Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-20 / 16. szám
BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1993. január 20., szerda Választási gyűlés Szeghalmon, a 6-os számú választókerületben időközi választás lesz a hét végén. A jelöltek közül az MDF-es Layer István szerdán 18 órakor az ifjúsági házban tart választási gyűlést. Búcsúzik a falu jegyzője Március 1-jétől betöltésre kerül a sarkadi polgármesteri hivatal belsőellenőri státusza. Az önkormányzat Rigó István újszalontai jegyzővel kötött megállapodást, akinek felsőfokú kereskedelmi számviteli végzettsége van. Újszalonta jegyzője úgy nyilatkozott, hogy a kisközséget mindenféleképpen rendezetten szeretné otthagyni, ezért kérte a sarka- diaktól ezt a két hónapos türelmi időt. Ezzel párhuzamosan Újszalonta meghirdette a község jegyzői állását. Kigyulladt a tető Mezőhegyesen, az 57-es majorban egy 60x15 méteres cserépfedésű, nádfödémes épület tetőszerkezete égett 300 négyzetméteres felületen tegnap hajnalban. Egy asztalosműhely is volt az épületrészben, ott gépek, berendezések károsodtak. A becsült anyagi kár meghaladja az egymillió forintot. Személyi sérülés nem történt, a tűz keletkezésének okát vizsgálják. Földárverés Lökösházán e hét végén, 22- én, pénteken földárverést rendeznek. Az árverés helye a művelődési ház, időpontja 9.00 óra. A következő földárverésre január 27-én kerül sor. Kiadó üzlet A Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ már korábban meghirdette bérleti üzemeltetésre a Szabadság úti csemegeüzletet. A vállalkozók még január 22-éig benyújthatják pályázatukat az áfész kereskedelmi osztályán. Hologramkiállítás A lézersugarak segítségével készülő fényképészeti eljárást, amely megőrzi a tárgyak tökéletes háromdimenziós formáját, az Angliában élő, magyar származású elektromérnök, Gábor Dénes fedezte fel, amiért 1971-ben Nobel- díjat kapott. Ha Ön is kíváncsi a harmadik évezred technikájára, nézze meg Sarkadon az Ady Endre Kísérleti Középiskolában január 25-én nyíló hologramkiállítást, amelyet január 29-én zárnak. OPSZ-közgyűlés Az Országos Polgárőr Szövetség megyei szervezete január 23-án 11 órakor Kétegyházán, a polgármesteri hivatal helyiségében közgyűlést tart. Előadó: Zsombor György OPSZ- alelnök. „AZ OPTIMISTÁK BEKÖTÖTT SZEMŰ PESSZIMISTÁK,” (Juhász Gyula) Macska-egér játék a vagyon körül (Folytatás az 1. oldalról) mentünk többször is az elnökhöz, hogy megegyezésre jussunk, de ígéreteken kívül nem jutottunk tovább. Aztán jött ez a cirkusz az árverezésen, ahol használhatatlan gépeket, épületeket, sőt még egy döglött tehenet is felsorakoztattak. Megmondjuk őszintén, csak azért voltunk jelen, hogy megmutathassuk: így megy a magyar átalakulás 1992-ben. A beszélgetés során többek között kiderült, hogy a „megnyert” 935 embert azzal áltatták, hogy a teljes tartozást sem kell készpénzben kifizetni. Partnereink feltették a kérdést — amely egyébként kifogásuk egyik pontja is —, ki fizet és hogyan? A téesz és az újjáalakult szövetkezet a kilépők pénzét nem használhatja fel. És milyen erkölcsi alap az, ahol egy kézben levő 350 millióval szemben a kiválni szándékozók pár százezres vagyona áll. Az Országgyűlés alkotott egy törvényt, amely szerint bárki kiválhat a szövetkezetből, ugyanakkor egyazon törvény betűivel élve gátolják ennek véghezvitelét. Az úgynevezett kiszorítósdi Nagy- bánhegyesen mintha nagyobb hangsúlyt kapott volna. Megtudtuk ugyanis, hogy néhány kiválási szándékát bejelentő középvezető másnap rendkívüli felmondással megkapta a munkakönyvét. Sorolhatnánk még a kifogásokat (hogy későn adták ki a vagyoniistát, hogy a 350 millió forint mögött nem volt mobilizálható vagyon, hogy a kiírt vagyontárgyak értékét önkényesen felszorozták, hogy használhatatlan gépeket szerepeltettek), de csak a sorok szaporodnának. Tény azonban az, hogy Nagybánhegyesen a tejüzem dolgozói és az egyéni kiválók zsákutcába jutottak. Az új szövetkezeti törvény szerint pedig az előírt 10 százalékos kötelező vagyonrész, illetve az egyharmados szavazati arány közé „szorultak”. Tehát ismét tehetetlenek. A hosszadalmas bírósági út sem járható. De mi lesz addig? Kinek lesz igaza? A tollforgató aligha tud erre válaszolni, talán még az érintettek sem. Mi szükség volt rá? Kinek az érdeke? Hogy képzelik a jövőt? Talán az ügyészségi vizsgálat megoldást hoz, de ami a legfontosabb lenne, az'a falu békéje. Halasi Mária Tanítók a gyermekekért Budapesten 1990-ben alakult meg a Tanítók a Gyermekekért Egyesület, melyet az alsó tagozatos pedagógusok megyei szaktanácsadói hoztak létre. Mint Kuti Gusztáváé országos elnök mondta tegnap a Békés Megyei Könyvtárban, az utolsó pillanatban, ugyanis a fővárosban találkozó, korábban jól működő szaktanács- adói munkaközösség felbomlóban volt. Az egyesülethez csatlakoztak a budapesti kerületek is. A tanítókat tömörítő szervezet célja a szakmai érdekvédelem, s mint a név jelzi, mindez a gyermekekért történik, hisz a szakmáját magas szinten művelő tanító szerettetheti meg a 6—10 éves korosztállyal az iskolát. Az egyesület, amely a minisztérium támogatását élvezi, a legtöbb tagot adó Békés megyében alakította meg első vidéki szervezetét. A feladat ugyanaz: a tanítók összefogása azért, hogy az önálló műhelyekben született eredmények közkinccsé váljanak, ugyanakkor a szakma véleményt nyilváníthasson a gyerekeket érintő rendelkezésekről. Ha határt szabnak a növekvő óraszámnak, ha megvédik a rendszert, hogy egy tanító oktathassa a kisgyerekeket, aki a teljesítményorientáltság helyett egységes világképet nyújt, ha egyszer számba veszik, milyen épületekben tanul az általában rövidebbet húzó korosztály, az egyesület nem hiába van — fogalmazták meg. Augusztusban rendezik Budapesten az adósságokat rendező hatodik nevelési kongresszust, melynek témáiról várják a tanítók véleményeit. A jövő évi tankönyvellátásról dr. Csonka Csabáné, a művelődési minisztérium főmunkatársa elmondta: a Művelődési Közlöny egyik februári száma tartalmazza majd a tankönyvnek minősített oktatási anyagok listáját. Az állami támogatást nem a kiadók, hanem az iskolák kapják meg, de csak a jegyzéken szereplő tankönyvek után. Ezek használhatóságáról ugyancsak várják a szakma jelzéseit. A Békés megyei egyesület elnökévé Busáné Szombath Erzsébetet választották (Békés Megyei Pedagógiai Intézet), titkár dr. Koleszár József- né (Gyomaendrőd, 3-as számú iskola), gazdaságvezető Varga Sándor (Békéscsaba, belvárosi általános iskola). A vezetőség tagjai még: dr. Becsei Józsefné (Békés Megyei Pedagógiai Intézet), Kotroczó Lászlóné (Újkígyós, általános iskola), Miklós Andrásné (Békéscsaba, 1-es számú iskola), Bartolák Józsefné (Orosháza, Eötvös téri iskola), Farkas Ist- vánné (Gyomaendrőd, 2-es számú iskola) és Gyöngyösiné Kiss Irén (Békés, 2-es számú iskola). Az egyesület sorába lépők március 15-éig jelentkezzenek a Békés Megyei Pedagógiai Intézetnél. (Szőke) Mi vár a falura? (Folytatás az 1. oldalról) gatlan, akkor legalább ötéves szerződést biztosítson a majdani vállalkozónak.) A napirend tárgyalása után körülnéztünk a sokat emlegetett boltban. A kiárusítás még tart, lassan elfogynak a készletek. Csak kenyeret, tejet rendelnek az élelmiszerrészben, a műszaki osztályon még van szeg, elem, izzó és néhány kerékpárhoz való alkatrész. Az eladók hallgatnak. Egyszer már „megégtek”. Nem tudják, mi vár még rájuk... és a falura. Csete I. A Magyar Kultúra Napjára A szeghalmi Péter András Gimnázium tanulói január 25- én, hétfőn emlékeznek meg a Magyar Kultúra Napjáról. Délelőtt 11 órakor az ifjúsági házban a III. C. osztályos tanulók irodalmi önképző köre Petőfi Sándor életéről és költészetéről ad műsort. A Sárréti múzeumban 13 órakor nyűik kiállítás az eddig megjelent Petőfi Sándor-kö- tetekből. A kiállítást dr. Czine Mihály irodalomtörténész nyitja meg, aki másnap a gimnáziumban rendhagyó irodalomórát tart. Zűr a „szűr” alatt Szűrös Iván takargatnivalói Egy ember, aki meri vállalni önmagát Wegroszta Gyula kiállítása a Püski-könyvesházban Az újat teremtő, aki meri vállalni önmagát. Felvételünkön a művész és a kiállítást megnyitó Pilánné Rúzsa Ildikó FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Tegnap este nyűt meg Gyulán, a Püski-könyvesházban az a kiállítás, amelyen Wegroszta Gyula fából készült alkotásait mutatják be. A kiállítást megnyitó dr. Pilánné Rúzsa Ildikót arról kérdeztük, hogy őt mi fogta meg leginkább a kiállításon. — Műelemzésre amúgy sem vállalkoznék, de a legfontosabb talán az, hogy egy alkotó emberrel találkozhatunk, Gyula bácsival, aki szakmája szerint cukrász volt, amíg nyugdíjba nem ment. Reneszánsz módon sokoldalú ember, aki farag, színdarabokat ír és még sok minden mással foglalkozik. A világkiállításra is kész ötletei vannak. E kiállításán olyan épületmaketteket mutat be, amelyek a régi Gyulát idézik fel. Csak az ő miniatürizált faragványai idézik fel ma már az Erkel Színkör, a népkerti zenepavilon eredetileg is fából készült épületeit. Ezer órányi munkával megfaragta a gyulai várat, elkészítette a román, a német, a magyar és a székely lakások bútorainak sok-sok kicsinyített mását. Azt hihetnénk, hogy az ő példa értékű élete sikeres alkotói pályát rejt, de mint bevallotta: a több évtized a falba ütközések sorozata volt. Ma egyre ritkábban és egyre kevesebben teremtünk valami újat. O viszont erre vállalkozik — ha némelyek esetleg megmosolyogják is —, mert meri vállalni önmagát. K.A.J. Csörögnek-e a telefonok Újkígyóson a búcsú napján? Talán nem telik el nap anélkül, hogy a rádióban, televízióban és az újságok hasábjain ne tudósítanának jónak egyáltalán nem mondható telefonhelyzetünkről. így aztán jóleső érzés hírt adni egy kezdeményezésről, amely két évvel ezelőtt Újkígyóson indult. Nátor János szervezésében egy telefontársulást hívtak életre, amelynek „gazdája” természetesen az Újkígyós Nagyközségi Önkormányzat. A gazdasági megállapodásban a Magyar Távközlési Rt. Szegedi Igazgatósága vállalta, hogy 45 ezer forint hozzájárulás mellett 540 előfizetőt kapcsolnak be a településen a távbeszélő-hálózatba 1993. október 31-én. A szervező Nátor János viszont arra kérte a MATÁV vezetőit, hogy — ha módjukban áll — hozzák előbbre a bekapcsolást szeptember 12-re, mert minden évben ekkor tartják a híres-nevezetes újkígyósi búcsút. Hogy hogyan reagál erre a MATÁV? Szeptember 12-ig valószínűleg kiderül. Mindenesetre a 2 millió 360 ezer forintot, amennyibe a beruházás kerül, már az OTP-ben letétbe helyezték. B. V. Sarokba szorítva Kapzsiság Meg kell mondjam, Csurkának igaza van. Igaza van abban, hogy a volt kommunista nómenklatúra megszemélyesítői a privatizációs folyamatban olcsón hatalmas vagyonokhoz jutnak. Igaza van abban is, hogy pontosan azok, akik becsülettel ledolgozták munkahelyükön a nyolc órát, messze esnek attól, hogy valaha is tulajdonosok lehessenek. De nézzük meg, mi van a háttérben. A volt MSZMP-s káderek vagy a régi rendszer megbízható gazdasági vezetői ugyanúgy viselkednek, mint ahogy Csurka írja, de ugyanígy viselkednek azok is, akikről az író-politikus nem szók Nem szól arról, hogy az új hatalom kiváltságosai hasonlóan az előző hatalom kiváltságosaihoz tekintélyüket latba vetve óriási tulajdonokhoz jutnak. Az MDF hű vazallusai gazdasági vezetők lettek, a kisgazdapárt hívei az igazgatásban, vállalatok elnökségeiben és gazdasági egységek vezérigazgatói székeiben tengetik mindennapjaikat. Úgy tűnik, az új hatalom is alkalmazza azokat az eszközöket, amelyet elődei megtettek. Ma már a hatalmon lévők elfelejtették, hogy ellenzékiként, különösen a választás előtt milyen elementáris erővel harcoltak a hatalomhoz közel lévők kiváltságai ellen. A hatalom természete nem változik. Aki egyszer megszerezte, az nem mond le róla, sőt mindent megtesz annak érdekében, hogy pozícióját megerősítse. A kapzsiság és a hatalomvágy rendszersemleges. Mindegy milyen idelógiai köntösben jelenik meg. Papp János
