötte össze. G. Bedeschi em­berséggel emlékezik meg ezekről a „rongyosokról”, aki­ket — mint írja — „a háború utáni rágalmazók és befeketí- tők »szétzüllötteknek« (sban- dati) neveztek.” A háború után nálunk is eléggé el nem ítélhető szemlé­let volt tapasztalható ezekről a „szétzüllöttekről”, és mert én sem tudnék emberségesebben, együttérzőbben szólni róluk, mint azt olasz bajtársam, G. Bedeschi tette, idézem az olasz szemtanú magyarra for­dított visszaemlékezésének néhány részletét: „...Mivel elfogyott a lőszer és használhatatlanná váltak a fegyverek, emberek ezrei ma­radtak a harc területén. Ezek a túlélők is csaknem elpusztul­tak a kimerültségtől, a hideg­től és az éhségtől. Az egységek szervezeti rendje megszűnt a harcok miatti felbomlás, a veszteségek, a szétszóródás következtében... Olaszok a há­rom alpesi hadosztályból, gya­logság a »Vicenza« hadosz­tálytól, német, magyar és ro­mán katonák összekevered­tek. Emberek ezrei meneteltek a hóban, a szánok, járművek, lovak és öszvérek tömegében, állandóan valamiben remény­kedve, valamit várva, hogy megmelegíthessék kezüket, hogy valami ételhez jussanak, hogy életben maradhassanak. Bizonyos, hogy voltak kö­zöttük egyesek, akik eldobták fegyverüket és önző módon csak a saját megmenekülésük­re gondoltak. Csakhogy a »szétzüllötteknek« nagy több­sége súlyos, áldozatokkal teli utat tett meg, amibe majdnem belepusztultak. Huzamosan harcoltak és ez a megme­nekülését jelentette a többiek­nek. Mialatt egységük napról napra megfogyatkozott a nagy veszteség következtében, ilyen körülmények között sok­kal keservesebb és elismerésre méltóbb a kitartás... Mennyi szenvedéssel járt a továbbju­tás, tapogatódzva az éjszaka sötétjében, agyongyötörve, az előttük jártak nyomába lép­kedve, egyetlen olyan támoga­tó fegyver nélkül, mely köz­vetlen védelmet biztosít. Gör­nyedtek nyomorúságuk súlya alatt abban a tudatban, hogy tehetetlenek, csak terhet jelen­tenek a még harcban álló csa­patoknak... Azt hiszem, nagy részük attól szenvedett legjobban a vissza­vonulás alatt, hogy sorsuk má­sok erejétől függ, azokétól, akik még harcoltak. Talpon maradni a hófúvásban, a dermesztő éj­szakákban, nem összeroppanni, hanem akárhogyan is, de to­vábbmenni, nekidőlve a szél­nek, erőtlenül az éhségtől, szembenézve a halállal. A halál bilincsbe vert rongyosai voltak ők, azé a halálé, mely ezekben a hetekben a Dontól nyugatra pusztított..." * „A halál bilincsbe vert ron­gyosai” számára egyszer még­iscsak véget értek a rettenetes éjszakák, a véget érni nem akaró, gyilkos menetek. Ten­gernyi szenvedésük ellenére élve kijutottak a válságból. Emberfeletti erőfeszítéseik, vasakaratuk, kitartásuk azon­ban — ezt akkor ők is nagyon jól tudták — hiábavaló lett volna, ha nincsenek csapatok, csapattöredékek, melyekhez kegyesebb volt a sors, mert együttmaradtak tisztjeik, pa­rancsnokaik vezetése mellett, késleltették a szovjet csapatok előretörését éppen azért, hogy a leharcolt, szétvert, végzetes veszteségeket szenvedett csa­patmaradványok időt nyerje­nek, kijuthassanak az össze­omlásból. így váltak az „utóvédek utóvédjei” sok-sok ezer, ma­gát a végtelen sztyeppén von­szoló, az összeroppanás szélén álló emberélet megmentőivé. Ezt a kényszerű, nehéz, gyakran önfeláldozó, de ma­gasztos katonai feladatot telje­sítették sok más fegyvernem csapataival együtt a 107. hon­véd utász század katonái is. (Folytatjuk) Bárti ai Szabó László Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ Óránként: hírek, időjárás, útközben 4.30: Reggeli krónika 8.20: Mindennapi tudomány 8.30: Hangszemle 9.05: Napközben 11.05: Cigányfélóra 11.35: Hrabal: Házimurik—X/4. 12.00: Déli krónika 12.30: Vendég a háznál 12.50: Külpolitikai figyelő 13.05: Ki nyer ma? 13.15: Falurádió (ism.) 13.30: A római katolikus egyház félórája 14.05: Klasszikusok mindenkinek 14.55: Versek 15.05: Kirakat 16.00: Délutáni krónika 16.15: Mindennapi gazdaság 16.30: Zenefórum 17.05: Magyarországról jövök... 18.00: Esti krónika 18.30: Ráadás 19.05: Sportvilág 19.25: Jó éjszakát, gyerekek! 19.35: Összeállította: Károlyi Amy 20.05: Hagyományápolók 20.30: Határok nélkül 21.05: Kossuth-klub 22.00: Késő esti krónika 22.30: Fórum 23.05: René Kolló felvételeiből PETŐFI RÁDIÓ 430: Napindító 8.05: Sportreggcl 8.20: Rivaldafényben 8.50: Helykereső 9.00: Hírek, időjárás 9.05: Zene-szó 10.55: A Petőfi válaszol 11.00: Hírek, időjárás 11.05: Napóra 12.00: Nótakedvelőknek 12.45: Időjárás- és vízállásjelentés 13.00: Hírek 13.05: A Szabó család (ism.) 13.30: Fúvósmuzsika 14.00—17.00: Kabarécsütörtök Közben: 15.00: Hírek, időjárás 17.00: Hírek, időjárás 17.05: Napóra 18.00: Rockhullám 18.30: Helykereső 19.00: Hírek, időjárás 19.05: Az én újságom 19.35: Népdalok 20.00: Az MR Karinthy Színpada. Szerelmi posta 21.00: Hírek, időjárás 21.05: Daráló (ism.) 21.35: Heavy metal híradó 22.00: Infrahang 22.30: Jazzlista 23.00: Hírek, időjárás 23.03: Sporthíradó 23.10—4.20: Napforduló Közben: 2.06—3.00: Mélyrepülés 4.03—4.20: Operaénekesek nótafelvételeiből BARTÓK RÁDIÓ 6.00: Muzsikáló reggel 9.05: Pódium 10.00: Hírek, időjárás 10.05: Rádiószínház 10.55: Teli Vilmos 12.00: Hírek, időjárás 12.05: Pierre Hantai (csembaló) hangversenye 13.11: Andreas Schmidt Schumann- dalhangversenye 14.00: Hírek, időjárás 14.05: A Varázshegy 15.10: Zenekari muzsika 16.00: Hírek, időjárás 16.05: Lajlha László kórusműveiből 16.40: Elgar: Severni szvit 17.00: Gordiusz 17.50: Népzenekutatók műhelyében 18.00: Hírek, időjárás 18.05: Kapcsoljuk a stúdiót 18.55: Magyar zene az 1940-es években 19.35: Kapcsoljuk a Magyar Állami Operaházat Közben: 20.25: Hírek, időjárás 20.30—20.50: Halhatatlan magyar vers 21.45: József Attila minden verse 22.00: Hírek, időjárás 22.05: Operarészletek 22.20: Napjaink zenéje 23.04: Muzsika 24.00: Hírek, időjárás 0.05—2.00: Éjszakai jazzklub TV1 5.40: Faluiévá — biotippel és kert­ész 6.00: A Reggel 8.05. A Financial Times kelet­európai gazdasági híradója 8.30: Közjáték 835—12.05: Napközi Benne: 9.00: Teli Vilmos 10.00: Goya 11.00: Játék 12.00: Hírek 12.05: Képújság 16.00: Délutáni egyenleg 16.10: Száloptika a gyógyításban 16.45: Képújság 16.50: Álljunk meg egy szóra! 17.00: Megveszem ezt a nőt 17.30: Napközi 17.50: Pénzvilág 18.00: Menedzser Magazin 18.45: Esti mese 19.00: Költők és múzsák — Szerelem 20.00: Híradó 20.30: Telesport 20.40: Szomszédok 21.10: Friderikusz-show 22.30: AKTuális 22.55: Közjáték 23.00: Tetthely 0.30: Híradó 035: BBC-híradó TV2 1635: Műsorismertetés 16.39: Gyimesi muzsika 16.45: Ötöd-ölő 17.00: Hírek, időjárás 17.05: Prizma 17.45: Nellie, az elefánt 17.50: Elektor kalandor 18.00: Híradó 18.10: Körzeti tévéstúdiók műsora 18.55: Műsorajánlat, időjárás 19.10: A magyar kultúra napja. Kövek, várak, emberek a Néprajzi Múzeum archívumából 19.35: A magyar kultúra napja kb. 20.25: Madách Imre emlékezete 22.00: Esti egyenleg 22.20: Időjárás 22.25: A Tv2 filmklubja. Áldozathozatal. Svéd film Alföldi Napló A január 21 -ei, csütörtöki adás tartalmából: Mikor és hogyan lehetünk az Európai Közösség tagjai? Milyen szerep várhat a régióra a teljes tagság után? Kinek fontosabb a társulás, nekünk vagy az EK-nak? Többek között erre ke­ressük a választ a. csütörtök késő délutáni műsorban. És a gazdaságnál maradva szó lesz térségünk vállalkozásainak, mezőgazdaságának jelenlegi helyzetéről és a kilátásokról. Végül időszerű és mindig ak­tuális téma, a változó jogsza­bályok. Az útvesztőben kívá­nunk segítséget adni induló so­rozatunkkal, a jogszabály-ma­gyarázatokkal. Szerkesztő: Tóth István Zoltán. Moziműsor BÉKÉS, KORONA 7-kor: Fekete macska (sz., hong­kongi). BÉKÉSCSABA, PHAÉDRA 4-kor: Milyen fi­nomak a fehérek (sz., fr.—ol.); 6 és 8-kor: Sose halunk meg! (sz., m). BÉKÉSCSABA, PHAEDRA KAMARA fél 7- kor: Don Luis titokzatos vá­gya... FÜZESGYARMAT, FŐNIX 7-kor: Mindent bele (m. b., sz., ol.). GYULA, PE­TŐFI 6 és 8-kor: Boys (m. b., sz., am.). KÉTEGYHÁZA 7- kor: Jöttem, láttam, beköltöz­tem... (sz., am.). OROSHÁ­ZA, SZIVÁRVÁNY 5 és 7- kor: A nagy postarablás (sz., m.)*; 9-kor: Művészmozi ’93 (Bérletes előadás). ÚJKÍ­GYÓS, NEMZETI 7 kor: Férfias játékok (sz., am.)*. Színház 1993. január 21-én, csütörtökön 15 órakor SZÍNEZÜST CSEHÓ Csokonai-bérlet 1993. január 21-én, csütörtökön 19 órakor SZÍNEZÜST CSEHÓ Vörösmarty-bérlet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom